HUSZONNYOLCADIK SZAK. Nehezek.

Teljes szövegű keresés

HUSZONNYOLCADIK SZAK.
Nehezek.
Viz ellen nehéz az úszás.
A’ téli lakás nehéz a’ leveles színben.
Nehéz a’ kopasznak üstökébe kapni.
Nehéz a’ fábúl gúzst tekerni.
Nehéz az ag lóbúl poroszkát csinálni.
Köröm szakad még ezért.
Hideg ellen nincs vitéz.
101Nehéz a’ futó szarvast el érni.
Nehéz a’ záport meg gátolni.
Nehéz az oroszlánt meg bírni.
Nem fába vágta a’ fejszét.
Nagy követ vetett a’ kútba.
A’ hóld; hol nő, hol fogy, hol meg szarvasodik, nehezen lehetne reá köntöst szabni.*
Az az nehéz a’ szeles bolondokkal bánni, kiket a’ Sz. Írás a’ holdnak változássához hasonlit: Stultus, ut luna, mutatur.
Egy bolond oly követ vethet a’ kútba, melyet tiz okos nehezen húzhat ki.
A’ beszédnek nagy feneket kerített, nehezen bontakozik belőlle.
Nehéz a’ vastag jeget meg törni.
A’ néma gyermeknek maga’ annya se érti szavát.*
Némely Tanitó komédiát csinálván ezen közmondással élt egy helyett: a’ néma gyermeknek maga annya se értheti szavát. Azon személy, kinek ezt mondania kölletett, el andalogván, minekutánna a’ ki mondásra erőltetett, hamarjában így habarta el a’ köz mondást: a’ Német gyermeknek Magyar annya se értheti szavát.
Minden erőltetés viszszá élés.
Nagy fát mozgat, nehezen bír vele.
Nem hójag: hogy fel fújják.
Nagy fát ráz, nehezen kapja gyümölcscsét.
Nem egy nap épült Buda vára.
Mély gyökeret vert, nehéz ki húzni.
Nehéz az élő fának le dönttét várni.
Nehéz a’ nagy tölgynek meg száradtát várni.
Vak embernek lova nehezen hízik.
102Nehéz a’ láncban táncot járni.
Nehéz a’ macskát arra szoktatni: hogy az egér lakozásban gyertya tartó légyen.
Nehéz a’ hoszszas remény.*
Némely fiatal (de nagyra menendő) nemes a’ királynak udvarában valami tisztségért fáradhatatlanúl esedezett. Ezt szegént (szokássok szerént) csupa reménséggel táplálták az udvarnokok. Ezt ő észre vévén’ egyenesen magához Mátyás királyhoz ment, ’s előtte ugyan csak egy hivatalért esedezett. A’ király annak lehetetlenségét víttatta. Meg köszönte ezt az ifiú, ’s magát nagy örömmel meg hajtván, ki jöve szobájábúl. A’ király azt gondolván: hogy talán a’ választ nem jól találta érteni, viszsza hivattya őtet; és tőlle azt kérdezi: mit köszönt meg légyen ez előtt? felele az ifiú: Fölségednek jó akarattyát köszöntem meg. Mert engemet udvarnokok közel két esztendeig csupa reménséggel tápláltak; Fölséged bizonyossá tett: hogy a’ hivatalt meg nem nyerhetem. Most tehát más kenyeret keresek. Teccett ez Mátyás királynak, és az ifiat meg boldogította.
A’ mi derék tűzzé vált; nehéz el oltani.
Nehéz a’ vén embernek akár minő lejtősdi.
Nagy szöget vertek fejébe; nehéz ki húzni.
A’ ki sokat hordozóskodik, nehezen gazdagúl.
Nehéz a’ kakuk szót (annak nem üdejében) várni.
Nagy láb ütő követ görditett elejbe.
Itt’ ám a’ bekkenő – Itt ám a’ hadd el hadd.
Nehéz a’ vastagot meg hajtani.
Könnyű, mint az ólom madár.
Nehéz a’ dombra viszszá hemperegni.
Bele kévánna harapni, de foga nem éles.
Nehéz a’ bér, ha a’ szolga lusta.
103Leg nehezebb az igazat tűrni.*
A’ régi üdőben midőn Urunknak kénszenvedéssét komédia módra, úccákon járva, nagy Pénteken játszották, egy molnárt ki Krisztusnak szerepjét viselte, a’ városon kívűl, fel feszítettek. Gonoszságokat hántak szemére: hogy ő csábító, a’ Császár ellen ki kelő, a’ népnek fel zendítője. Ezeket a’ molnár Urunk szerepjében lévén, minden morgolódás nélkűl szenvedte. De egy találá mondani: hogy ő búza, liszt lopó tolvaj. Erre úgy fel pattant a’ Molnár, hogy a’ halgatást se tűrhetvén tovább ezekre fakanna: no varga! ha majd a’ körösztrűl le szállok; meg nem köszönöd. Ime nem szenvedhette az igazat.
Konc ám ez; rágd meg, ha tucc hozzá.
Nehéz a’ főldrűl a’ fára ugrani.
Ez nem gyermek játék: hogy hamar elkezdgyék és hamar végezzék.
Ez nem árnyék, hogy vele ki köss.
Ez ám, a’ mi.
Nehéz a’ vasat körösztűl harapni.
Bezzeg sajt; nem túró.*
A’ fogatlanoknak mondgyák, kik a’ sajtot nehezebben rágják mint a’ túrót.
Nehéz a’ meredekre fel hágni.
Nehéz a’ bikát járomba fogni.
Nehezen lesz abbúl bak szekér.*
Az országnak némely részén bak annyit tészen; mint erős.
Csont ez nem pohánka kása.
Nagy víznek eredett, bele hal.
Meg mohosodott nagy követ hengerít.
Nagy terht vállalt, meg szakad.
104Tíz esztendeig ostromlották Tróját.*
Trója’ veszedelmérűl írtam egy Könyvet, ugyan ezen nevezet alatt. Itt ki vannak téve azon tíz esztendeig tartó nagy csaták.
Nehezen éri el a’ kakuk szót.
Nagy fa alá vetette vállát, el nyomja.
Nem szalma szál: hogy el hánd.
Nehéz a’ tenger által gázolni.
Nem oly: hogy semmiért is el add.
Nagyon meg erőltette magát.
Gond ez, nem játék.
Sokat raktak a’ kutya’ farkára.
Nehezen él, a’ ki szűnetlen kéván.
Gondolkozik, mint ha reá bizták az ország’ dolgát.
Nehéz a’ hoszszú nyelűvel kapálni.
Nehéz sok sas finak fészkökben alkunni.
Nehéz a’ borjakkal bánni.*
Egy öreg káplár hat lovas újoncokat visz vala az ezredhez, mind fiatalokat, és eleinte csikósokat. A’ káplár úgymint meg törődött régi katona igen lustáúl üli vala a’ lovat; mely dolgot egygyik Csikós látván, úgy űl kend (úgymond) káplár Uram a’ lovon, mint a’ mészáros. Ugyan azért (úgymond) én se űlhetek máskép’ a’ lovon, mivel hat borjút viszek mostanában a’ mészár székre.
Nehéz két Úrnak szolgálni.
Nagy’ nehéz egy farral két nyerget meg űlni.
Van nehezebb a’ széna szekérnél.
Haddal nyúghatatlanságot, tengerrel veszedelmet, barátsággal szidalmat nehezen keresik, még is meg lelik.
Nehéz orrot fújni, levest is hörpenteni.
105El jött immár Simon Júdás; jaj te neked pöre gatyás.
Nehéz az acélt meg hajtani.
Nehéz a’ hegedűbe keresni.
Nehéz a’ kevésbűl sokat anni.
Meg kérdik: kit szolgáltunk a’ nyáron.
A’ fát se vágják le egyszerre.
Nem minden botbúl lészen beretva.
Nem minden bokorban fekszik a’ nyúl.
Nem minden lencse, a’ mi lapos.
Nem mind arany, a’ mi fémlik.
Nem úgy keresik, a’ hat ökröt.*
A’ Szegedi Polgároknak oktató szavok ez a’ közmondás, midőn fiokat a’ korcsmábúl ki tántorogni láttyák.
Két éles pallos nehezen fér egy hüvelybe.
Meszsze Belgrádba kóldúlni.
Nem felejti kígyó farka el vágássát.
Kecske se menne a’ vásárra, ha nem hajtanák.
Nehéz a’ vén fognak a’ koncba harapni.
Nehéz a’ vén farkast szelídségre venni.
Nehéz a’ jó marhájért az alku.
Nehezen lesz kutyábúl szalonna, ha bár meg hízlallyák, meg pörzsölik is.
Nehéz vén kecskétűl a’ sót el tiltani.
Nehéz élő embernek orrát úgy el mecceni: hogy meg ne érezze.*
Az az: nehéz az okos embert meg csalni: mivel a’ csalásnak elejét is eszökre viszik amazok.
Nem minden fábúl lészen gerenda.
Sok rétű kötél nehezen szakad.
Száz fonalu kötél soha el nem szakad.
106Nehéz a’ farkast a’ báránnyal öszsze békéltetni.
Fáradt lónak farka is nehéz.
Ki a’ munkát kerüli, gyomrát nehezen tölti.
Nehéz attúl venni, kinek el adó szándéka nincsen.
Az Isten győzné pénzes máléval.
Két eb nehezen alkuszik meg egy koncon.
Rosz katona, kinek fegyvere nehéz.
Nehéz a’ vén kuvaszt táncolni tanítani.
Nagy csuda ház’ héjján a’ gúnár.
A’ meg nyálazott koncot nehéz a’ kutyának szájábúl ki venni.
Nehéz sokkal meg alkuni.
A’ kit minden szeret, nehéz meg őrizni.
Két hajdú nehezen őrzi a’ várat.
Nehéz minden embernek száját bé tömni.
Nehéz minden embernek szája kérőjét el találni.
Nehéz éhnek a’ várás.
Szamár se bírja az asztagot.*
Az az: a’ mi sok, csak sok. Az ilyen mondások gyakrak a’ Magyaroknál.
Nehezen tojik a’ kövér.*
Egy özvegy aszszonynak tyúkja mindennap egy tojást hozott. Mivel az aszszony bé nem érné egygyel, a’ tyúknak több eledelt adott, azt gondolván: hogy más napra kettejivel is tojna. De reménnyében meg csalatkozott, mert a’ kövér tyúk semmit se tojott.
A’ rozsda se fog az aranyon.
Nehéz ott lopni; hol a’ gazda tolvaj.
Nehéz a’ Pápista varjút húsra szoktatni.*
A’ varjak között ama’ feketéket (melyek a’ hollóktúl meg is külömböznek) az alföldiek azért nevezik pápista varjúknak: mert semmiféle húst, ha csak a’ szükség reá nem hajtya, soha se esznek. A’ szántó földeken is soha a’ gabonát nem bántyák. Ezt azok tapasztallyák, kik azokat, a’ lövés után fel bontyák. Gyomorjokban elég bogarakat, de egy szem életet nem tapasztalnak. A’ hamú színűt, vagy is a’ tarka varjút, kálamista varjúknak mondgyák. Ez a’ húst meg eszi, meg eszi a’ gabonát is. Ezek, amazoknál kártékonyabbak.
107Nehéz a’ konkolt mind ki gyomlálni.
A’ ki nyárban nem gyűjt, télen keveset fűt.
A’ csevegő embert a’ szakács se szereti.
Nehéz dolog haragos aszszony az asztalnál.
Nehéz a’ szemet meg csalni.
Nem minden veszszőbűl jó a’ gúzs.
Nehéz a’ táncot zsákban járni.
Nehéz a’ horgas fát meg egyenesíteni.
A’ rosz edény nehezen törik.
Az el hánytt koca nehezebben vész el.
Nehéz mindennek orrát ki fúnni.
A’ zúr zavarokban nehéz csenddel élni.
A’ rosz pénz nehezen vész.
Ki a’ mézet meg ízlelte, nehezen hagygya abban.
Nehéz a’ konyha lónak meg hízni.
Gyakran hengergetett kő, nehezen mohosodik meg.
Nehéz a’ nagy szélnek meg felelni.
Nehéz a’ vágásban szekeret fordítani.
Ki könnyen ígér, nehezen ád.
A’ törött tojást a’ kovács se forrasztya öszsze.*
Az az: ha a’ meg vénhedett ember utóllya felé van, ha minden Patika szerekkel élteti is őtet az orvos, föl nem lábbal többé.
108Szerelmet, horutot, szegénséget nehéz el titkolni.
Nehéz a’ macskát zsákban rekeszteni.
Vén rókát, vén verebet, vén parasztot nehéz meg csalni.
Keserű kalodában a’ lejtő.
Barát zsák, kántor torok nehezen telik.
Ag ebnek a’ szekér melletti gyalogolás nehéz.
Nehéz ott a’ tapogatás, a’ hol nem annyira viszket, mint fáj.
Nehéz a’ csúnyát szépnek ki mondani.
Minden szamár leg jobban érzi maga terhét.
Ez barack mag, nem körtvély.
Mennél nehezebb a’ ruha; annál melegebb.
Méh dongás nélkül, mézet nem vehetni.
A’ ki veszni indúl, nehéz meg tartani.
Nehéz hirtelen (és igazán) meg gazdagonni.
Nehéz szenvedni, midőn a’ tetű is köhög.
A’ dűlő tornyot nehéz meg támasztani.
Nehéz meg böcsűlni a’ fótot.
Nehéz a’ holtat fel támasztani.
Nehéz bikákon szántani.*
Nehéz azoknak, kik nem próbálták, és másképpen neveltettek. A’ Zsidó királyoknak üdejökben, nem mással esett, meg mind a’ szántás, mind a’ szekerezés. Oka volt Moyzesnek, az Ó Testamentomban, hogy minden állatnak, még a’ kakasoknak ki herülését is meg tiltotta. Ezzel erőtlenebbek lesznek az állatok. A’ Zsidó katonák is csődörökön ültenek mindnyájan.
Ez ám a’ fel oldhatatlan csomó.
Ez ám az az átok, melyet nehéz által ugrani.
Nehezebb ez, mint a’ pőhölt el fúnni.
Mindennek kérőjére nem kotyvaszthat a’ szakács.
109Ki tudna mindennek eleget tenni.
Nehéz annak parancsolni, ki el parancsolhat valakit.
Nehéz az evetet háznál meg tartani.
Nehéz abba lelket önteni; kinek szíve el veszett.
Nehéz a’ fa szeggel vas szeget ki verni.
Ha magos is a’ högy, csak reá lehet mászni.
Nincs oly magos fa, melyre föl nem kapaszkodhatni.
Egy süveg alatt nehezen egygyeznek két fejek.*
Olyan gazd aszszonyoknak mondgyuk, kik Urokat meg vetvén, magok akarnak uralkodni.
Sok esztendei bú, gond egy pénz árnyi adósságot se fizethet ki.
Nehéz más’ fonalát cserzeni.
Más’ pénzét nehéz olvasni.
Nehéz a’ némának szaván el járni.
A’ mócsártúl nehéz el szoktatni a’ disznót.
A’ zabolátlan lovat nehéz meg tartóztatni.
Nehezen jó a’ gyermek, ha szülői roszak.
Nehéz a’ csillagokat számba szorítani.
Nehéz a’ tenger’ fövénnyeit meg olvasni.
A’ málé nem könnyen sűl meg a’ napon.
Nehezen jár a’ kenetlen kerék.
Nehéz a’ kérget cserzeni.
Nehezen felejti el Magyar a’ boszszút.
Nehéz a’ kopárt kaszálni.
Nehéz az agyagot ásni.*
Annyit tészen: hogy a’ fösvény embert, akár mint kéred, vele semmire se mész.
Nehéz meleg tarhonyát fuvatlan el költeni.
110Nehéz a’ sebes szélnek gátot vetni.
Nehezen megy az ember magosra, de nehezebben nagyra.
A’ fáradt lónak patkója is nehéz.
A’ száraz kortyot is alig nyeli a’ beteg.
Nehéz a’ részegesnek vízzel pótolni a’ bort.
Nehezen tanúl a’ vén ökör.
Nehezen lehet a’ vaknak felesége jámbor.
Nehezen híresek ottan a’ holtak, ahhol élők nincsenek.
Nehéz ököllel a’ fal ellen állani.
Nehéz az okost meg tántorítani.
Nehéz a’ farkasnak magvát szakasztani.
Nehéz a’ kányát a’ csirkérűl szoktatni.
Nehéz a’ kutya tejbűl sajtot csinálni.
Nehéz az erős szarvat le törni.
Nehéz egy lábbal táncolni.
Szérdékes macskát nehéz meg jobbítani.
Nehéz köröm nélkül a’ fára fel mászni.
Az ördög se lakodalmaz örömest fehér személy nélkül.
Nehéz a’ Tisztség ész nélkül.
Nehéz a’ Papság, ha deákúl nem tud.
Nehéz a’ hatalmasnak parancsolni.
Nehéz a’ fenék követ bojgatni.
Nehéz egy nemzetet el törleni.
A’ kétszeres gúzs nehezebben szakad.
A’ sánta lábat nehéz el titkolni.
Nehéz egy kortyal az egész Tiszát bé nyelni.
Nehéz az ebet a’ hájrúl el szoktatni.
Nehéz a’ semmibűl teremteni.
Az egésségesnek holttát nehezen várni.
Nehéz a’ szél ellen hugygyozni.
111Szökött szolga nem beszéll jót Urárúl.
Nehéz a’ görbén nőttet súgárra nőtetni.
Nagy árkot ásott maga elejébe.
Nehezen ugrani a’ szélest körösztűl.
Föl törte nagy’ nehezen a’ diót.
Útnak, szónak nehéz végét várni.
A’ szakács nehezen hal meg éhhel.
Nehéz a’ bikát le vágni.
Nehéz a’ meg aggott roszszat jóra fordtani.
Nehéz a’ disznó bőrből szattyánt készíteni.
Néha a’ leg jobb deák leg roszabb mester.
Nehéz kettő ellen egynek.
Néha egy is sok.
Nehéz a’ vadat meg szelíditeni.
Nehéz a’ szokást el hagyni.
Nehéz csöbörbűl vödörbe szállani.
Nehéz a’ magos pócrúl le esni.
Nehéz a’ cimbalomba keresni.
Nehéz eke szarvval gazdaggá lenni.
Nehéz az éretlen kelést fel pattantani.
Nehéz a’ halált meg gyógyítani.
Nehéz a’ kedvest el felejteni.
Nehéz az ag fát gyökerestűl ki rántani.
Nehéz a’ kő sziklába harapni.
Nehéz a’ szabónak magát ki szabni.
Nehéz a’ kovácsnak meg nem kormosodni.
Nehezebb kétszer kapálni, mint egyszer meg házasodni.
A’ mi nehéz nem könnyű.
A’ kéntelen terh nehezebbet nyom.
Nehéz a’ szamarat kutyaságra tanítani.
Az el szórtt dohány magot nehéz fel szedni.
112Nehéz a’ sokat el tűrni.
A’ dolgot végre hajtani leg nehezebb.
Nehéz a’ koppasztás meleg viz nélkűl.
Nehéz a’ magosan függő szalonnából szelni.
Nehéz a’ fehérbűl a’ mocskot ki venni.
Nehéz gúzszsal tormát ásni.
Egyszerre a’ szegénséget és vénséget nehéz szenvedni.
Minden táncok között leg únalmasabb a’ Barát tánc.
Meg eshetik négy királyok napján.
Som mag az, nem fog alá való.
Nehéz meg gyógyítani a’ Szent Mihály lovának rugássát.
A’ vargaságot se tanúlni meg egy nap.
Kasza, kapa, nyavalya.
Csak az tudgya micsoda:
Ki ezeket próbállya.
A’ lélekre aszodt vétket nehéz le vakarni.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages