139TIZENEGYGYEDIK SZAK.
Félénkek.
Bőrében is ugyan, de főképpen lelke körűl jár a’ dolog.
Szárába szállott a’ szíve.
A’ félénk kutya többet ugat, mint mar.
A’ meg ijedt ember árnyékátúl is fél.
Senkivel se mer szeme szállani.
Csak a’ szája nagy; szíve egy mák szemnyi.
Sarkával fenyegeti az ellenséget.
Ijedttében el ütötte magát.
A’ Félsz, a’ hasat is el csapja.
Úgy meg ijedt: hogy nagy Péntekig se jön eszére.
Úgy meg ijedt: hogy ha húsz esztendők után eszébe jut, akkor is szalad.
141Úgy meg ijesztették: hogy nevét is el felejtette.
Reszket: mint a’ kocsonnya.
A’ félénk oroszlánnak is hasa latt a’ farka.
Száz vitézeket is hajt maga után.
Nincs maga színe orcáján.
Egy szót se szóllhatott, úgy annyira meg ijedt.
Meljökön acél, hátokon vas, De köztte a’ nyúl, nem penig sas.
Mondhatni nyúl volt futalékos apja.
El hánnya mindenét, úgy szalad.
A’ félénk katonának hátúl van a’ szeme.
A’ félénk katonának hátúl van a’ sebe.
Nincs szíve, hanem csak zúzza.
A’ világbúl is ki szaladna félttében.
Szűr alatt hánnya a’ fittyet.
Ijedttében neki ment a’ tengernek is.
Törött lévbe fel lehetne adni kis szívét.
Úgy tekereg félve: mint nagy városoknak nem szokott Ura hagyta komondor.
Nálla az egér nem lehet félénkebb.
Kit a’ kígyó meg mar, a’ gyiktűl is fél.
Kinek szájját meg égette a’ kássa, a’ viztűl is irtózik.
Kinek szájját meg égette a’ meleg téj, a’ tarhót is fújja.
Mely galambot meg mellyesztett a’ kány, annak tollaitúl is fél.
Hallhat, mint tetű a’ vár alatt.
142Fél, mint Samu a’ nadrágjátúl.
Le lapúlt, mint gyomban a’ tyúk.
Ijedttében egygyik a’ másikba bújt.
Szégyen a’ futás, de hasznos.
Mint a’ Rák hátra szalad.
Mint ha két kasza közé esett volna nyaka.
A’ holtt oroszlántúl a’ nyúlak se félnek.
Akasztott embertűl nem fél a’ hólló.
Két annyit fél, ki élhetetlenűl fél.
Lábára bizza, nem karjára életét.
Maga árnyéka ellen se vitéz.
Egy egér lukba bé lehetne kergetni.
Félti, mint beteg Bálint, a’ haját.
143A’ fel nyársoltt ember egy idéig lázza a’ varjúnak.
A’ félénk katonán, a’ melj vas is reszket.
Csak a’ várban bízik, nem katonáiban.
A’ leg forró nyárban is, röszkedt ijedttében.
Ló farkánál kantároz az ijedt katona.
Ijedttében azt se tudgya fiú é? vagy leány.
A’ félénk katona jobb lábával keresi a’ kengyelt.
Ijedttében meg aludt benne a’ vér is.
Hogy az ágyú lövést hallotta, le esett a’ lórúl.
Ijedttében (lova helyett) tehenét kantározta.
Néha a’ katónán is erőt vesz a’ félsz.
A’ katonának leg nagyobb ellensége a’ félsz.
Néha a’ félsz gyökér hasat is csap.
Nem fél a’ Német, hogy gatyáját el lopják.
Az üres szív leg hamarébb meg telik a’ félelemmel.
Más bőrébe öltözne, ha lehetne.
Szívve egy mák szemnyire törődött.
Ha az orvos fél, rettegni kell a’ betegnek.
Szaladgy Kuruc, jön a’ Labanc.
Van üdő, melyben a’ nyúl leg jobban fél.
Viszszá se tekíntett hazáig.
Csak kopasz fogát mutattya.
Tűzes piros az orcája, valamint a’ lisztes zsák.
