HARMINCADIK SZAK.
Okosok.
Mindenkor okosabbak a’ Tanácsnokok, midőn a’ tanácsbúl fel kelnek.
117Kinek esze van, hamar észre veszi magát.
Bé nőtt immár feje’ lágygya.
Nem ütötték tökkel a’ fejét.
Meg ért mind sajttya, mind túrója.
Játszva végzi a’ leg sújosabb dolgot.
Tudgya: mi sajt, mi túró.
Meg tudgya adni savát a’ lévnek.
Egygyet mond, kettő lesz belőlle.
Nem esik egy szava héjjába.
Jó az okos ember a’ háznál.
118Egész káptalan a’ feje.
Keveset szóll, de sokat mond.
Reá szorúltak, mint a’ jó Bíróra.
Terem az ember, mint a’ suba gallér.
Tud hozzá, mint tyúk a’ takony vágáshoz.
Tűz az esze, mint Viski borbély’ fiának.
Ha keveset szóll is, de sokat mond.
Kösd föl a’ gatyát, ha vele akarsz ki kötni.
Ki nem felejti káposztábúl a’ szalonnát.
119Egy úttal két dolgot is végez.
Hét országra szóll, mint a’ Lőcsei Kalendáriom.
Arany elmének gyöngy a’ gondolattya.
Három levelet is írat egyszerre.
A’ nagy szakál okossá nem teszi az embert.
Tyúkmony nem okosabb a’ tyúknál.
Csirke se okosabb annyánál.
A’ vadat is meg szelíditi az ész.
Okos disznó mély gyökeret ránt.
Okos a’ Magyar harc után.
Nem sokáig él ki fiatalkorában okos.
Az okos embernél probáltt dolog mind a’ só, mind a’ méz.
Egygyik nap a’ másiknak mestere.
Okos mesternek okos a’ tanítvánnya.
Ki jó mester alatt tanúltt, nem csuda, ha város bírája.
Hová a’ madár is szárnya fáradva száll.
Oda az okos ész nem nagy munkával áll.
Az okos embert csak egyszer lehet meg csalni.
Által lát nem csak a’ rostán; hanem a’ szitán is.
120Nem molnárbúl lett Bíró.
Okos embernek mester a’ neve.
Sok könyvekbe bé köszönt.
Fiatal ugyan, de sok öreg könyvekbe forgott.
A’ cink játékban leg nagyobb mesterség a’ vetés.
Az okos madarász annyi eledelt hint, a’ mennyivel bé érik az oda csaltt madarak.
Kiki jó széllel indúl a’ partrúl.
Abban termékeny az okosság, kiben szaporátlan a’ tréfa.
Kinek élete tellyes tréfa, nem tellyes ember.
Jó a’ tréfa; de nem holttig.
Gazda nélkűl számot nem vet okos szolga.
Fenékig bé lát az emberbe.
A’ napnak fogyatkozássát a’ paraszt is észre veheti.
121A’ vidám elme, gyakran el megy sétálni; de az okos ész többnyire otthon marad.
Az okos ember szerencsére kezet nem fog.
Jól fogant gondolat okosan születik.
Többször győz az okos, mint a’ bátor.
Tetőtűl talpig ki ösmeri az embert.
Felén túl a’ veszedelmen, ki azt meg sajdíttya.
A’ szilaj paripán zabolábúl itatnak.
Meg mondgya a’ mondókáját.
Szűnetlen a’ könyvekben lakik.
A’ holttakkal társalkodik.
Az é a’ kormány, a’ ki tanúlta.
Magában száll, ki az okos névre vágyodik.
122Budára is bé illene Bírónak.
Kevés van nálla hozzá foghatóbb.
Szeretnék a’ kolompot macska nyakán az egerek.
Okos többet fordít egy pénzen, mint más egy aranyon.
Magyarnak a’ kutyája se örömest veretteti magát.
Csak annyit beszéll, a’ mennyi elég.
Nem a’ kár nyittya fel eszét.
Mindennek elébb gondollya el végét.
Előre lát, mint a’ tanúltt ember.
Ki kevésnek baráttya, kevésnek bolondgya.
Kilenc Vármegyében nincs párja.
Ha ő szóll, halgat a’ többi.
Okost ha küldenek, keveset szóllanak néki.
