ÖTÖDIK SZAK. Egyenlőségek.
ÖTÖDIK SZAK.
Egyenlőségek.
Egyenlőségek.
Egy húron pendűlnek.
Egy gyékényen árúlnak.
Egy hajóban eveznek.
Egy malomban őrölnek.
Egy nótát fúnnak.
Egy oskolába járnak.
Egy mestertűl tanúlnak.
Egy bakot nyúznak.
Egy lukba járnak.
Egy szűrűn nyomtatnak.
Egy szelen szelelnek.
Egy szín alatt hevernek.
Egy disznót pörzsölnek.
Egy rónán járnak.
Egy vágásra találnak.
Egy szemmel néznek.
Egy füllel hallanak.
Egy kézzel tapogatnak.
Egy útra indúlnak.
Egygyütt járnak kelnek.
63Egy fába vágnak.
Egy tehenet fejnek.
Egy horgat vetnek.
Egy gügyüt törnek.
Egy kilincset rántanak.
Egy hójagba fúnnak.
Egy fazék mellé szítanak.
Egy bogrács alá tüzelnek.
Egy rüht vakarnak.
Egy bibét fájlalnak.
Egy kemencébe sütnek.
Egy tálba morzsolnak.
Egy dudára ugranak.
Egy tóban halásznak.
Egy tanyán dolgoznak.
Egy lovat nyergelnek.
Egy kuckóba bújnak.
Egy patkán ülnek.
Egy terht válalnak.
Egy tombácon faragnak.
Egy gúzst kötnek.
Egy levet hörpölnek.
Egy koncon rágódnak.
Egy kesztyűbe fújnak.
Egy igát vonnak.
Egy lapáttal szelelnek.
Egy hójagbúl dohányoznak.
Egy szekér farkon űlnek.
Egy szánon csúsznak.
Egy szem bé kötösdit játszanak.
Egy macskát símogatnak.
Egy szőllőt kapálnak.
Egy kápolnába járnak.
64Egy dögöt hántanak.
Egy tűkörbe néznek.
Egy kanállal ösznek.
Egy késsel szelnek.
Egy villával szúrnak.
Egy tálba aprítanak.
Egy dobot vernek.
Egy csávát fordítanak.
Egy követ hengerítenek.
Egy pokolba bújnak.
Egy szemeten kotoráznak.
Egy pocsban locskálnak.
Egy búzát aratnak.
Egy zabot kaszálnak.
Egy regét dallanak.
Egy kemence mellett fütöznek.
Egy pénzen vesznek.
Egy kenyeren élnek.
Egy disznót hízlalnak.
Egy szegen fügnek.
Egy kemencét pemetelnek.
Egy kovászszal élnek.
Egy tésztát dagasztanak.
Egy tekenőben gyúrnak.
Egy kemencébe hánnak.
Egy kádba förödnek.
Egy tehenet fejelnek.
Egy kását fúnnak.
Egy tányért nyalnak.
Egy vallást tartanak.
Egy Urat szolgálnak.
Egy réten kaszálnak.
Egy lantot vernek.
65Egy kötelet gyártanak.
Egy lisztet szitálnak.
Egy Bográcsba hánnak.
Egy lócán fekszenek.
Egy kúcscsal élnek.
Egy bakot hajtanak.
Egy paripán nyargalnak.
Egy nyeregben ülnek.
Egy korpán híznak.
Egy csordában vannak.
Egy gúnárt mellyeztenek.
Egy ösvényen járnak.
Egy falatot ösznek.
Egy faluban zsidóskodnak.
Egy táncot járnak.
Egy ördögöt szolgálnak.
Egy parét főznek.
Egy talpat cserzenek.
Egy rámán varnak.
Egy húrt penditenek.
Egy járomban járnak.
Egy fazékban főznek.
Egy anya’ terhbe
Egy rámába van vonva.
Egy pórázra van fűzve.
Egy pányvára van kötve.
Egy szabású.
Egy járomi.
Egy bordába van szőve.
Egy kaptára van húzva.
Egy sátor allyiak.
Egy Istállói lovak.
