Nyelv.
Nyelv. A mi nem égeti nyelved, ne fujjad. KV. – A szamarat kötélnél fogva, a barátot nyelvénél fogva kötik meg. (Cáfolják meg.) Ny. 2. – Az asszonynak fegyvere a nyelve. D. – Az asszonynak fegyvere, a nyelve, soha meg nem rozsdásodik. ME. – Az álnoknak szive nem ott jár, hol nyelve. KV. – Anyja nyelvén beszél a gyermek. D. – Attól fél, hogy nyelve megpenészedik, ha gyakran nem forgatja. D. – Bár a nyelvét vágta volna el a bába, mikor a köldökét elmetszette. D. – Bárcsak elharapná egyszer a nyelvét. D. – Be jó volna nyelve a szőlőbe! (Kereplőnek.) D. – Boldog ember, ki nyelvével nem hibáz. D. – Bolondnak fegyvere a nyelv. B. – Botlik a nyelve. (Hazudott.) D. – Cigány-nyelven beszél. (U. a.) ME. – Csuda, hogy eddig el nem kopott nyelve. D. – Csomót köthetne nyelvén. D. – Egész teste nyelv. D. – Egyik vége nyelvének jól oda van nőve. D. – Egyszer veti fontra, a mit százszor nyelvre. D. – Elcsuszamodott a nyelve. (Hazudott.) D. – Előbb jár a nyelve, mint az esze. S. – Esze hire nélkül csak pörög a nyelve. D. – Éles a nyelve mint a köszörült kard. S. – Falu nyelve. B. – Fegyveres nyelve van. Ny. 21. – Felvágta a bába a nyelvét. (Szájas.) Ny. 3. – Fél, hogy megfázik a nyelve. (Nem beszél.) Ny. 6. – Fogd meg a nyelved, tedd a segged alá. E. – Friss mint a nyelv. D. – Gonosz fegyver a nyelv. KV. – Gonosz nyelv bika alá is borjat tehet. D. – Gonosz nyelv nagy tüzet gyujthat a házban. D. – Ha esze nincs is, de van nyelve. D. – Ha feje befér is az ablakon, de nyelve be nem férhetne. D. – Ha kire nyelvvel tüzöl valamit, nehéz lefosztanod. D. – Ha nyelvvel tüzöd rá, karddal se fosztod le. K. – Ha minden hazugság lángot vetne, nyelve régen megsült volna. E. – Ha szajkó lett volna, nem kellett volna nyelvét felvágni. D. – Hadd koptassák a nyelvöket haszontalanul, hiszem Istent, nem hágy engem gyámoltalanul. D. – Hallgass nyelvem, nem fáj fejem. E. – Hamarább jár nyelve az eszénél. E. – Harist nyelvén fogják meg. S. – Hazugságban kopott el nelve. D. – Hegyet is mozdithat nyelvével. (L. mozdit.) D. – Hizelkedő nyelv nyalva ejti a sebet. D. – Hosszu mint az ökörnyelv. D. – Ide-tova hányaveti rossz nyelvét. D. – Inyéhez ragadt a nyelve. (Nem szól.) E. – Jár a nyelve mint a cséphadaró. E. – Jár a nyelve mint a kupi (kupai. Ny. 14.) malom. E. – Jár a nyelve mint a malomkorong. D. – Jár a nyelve mint a pörgő rokka. D. – Jár a nyelve mint a vén kofáé. D. – Jobb lábbal megesni, mint nyelvvel botlani. KV. – Jobb lábbal megbotlani, mint nyelvvel. D. – Jó helyen van nyelve. D. – Helyén van a nyelve. ME. – Jó hogy két nyelvet nem adott Isten az asszonynak. D. – Jól felvágta nyelvét a bába. D. – Jól megoldotta nyelvét. D. – Kétélü kard a nyelv is. E. – Két fog, két ajak zárta be a nyelvet, mégis kiszökhetik rajtok. D. – Kiki belé vágja nyelvét. KV. – Kinek foga fáj, tartsa rajta nyelvét. D. – Kinek szive telve, megnyilik a nyelve. E. – Legnagyobb kárvallás a nyelvben. D. – Leragadt a nyelve. E. – Magyarnak nyelvén a szive. S. – Marja nyelvét. (Dühös.) D. – Más a nyelvén, más a szivén. ME. – Megbotlott nyelv is gyakran igazat mond. KV. – Meg nem eheti rozsda a nyelvét. (Mindig jár.) D. – Megbicsaklott a nyelve. S. – Mi a szivén, az a nyelvén. E. – Minden moslékban kanál a nyelve. Ny. 1. – Mindenki rajta köszörüli a nyelvét. E. – Mindent a nyelve harangjára köt. D. – Mint a sásnak három éle nyelvének. D. – Nagypénteken kereplővel 578fogják a nyelvét agyonütni. ME. – Ne koptasd a nyelved. E. – Ne szólj nyelvem, nem fáj fejem. D. – Nehéz a nyelve. S. – Nehéz rakoncában tartani a nyelvet. B. – Nem akarnék nyelve lenni. D. – Nem hagyta az anyjában a nyelvét. Ny. 4. – Nem jár egy nyomban szive nyelvével. B. – Nem nőtt inyéhez a nyelve. D. – Nem ráncos a nyelve. (Noha vén.) D. – Nem sajnálja nyelvét. D. – Nem szeretnék a nyelve alá kerülni. S. – Nem szól a harang sem, hogyha nyelve nincsen. D. – Nincs még felfüstölve nyelve. D. – Nyelv apró tag, de nagyot mozdithat. D. – Nyelve evezője nem találhat partra. D. – Nyelve veri meg az asszonyt. E. – Nyelvemen volt. S. – Nyelve legfrissebb egész testében. D. – Nyelvében él a nemzet. E. – Nyelvén akad fel a hazug. E. – Nyelvén fogják meg a hazugot. D. – Nyelvén tud beszélni. B. – Nyelvén van a szive. S. – Nyelvének felét elkoptatta immár. D. – Nyelvére veszi. E. – Nyelvével vitézkedik mint az asszony. D. – Nyelvnek nincs csontja, mégis sok embernek betörte a fejét. B. – Nyelvvel harcolni asszonyemberhez illendő. Bethlen Gábor. – Nyelvét is kihányta. E. – Nyelvét rágja. (Dühös.) E. – Oly nagy a nyelve, hogy kétszer jóllakhatnál vele. D. – Pereg a nyelve, mint a pergő (forgó) rokka. E. – Pörög a nyelve, mint a kecskebogyó a jégen. D. – Pörög a nyelve, mint az orsó. S. – Póstán jár a nyelve. D. – Rakoncátlan a nyelve. D. – Ravasz nyelv bika alá is borjut tehet. D. – Rest szolgának legfrissebb tagja a nyelv. KV. – Rózsa ajak, tövis nyelv. KV. – Semmi bába nem ér a nyelvével. E. – Semmi rakoncája szabados nyelvének. D. – Semmi saraglyája nyelvének. D. – Soha nyugta nyelvének. D. – Sok beszédű, sík nyelvű. ML. – Szapora nyelvü. D. – Szive másutt, nyelve másutt jár. D. – Szomszéd határba ér a nyelve. (L. határ.) Ny. 1. – Tovább nyul esze, mint nyelve. D. – Többen estek el nyelvek, mint fegyver által. K. – Többet szól keze mint nyelve. (Tesz mint beszél.) D. – Tudósabb nyelve mint feje. D. – Ugy hangzik a nyelve, mint az üres malom. D. – Veszedelmes falat a nyelv. E. – Vénasszony nyelve élesebb a borotvánál. Ny. 13.
