Nagy.
Nagy. A ki egy kis nyavalyát el akar kerülni, más nagyobba esik. KV. – A ki nagyot hág, nagyot esik. M. – A legnagyobb folyónak is kicsiny a kútfeje. D. – A legnagyobb gombolyagnak is van vége. D. – A nagy disznók mellett apraja is elkel. D. – A nagy dologban az akarat is elég. KV. – A nagy fák soká nőnek, de hamar eldőlnek. B. – A nagy karabinszáj nagy gömbökkel telik. D. – A nagy lakodalom nagy tékozlás. KV. – A nagy tolvaj leszakad, de a kicsi felakad. E. – A vén fa nagyobb árnyékot vet. D. – Az okos magánál nagyobbnak kölcsönt nem ad. D. – Akármiben vétnek a nagyok, a szegény embereket rántják elő. D. – Alacsony kunyhóból is támad nagy ember. E. – Apró homokporból válik a nagy domb. D. – Búsuljon a ló, elég nagy a feje. E. – Büdös bornak nagy cégért szoktak emelni. Pázm. – De nagy fazékkal van! (Rátarti.) Ny. 2. – Egy kis felleg is nagy esőt hozhat. D. – Egyesség kis dolgokat nagyra emel. KV. – Fa is nagyobbnak tetszik, ha ledőlt. (L. fa.) D. – Felhuzzuk akkor a nagy csizmát. (L. csizma.) Ny. 5. – Ha nagy volt is a kukaca, de kicsiny a legye. D. – Hogy középszerüt nyerj, nagyra iparkodjál. E. – Hogy nagy halat foghasson, nagy vizbe veti hálóját. Pázm. – Hórihorgas nagy inas. M. – Jobb a jó ész, mint a nagy ész. D. – Jobb a nagy bokor mellett. D. – Jobb a kicsinyek közt elsőnek, mint a nagyok közt utolsónak. S. – Keskeny gatya, nagy ülep, kelenyei viselet. Ny. 22. – Késő botnak nagyobb a súlya. D. – Ki nagyot nem látott, a kicsit is megbámulja. S. – Ki nagyot ugrik, nagyot esik. S. 564– Kicsiny a béka, de nagy a szája. D. – Kicsiny a koldus, de elég nagy a botja. D. – Kicsi az ól, nagy a disznó. (L. disznó.) Ny. 22. – Kicsi bántja a nagyot. S. – Kicsi csizma, nagy a láb. Ny. 22. – Kicsi csikó nagy derestül, hámot huzni tanul restül. (Vonni. KV.) Sz. – Kicsiny csupor, nagy kanál. D. – Kicsiny ember nagy bottal jár. Ny. 10. – Kicsiny a nagy mellett még kisebb. D. – Kicsiny eső, nagy felhő. Ny. 6. – Kicsiny nyul is kifárasztja a nagy kutyát. ME. – Kicsiny szikrából gyakran nagy tűz támad. B. – Kicsiny tinó, nagy a járom. E. – Kicsinyből lesz a nagy. S. – Kicsinyen tultesz a nagyobb. E. – Kis koldus nagy bot. Ny. 22. – Kis konyha, nagy gazdaság. S. – Kis bajok, nagy gondok. S. – Kis bajt kerül, nagyba esik. E. – Kis bárányból lesz a nagy kos. ME. – Kis bögre, nagy kanál. E. – Kis ember is vethet nagy árnyékot. S. – Kis folyókból erednek a nagy vizek. D. – Kis gilisztával nagy halat foghatni. S. – Kis kutya, nagy konc. D. – Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiába. Np. – Kisebb gondom is nagyobb annál. D. – Könnyü a nagynak nagyobbra menni. D. – Könnyü a nagy fazékból soknak enni. D. – Követ vet nálánál nagyobbat. M. (Nálánál nagyobbal. E.) – Láttam én már nagyobb törpét is. S. – Legnagyobb folyónak is kicsiny a feje. D. – Majd ha fagy, hó lesz nagy, terem répa nagyon nagy. Ny. 7. – Minden nagynak apró a kezdete. K. – Minden nagynak kicsiny a kezdete. B. – Mindig jobb a nagyobb bokorban. (Városban.) Ny. 2. – Minél később csapás, annál nagyobb romlás. KV. – Minél nagyobb, annál fagyosabb. D. – Minél nagyobb az ember, annál nagyobb a búgond. D. – Minél nagyobb a szerencse, annál kevesebbet higyj neki. KV. – Mindig nagyobbnak látszik a jövendő, mint a jelen való. Decsi. – Minél nagyobb személy, annál nagyobb veszély. KV. – Mit kisujjaddal elnyomhatsz, ne nyomd azt a nagygyal. E. – Most jön még a nagyja. E. – Nagy a disznó, kicsi az ól. (L. disznó.) Ny. 8. – Nagy a feje, de kicsiny a veleje. D. – Nagy a kicsiny mellett jobban kiteszik. D. – Nagy a kodácsolás, kicsiny vékony a tojás. D. – Nagy a szája, mint a bécsi kapu. D. – Nagy a világ, de van vége. E. – Nagy az öble, de vékony a dongája. D. – Nagy árkot ástál, nagy a