HARMINCKILENCEDIK SZAK. Szabadosok.
HARMINCKILENCEDIK SZAK.
Szabadosok.
Szabadosok.
Ki törte a’ járom szeget.
El szakasztotta a’ kötelet, mint a’ szilaj marha.
Mindent le ráz a’ vállárúl.
239Szabad város.*
Szabad városoknak azokat tartoptták a’ meg romlott Görögök, melyekben minden szabad volt, az igazgatókat kényes akarattyok szerént le tehették; őket meg is ölhették. Ilyen volt Athéna ama’ derék Focion ellen. Ezt minekutánna meg ölették, azt se engedték meg néki: hogy tetemei Athénába temettessenek el. Meg parancsolták azt is: hogy tettének meg égetéssére senki se merészellyen tüzet adni. A’ régieknél e’ volt leg tisztességesebb temetés. Egy Knopion nevű böcsűletes Polgár hátára vévén Focionnak testtét, ki vitte Athenábúl, és Megara mellett le tette. Fát keresett osztán, és az oda hordott rakásra el terítette. Tűzért bé futott Megarába. Szolgált abban néki egy aszszony, ki is szolgálóival egygyütt ki menvén, köz szorgalommal meg égették a’ tetemet. Meg értvén Knopiontúl az aszszon: hogy ez a’ test azé a’ Focioné légyen, kinek el temetéssére főldet se akartak engedni a’ hál’adatlan Athénaiak. Elsőben: azon a’ helyen, melyen meg égettetett annak örök emlékezetére egy oszlopot építtetett; azután: csonttyaibúl azokat, melyek hamúvá égettettek; magával haza vitte, és tüzellője alatt tisztességesen el temettette, így szóllván zokogássai között: nagyra böcsűllendő tüzellőm! viseld gondgyát ennek a’ nagy ember maradványinak mind addég, még viszsza nem kérik a’ hál’adatos Polgárok, kit szám kivetettek a’ hál’adatlanok. El nem hitethetem magammal: hogy valaha eszökre ne térjenek a’ meg bolondúltak. Úgy is lett. Mert által látván Focionnal ártatlanságát a’ Polgárok: őtet viszszá váltották, és nagy pompával Athénába el is temették.
Ki kapó.
Se pokla, se mennyországa a’ szabad életűnek.
Se Istene, se lelke, hanem csak párája.
240Sokkal hamarébb jár lába, mint esze.
Se Ura, se királlya.
A’ törvényeket Papok leleménnyeinek tartya.
Se jobbágygya, se főldgye, még is szabados.
Az úccán se maradhatni meg tőlle.
Se hite, se oltárja.
Neki megy mindennek, vagy nyer benne, vagy veszt.
Se ördöge, se Angyala.
Högyivel forgat fel mindent.
Se hite se reménnye, mint a’ pogánnak.
Minden törvént oly pók hállónak tart, mely a’ gyenge szúnyogot meg fogja, a’ darázs pedig körösztűl töri magát.
Ha rajta kapják is; ki vágja magát.
Világ fia.
Ha ki ütheti a’ félelmet, minden per patvarra még álmában is kész.
Zab szúrja az al felit.
A’ templomban se hagygya békével az embert.
Egy lélektűl se tart.
Zabola nélkűl való futalékos ló.
El jár a’ tilalmasba, és fel se veszi.
Poráz nélkűl tekergő mén ló.
Mindenütt ördög szabadgyában lakik.
Nem tűri a’ pányvát.
Úton, út félen nem más, hanem ugyan maga.
Száz Pappal is ki köt.
Világ kerülő szeles költemény.
Száz Pap se parancsol néki.
Senkire se hajt, maga minden városban.
Ország világ az övé.
Semmi fegyver nem fogja.
241Van fegyver ellen valója.
Kénnyén, kedvén neveltetett pondró.
Se Papja, se baráttya.
Se fia, se felesége, maga se terhes.
Vagy főldön, vagy szegen.
Kész a’ poklot fenékkel fel fordítani.
Ha az ég (minden terhhével) vállaira szakad, azt se igen bánnya.
Meg rágja; ha foga bele törik is.
Neki megy, ha a’ jég le törik is alatta.
Akár ki mit tarcson felőlle.
Ügyész helyett az ördögöt veszi.
Szájra eresztett ló.
Akár ég, akár pokol, néki mind egy.
Fel tette fejét, akár hogy veszi le.
Nem gondol a’ Török Császár fiával.
A’ nagy mogol csak fitty előtte.
Akár miként essék, de fel kelt ellene.
Nyalod vagy falod, egygyet érsz azzal.
Akár mire fordúl a’ kocka, de el veti.
Török vagy szakad, de keresztűl el veti.
Högyön, völgyön egy aránt.
Szabad az ember a’ magájéval.
Nála, a’ mi lehet, szabad is.
Szabadon eresztette a’ lovat.
Högyet mozdít, ha másképp’ nem lehet.
Meg teszi, ha bár ördöggel közli is.
Akár túrják, akár gyúrják, mind egy.
Akár zuhog, akár puhog, egy dolog.
Nyelve helyett szeme szóll.
Neki megy a’ tengernek, ha bár bele vész is.
El vigye a’ Manó, azzal se gondol.
Ha késse bele törik se bánnya.
242Azt se bánnya, ha életével fizeti.
Ha meg adgya árrát is, nem gondol vele.
Ha benne veszt is, el kezdi.
Nem bánnya, ha bele sűl is.
A’ jégre mén, ha mindgyárt bele hal is.
Ha meg bánnya, se bánnya.
