HARMADIK SZAK. Csekéjségek.

Teljes szövegű keresés

33HARMADIK SZAK.
Csekéjségek.
A’ cinegének kóró a’ nyárssa.
Egy hörpentés.
A’ Tótnak vad alma, vad kőrtvély fügéje.
Köröm feketényi.
A’ Bársonyra is reá csöppenhet egy kis zsir.
Hasogatott haj szálnyi.
Még a’ leg szebb búzának is van egy kis allya.
Egy mák szemnyi.
Néha apraja után a’ nagygya is el húll.
Sok kicsinbűl származik a’ nagy halom.
Nem sok kilenc medve finak egy vad körtvély.
Egy parányi*
Cicerónak öcscse Kvintus (igen kisded ember lévén), (abban a’ tartományban, a’ hol Igazgató vólt), egy kép író által, magát egy táblára övedzetig festette elég nagy formában, és azt a’ táblát Ciceróhoz ajándékúl vitette. Ezt látván Ciceró, így kiáltott fel: Itt öcsémnek fele nagyobb, mint amott az egész öcsém.
Ő ugyan azért falba nem veri ám fejét.
Egy maroknyi.
Tudgya ám az Isten ki lopta el még a’ kis fejszét is.
Néha a’ varjú is elég szépen krákog.
Egy falat.
34Szunnyog csipésben is meg halhat az ember.
Ez a’ szalma szálat se teszi körösztűl.
Karika a’ végére.
Nem tudni: hány zsákkal telik.
A’ tömött Tárház is apródonként el fogy.
Apró muslinca.
A’ kecskék között Bak a’ Bika.
Egy nyaláb.
A’ Hóld világnál meg nem érik a’ szőllő.
Döglött légy.
Nincsen ám minden nap zabálló csötörtök.
Semmit se nyom.
Egy napot nem lehet egész világnak mondani.
Egy csöpp*
Régi köz mondás, mely által csekélységet értünk, példának okáúl; ha volna egy csöpp vizem! – Ha jól mondatik é: egy csöpp kenyerem sincs? egy morzsa vizem sincs? egy szikra borom sincs? Erre azt felelem: hogy jól. Ha Aristophanes görögül mondhatta: egy csöpp békesség sincs; Plantus deákúl: hogy egy csöpp Tanács se vólt ennek eszében, se pénzze erszénnyében: mért nem mondhatnának mi is?
Csupa hójag hamar fel lehet fúnni.
Egy gondolatnyi.
Maga a’ Jérce ki kaparhatná belőlle.
Záb fogra is kevés.
Semmin vették, mert nincsen árúlgatták.
Rák láb ebédre.
Egy orr lukba se lehet elégnek mondani.
Lukas fogba is kevés.
Ha kicsin a’ madár, kicsin az ő fészke is.
35Ember lappang a’ kis bőrben is.
Egy harapásnyi.
Kis embertűl a’ kutya se fél.
Könnyen áll.
Inog, mint a’ fa szeg.
Kisded*
Kisdednek kellett lenni Erótisnek is, kirűl azt mondgyák a’ Leleményesek: hogy, midőn rózsákat szedett; őtet az öly csirkének vélte, ’s el ragadta.
Föl löhetne szinni*
Egy kisded ember felől mondgyák ezt, ki, ha nagy orrú embert látott, el szaladott: ne talán a’ levegővel fel szivattassék. Ezt így vette versekbe Baróti Szabó Dávid.
Kis Márk! ember köztt ne forogj, lélekzetet orrán
Mert vévén, fel szí tégedet egy valaki.
Apró, mint a’ pozdorja.
Apró, mint a’ mák szem.
Apró, mint a’ dohány mag.
Kis láztúl is meg ijed a’ madár.
Apró barom a’ Kecske.
A’ fillér is pénz.
Árnyék az, a’ mitűl tartaszsz.
Ha nem csurog, csöpög.
Kis bőrben is ember lappang.
Egy ember csak egy szám.
Kicsin a’ bors, de erős.
Alig látni szemmel.*
Erről ezen verseit írta Baróti Szabó Dávid. Három kisded köztt minapában támada nagy pör:
Kissebb, és véknyabb volna ki többi között.
Hermon az első vólt, ki (fokán a’ tűnek) azonnal,
Vékony cérna gyanánt, által hatotta magát.
Démás egy szikra Pók hálócskára fel üle Ötet akasztá föl, szál fonalával, a’ Pk.
Szozipater pedig:
Én lélek vagyok! engemet a’ szem
Nem lát. A’ Laurus (monda) bizonnyal enyim.
