Szerencse. A bátor szivekkel (jár. B.) társalkodik a szerencse. KV. – A hadi szerencsét, fiu magzatot, jó házasságot Isten választja. E. – A jó mesterséghez szerencse is kell. ME. – A jó szerencse anyja a kevélységnek. B. – A kit igen gyöngéltet a szerencse, végre elbolondítja. B. – A legnagyobb szerencse a legnagyobb félelem. D. – A meddig tart szerencséd, addig barátid is. S. – A szerencse hozza, de a szükség megpróbálja a jó barátokat. KV. – A szerencse ritkán elégszik meg egy csapással. E. – A szerencse soha sincs ravaszság nélkül. KV. – A szerencse soknak nagy vesztére szolgál. B. – A szerencse szárnyon jár, a kire száll az jól jár. Np. – A szerencse változó. KV. – A szerencsének ajándéka álomkincs. D. – A szerencsének üstökébe kapott, nem kopasz hátuljához kapdozott. D. – A szerencsét üstökön kell ragadni. B. – Az a szerencsét nem tudja megbecsülni, ki soha szerencsében nem volt. B. – Az okos nem vár a szerencsétől. D. – Az okos ember szerencsére kezet nem fog. D. – Balkezére fogta a szerencse. D. – Barátot szerencse hoz, szükség próbál. S. – Bolondnak a szerencse. KV. – Bolondnak a szerencséje is bolond. S. – Csallóközi (L. ezt) szerencse. Cz. – Cselt vetett a forgó szerencse. D. – Csupa szerencsére támaszkodni vakmerőség. D. – Derék állapot a szerencsén feküdni. ML. – Egy marok szerencse többet ér egy zsák észnél. ME. – Elég szerencsésen iparkodik, kinek a szerencse semmi akadályt nem tesz. B. – Első a szerencse, második az áldás. E. – Együtt jár a két szerencse. E. – Elaludta minden szerencséjét. D. – Forgó a szerencse. M. (Nincs állandó kincse. Sz.) – Gyűrűt váltott a szerencsével. D. – Ha az irigy szomoru, vagy őt érte baj, vagy mást szerencse. E. – Ha az irigységet el akarod kerülni, titkold szerencsédet. B. – Heverő ember szerencséjét is elheveri. D. – Hitvány szerencse, melynek nincs irigye. E. – Hová a szerencse esik, oda fordul az embernek jóakarata is. KV. – Istenhozzádot 677mondott neki a szerencse. D. – Jobb egy marék szerencse, mint egy véka pénz. Ny. 11. (Köböl ész. B. – Puttony ész. D.) – Jól magragadd a szerencsét, igen csuszó. D. – Jól táncol, kinek hegedűse a szerencse. D. – Jött-ment vendég a szerencse. B. – Kereken fordul az ember szerencséje. KV. – Kevélység lenyomja a szerencse tengelyét. E. – Kevélységgel jár a jó szerencse. KV. – Későre érkezett annak szerencséje, kit csak halála előtt tett nagygyá. D. – Ki magát kétszer adja veszedelemnek, a szerencsét ne vádolja. E. – Kiki maga szerencséjének kovácsa. E. – Kinek-kinek pillant néha a szerencse. B. – Koldus embernek koldus a szerencséje. Ny. 5. – Könnyebb megtalálni, mintsem megtartani a szerencsét. B. – Kurva (L. ezt) szerencse. E. – Legjobb a közép szerencse. B. – Levetőt is játszik a szerencse. E. – Markában volt a szerencse. D. – Megbukott szerencséjével együtt. D. – Megfordult a szerencsekerék. D. – Mesterségnek szerencse a mestere. E. – Mindenhez szerencse kell, még a lólopáshoz is. S. – Mindenütt elkerüli a szerencse. D. – Minél nagyobb a bolond, annál szerencsésebb. KV. – Minél nagyobb a szerencse, annál kevesebbet higyj neki. B. – Mit a természet nem adott, megkinál vele a szerencse. K. – Nagyobb szerencséje, mint maga. D. – Ne vágyj olyan szerencsére, melyet el nem birsz. D. – Nem alku a szerencsének hizelkedni. D. – Nem édes, hanem mostoha anya a szerencse. D. – Nem jó a szerencsét megboszantani. D. – Nem jó szerencse az melyet el nem birhatsz. E. – Nem tudja becsülni a szerencsét, ki soha nem volt szerencsétlen. B. – Néha levetősdit is játszik a fejes szerencse. D. – Nincs gallérunkhoz varrva a szerencse. E. – Nincs nagyobb szerencse, mint a jó házasság. D. – Nincs oly lángoló szerencsétlenség, melyben egy szikra jó szerencse nem volna. D. – Nincs szerencséje hozzá, mint cigánynak a buzavetéshez. B. – Olyan szerencse, mint forgó Velence. KV. – Nyulat látánk, nem leszen jó szerencsénk. M. – Próba szerencse: a ki mer, az nyer. S. – Próbával jó a szerencse. KV. – Puszta szerencsére támaszkodni vakmerőség. E. – Ritka madár a jó szerencse. KV. – Ritka nagy szerencse kis kevélység nélkül. D. – Ritkán bánik a szerencse halkal az emberrel. D. – Ritkán jár a szerencse kevélység nélkül. KV. – Senki nem tudja, szerencse kinek adja. KV. – Senkinek sincs szerencséje gallérjához kötve. D. – Sikos sarka van a szerencsének. B. – Sima farki a szerencse, hol futja, hol kergeti az embert. B. – Szegénynek a szerencséje is szegény. ML. – Szegénynek még a szerencséje is szegény. KV. – Szerencsefia. E. – Szerencse magzatja. D. – Szerencse forgandó. F. – Szerencsehaj. (Első ősz hajszál.) E. – Szerencse ha szolgál, még ne tartsd szolgádnak. KV. – Szerencsés is szokott játszani. D. – Szerencse kereke. D. – Szerencse mind felülősdit, mind levetősdit szokott játszani. KV. – Szerencse nádszál, könnyen eltörik. D. – Szerencse szárnyon jár, boldog ember kire száll. B. – Szerencse, Velence. (Állhatatlan.) D. – Szerencséje akadt. (Kérője.) E. – Szerencsét próbál. E. – Szerencsét üstökön kell ragadni. E. – Szerencsével, ha van frigyed, sok az irigyed. KV. – Tarts a szerencsétől, ha nagyon hizelkedik. D. – Tenyerén hordozza a szerencse. E. – Titkold szerencsédet. KV. – Több a szerencséje, mint az esze. S. – Tud a szerencséről. E. – Tud valamit a szerencséről szólani. D. – Ugy dicsérik a szerencsét, amint szolgál. D. – Urat szolgájától szerencse választja. E. – Üzőbe vette a szerencse. (Szerencsétlen.) D. – Vadásznak, halásznak 678nem jó szerencsét kivánni. S. – Vagy élek, vagy halok, szerencsét próbálok. B. – Van férge az ő szerencséjének is. B. – Vastag reménységet is megejt a szerencse. E. – Várjuk el, mit hoz a szerencse. E. – Veszett szerencse az, hol megszünt a reménység. K. (Melynek nincs irigye. E.) – Világi szerencse, változó Velence. B. – Vitézre nem szállhat váratlan szerencse. KV. – Zabolázd föl szerencsédet is, könnyebben megtarthatod. D. – Zsidóval találkozni szerencsét jelent. S.