HARMINCNYOLCADIK SZAK. Sokak.
HARMINCNYOLCADIK SZAK.
Sokak.
Sokak.
Annyi, mint télen a’ hideg vette légy.
Sűrűn vetik a’ jót, de ritkán kél.
Se hoszsza se vége.
Nem tudom öt é? vagy hat? de több száznál.
230Nem sok a’ mi nem elég.
Annyi, mint Inas nadrágon a’ sújtás.
Annyi, mint a’ kurta kutya.
Száma sincs, mint Kis Ilus’ fiának.*
A’ többi között azt is mondgyák Kis Ilus’ fiairúl: annyian voltak: hogy kődökig járt bennek. Micbannénak sok fiairúl szóllottam Etelkámban. Lásd II. Könyv. III. Jegy.
Soknál is több. – Száma sincs.
Elég sok a’ konkoly, de az még se búza.
Annyi mint a’ tenger.
A’ kedvesnek igen sok a’ neve.
Elég sok a’ hangya, de kevés a’ haszon benne.
Annyi, mint a’ sáska.
A’ ki sokat csácsol, sokat hazudik.
Kölletinél is több.
Annyi, mint az öreg tenger’ vize.
Annyi, mint az öreg tenger fövénnye.
Se széle se hoszsza. – Se kezdete se vége.
A’ sok hazugság se tesz egy igazat.
Tenger sokaságú.
Sok darab kenyeret kéván egy esztendő.
Könnyebb meg olvasni a’ sok csillagokat.
Annyi mint a’ mák szem.
Sok jó barát fér meg egy csekély kis helyen.
Annyi, mint a’ dohány mag.
Elég sok az ember, de kevés a’ jámbor.
Sokat a’ szekér se bír.
Ha mécsben a’ zsír sok, mécset is el óltya.
Sok lúd a’ disznót is meg győzi.
Sok kutya nyúl’ halála.
A’ ki sokat kér, keveset ád.
Sok kéz hamar kész.
231Sokat akar a’ szarka, de nem bírja a’ farka.
Sok pipe lúdat győz.
Meg sokasodott a’ Nem-ett, senki se bír vele.
Sok szó esik a’ vásárban.
A’ sok bába között el vész a’ gyermek.
Ki sokat fóldoz, keveset kőlt.
Sok szakácsok között sós a’ leves.
Nem jó sokat enni a’ sajtban.
Elég sok az ember, de kevés a’ Magyar.
Sok néki egy rák lábastúl.
Hol sok a’ parancsolat, sok a’ fogyatkozás.
Hol sok a’ tudomány, leg több a’ titok.
Néha egy is sok.*
Azokrúl szokták mondani, kiket meg botolnak. Mert ekkor egy ütés is sok a’ gyönge bőrű embernek.
Nehéz soknak eleget tenni.
Sokat viseltt abrosz végre szöszszé válik.
Jobb az elég, mint a’ sok.
Sok jámbornak szava, Isten szava.
Sok a’ zsák, kevés a’ búza.
Ki sokat kéván, kevesebbel is bé éri.
Sok csöpp követ váj.
Sok leány kérőnek több száma, mint haszna.
Elég egy falon egy rés.
Még a’ mézzel is jól lakhatik az ember.
Elég egy sütésben egy lángas.
Még is kevés lehet a’ szalonna, ha sok is a’ disznó.
Elég egy sütésben egy lepény.
Elég egy sütésben egy cipó.
Ki győzné a’ szegény házat tyúkkal kalácscsal.
Elég egy malomban egy molnár.
A’ ki sokat igér, keveset ád.
232Száz szónak is csak egy a’ vége.
A’ ki sokat szóll keveset mond.
Sokakat meg csal a’ Cigány még úton érik.
Sok veréb sok köböl búzát el hord.
Egy szó, mint száz.
Sok víz ment le immár a’ Dunán.
Több fia, mint csirkéje.
Sok van annak, a’ ki többet nem kéván.
Van annak, ki meg nem iszsza.
Annyi, mint a’ Mátra’ szele.
Sokra verik a’ dobot.*
Ez a’ kótya vetyébe mondatik: mert ott’ akkor verik el a’ dobot, midőn sokat, vagy is leg többet láccattatnak igérni a’ vevők. De honnan jött e’ nem Magyar szó kótya vetye. Talán a’ Szerbusoktól, kik illyen alkalmatossággal azt hívják ko otye vetye ki akar többet adni.
A’ mi sokra böcsűltetik, sokba is telik.
Annyi, mint a’ Nem-ett.
Sokat ígér a’ világ, de keveset ád.
Sok fő sokat főz.
Sok köl a’ nagy hordóba.
Sokkal parancsoló, kevéssel bíró.
Sok szem sokat lát.
Ha sok az ember: sok a’ halott is.
Néha a’ soknak fele is elég.
Sok a’ somfa páca, a’ mogyoró még több.
Lehet a’ sokbúl keveset is venni.
Sokan kérik a’ szépet; de csak egygyé lesz.
Sok báránt visz el addég a’ farkas, még verembe kerűl.
Sok pojvában kevés a’ búza.
233Több veszett Buda alatt.
Nem egy ember mondhat sokat és jót.
Könnyű terh nem sok pénz.
Sok lúd, sok zsír.
Hol sok a’ szolga, titkolt a’ gyilkosság.*
Romában egy nevezetes tanácsnoknak száz Inassai voltanak. Ezek közűl egynehányan öszsze beszéllvén, Urokat egy éjjel meg ölték. Senkire se sűlhetett ki a’ gyilkosság. Az öregek azt az ítéletet hozták reájok: hogy minden tizedik szolga akasztassék fel. Kátónak ama híres fenyitőnek e’ volt ítélete: hogy mind a’ százan fel akasztattassanak. Ennek okáúl azt adta: minden nagy példában (úgymond) vagyon valami igazságtalanság, mely még is a’ közönségre néző haszonnal kipótoltatik. Fel akasztattak mindnyájan, ezután bátrabban éltek a’ tanácsnokok.
Sokat a’ kutya’ farkára se lehet kötni.
Sok hangya az oroszlánt is, meg emíszti.
Sok csöpbűl ered az esső.
Sok darázs a’ leg futóbb paripát is meg öli.
Sok a’ gyermek, kevés a’ cipó.
A’ sok kalapács a’ leg vastagabb vasat meg győzi.
Sok száj sokat emiszt.
Sok fonalakbúl sodorják öszsze a’ vastag kötelet.
Sokat öszik a’ farkas.
Hol sok a’ száj, sok a’ kenyér.
Sok nap van egy esztendőben.
Sok próbával válik a’ jó kapa.
A’ sok gődény a’ tavat is el hordgya.
Sokan szeretik a’ szépet.
Sokat az ördög se győz.
Sok petrencékbűl válik a’ jó bagja.
234Nem a’ sok duda szó, hanem a’ sok kapa termeszti a’ szőllőtt.
Több köll a’ verem ásáshoz.*
Némely gazdag meg szedvén szőleit, és szolgáit a’ borral haza kűldvén, kérte az arra menő Cigánt, hogy szokott bérért ássa ki azt a’ vermet, melyet ez előtt a’ boros kocsinak ki ’s bé járással végett bé kell vala vonni. A’ Cigány erre azt mondá: hogy több ember köllenék a’ verem ásáshoz: mert ha ő ezt csupán magára vállalná, attúl tartana, ne hogy fejére tellyék az, a’ mit okos emberektűl mindenkor hallott: hogy a’ ki másnak vermet ás maga esik belé.
Sok fóttal tartós a’ ruha.
Isten győzné pénzes máléval.
Sok láb nyomja addég a’ fődet, még útnak nevezik.
Sok köll egy esztendőre.
Fót hátán fót.
Sokat köll addég a’ jégen el esni, még valaki jól szánkász.
Nagy munkát visz végbe a’ sok munkás.
Annyi mint őszkor a’ hulló levél.
Sok fecske ősznek jele.
Annyi, mint nyárban a’ napfény.
Annyi, mint a’ polyva.
Sok kóldús fordúl meg a’ pénzes városban.
Sok ökör terhet mozdít.
Mennél több a’ kaszás, annál több a’ rend.
Annyi, mint a’ sajt kukac.
Annyi, mint őszkor a’ föcske.
Sok káposzta fő kell egy tágas hordóba.
Annyi, mint a’ seregély.
Sok tűt őlt a’ szabó, még a’ nadrág el készűl.
235Annyi, mint az őszi ökör nyál.
Sokat fordúl a’ kerék csak egy nap is.
Annyi, mint a’ Szegedi kofa.
Egy nyáron sokat vihet végbe egy gazda.
Annyi, mint a’ Sváb gyerek.
Sok júh adgya a’ sok mázsa gyapjút.
Sokat hall az okos.
Annyi, mint szúnyog a’ nádasban őszkor.
Sok a’ kőltség, kevés a’ haszon.
Sok hangya járás köll a’ kősziklán, még út láccik rajta.
Sok veréb tej köll egy latra.
Sok szúnyog se ád egy lat hájat.
Sok sas, sok dög.
Sok ördög se ér egy Angyalt.
Lehet a’ sokbúl választani.
Sok köll néha, hogy elégnek mondgyuk.
Sok véső kopik a’ sziklában.
Sok haj szálat kell addég a’ főnek el veszteni, még meg kopaszodik.
Sok néha a’ két ünnep is egy más után.
Sok nyustos fonál kell egy hoszszú vég vászonra.
Sok mák szem egy fontra.
Sok újja az embernek, még se egyenlő.
Sok ikrábúl lesz a’ sok hal.
Sokat élt ki hazájáért meg halt.
Sokat élt a’ nyomorúlt, ha hamar meg halt is.
Sok szöszbűl kevés a’ vászony.
Sok háj kévántatik a’ száraz tengelyre.
A’ meddig jól lakik, sokat fal a’ béres.
Sok hangyának sok a’ tojássa.
Sok a’ csillag, de fel nem ér egy nappal.
Sok káposzta fő kell egész esztendőre.
236Sokat kell a’ márvánt spórolni, még sima lesz.
Sok is a’ pokolban egy rés.
Sokat kell tűrni még a’ királynak is.
Sok kárban kevés a’ haszon.
A’ sok ünnep se jó az esztendőben.
Sokbúl áll a’ sereg.
Sok jó ízű falatot evett, még annyira meg hízott.
Sokszor főzheted a’ parét, még se jó ízű.
Sok a’ száj, de több a’ kéz láb.
Beszéll a’ Barát, alamisna vége.
Sok pénzen sokat lehet keresni.
Sok ügyet hamar végezhet el egy okos Bíró.
Sokadalmakban a’ sok pénz.
Sok az üres hordó.
Sok lapát sokat szór.
Sok üdő telik, még a’ gyermekbűl ember lesz.
Sok Pap sokat mond.
Sokat él az ember, még él.
Sok csizma szakad egy esztendőben.
Sok héjjával van a’ jó erkölcsnek árra.
Sok trágyát kéván a’ sovány főld.
Sok héjjával van a’ szegény.
Élttében sok jót el veszteget az ember.
Sok ugyan az alma; de férges.
A’ boszszú sokra viszi az embert.
Elég a’ gúnya; de rongyos.
Sokra mehetne az ifiú, ha eszével mindenkor tudna élni.
Sok erő szakad még ezért.
A’ sok járom hordozás meg töri a’ nyakat.
Sokat kéván, ki a’ tyúkot tojásostúl kévánnya.
A’ sok pénz is tehet drágaságot.
A’ betegnek kevés is sok lehet.
237Sokszor vítták Budát.
Soká válik a’ fiatal tetűből lapos.
Nem több a’ csillag.
A’ Tiszát is el lehetne ezzel tölteni.
Ártalmas a’ sok.
Sok luk a’ hállón, ha új is.
Sok fót kell a’ rosz zsákra.
Sok üdő el múlik, még jó válik belőle.
Sok jót meg evett, még annyira nőtt.
Ki sokba kap, keveset végez.
Ha papucsot adsz néki, csizmádat is kéri.
Sok mentsége a’ gonosznak.
Száz kis pénz egy Renes.
A’ mézben se jó a’ sok.
A’ nem akarásnak sok oka lehet.
Sok jó ehetik egy tálbúl.
Mely tehén sokat bőgg; kevés tejet ád.
Erő munka sokat győz.
Ki a’ keveset meg nem köszöni, a’ sokat meg nem érdemli.
Rák evésben sok a’ munka, kevés az étel.
Sokat a’ szamár is le ráz.
Sokat kéván a’ beteg, de az egészséges nem ád néki.
Sok darab málé kél el egy esztendő alatt.
Sok sógor, sok dárda.
A’ főldbe se mer eleget enni a’ béka.
Sok jó táncolhat egy duda mellett.
A’ szekér csinálásra sok fa kévántatik.
A’ sok nem használ; a’ kevés nem árt.
A’ sok beszéd el nem készűl hazugság nélkűl.
Sok só a’ lévben, sok szó az aszszonyban tűrhetetlen.
238Sok kő sót ettek egymással.
Sok Kis viseli a’ Nagy nevet.
Sok Nagy viseli a’ Kis nevet.
A’ sok se tarthat örökké.
A’ sokbúl a’ mennyit akarsz, a’ kevésbűl a’ mennyi lehet.
A’ tenger csepp se végetlen sok.
Reggeli üdőnek sok pénz a’ szájjában.
Sok a’ barát, de kevés a’ jó tévő.
Ki kevéssel bé nem éri; sokra nem érdemes.
Sokat fárad a’ vadász.
Sokan jók egy kevés üdőre.
Ki sokat parancsolgat, keveset tesz.
Soknak sok kell.
Némely a’ keveset is sokallya.
A’ sajtban se jó a’ sok.
Sok jót evett, még meg hájasodott.
Van soknál is több.
Nem kéván sokat, kinek elege van.
Sokat a’ teve se bir.
Sok rétű pogácsa Istennek áldássa.