szökellője. Pázm. – Nagy dologban az iparkodás is dicséretes. B. – Nagy ember nagyot botlik. Cz. – Nagy erdőben sok a forgács. Ny. 2. – Nagy fa, nagy gyökér. B. – Nagy farka van annak. (L. fark.) E. – Nagy fába vágta fejszéjét. KV. – Nagy fán terem. (Nehéz elérni.) S. – Nagy fának nagy az árnyéka. (L. fa.) E. – Nagy fára akar hágni. K. – Nagy fát mozgat. (L. fa.) E. – Nagy fát mozgat, nem bir vele. D. – Nagy fát ráz, nehezen kapja gyümölcsét. D. – Nagy folyóvizek nagy csendességgel folynak. D. – Nagy halak felfalják a kisebbeket. (Német.) S. – Nagy halat fogott. Pázm. – Nagy hágónak nagy a lejtője. E. – Nagy ház mellett kis ház. (L. ház.) E. – Nagy kanállal eszik. (Vendég.) E. – Nagy konyha megeszi a kis boltot. Ny. 5. – Nagy kő esett le a szivemről. E. – Nagy kő nyomja szivemet. B. – Nagy követ dob a kútba. (L. kút.) B. – Nagy követ hengerget. (L. kő.) D. – Nagy követ mozdit. B. (Mozgat. E.) – Nagy kutya fel se veszi, ha kis kutya megugatja. Ny. 9. – Nagy mester. (Kópé.) E. – Nagy mint a debreceni határ. E. – Nagy pipáju, kevés dohányu. E. – Nagy száj nagy falatokkal telik. B. – Nagy tolvajok viszik a tömlöcbe a kisebb lopókat. D. – Nagy tönk van a farán. (Gazdag leány.) E. – Nagy ur a szükség. E. – Nagy úr, kapás, mind egy rakás. KV. – Nagy urak kedve nyúlháton jár. (Hamar változik.) KV. – 565Nagy úrnak is van ura. E. – Nagy úrnak is találkozik ura. K. – Nagy urakkal nem jó tréfálódni. E. – Nagy úrnak szolgája is kevély. E. – Nagy udvarokban ritka szép egyesség. E. – Nagy veszélylyel jár a nagy gazdagság. KV. – Nagy vizbe veti hálóját. E. – Nagy vizben fogják a nagy halat. B. – Nagy volna, ha volna. D. – Nagyja után apraja is elkel. E. – Nagynak is apró a kezdete. D. – Nagyobb a becsület, mint a forditott kása. D. – Nagyobb a csizma, mint a láb. D. – Nagyobb a füstje, mint a pecsenyéje. Sz. – Nagyobb a füstje, mint a sültje. D. – Nagyobb a füstje, mint a tüze. S. – Nagyobb füle, mint farka. (L. fark.) D. – Nagyobb a kapu az egész háznál. B. – Nagyobb a kapu mint a város. D. – Nagyobb a ló az istállónál. B. – Nagyobb a szeme mint a hasa. Ny. 2. – Nagyobb az ágy a lepelnél. KV. – Nagyobb annál a vastag Panna fara is. D. – Nagyobb hire volna annak. E. – Nagyot kezdett, kicsit végzett. KV. – Nagyrament mint Kandónénak fia. (L. fia.) D. – Nagyra nagy, kicsinyre kicsiny illik. D. – Nagyról nagyobbra megy. D. – Náladnál nagyobbnak engedj. KV. – Néha apraja után nagyja is elhull. D. – Némely embernek nagyobbat tojik a tyúkja, mint másnak a lúdja. (L. lúd.) Ny. 12. – Nincs az a nagy hegy, melyet idővel el nem lehetne hordani. K. – Nincs oly nagy ur, ki meg nem szorul. D. – Nyesés nélkül fa sem nő nagyra. (Szigoru nevelés.) D. – Oda szarik a kutya, hol nagyobb a rakás. (L. kutya.) Ny. 8. – Olyan nagy a feje mint a beledi ebnek. KV. – Palást kell a nagy hazugságnak. (Rejteni kell.) Ny. 2. – Parasztok teszik a nagy fejedelmet. (Nagygyá.) KV. – Parányi bimbó, nagy gyümölcs. E. – Ritka nagy légy dongás nékül. D. – Ritkán szokott a nagy emberek gyermekéből jó válni. KV. – Rossz fő, nagyra nő. E. – Se kicsi, se nagy. E. – Sok kis viseli a nagy nevet. D. – Sok nagy viseli a kis nevet. D. – Sok kicsinyből származik a nagy halom. D. – Sokba telik, a mit nagyra becsülnek. B. – Sokszor egy kis felhő nagy esőt vet. BSz. – Sokszor kis szikrából nagy tűz támad. KV. – Szegény legény nem nagy ur. D. – Somszéd asszony tyúkjának nagyobb a tojása. E. – Szomszéd tehenének nagyobb a tőgye. E. – Talponálló kocsis nagyobb a letérdelt királynál. D. – Tanuld meg előbb az aprót, ugy kezdj a nagyhoz. B. – Urak a papok, de csak a nagyok. ME. – Valaki nagy, vagy sógora, vagy komája. D. – Van ott kis fejsze, nagy fejsze. (Telt ház.) E. – Viznek öregében fogják a nagy halat. D.