Okos próbálhattya meg az okosat.
Tovább nyúl esze, mint nyelvve.
123Által láttya a’ gondolatot is.
Az okosnak minden dolga szerencsés.
Elég volna: ha oly okos se volna.
Az oktalan nem szenvedheti az okost.
Utánna indúl az egész Vármegye.
Okosság vezérli az egész világot.
A’ nem jót is jóra fordíttya az okos.
Nem minden okos, a’ ki tanúltt.
Mind a’ két pöröst meg halgattya az okos Bíró.
Néha a’ Papné okosabb a’ Papnál.
A’ gyakorlás okossá teszi az embert.
Az okosság sötétben is világít.
Az okos ütközik kétszer egy kőbe.
Az okos, néha az oktalannak is baráttya.
124Az okos nem vár a’ szerencsétűl.
Nem mind üdő ád vagy Hunyadit, vagy Kinisit.
Mind a’ kecskét, mind a’ káposztát meg tartya.
Hová tovább, mindenkor okosabb a’ világ.
Sas szemekkel kell nézni mindenhez.
Még a’ szőllőtt meg nem szedhették.
Van esze nem csak egyre, hanem mindenre.
Hallgatva is többet mond, mint más szóllva.
Minden tőrt el kerűl az okos madár.
Nem lát bolondgyába mindenhez.
A’ bőlcsesség leg jobb úti kölcség.
125Bőlcsebb a’ reggelre halasztott tanács.
Szem héj alatt is vigyáz az okos.
Mozog az ember, még eleven.
Addég kapar a’ tyúk, még szemre talál.
A’ jó lovat nem az ostor, hanem a’ zabola vezeti.
A’ jó avúl is ugyan, de javúl is.
Hol tisztúl, hol borúl az üdő.
Az okos ember mindenkor otthon van.
126Bé gyógyúl a’ seb, de meg marad a’ seb hely.
A’ másét ne báncsnak nevezik.
A’ láncon egygyik szem a’ másikát tartya.
Néha az okos nem-felelet is felelet.
Úgy tudgya: mint az öt újját.
A’ kenyér is annál jobb, mennél több a’ szeme.
Tudgya az Isten, mért nem adott szarvat a’ disznónak.
Egy hévvel, egy lévvel végez az okos.
A’ mit mond, meg van az mondva.
Se télben szalonnát
Se nyárban bundáját
El nem hagygya az okos.
Az öreg fának árnyékában nyugszik az okos.
Van az ő szavának mind keze, mind lába.
A’ jó gazda hajnal előtt ágyaz.
Volt két pénzzel a’ vásáron.
127Az öreg katonának kardgya is élesebb.
Kevésbűl is sokat ért az okos.
Kinek oka vagyon, okosan beszéllhet.
Az ökör se fogatná bé magát, ha esze volna.
Gyermek ész hajtya a’ hat ökröt.
Ha erejét tunná a’ medve, magát nem táncoltatná.
Kígyók, békák között is bátran jár az okos.
Az okos bíró el felejti a’ komaságot.
Az okos (magánál nagyobbnak) kölcsönt nem ád.
Az okos ott veti a’ vas macskát, a’ hol feneket éri.
A’ dohos lisztet nem szeleli az okos, mert a’ mi jó vagyon benne, azt is el veszti.
A’ haramják előtt nem tanácsos aranyba öltözni.
Okos a’ kecskét nem teszi kertészszé.
Okos a’ farkast bújtárrá nem teszi.
Az okos ember tovább lát az orránál.
Az okos maga házza előtt is talál ki söpörni valót.
Az okos pásztor nyíri a’ júhot, nem nyúzza.
Az okos (ha bár vendég is) ki mondgya az igazat.
128Azért keresi az okos az útat, hogy kerülőbe ne jöjjön.
A’ mit kicsin helyen meg fordíthat az okos, annak nagy kerűletet nem csinál.
Úgy keresi okos a’ borjút: hogy mellette a’ tehenet el ne veszeszsze.
Az okos nem nyit annak kaput, a’ mi az ajtón is be férhet.
Szúnyogot tevének nem tartya az okos.
Ott’ óttya az okos, a’ hol ég.
Nem fogja az okos hahotával a’ madarat.
Izében minden jó az okosnak.
Az okos nem tartya két ajtó között az újját.
Ha keveset járt, kelt az okos, az ország’ úttyát el nem hagygya.
A’ festett virágot nem szagúllya az okos.
Minek már a’ testamentom is?
Prókátorra penzzét nem bízza az okos.
Orvosra a’ lelkét nem hagygya az okos.
Kovácstúl a’ szenet nem veszi az okos.
129Okos borbély nem gyógyít minden sebet egy írral.
Az okos szakács lúggal forrázza le a’ keserű füvet.
Ha az okosnak gyapjú köll; utánna jár.
Nem fójtya az okos maga torkára a’ kötelet.
Az okos ember semmit se ereszt hoszszú pórázra.
Az okos vadász eleve nem iszik a’ medve börre.
Okos gazda nem kőlt többet a’ fakóra, mint fara meg érdemli.
Okos gazda a’ szomszéd házát is védelmezi a’ tűztűl.
Néha az okos maga kebelébe is be tekint.
Okos, mint a’ Tordai malac.
Vigyáz az okos: hogy hírében, nevében csorba ne essék.
Okos az orrát nem üti mindenbe.
Az okos nem fogja mindég a’ könnyebb végét.
Az okos, ha tőlle ki telhetik, el kerűli a’ sarat.
Az okos nem avattya magát mindenbe.
Okos a’ tüzet éppen nem piszkállya.
130Új barátért a’ régit el nem hagygya az okos.
Az okos ügyész hasznáért tartya a’ Deákot.
A’ vetés előtt nem arat az okos.
Nem szóll az okos, ha bizonyosan nem tudgya.
Kis daganatért kezét el nem vágattya az okos.
Nem télen, hanem nyáron kaszáltat az okos.
Résen tartya fülét az okos.
Bogár után nem indúl az okos.
Az okos gazda nem tartya a’ galambot csupán ganéjáért.
Nem keveri magát korpába az okos.
Az okos gazda nem áll közel a’ tűzhöz.
Ha az okos nem érti a’ játékot; nézi.
Az okos Bíró a’ részeg embert józan korában bünteti.
Nem vet az okos magánál erősebb nyilat.
Az okos gazda háza elejétűl végig lát.
A’ kőlletlen sírásnak nem hisz az okos.
A’ mit kézzel ér az okos, nem hagyíttya bottal.
Az okos, disznó elejébe nem hánnya a’ gyömbért.
Sebes újját nem igen mutogattya az okos.
Az ünneplőt nem hordozza minden napra.
131Az okos szakács nem sóz mindent egy lévbe.
Az okost nem ijjeszti az, a’ mitűl meg ijedhet.
Okos madarász üdejében szedi fel a’ lépet.
Okos gazda, ha dűlni kezd háza, el bontya.
Az okos addég ójja magát a’ szilaj marhátúl, még meg nem ökleli.
Az okos gazda néha a’ kárt is hasznára fordíttya.
A’ szükség okossá teszi az embert.
Hallgatás, fontolás annya az okosságnak.
Az okos ember nagyra böcsüli a’ hazát.
Néha a’ gerény is ordít, nem csak a’ szamár.
Meg felelt a’ róka farkaknak.
Jobb: ha az okos hamar meg hal, mint ha a’ bolond sokáig él.
132Gazdag pénzzel; szegény észszel megyen előre.
Okosság az embert ritkán hagygya el.
Az okos ember háza előtt söpör.
Az okos ember hamar vér szemet kap.
Az okos ember előtt kerek számba van minden.
Az okos nem jár gondolom szerént.
Szert tesz az okos ember akár mire.
Mind ember, mind Isten előtt kelő az okos.
A’ tűz is nyájasabban ég az ember előtt.
Az okosnak nem sokat kell a’ szájába rágni.
Mindég okoskodik a’ világ.
Nincs az okosnál semmi katona dolog.
Az okosnak fia szeme’ világa.
Tudgya az okos, mikor köll lóra ülni.
Szemesé a’ játék, vaké az alamisna.
Leg jobb örökség az okos mértékletesség.
Csalással a’ disznó se hízik.
Ki okosan farag, forgácsol.
Az okos embert egy szavárúl is lehet meg ösmerni.
Az okos parancsol, az oktalan dolgozik.
Néha az okosság se használ.
Annyira ne vágy, a’ mennyire nem lehet.