Pénz.
Pénz. A kamatos pénz veled egy tálból eszik. K. – A pénz éli világát. D. – A pénz hol ártalmára, hol javára válhat az embernek. D. – A pénzt rút kevélység szokta követni. Sz. – A sok pénz is tehet drágaságot. D. – A szegénynek csak egy pénz is oly kár, mint a gazdagnak száz forint. KV. – A patak vitte el a mi pénzünket. E. – A szót pénzen nem veszik. KV. – A várat országért vívják, a juhot gyapjáért nyirják, az embert a pénzeért szivják. D. – Az becsüli a pénzt, kinek körme kopik utána. D. – Az eb is hájat venne, ha pénze volna. KV. – Az ember pénz nélkül mindennek hijjával van. KV. – Az élet, pénz, szalonna fogyton fogy. BSz. – Az étel szagáért pénzhanggal fizetnek. K. – Ablakján a pénzt ki nem szórja. D. – Adj pénzedbe, de ne eszedbe. (Pénzedből.) D. – Annyi a pénze, majd felveti. E. – Annyi a pénze, mint békán a szőr. Ny. 21. – Annyi a pénze, mint a tenger fövénye. D. – Annyi a pénze, mint zsidónak a disznó. Ny. 5. – Apát, anyát lehet venni, ha fog elég pénzed lenni. Sz. – Apró pénzzel kifizettem. (Sértőt sértettem.) Ny. 15. – Beleveszt, ki reménységbe öli pénzét. E. – Bikapénz. (L. bika.) E. – Boldogságot nem lehet pénzen venni. S. – Bolondnak fapénz is jó, ha elveszti sem kár. M. – Bor és pénz tartva tart, költve fogy. D. – Búcsú pénzzel jár. B. – Búcsújárás, pénzpazarlás. S. – Búcsú és vásár pénzzel jár. D. – Csunya lánynak is szép a pénze. E. – Drága ma a pénz. D. – Eb a vásár pénz nélkül. D. – Eb a zacskó pénz nélkül. D. – Eb is venne húst fogára, csak ha pénze volna. B. – Egy hamisan jött pénz száz igazat elhajt. BSz. – Egy pénz ára haszon sincs a legnagyobb búban. E. (Kárban. D.) – Egy pénzen megvehetni szivét. D. – Egy pénzből ha lehetne, kettőt csinálna. D. – Egy pénz ő nála forint. (Szegény.) D. – Egy pénzért Bécsbe hajtaná a tetűt. D. – Egy pénznek ura nem vagyok. KV. – Elád eszéből, de nem pénzéből. D. – Elég a pénz, mert mindenütt verik. (Elverik.) D. – Elfogyott a pénz magja. D. – Elfogyott az apró pénze. S. – Elveri a pénzt. D. – Ember pénz nélkül, vak bot nélkül. D. – Erszény pénznél drágább a jó barát. S. – Éléri rakja a pénzt. B. – Élére veri a pénzt. D. – Én is voltam két pénzzel a vásárban, de nem 612adtak érte hármat. B. – Értéktelen mint a halpénz. S. – Észből, pénzből áll a kereskedés. D. – Fapénzt vesz arany gyanánt. E. – Fapénzzel várat nem építhetni. D. – Fekete kéz, fehér pénz. (Munka.) Ny. 15. – Fekete kézzel is keresi a fehér pénzt. D. – Fél a varjutól, hogy kikrákogja az elásott pénzt. D. – Fillér is pénz. KV. – Fogához veri a pénzt, mielőtt kiadja. B. – Forog mint a rossz pénz az országban. BSz. – Földbe ásta pénzét. D. – Fölveti a pénz. S. – Gazdag pénzzel, szegény észszel. (Megyen előre. D.) – Győzi pénzzel. ME. – Ha a leánynak sok a pénze, ritkán van esze. D. – Ha a lónak pénze volna, abrakot