36A’ kis ember se szalma szál.
Néha a’ nagy oroszlán kis madarak prédája.
Elég az álomra.
A’ madarász se hint többet a’ csűrbe, hanem a’ mennyivel oda csalhassa a’ madarat.
Lator a’ kis Bíró.
A’ Pók hálón fel akad a’ légy, de azon a’ darázs körösztűl veri magát.
Kevés karban nem szokott nagy lenni a’ haszon.
Egy Föcske tavaszt nem csinál.
Szó fi beszéd.
Van a’ haj szálnak is árnyéka.
Nincs fara meszsze a’ főldtűl.
Nád szálra támaszkodik – le hajlik.
Hideg ruha a’ csók.
Kis folyokbúl erednek a’ nagy vizek.
Néha kis boszszú nagyra viszi az embert.*
Barcsai Akósnak Erdélyi Fejedelemnek, olly igaz szolgája vala Cserei Endre hogy (Ura’ életének meg tartássa végett) magát nagy veszedelmekbe avatta. Ennek meg hitt igaz lelkérűl semmit se kételkedvén a’ Fejedelem; sokak előtt azt vitatta felőlle: hogy ennél hivebb embert soha nem láthat, soha nem reméllhet valaki. Ekkor hozzája fordúlván, meg kérdezte tőlle: mi vihetné arra: hogy tőlle el állyon, és Fejedelmét el adgya? Erre azt mondotta Cserei: Uram! nincs a’ világnak annyi kincscse: hogy érette Fejedelemségedet el adgyam. De higygye meg: hogy egy Pénz ára Boszszúság arra vihetne: hogy érette a’ Fejedelemségedet is el annám. Ekkor tapasztalta Akós a’ Magyaroknak azon tulajdonságjokat: hogy mindent örömest el szenvedhetnek a’ Fejedelmektűl; de ha boszszontatnak, azt ki nem állhattyák.
37Néha a’ rongyot is föl szödik.
A’ leg nagyobb folyónak is kicsin a’ kút feje.
Ez csak száraz korty.
Ökör szem.*
Ökör szemnek mondgyák a’ Magyarok azt a’ kis madarat, melly a’ rakás fák között örömest múlatoz, és az Ökörnek szeménél nem nagyobb. Ezt a’ Deákok Regulusnak, az az: Királykának nevezik. Ez a’ nevezet illyen alkalmatossággal tulajdonittatott néki – Egyszer a’ Madarak (királyt akarván magoknak választani) abban egygyeztenek meg: hogy a’ melyik közűllök leg magosabbra száll, a’ Királyságra aztat emelnék ok vetetlenűl. Ezt hallván az Ökör szem; jól is tudván: hogy a’ Sas (mindnyájok között) leg magosabbra fogna szállani, annak farkába kapaszkodott, de (hogy észre ne vétessék) nagy vigyázással. Midőn immár a’ Sas leg magosabbra vitte magát, ’s erőtlensége miatt főllyebb nem mehetne; ki jövén farka alól az Ökör szem, még magosabbra szállott. Ezt a’ ravaszságot nem tűrhetvén a’ madarak, az Ökör szemet űzőbe vették. Ezt mondgyák okának lenni: hogy mindég alattomban, és magánossan jár. De a’ Madarak’ – Királlyának nevét mind eddig meg tartotta. Elég az: hogy a’ fortély nagyra viheti az embert is.
Néha a’ maradék is el kél.
Ki emberbe bízik, könnyen le rogyik.
Csöppenként a’ hordó is meg telik.
A’ tiszta édes gyermeknek való.
38Egy dűlő földnyi.
Nem jó minden aprólékot arany tollal írni.
Felinél is kevesebb.
Kákom bákom ember*
Az emberek’ emlékezetének meg próbállására sokat gondoltak ki a’ Magyarok. A’ többi között ezt is: Hátomon a’ Zsákom – Zsákomba a’ mákom – Makomba a’ rákom. Ki rágta a’ Zsákom’ – ki húllott a’ rákom – el széllyedtt a’ mákom – Ki szánnya e’ karom’, fogja föl a’ rákom’ – Szedgye fel a’ mákom – – Ezt sokan meg nem tanúlhatván, azt mondgyák hogy: azért vetik meg: mert az egész beszéd csupa Kákom bákombúl áll.
Az Oroszlán is leg kissebb madaraknak eledelévé válhat*
A’ Scitáknak ezen köz mondásokat fen tartotta Curtius. L. 7. C. 21.
Szij az hadd ragodgyék rajta.