Vitézségjök miatt a’ pad alá bujtak.
Nagyobb a’ szájja, mint vitézsége.
Egy pénzen meg vehetni szívét.
Egy pénz ára félelem meg vesztegetheti.
Ugyan el hordta a’ sátor fát.
Szaladásra vette az útat.
A’ hoszszú árnyékoktúl is reggelenként meg ijed.
Fél a’ kakuk szóllástúl is.
Fél éh gyomorral a’ Föcske föcsögéssétűl.
Félénk vitéznek szaladgy a’ vára.
Azt se tudgya melyik lábára állyon.
Szive a’ szamárnak nagy, de nagyon félénk.
Nyúl vitéznek bokor a’ vára.
Ha tudná: hogy ünge tudgya a’ titkot meg égetné.
146Úgy fél, mint ha a’ tövisen űlne.
Úgy fél, mint kit az itélet elejébe visznek.
Csak szeméten vitéz, mint a’ kakas.
Csak egyszer megyen kecske a’ jégre.
Le forrázott kutya az essőtűl is fél.
A’ Rósa ágyban is félhetni a’ tövistűl.
Úgy fél, mintha el akarnák nyelni.
Úgy fél, mint ördög a’ töméntűl.
Úgy fél, mint Zsidó a’ köröszttűl.
Úgy fél, mint egér a’ macskátúl.
Úgy fél, mint kecske a’ késtűl.
Fél, mint Német gyermek a’ Szent Miklóstúl.
Fél tölle, mint mostohájátúl.
Fél éjjel ki menni csak a’ pitvarba is.
Fél maga hálni az ágyban.
A’ félénk katona, a’ rendnek botránkozássa.
Leg hamarébb el vész a’ félénk vitéz.
Félhet a’ téltűl, ki tavaszkor nem gyűjtött.
Isten is a’ bátor katona mellett hadakozik.
Ki a’ haláltúl fél, ne legyen katona.
Ki a’ haláltúl fél, alig ha fiatal korában sokat nem botlott.
Héjjába attúl félni, melynek meg kell lenni.
Éppen nem illik: ha az oroszlán fél.
Ha a’ hangya fél, annak is van oka.
147Van még a’ nyúlnál is félénkebb.
Vitézek, mint Berta’ kutyái.
A’ nagy félsznek fele is sok.
Félni rettegni nem tud a’ Magyar.
Féllyen a’ kanász, kit meg somfa botoznak.
Jobb előre félni, mint utóllyára rettegni.
Fél, mint farkastúl a’ bárány.
Fél, mint béka a’ dértűl.
Fél, mint Cigány a’ Szent Mihálytúl.
Úgy retteg, mintha akasztani vinnék.
Fél, mint kormányos a’ széltűl.
Fél, mint vakundok a’ naptúl.
Föl se fűzhette bocskorát, el szaladott.
Kit a’ meleg vas meg égetett, a’ hidegtűl is fél.
A’ ki sokat fenyeget, soktúl félhet.
148Attúl tarthat a’ jó vezér: hogy az ellenséget nykakal nem győzi.
Nem fél a’ Magyar: hol el veszeszsze a’ Plundráját.
Szem’ fénnyét veszit, úgy szalad.
Oly félénk: hogy még a’ nyúl is taszigállya.
Ki mit szeret; azt félti.
A’ tyúk is le lapúl, ha kányát lát.
Ki a’ menydörgéstűl fél, attúl fél, a’ minek meg kölletik lenni.
Ha a’ villámlás agyon nem üt, annak mennydörgése se bánt.
Bátor a’ kemence mellett.
Bátor katona a’ kávé házakban.
Bátor, ahhol senki sincs.
Bátor, ahhol üstökét nem félti.
Bátor katona, ha a’ kő híd alá juthat.
Szalagy vármegyébűl való.
Bátor, ahhol puskát nem hall.
Bátor a’ katonák’ hátok után.
Bátor mint nyúl az agarak előtt.
Terem a’ bátor, valamint a’ félénk.
Bátort kevesebbet, de félénket eleget látni.
Nem Bátorban, hanem Futakon lakik.