Egy kéz a’ másikat mossa.
66Ha egy kéz a’ másikat mossa, úgy lészen.
Egy szoba a’ kemencével.
Egy rendben van sátorjok.
Egy lukon búvnak körösztűl.
Egy (más kettővel is) egy lehet.
Egy a’ másikra köszöni a’ hójagos poharat.
Egygyik részeg, a’ másik tántorog.
Egygyik tizen kilenc, másik egy héjján húsz.
Egygyik tehén a’ másikát nyallya.
Egygyik Kapsi, a’ másik Hapsi.
Egygyik gubás, másik subás.
Egygyik csillag meg nem előzi a’ másikat.
A’ hátúlsó kerék el nem éri az elsőt.
Egygyik sír, a’ másik rí.
Egygyik nap úgy világít, mint a’ másik.
Egygyütt szelik leves alá a’ kenyeret.
Egygyütt járják a’ táncot.
Egygyütt löttek a’ világra.
Egygyütt szántyák a’ földet.
Egygyütt sütik a’ Fánkot.
Egygyütt cséplik a’ Búzát.
Egygyütt járják a’ búcsút.
Egygyütt verik a’ hideg vasat.
Egygyütt tartanak.
Egygyütt fördenek.
Egygyütt útaznak.
Egygyütt kártyáznak.
Egygyütt kereskednek.
Egygyütt vadásznak.
Egygyütt sétálnak.
Egygyütt boroznak.
Egygyütt kenyereznek.
Egygyik kanász, másik kondász.
67Egygyik olyan, mind a’ másik.
Egygyik lábom mezítelen, a’ másikon semmi sincsen.
Egygyik dúl, másik fúl.
Egygyik költő, másik préda.
Csak olyan ő mint maga.
Te büdös vaj, ama’ kukacos szalonna egybe illetek.
Mind a’ ketten szeretik a’ porcogóst.
Mind a’ ketten el vágják a’ hol meg sűlt.
Ő is olyan, mint a’ többi.
Öszsze szűrték a’ levet.
Öszsze gyűltek a’ jó sülttek.
Ő is tudgya: hányat ütött az óra.
Meg találta zsák a’ foltyát. Büdös hordó szagos hódját.
Két lábnak egy a’ kapta fája.
Olyan a’ cserép, mint a’ fazék.
Lasnakosnak pokrócos a’ társsa.
Minő az annya, olyan a’ leánya.
Tót aszszonnak tót a’ leánya.
Minő a’ mag, olyan a’ gyümölcs.
Minő a’ tőke, olyan a’ bor.
Te se vagy jobb a’ Deákné vásznánál.*
Deáknak nevezték hajdan a’ Falukon azokat, kik Deákúl tudtak, avvagy tanítottak. Egy ilyen Oskola mesternek felesége igen tiszteletes vala; ellemben a’ Deák leg roszabb erkölcscsű. Az aszszony sokkal tenyeres talpassabb lévén, Urát gyakran meg kongatta meg is sujkozta, azt mondván néki: hogy ő az ő hetes vászonnya, ’s ugyan azért gyakran köllene meg mosni a’ Tót szappannyal. Mások előtt is csak ugyan azt mondotta: hogy Urát (valamint a’ hetes vásznot) jól meg búggázta. Ez után mindenütt gyalázták a’ Deákné vászonyát. A’ roszat a’ Deákné vásznához hasonlították.
68Minő a’ legény, olyan a’ gatyája.
Kinek Gézen gúz az Ura, kótyon fitty a’ szolgája.
Minő a’ mozsdó, olyan a’ kendő.
Minő a’ vendég olyan a’ vendégség.
Minő a’ kapta, olyan a’ csizma.
Nálunk is öt pénz egy garas.
A’ szamár arany lanton is szamár nótát dall.
Gonosz eredetnek gonosz a’ vége.
Vad fának vad a’ gyümölcscse.
Nem esik az alma meszsze a’ fájátúl.
Öt újaid között egyenlőé kettő.
Rosz fának férges a’ gyümölcscse.
Ki mint őröl úgy süt.