Nem lenne egy szab gyűszűvel.
Annyi, mint a’ semmi.
Meg nem érdemli a’ szót.
Ez nékem se munka, se dolog.
Néha a’ högy is mák szemnyinek teccik.
Medve gummi piritva.
Szóllott valamit, de a’ levegőbe el enyisztett.
Kis Pista leánya.*
Ezt a’ leányt olly kicsinnek lenni mondották: hogy őtet a’ hangya (sajt kukacz gyanánt) el vitte.
Annyit iszik egyszerre, mint a’ veréb.
Nem vólna, ha vólna.
Kevesebb a’ semminél.
Ikra nem tojás.
39Látnám, ha láthatnám.
Egy szem pillantatnyi üdő.
Nagyobb annál a’ vastag Panna’ fara is.
Mák ez, nem mak.
Bocsánandó vétek.
Szőr az; nem bajúsz.
Lengyel László kis királyunk.
El férne a’ zsebbe.
Ettűl meg nem részekedhetik.
Ádám se hólt meg ettűl.
Hozzá foghatsz, a’ mi el nem fáraszt.
Mellette az Ökör szem, Órjás.
Nem félő dolog.
Kissebb az Erzsók orránál*
Kálmán Örzse’ orrárúl azt hirlelik: hogy csak helyét látták, hol kellett volna lennie.
Száz is alig tenne egy számot.
El válik: hány zsákkal telik.
Szemre se vehetni.
Alig látni benne valamit.
A’ kutya ugatást el hordgya a’ szél.
Három zab szem nem tesz egy újnyit.
Egy kis szél is el hajtya.
Neme sincs pénzzének: hogy ki fizethess.
Egy zsebbel se telik.
Kis szél is hajtya a’ malmot.
Cérna szál, nem hajó kötél.
Számba se lehet szorítani.
Nem galamb kosár a’ világ.
Csak a’ Farkas martta után ahsítozik.
A’ Tol fosztásban meg nem szakad az ember.
40Fel bírtja a’ kis újjával.
Semmiért is od’ adhattya.
Hanga fára föl nem akaszthatná magát.
A’ kicsinnél is kissebb.
Pápa szemmel is alig láthatni.*
Egy Pápa szem csináló arra jutott: hogy mesterségébűl nem élhetett immár. Kénteleníttétett a’ királyhoz menni, és néki a’ felől könyörögni: hogy (mivel ennek előtte a’ Pápa szemek’ csinálásával annyi jót tött az Országgal) esztendőbeli annyi jövedelmet méltoztatnék adni, a’ mennyivel az éhséget meg győzze. Erre a’ Király el csudálkozván, kérdezte őtet: hogy hogy múlhatott el ezen szükséges mesterség? felele a’ mester; mert már az emberek nem a’ Pápa szemen, hanem újaikon néznek körösztül.
Vékonyabb a’ haj szálnál.
A’ kanál vizbe is bele lakhat a’ légy.
Igen kevés kell a’ szúnyognak.
Kicsinnek kevés az árra.
A’ nagy disznók mellett, apraja is el kél.
Nagyra nagy; kicsinre kicsin illik.
A’ gondolattúl vámot nem vesznek.
Ki teccik egybűl több is.
Ki sokat kéván, kevéssel is bé éri.
Ki keveset kéván, kevéssel éri bé.
A’ kárt semmiért is oda lehet adni.
Senki se adgya azt: a’ mie nincs.
Csak csont a’ jövedelem.*
Kártyával a’ Magyarok régen múlatságbúl játszottak. Osztán hozták bé a’ pénzt. Most végtére csontokra játszanak, mely a’ magyar gyomorba nem fér.
Sokbúl sokat, kevésbűl keveset.
41Nem kell a’ ló kukó, ha tehén gané van.
A’ mit kis helyen meg fordithacc, annak széles helyet nem kell keríteni.
Két pénzes szatyornak egy pin bor az árra.
Szúnyognak vérét csöbörrel nem mérhetni.
Ha temén nem telik, lisztet is áldoznak.
El se fáradott bele.
A’ féreg is meg tekeri magát, ha reá hágnak.
A’ polyva meg ég a’ tűzben; az arany pedig ott’ tisztúl.
Nem ér egy hagyító fát.
A’ koszos malacbúl válik néha ártány.
Bolha csípés.
Egy pénz ára haszon nincs a’ leg nagyobb kárban.
Hoszszabb a’ Péntek, mint a’ Szombat.*
Noha Péntek a’ Szombattal, egy hoszszaságú nap, még is a’ Magyarok (ha valamivel egyenetlenséget látnak) előbb említett közmondással élnek, az aszszonyoknak ruházattyokra tekintve. Fő képpen: ha alsó szoknyájok a’ fölső alól ki teccik.