forditana rajta. D. – Ha a pénz nem volna, sok kevély elmulna. D. – Ha a piac nem jó pénz nélkül, hogy volna a sokadalom. D. – Ha a sertés pénzt rezelne, a kanász is gazdag lenne. D. – Ha az ebnek pénze volna, hájat váltana rajta. D. – Ha annyi pénze volna, mint szava! D. – Ha barátodtól meg akarsz szabadulni, adj neki pénzt kölcsön. B. – Ha nincs píz, igyál víz. E. – Ha nincs pénz, van emberség. S. – Ha pénzed nincs, vargatorba mehetsz. E. – Ha pénzembe kerül is. D. – Hamis pénzverő. (Hazug.) D. – Hamisan gyüjtött pénz elemészti a maradékot. D. – Hatszor is megolvassa a pénzt. D. – Hogyha nincsen pénzed, nincsenek barátid. Sz. – Idővel, pénzzel légy takarékos. E. – Ingyen veszi, pénzen adja. (Lop.) D. – Ismerik mint a rossz pénzt. D. – Isten győzné őt pénzes máléval. D. – Jaj kinek se esze, se pénze. D. – Jobb egy marék szerencse, mint egy véka pénz. Ny. 11. – Jobb ott élni, a hol inkább becsülete, mint pénze van a jámbornak. D. – Jó bor, pénz, szép asszony, bibor, jámbort kiván őrzésre. KV. – Jó lelkiismeret hamis pénzt nem szeret. S. – Jókor érkezett a pénz osztogatásra. D. – Jóllakott a pénzzel. D. – Jövedelme két pénz, mégis hármat ölt. E. – Kaparj (kapálj) kurta, lesz pénzed. B. – Kerekes a pénz, hamar elgurul. B. – Kettő káros a háznál: rossz pénz és gaz cseléd. Ny. 20. – Kettőnek nem jó soká mulatni a háznál: kelletlen vendégnek, pénzkérőnek. B. – Kettőnek van nagy becsülete: uj ruhának, uj pénznek. B. – Kettőt nem tanácsos elvenni: vén asszonyt pénzeért, ócska kocsit vasáért. B. – Keveset adnak az észből egy pénzen. B. – Két pénzzel ment a vásárra, hármat akart venni. D. – Ki a pénzt nem keresi, nem is becsüli. D. – Ki pénz nélkül vesz, hamar felakad. D. – Ki a pénzt nem becsüli, meg sem érdemli. D. – Kinek mennyi pénze, csak annyi hitele. KV. – Kinek nincsen pénze, ne menjen piacra. E. – Kinek pénze van, mindene van. D. – Kinek pénze van, mindent végbe vihet. KV. – Kinek van esze, van pénze. (Szerezhet pénzt.) E. – Kiveszi embert a pénz természetéből. B. – Koldus is kevély volna, ha pénze volna. D. – Könnyebb tanácsot adni, mint erszény pénzt. E. – Könnyen éli világát, kinek sok a pénze. D. – Könnyen jött pénz könnyen elköltődik. D. – Könnyü a maga pénzét olvasni. D. – Könnyü a pénzről a penészt letörleni. D. – Könnyü teher nem sok pénz. D. – Könyv, pénz olvasva, rossz asszony verve jó. D. – Kutya is meghugyozza, kinek pénz nincs a zsebében. E. – Kőből is pénzt csinál. D. – Lapáttal szórják neki a pénzt. KV. – Legjobb készpénzért vásárolni. KV. – Lehet feleséget is pénzen venni. D. – Lidérc üli pénzét. D. – Lidérc is tudja, hová vigye a pénzt. (L. lidérc.) D. – Lidércet imádja, csakhogy pénzt hozzon. D. – Lopott pénzből alamizsna. E. – Ma pénzért, holnap ingyen. E. – Magas fán terem a pénz. (Nehezen szerzik.) Ny. 18. – Más pénzét nehéz olvasni. D. – Megnézi, hová teszi a pénzt. E. – Meg sem melegedett nála 613a pénz. S. – Mesterember pénzt lát. E. – Mesterember pénzre fekszik, pénzre kel. Ny. 2. – Még a pörnyéből is pénzt teremt. D. – Mikor a bányában pénzt vernek, sok kevélyt is támasztanak. D. – Minden ember pénzre kiált. B. – Minden kis pénzt fogához kocogtat. E. – Mindennek hijával van, kinek pénze nincs. E. – Mindent meggyőz a pénz. KV. – Mire szükséged nincs, egy pénz is sok érte. E. – Nálunk is öt pénz egy garas. D. – Ne adj eszedben, csak adj pénzedben. E. – Nehéz a pénzt megkeresni, még nehezebb megőrizni. KV. – Nehéz a pénzt keresni, de könnyü elkölteni. KV. (Elverni. S.) – Nem a vén asszonyt, hanem a pénzét veszik el. D. – Nem az emberség, hogy több pénzed vagyon. KV. – Nem él a farkas pénzzel. (L. farkas.) KV. – Nem ér egy fapénzt. D. – Nem jó a sok szó, sok pénz jó. M. – Nem jó mindenkor csak a pénzre nézni. D. – Nem kevély a tetű, mert se pénze, se ugró lába. D. – Nem méltó méltatlant pénzeért dicsérni. D. – Nem sokat adnak egy pénzen. D. – Nem szóval, de pénzzel jó a segitség. KV. – Nem vagy barát, hogy a pénzt el ne vedd. D. – Nem veszi pénzen a hitet. (L. hit.) E. – Néha a vásáron jobb a szép szó, mint a pénz. D. – Néha többet használ a jó barát az erszény pénznél. B. – Nincs félpénzen száz arany kár. E. – Nősző legény nem kiméli a pénzt. D. – Nősző legény pénzének nagyobb hire mint summája. K. – Okos többet fordit egy pénzen, mint más aranyon. D. – Okosnak való a pénz is. D. – Olvasva jó a pénz. KV. – Olyan mint a rossz pénz. S. – Orvosra bizza pénzét. D. – Ott a pénznek legkevesebb becse, a hol verik. D. – Örömest venne mindent, csak pénzbe ne kerüljön. D. – Örül mint kinek pénze nincs. D. – Patkószeg is pénz. D. – Pénz a bolondot is kisegiti a bajból. D. – Pénz a pénznek apja. D. – Pénz által szoktak embert megismerni. KV. – Pénz beszél, kutya ugat. Ny. 13. – Pénz emberség, ruha tisztesség. M. – Pénz ez, nem tapló. Np. – Pénz és diófa verve jó. (Pénz élire verve.) D. – Pénz igazgatja a világ dolgát. Ny. 2. – Pénz költve vész, tartva tenyész. D. – Pénz megszéditi a parasztot. E. – Pénz nélkül vásárol. D. – Pénz nélkül vesz a vásárban. (Lop.) E. – Pénz nem polyva. S. – Pénz olvasva, asszony verve jó. E. – Pénz olvasva, feleség verve jó. Sz. – Pénzpengetés. D. – Pénz szüli a pénzt. D. – Pénz vezérli a hadat. D. – Pénze sincs, mégis alkuszik. D. – Pénzedet, pipádat, paripádat ne bizd másra. B. – Pénzen észt nem vehetni. D. – Pénzen mennyországot is vehetni. D. – Pénzen ott a király képe, mégis elviszi a tolvaj. E. – Pénzen pénzt forditanak. D. – Pénzen vesznek kenyeret, még sem esznek eleget. (Városiak.) D. – Pénzen vett dicséret cifra (vagy: uri) hazugság. D. – Pénzen vett fingnak drága az illata. B. – Pénzbe van, mint tótnak a szappan. Ny. 22. – Pénzének rabja. D. – Pénzért az ördögnek is aláirná magát. D. – Pénzért adják a reszelőt, ugy reszelnek vele. Ny. 2. – Pénzért hitét is megtagadja. D. – Pénzét a Dunába veti. D. – Pénzét a vakundok őrzi. (Vakand. Elássa.) D. – Pénzét, eszét a kocsmában hagyta. D. – Pénzmagra talált. ME. – Pénznek szerelme, gonoszság gyökere. KV. – Pénzszenynyel piszkos a keze. D. – Pénzre talált. D. – Pénzt keresett, lókukóra talált. D. – Pénzt kérnek a kocsmán. KV. – Pénzt teremt a polyvából is. D. – Pénzt vagy gúnyát! Ny. 5. – Pénzzel az ördögöt is meg lehet venni. S. – Pénzzel jár a fogadás. E. – Pénzzel járják a búcsút. (Vásárt.) KV. – Pénzzel megkerülték. (Megvesztegették.) KV. – Pénzzel, nem búsulással fizetik az adósságot. B. – Pénzzel 614várakat is vesznek. D. – Pompás temetés, sok pénzvesztegetés. KV. – Prókátorra pénzét nem bizza az okos. D. – Rajta pénzen király képe, mégis ellopják. E. – Reggeli időnek sok pénz a szájában. D. – Ritka mint az arany pénz. D. – Ruha ékesség, pénz tisztesség. D. – Rossz pénz el nem vész. E. – Rút leánynak is szép a pénze. D. – Sárba dobott pénz. E. – Se bajusza, se pénze. Sz. – Se pénz, se posztó. E. – Sehol sincs kevesebb becse a pénznek, mint a hol verik. KV. – Semmi a pénz örökség (földbirtok) nélkül. Sz. – Sok kis pénz egy rénes. D. – Sok pénzen sokat lehet keresni. D. – Sok szó nem jó, sok pénz jó. B. – Sokadalomban sok a pénz. D. – Sokat tud a pénz. D. – Szavából is kitetszik, hogy pénze van. D. – Szállj le barát a hintáról, nem a pénzed ára. Ny. 2. – Szállj le Balázs a hintóról stb. E. – Szánja a pénzt, felhővel takarózik. D. – Száz kis pénz egy rénes. B. – Száz igaz pénz között egy hamisan gyüjtött a többit is elemészti. Sz. – Szegénynek se pénze, se hitele. D. – Szeretné, de veretlen pénzért. (Ingyen.) Ny. 9. – Szép szó pénzbe nem kerül. D. – Szóbeszéd pipafüst, pénz a fundamentum. Ny. 8. – Szűrben szedett pénzét kamukában elitta. E. – Szűrujjából is pénzt ráz. E. – Tartva tenyészik a pénz. M. – Tolvaj olvasatlan is elviszi a pénzt. D. – Torkig úszik a pénzben. D. – Több a pénze mint esze. D. – Több pénze mint polyvája. D. – Több tetve mint pénze. D. – Törvényt is győz a pénz. K. – Ura pénz annak, ki nem tud vele élni. K. – Van annyi pénze, hogy kifizethesse. D. – Van pénze is, esze is. D. – Van mind méhe, mind pénze. D. – Van pénze, mint pelyva. Ny. 3. – Válogat a pénzben, mint jólakott disznó a makkban. (Medve a vackorban.) D. – Venne egy pénzen észt, de nem kaphat. D. – Vékával méri a pénzt. D. – Vékony pénzű. (Sovány.) E. – Vén asszonyt pénzeért, ócska kocsit vasáért venni semmi nyereség. Sz. – Véres pénz. ME. – Vér és pénz legdrágább. D. – Volt az már félpénzzel a vásáron. (Lopott.) Ny. 6. – Volt két pénzen a vásáron. (Élelmes.) Sz. – Zacskó tetejéről veszi a pénzt. (Gazdag.) Ny. 1.