Ki miként vet úgy arat.
Högyön völgyön egy aránt.
A’ ki úton épít sok bíróra talál*
Ezt egy Prédikátor mondássának lenni mondgyák. Hét közben (más dolgai miátt) nem tanúlhatván, egy Vasárnap készűletben megy vala a’ Prédikálló székbe. Véletlenűl a’ templom mellé érkeztek két fő Urak, és (mivel a’ templom út mellett építtetett) üdő vesztéssért a’ templomba toppantak. El ijedvén a’ Pap, egygyett se szóllott. Hanem a’ templombúl mindenek után maga ki jövén, azt mondotta otthon: hogy a’ ki úton épít sok bíróra talál.
Ösztövér húsnak vékony a’ leve.
Ocsó húsnak híg a’ leve.
Jó a’ jónak kenyeresse.
Gonosz a’ gonoszt hamar meg ösmeri.
Kik egy úton járnak, egy helyre érnek.
69Se károm se hasznom benne.
Három Görög, három Török, három Zsidó kilenc Pogány.
Egyenetlen túlkok nem jók egy járomban.
Rókának Róka a’ fia, Farkasnak Farkas.
Te is azon forrásbúl bugygyantál.
Te se rezelsz cifrábbat.
A’ hamis, és csalárd, egy fának ágai.
Öszsze súgnak, mint a’ fáradtt lovak.
A’ szerelem, és esztelenség csak névvel külömböznek egymástúl.
Milyen a’ munka, olyan a’ jutalom.
Milyen a’ dolgos, olyan bére is.
Tudgyák egy más’ dolgát.
Hólló a’ hóllónak ki nem vájja a’ szemét.
Pap a’ papot nem dézmállya.
A’ bojtorján meg egygyez a’ lapuval.
A’ csalán, és bürök jó pajtások.
Jó törzsök nem csúfolhattya a’ Tőkét.
Szén vonó nem nevetheti a’ pemetet.
Kazán a’ fazéknak nem hányhattya szemére a’ feketeséget.
Öszsze akadt Hörcsök a’ Borzzal.
Kiki maga talpán jár.
Kiki maga bőrét viszi a’ vásárra.
Kiki maga lába alá vágja a’ forgácsot.
Szűr dolmán, vagy dolmán szűr mind egy.
Ma nékem hónap nékem.
Embernél munka; Istennél áldás.
Akár a’ főldön, akár a’ levegőben poshadni.*
Theodoruson (egy kemény Filozofuson) ki fogván egy Tirannus (őn kényes); őtet halálra ítélte. Szabadságot adott pedig néki: hogy halálának nemét maga választhassa. Erre ő nagy állhatatossággal azt felelte: Theodorusnak mind egy akár a’ főldön akár a’ levegőben poshadgyon. Reá az ön kényes meg haragudván ezen feleletért őtet mozsárba törette. A’ mozsárba is nagy bátorsággal le ülvén (midőn egygyet a’ lábára ütöttek: üss (úgymond) ön kényes, de tudd meg: hogy nem Theodorust, hanem annak csak testét kénzod.
70Akár a’ Dunába, akár a’ tengerbe halni.
Mind egy pokol.
Mind egy ördög.
Mind egy patvar.
Mind egy guta.
Mind egy tatár.
Mind egy fene.
Isten se tudgya a’ külömbséget*
Ez az a’ mit a’ szent írás így ád elő: az Isten semmi válogatást nem tesz a’ személyek között.
Ugyan azon egy lónak farkába kapaszkodtak.
A’ vak merészség a’ bolondságnak szele.
A’ fel fúvalkodás szél dagadás.
Ezek is amazoknak napszámossai.
Vak vezeti a’ világtalant.
Sok jót szűl az egyenlőség.
A’ tömlöcbe gyilkos vezeti a’ tolvajt.
Eb láncot kötöttek egy más között.
Néked is rendben a’ házad.*
A’ régi magyar katonaságtúl vövődött ez a’ köz mondás. A’ köz katonáknak sátorjaik renden voltanak, a’ Tiszteké különösen. Etelkának szava is: rendben sátorod, azt teszi: te csak köz ember vagy.