A’ vasat el emiszti a’ rozsda.*
Hogy ezen köz mondás is a’ Scitáktúl jön hozzánk, bizoníttya Curtius. L. 7. C. 21.
A’ kölcsön korpát is meg szokás adni.
Szunyog dall.
Meg esik egy ember nélkűl a’ vásár.
Néha a’ vak is patkóra talál.
Véletlen bokorban fekszik néha a’ nyúl.
Néha kis fölhöbűl nagy eső lehet.
Légy köpés.
Veszet fejszének is nyele jó.
42Ökör nyál.
Sogorság, komaság nem nagy atyafiság.
Nincs oly rakott szekér, mellyre több nem fér.
Nincs oly rakott szekér, melyre egy villa széne föl ne férhessen.
Nem fél a’ király udvar bírójátúl.
Nagy az ágy, kicsin a’ lepedő.
Taknyát is Zsebében hordozza*
Kérdés a’ Magyaroknál, mi lenne az, amit a’ paraszt el vét, az Úr zsebében hordozza. Erre azt szokták felelni, hogy az a’ takony légyen melyet, ór fuvás után, el vet a’ paraszt.
Rosz csikóbúl is válhat még jó ló.
Bizontalan adósságnak szalma az interesse.
Vékonyabb a’ pille’ szárnyánál.
Szalma adósságnak pörnye az interesse.
Könnyen el fér két vékony egy más mellett.
Szárnyán a’ légy is el viheti.
A’ szerezd meg ne legyen nagyobb a’ koncnál.
Ócsó ott az ember, ahhol sokan vannak.
Haj szálat hasogat.
A’ szőrt is gerendának láttya.
Százbúl, egygyet csinálhatni.
Előtte a’ haj szál is dorong.
Remetévé lött Jancsi.*
Fonta Jánosrúl hallottam Nyitrán beszélleni, ki (magyar léttére) Zaborban Kam Idulenzissé akart lenni; de a’ mely fertályba bé állott, ki is jött.
Árullya az ördög ganét is.
El beszéll egy óráig a’ kutya’ farkárúl.
El megy a’ föcske, itt marad a’ túzok.
Ezt vagy amazt tenni leg könnyebb.
43Ember a’ lenben, de nem a’ kenderben.
Két három tehén nem csorda.
El fér egygyik a’ másik mellett.
Elég: hogy hátra maradott, ha kevés is.
Néha a’ vak Pujka is meg leli a’ magot.
Annyi a’ Böcscse, mint a’ ki toló kásának.
Ez a’ szó: NEM, rövid íge, de nagy gondot ád.
Se nem ritka, se nem drága, a’ mi közös.
A’ mi egynek sok, másnak kevés lehet.
Fogyatkozássában, nem tellyes volttában nézik a’ napot.
A’ mit ott annak, meg ölhetöd kés nélkűl.
Kicsin a’ szú, de elég kárt teszen.
A’ vakok között az egy szemű.
A’ hojagnak lassú apadássa nem minden csekély bele fuvással potrohosodik meg.
El vitte két szúnyog egy rudon.
Egy ember’ halála ki nem üti a’ világ’ fenekét.
Egy varga nélkűl meg eshetik a’ vásár.
Most egy ember’ halál nem igen nagy csorba a’ világon.*
Ahhoz az üdőhöz képpest tudni illik, midőn Káin meg ölte vólt Ábelt, és így az akkori embereknek egyszerre egy negyedét ütötte agyon.
Egy kis jég is fel szedetheti a’ hidat.
Nem Istened: hogy imádd.
Talp alatnyi jószága sincsen.
Egy két ember szaván nem lehet várat építeni.
Még a’ tele tojás is kevés.
kis újammal se bántottam.
A’ vadász kutyának derce is jó.
Ez csak gondolom leves.
44Az íztelen céklához is hozzá szokhatni.
Nem sokat lát ki az ugorka fára hág.
Ez a’ birodalom csak a’ kert allyáig terjed.
Száz temetés se ér egy lagzit.
Köröm szálkája alig vólt.
Lencse szem a’ csizmában, nagyobb egy högynél.
