Szél. A hegy a legnagyobb szelektől sem fél. D. – A ki aztán veszni indul, a szél is árt annak. KV. – A nád sem indul szél nélkül. E. – A szele gonosz. (Hire.) E. – A szél fuvatlan nem indul. B. – A szél nem indul zugatlan. Ny. 4. – A szél sem fujhat mindig kedvére. D. – A szót elfuja a szél. E. – A tél hagyján, de a szele gonosz. E. – Annyi mint a Mátra szele. D. – Arany tömlőből is csak szél a mi kijő. D. – Arra forditja a köpönyeget (palástot), honnét a szél fuj. KV. – Átlépi a szelet. E. – Általugrottad Peti bátya a szélt. E. – Belészoritották a szelet. E. – Bolond likbú, bolond szél fú. E. – Büdösen fuj az alszél. E. – Dudaszél. ME. – Egy kis szél is elhajtja. D. – Elfúja mint aszott szénát a szél. D. – Elkerülte a szelet. (Szerencsés.) D. – Eltart addig, mig a szél eláll. (Rövid ideig.) Ny. 2. – Eredj, ha jó szelek fujnak. D. – Erős szél megtromfolja a tornyot is. B. – Felfuvalkodás, széldagadás. D. – Fél mint kormányos a széltől. B. – Forgószél a fejében. D. – Forog mint a forgószél. D. – Fuvó széltől is óvja. ME. (Őrzi. E.) – Füst árán szelet ad. K. – Füst árán szelet akar venni. D. – Gyors mint a szél. M. – Gyönge a nád (L. ezt), de mégis a szél hajtogatja. E. – Ha a szél nem fujna, az ág nem mozogna. Ny. 8. – Hallik a szele. E. – Hideg a szél télben a meleg kohból is. D. – Itt fú a szél, oda megy. E. – Jó szél fujja vitorláját. D. – Jó szél szombaton megáll. B. – Jó szélnek eresztette vitorláját. D. – Juhszél. (L. juh.) E. – Ki a tengeren jár, tartson a szelekkel. KV. – Ki magát a szólásban megerőlteti, széllé válik szava. D. – Ki szelet vet, vihart arat. S. – Ki vizen jár, szélnek is vigyen kenyeret. (L. ezt.) Ny. 2. – Kiki jó széllel (reménynyel) indul a tenger partjáról. D. – Kinek veszett neve indult, a szél is árt annak. K. 682– Kis szél is hajtja a malmot. D. – Könnyü a forgó szelet elérni. K. – Könnyü a kis szélnek ellene állani. K. – Majd elfujja a szél, oly erőtlen. E. – Majd elviszi az őszi szél. E. – Merre fuj a szél, por is arra terül. D. – Minden szél az övé. (Utána fordul). E. – Nagy szél fú, valaki felakasztotta magát. S. – Nehéz a nagy szélnek megfelelni. D. – Nehéz a sebes szélnek gátot vetni. D. – Nehéz a szél ellen hugyozni. D. – Nem él az ember széllel. E. – Nem indul a nád szélfuvás nélkül. Sz. – Nem mozog a levél, ha nem fuj a szél. E. (Ha nem ingatja a szél. ME.) – Nem jó szél fuj felőle. B. – Nem kell minden szó szelének hitelt adni. KV. – Nem mindenkor fuj az éjszaki szél. D. – Nem zörög a haraszt, ha szél nem fujja. E. – Porát is elhordották a szelek. D. – Rossz szél az, mely szombaton sem áll meg. E. – Rossz szél fuj felőle. E. – Rosszul ver a szél felőle. E. – Sebes mint a szél. D. – Sebesebb a szélnél. D. – Szalad mint a szél. D. – Szegény embernek a szél is mindig szembe fuj. Ny. 6. – Szedd fel a vitorlát, ha Isten nagy szelet ád. D. – Szelek szárnyán jár. D. – Szeleken horgász. B. – Szelet csap. E. – Szelet fontol. D. – Szelet kapdos. D. – Szelét vettem. E. – Szél a hite. E. – Szél a tél. S. – Szél a tölgyet ledönti, de náddal nem bir. K. – Szél ellen hugyozik. E. (Vizel. D.) – Szél ellen ne peselj. D. – Szél felé forditja a palástot. Sz. – Szél fujja a talpát. (Felakasztották.) D. – Szél kerekedik, aligha nem akasztottak. D. – Szél lesz, asszony hajtja a lovat. Ny. 3. – Szél nem lenne, tűz nem égne. B. – Szél verje össze bokáját. (L. ezt.) E. – Szélhordta ember. D. – Széllel bélelt eszü. D. – Széllel él. (Szegény.) D. – Széllel veszekszik. D. – Szélnek beszél. E. – Szélnek ereszti. S. – Szörnyü szél, ha meg nem áll. (Civakodás.) Ny. 13. – Tavaszi szél utat száraszt, őszi eső vizet áraszt. Ny. 1. – Tele örömmel, mint a hólyag széllel. D. – Tele van szóval, mint a duda széllel. D. – Tudd meg, honnan fuj a szél. D. – Tudja szél, hol nyugszik a szunyog. B. – Tudjuk, honnan fuj a szél. E. – Ugat a kutya, de a szél elhordja. D. – Vakmerőség a bolondságnak szele. D. – Vizen járó a szélnek kis visz kenyeret. (Előrelátó.) Ny. 2.