71Minő a’ Júhász, olyan a’ bundája.
Sejpes a’ sejpest jól és hamar érti.
A’ ki lator, latrúl veszi hasznát.
A’ ki jól köt, jól óldoz.
A’ ki mint keresi, úgy veszi hasznát.
Az Isten is munkára fizet.
A’ ki nyárban nem gyűjt, télben nem igen fűt.
Sok jámbor’ szava, Isten’ szava.
Ki mindenbe kap, minenben himpellér.
Minő a’ Réz, olyan a’ hang.
A’ ki mit keres, azt leli meg.
Harmad napra mind a’ hal, mind a’ vendég büdös.
Minő a’ görcs, olyan legyen az ék is.
Varga vargának ha baráttya, csuda.
Ki hol bízik, ott’ hízik.
Barát baráthoz nem idegen.
Pap a’ paptúl nem kér lélek pénzt.
A’ mint kötötte bocskorát, úgy járt.
A’ mint öntik a’ harangot, úgy szóll.
A’ mint fújják a’ nótát, úgy táncol.
A’ mint végzed dolgodat, úgy veszed hasznát.
A’ mint veted ágyadat, úgy aluszol.
A’ mint veted a’ hállót, úgy fogsz.
A’ mint üszögölöd gyopárod, úgy ücc belé.
A’ mint tanúltad, úgy tudod.
A’ mint kérted, úgy vötted.
A’ mint tőtöttél, úgy lőttél.
A’ mint iparkodtál, úgy értél.
A’ mint vágtad, úgy hasítottad.
A’ mint főztél, úgy laktál.
A’ mint főzöd, úgy öszöd.
A’ mint tanúlsz, úgy veszed hasznát.
A’ mint élsz, úgy halsz meg.
72A’ hogy érdemletted, úgy laktál.
A’ mint fohászkodol, úgy üdvezűlsz.
A’ mint gyűjtöd, úgy osztogatod.
A’ mint müveled a’ kertet, úgy termi a’ zőldet.
A’ mint tartod Enédet, úgy ihatod tejedet.*
Enének hivják a’ régi Magyarok, azt a’ borjas tehenet, melyet a’ csordára ki nem hajtanak, hanem otthon az istállóban tartanak.
A’ mint vágod a’ fát, úgy húll a’ forgács.
A’ mint mosod kezed’, úgy veszed le a’ szenyt.
A’ mint rakod a’ tűzet, úgy forralod a’ vizet.
A’ mint szaladsz, úgy haladsz.
A’ mint kérdezed, úgy tudósítatol.
A’ mint veted a’ Pöndöl hálót, úgy fogod a’ keszeget.
A’ ki birja, a’ marja.
Ki ifjanta jól gyűt, vénségére jól fűt.
A’ ki akar nyerni, annak fel kell tenni.
Addig nyujthatni a’ kezet, a’ mig ér.
Az ökör csak ökör, ha Bécsbe hajtyák is.
Aki csal, bizonnyal meg csalattatik.
Csak a’ szabad, a’ mi illik.
Ki erősen fújja orrát, vért fúj ki belőlle.
Nem esik forgács vágás nélkűl.
Nyesés nélkűl a’ fa se nő nagyra.
Ki mennyit farag, annyi forgácscsa.
Ha szűk a’ konyha, minden falat jó ízű.
Ki sokáig öszi a’ levest, sokáig él.
Igaz mondás, nem ember szóllás.
Kit az Isten valahová röndöl, el is készíti.
Ki a’ lapon fekszik, le nem hengeredik.
Kiki maga dolgához lásson.
Kiki maga háza előtt söpörjön.
73Ha el vöszöd leányát nézd meg elsőbb az annyát.
Köz mondás nem hazug szóllás.
Ki a’ sárban járkál, sáros a’ papucscsa.
A’ Szakács is kis Király maga’ konyhájában.
A’ mi lehetetlen, annak kezdete sincs.
Ki mással jót tészen, az magának keres.
Keze égett gyermek irtózik a’ tüztűl.
Nem álmonna, ha nem alunna.
A’ gúzsnak természettye a’ görbeség.
Minő a’ Gazda, olyan a’ bor.
Minő az aszszony, olyan az ecet.
A’ rosz tanács a’ tanácslónak leg roszabb.
Széle hoszsza egy forma.
Hol a’ méz leg édesebb, a’ fullánk leg keserűbb.
Ahhol nincs bűntetés, szarvat vesz a’ Fesletség.
Addég a’ barácság, még zsíros a’ konyha.
Ki szurokkal bánik, meg szurkollya kezét.
A’ kecske leg többet rugdalódzik, midőn meg döglik.
A’ hizelkedő alattomos ellenség.
Szolgál a’ gyertya; de magát emíszti.
Drágán szerzett öröm, hamar ürömmé válik.
Ki a’ singet el vitte, rőföt is el lopta.
Minden goromba otromba.
Könyv pénz olvasva, rosz aszszony verve jó.
Ki másnak vermet ás, maga esik belé.
Lév táplállya a’ disznót, korbács a’ rosz szolgát.
Ki az élni nem akarót, meg élteti, annyit tesz mint azt meg ölni.
Roszszúl sodrott kötél magátúl is viszsza sodródik.
Bolond a’ bolondot neveti.
A’ fakó is von, de a’ fakót is vonnyák.
74Mennyi az ember, annyi a’ teccés.
Ki szenvedni nem tud, magát se tűrheti.
Ki mindent, senkit se szorít.
Ki mindenikre vigyorog, senkit se szeret.
Igen mézes szóllás alatt, alig a’ fullánk nincs.
Ki nyilván sokat dícsér, alattomban gyaláz.
A’ roszak, a’ templomban is öszsze ülhetnek.
Tőrt csinált, maga akadtt belé.
Ha a’ szeretett el múlt; soha se volt igaz.
A’ keserű babot is édessé teszi az éhség.
Jó kormányos igazíthattya a’ hajót.
Minden napi hideg lelés, hagymást szűl.
Más galambját célozta, magájét lőtte.
Ki más’ konyhájára tart, nem mindenkor lakik egygyet a’ hasával.
Minden tréfának fele is igaz szokott lenni.
A’ ki zabál, maga fogával és magának sírt.
Ritka a’ szép és nem kevély.
Valamit el tagadni, annyit tesz, mint lopni.
Ki a’ győzedelem előtt tapsol, alig, ha utánna nem búsúl.
Ki másnak jó teteménnyeibűl él, el vesztette maga’ szabadságát.
Mind egygyiken meg eshetik, a’ mi egygyen meg esett.
Nincs oly kedvetlen magánosság, mint minden jó akaró nélkűl élni.
Talpon álló kocsis nagyobb a’ le térdelt királynál.
A’ kártya mutatással, a’ leg jobb játék el vész.
A’ fejthetetlen mese a’ hirre kaphat.
Addég áros a’ mesterség, még titkos.
Ki a’ tehenet erősen fejti, vörös tejet fej.
Kinek akasztó fa helye, nem hal a’ Dunába.
75Magosról nagyobbat esik az ember.
Ki feleségét nem félti, nem is szereti.
Ki a’ pénzt nem keresi, nem is böcsüli.
Ha szívóka sok vért húzott; tölle el veszik.
Egy a’ velő a’ fővel.
Ha csikorog a’ kerék, kocsis itta meg a’ háj’ árrát.
Ki lator paripát ül; zabolából itat.
Ki hazájáért meg hólt, elég sokáig élt.
Égnek rendelésse, kinek hová menésse.
Ki a’ tiszábúl nem ivott, nem tarthattya magát valóságos Magyarnak.
Elég nehéz a’ só, ha drága.
Hazája embernek hol jól folyik dolga.
Nem is hal, ha nem csuka.
Ki madarat tart, gané a’ fizetésse.
Minő a’ pásztor, olyan a’ juh.
Jó pásztornak gyapjas a’ juhha.
Milyen a’ mosdó, olyan a’ medence.