Király Mátyás, és Mátyás Király.*
Egy Budai varga (Király Mátyás) fel kévánkozott menni Mátyás királynak Palotájába; de az őröktűl meg állíttatott, és töllök fel menetelének oda kérdeztetett. Azt felelé: hogy ma Sz. Mátyás napja légyen, ugyan azért hoszszas életet akarna néki kévánni úgymint attyafiának: mivel magát is Király Mátyásnak neveznék. Ekkor az Őr azt mondotta néki: hogy Király Mátyás és Mátyás Király között az a’ külömbözet lenne, a’ mi egy varga, és egy Király között vagyon.
Egy ice lencse kárért, a’ Bíróhoz megy.
Az orra’ szőrét fájlallya.
A’ pörzsenést is halál véli.
A’ szúnyogbúl is bikát csinál.
Számba se veszi, mint kerten a’ rést.
Káprál után harmadik Tiszt.
Vagy Generál, vagy káplár.
Ócson vették, ócson adták.
Törd bé fejét, még ő haragszik.
Csontra hízik.
Több ám a’ falú, mint a’ város.
Ócsó húsnak híg a’ leve.
Nem sokat adnak egy pénzen.
Hivatlan vendégnek ajtó megett helye.
Mivel húsra nem talált csonton rágódik.
Nagynak is apró a’ kezdete.
Cserép tálhoz Fa kanál.
45Nagyobb Füle mint Farka.*
Azt a’ nyúlban valóságosnak lenni láttyuk, hogy fülének kissebb a’ farka. Ugyan csak, ha valami kurtát akarnak a’ Magyarok mondani, azt a’ nyúl’ farkához szokták hasonlítani. A’ kurta, és jól ki nem dolgozott beszédeket is nyúl’ farkának nevezik.
Néha a’ kertész is jövendőt mondhat.
A’ cigány rajkó is kedves az annyának.
Rút és csekély a’ trágya; de szép cipót ád.
Néha a’ Paraszt is Vitéz.
Kopasz a’ mentség.
Ha jó lett vólna, régen elkelt vólna.
Szalma tűznek szene is hitvány.
A’ likacsos abraktúl nem fickándozik a’ Pej.
A’ törpe csak törpe, ha a’ bércen áll is.
A’ hetes vászonnak se nagy az árra.
Disznó a’ pocsétába örömest viszsza tér.
Mennél rühesebb a’ disznó, annál inkább vakaródzik.
Nem derék ebéd, melynek vacsorája nincsen.
Az éhes Németnek kecske-béka csibe.
A’ kölcsön korpa nem hájasíttya a’ disznót.
Cigány is a’ maga’ lovát dicséri.
A’ Tótnak Pohának manna.
Köz lónak túrós a’ háta.
Ócsó ott az ember, ahhol nem ösmerik.
Nyakon csapás után esik üstök vonás.
Majom is szereti a’ maga fiát.
Róka is dicséri a’ maga farkát.
A’ le esett bikát a’ gyermek is rugdossa.
A’ tudatlanok előtt kiki mutogathattya magát.
Süt a’ nap fény, de a’ kenyeret még se sütheti meg.
46Az árúlkodás hitván kereset.
A’ szem is (elsőben) a’ ruton akad fel.
Koca gyermeknek koszos a’ feje.
Tetű a’ biborban is meg nevekedik.
A’ meg örlött Pohánkára kása nevet fognak.
A’ hitván lovakat leg inkább szállya meg a’ légy.
Nem nagy munka egy éjszaki gomba.
Szegény legény nem nagy úr.
Nagy az öble, de vékony a’ dongája.
Fehér a’ ház, de kenyere fekete.
Egy kis fölleg is nagy esőt hozhat.
Nem szánnya fagyos lábát a’ Kalmár, csak jó legyen a’ vásár.
Egy két napi dinom dánom, hólttig való szánom bánom.
Millyen a’ mosdó, ollyan a’ kendő.
Akkora, mint a’ kakas ugrás.
Akkora, mint a’ veréb lépés.
Apró homok porokbúl válik a’ nagy domb.
Ezer varjuk ellen elég egy kő.
Ki ölébe sokat fog; keveset szorít.
Egy csak egy karika hagyítás.
Ennél a’ kicsin is nagyobb.
Kis báránybúl válik a’ nagy Kos.
Puska por gyújtásra elég egy szikra.
Egy szikra a’ várost is meg emisztheti.
Kicsin a’ kocka, de sok bút okozhat.
Ha nagy vólt is kukacca, de kicsin a’ legye.
Kicsin a’ mustár, de nagy a’ dereka.
Egy nap nem egy esztendő.
Kis börzsönbe is elég fér.
Egy hüvejknyi.
Egy bötűnél is kissebb.
47Százban számot nem tenne.
Nem egészszen, hanem fele barát.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages