MÁSODIK RÉSZ. Tulajdoni Hasonlatosságok.
MÁSODIK RÉSZ.
Tulajdoni Hasonlatosságok.
Tulajdoni Hasonlatosságok.
Alázatos, mint a’ macska.
Alázatos, mint az el csapott szolga.
Alázatos, mint a’ barát.
Alázatos, mint a’ kin ki fogtak.
Alázatos, mint a’ kóldús.
Alázatos, mint az ügye vesztett.
Alázatos, mint a’ lukban fogott farkas.
Alázatos, mint a’ tejen kapatott agár.
Alázatos, mint az itélet eleibe hozattatott.
Állandó, mint a’ kő szál.
Állandó, mint a’ szerencsétlenség.
Állandó, mint a’ rosz hír.
Állandó, mint a’ pityerének szaga.
Állandó, mint a’ ég forgás.
Állandó, mint a’ szentség.
Állandó, mint a’ pokol.
Állandó, mint a’ szikla.
Állandó, mint a’ kő vár.
213 Állandó, mint a’ bástya.
Állandó, mint a’ kő fal.
Állandó, mint a’ bük.
Állandó, mint a’ halál.
Állandó, mint a’ mennyország.
Állandó, mint az igaz hit.
Állhatatlan, mint a’ sátoros Cigány.
Állhatatlan, mint az őszi üdő.
Állhatatlan, mint a’ zápor.
Állhatatlan, mint Ádám fi.
Állhatatlan, mint a’ főrgeteg.
Állhatatlan, mint a’ gyermek.
Állhatatlan, mint a’ gyermek játék.
Állhatatlan, mint a’ főld vár.
Állhatatlan, mint a’ nád fal.
Állhatatlan, mint a’ Bíróság.
Álmos, mint a’ macska.
Álmos, mint a’ hörcsök.
Álmos, mint a’ röst szolga.
Álmos, mint a’ kutya.
Álmos, mint a’ beteg pujka.
Ártatlan, mint a’ bárány.
Ártatlan, mint a’ bak gedö.
Ártatlan, mint a’ ma lett gyermek.
Ártatlan, mint a’ szűz.
Ártatlan, mint kemencétűl a’ kerék.
Bolhás, mint a’ kutya.
Bolhás, mint a’ pöndöl.
Bolhás, mint az el hagyatott gunyhó.
214 Bolhás, mint a’ cseléd szoba.
Bolhás, mint a’ ránc.
Bús, mint a’ kárvallott Cigány.
Bús, mint a’ kereke törött kocsis.
Bús, mint ki hat ökrét vesztette.
Bús, mint kinek szükői meg halnak.
Bús, mint a’ vert had.
Bús, mint a’ szűret után a’ szőlő.
Bús, mint a’ jég verte búza.
Bús, mint a’ dér sütötte dohány.
Bús, mint a’ télre jútott szegény.
Bús, mint az erővel szedett katona.
Büdös, mint a’ dög.
Büdös, mint az ördög.
Büdös, mint a’ kecske bak.
Büdös, mint a’ gerény.
Büdös, mint az egér húgy.
Büdös, mint az aszag.
Büdös, mint a’ tó.
Büdös, mint a’ halas viz.
Büdös, mint a’ banka.
Büszke, mint mint az újonc katona.
Büszke, mint a’ pénzes szatyor.
Büszke, mint a’ Kompodi kis aszszony.
Büszke, mint a’ kan páva.
Büszke, mint a’ paripa.
Büszke, mint a’ tudatlan ügyész.
Büszke, mint a’ borbély legény.
Büszke, mint az elő hasú menyecske.
215 Büszke, mint a’ pajkos deák.
Büszke, mint a’ gazdag leány.
Cifra, mint a’ Rác oltár.
Cifra, mint a’ bolond.
Cifra, mint a’ pántlika.
Cifra, mint a’ komédiás aszszony.
Cifra, mint a’ báb.
Cifra, mint a’ nyak szíj.
Cifra, mint a’ Bálint nadrágja.*
Bálintnak nadrágja olyan volt, hogy a’ temérdek sok sújtás miát annak posztaja éppen nem láccatott.
Cifra, mint a’ remek ökör.
Cifra, mint a’ el adó leány.
Cifra, mint a’ jegy ruha.
Csendes, mint a’ hóld világ.
Csendes, mint a’ csillagos ég.
Csendes, mint bőtben a’ mészár szék.
Csendes, mint a’ tó.
Csendes, mint a’ holt test.
Csendes, mint a’ béka a’ lukában.
Csendes, mint télen a’ mező.
Csendes, mint bőtben a’ csap szék.
Csendes, mint, télen a’ selyem bogár.
Csendes, mint hernyó a’ levél alatt.
Csendes, mint tetű a’ vár alatt.
Csendes, mint a’ bük fa láng.
Csendes, mint az észnek munkája.
216 Csendes, mint a’ puszta malom.
Csendes, mint az üres kocsma.
Drága, mint a’ hegedű szó.*
Azért mondgyák a’ hegedű szót drágának, mert el is fárasztya a’ táncolót, meg is kell érette fizetni.
Drága, mint a’ jó béres.
Drága, mint télen a’ nap fény.
Drága, mint vargának a’ bőr.
Drága, mint a’ gyöngy.
Egésséges, mint a’ mak.
Egésséges, mint hal a’ fris vízben.
Egésséges, mint a’ vakundok.*
Mivel a’ vakundokok szűnetlen a’ főld alatt élnek, és élelmekre gilisztákat keresnek, a’ főld színén soha dögölve nem láccattak, ugyan ezért őket, nem csak leg egésségesebbeknek, hanem halhatatlanoknak is tartyák.
Egésséges, mint a’ pisztráng.
Egésséges, mint a’ csont.
Éles, mint a’ sás.
Éles, mint a’ Sachter kés.*
A’ Sachter kés a’ Zsidóknál az, mellyel az állatoknak torkokat vágják, hogy meg ehessék. Leg kissebb csorbának se kelletik benne lenni, másként az eledel tilalmas.
Éles, mint a’ borotva.
Éles, mint a’ hóhér pallos.
Éles, mint a’ Török kés.
Éles, mint a’ szálka.
217 Éles, mint a’ nád.
Éles, mint a’ nyelv.
Éles, mint a’ kasza.
Éles, mint a’ Tatár kard.
Erős, mint a’ medve.
Erős, mint a’ szikla.
Erős, mint a’ órjás.
Erős, mint Tóldi Miklós.*
Tóldi Miklósnak életét, főképpen fiatalkorában rettentő erősségét elő adtam a’ jeles történetekben.
Erős, mint a’ viz.*
A’ vizet azért mondgyák erősnek, mert malmokat hajt, a’ mit a’ bor nem tehet.
Erős, mint az Oláh ecet.
Erős, mint a’ hit.
Erős, mint a’ bika.
Erős, mint az oroszlán.
Erős, mint a’ kő fal.
Erős, mint az ökör.
Erős, mint a’ jég.
Erős, mint a’ csont.
Erős, mint az égett bor.
Erős, mint a’ gúnár.
Erős, mint a’ vas.
Erős, mint a’ márvány kő.
Erős, mint az ülő vas.
Erős, mint Herkules.
Erős, mint a’ szélvész.
218Erőtlen, mint a’ gyermek.
Erőtlen, mint a’ beteg.
Erőtlen, mint bőrét vetette kígyó.
Erőtlen, mint a’ káka.
Erőtlen, mint a’ nád oszlop.
Erőtlen, mint a’ csirke.
Erőtlen, mint a’ bárány.
Erőtlen, mint a’ Tót kaszás.
Erőtlen, mint a’ döglött oroszlán.
Erőtlen, mint a’ hold világ.
Fehér, mint a’ mész.
Fehér, mint a’ hó.
Fehér, mint Svatoplugnak lova.
Fehér, mint a’ liliom.
Fehér, mint a’ galamb.
Fehér, mint a’ patyolat.
Fehér, mint a’ bibor.
Fehér, mint a’ tyúk tojás.
Fehér, mint a’ gyócs.
Fehér, mint az alabastrom.
Fekete, mint a’ ténta.
Fekete, mint a’ Cigány.
Fekete, mint az ördög.
Fekete, mint a’ kazány.
Fekete, mint a’ katlan.
Fekete, mint a’ Szerecsen.
Fekete, mint a’ korom.
Fekete, mint a’ kulimáz.
Fekete, mint az éjfél.
Fekete, mint a’ kémény.
219Fényes, mint a’ nap.
Fényes, mint a’ tükör.
Fényes, mint a’ hóld világ.
Fényes, mint Mojzes’ orcája.
Fényes, mint a’ bogrács.
Fényes, mint az üst tányér.
Fényes, mint a’ lámpás.
Fényes, mint az üveg.
Fényes, mint a’ briliánt.
Férges, mint a’ sajt.
Férges, mint a’ dió.
Férges, mint a’ mogyoró.
Férges, mint az alma.
Férges, mint a’ gyümölcs.
Fojtós, mint a’ vad alma.
Fojtós, mint a’ pányva.
Fojtós, mint a’ nyak kötél.
Fojtós, mint az éretlen gyümölcs.
Fojtós, mint a’ torok fájás.
Fris, mint a’ szűz leány.
Fris, mint a’ korong.
Fris, mint a’ hal.
Fris, mint a’ nyelv.
Fris, mint a’ malom kő.
Fris, mint a’ tolvaj láb.
Fris, mint a’ csík.
Fris, mint a’ karika.
Fris, mint a’ pörgő rokka.
Fris, mint a’ pereszlen.
220Hegyes, mint az Isten nyila.
Hegyes, mint a’ Tót süveg.
Hegyes, mint a’ Dorosmai túró.
Hegyes, mint a’ tűzes mennykő.
Hegyes, mint a’ harmat hasító Tót bocskor.
Hegyes, mint a’ tőr.
Hegyes, mint a’ nyárs.
Hegyes, mint a’ nyíl.
Hegyes, mint a’ torony.
Hideg, mint a’ jég.
Hideg, mint a’ salétrom.
Hideg, mint a’ vas.
Hideg, mint a’ kígyó.
Hideg, mint a’ béka vér.
Hideg, mint a’ tél.
Hideg, mint a’ márvány.
Hideg, mint a’ farkas ordító.
Hideg, mint a’ fagyos szerető.
Hideg, mint a’ kocsonya.
Hig, mint a’ tiszta viz.
Hig, mint a’ halász lév.
Hig, mint a’ ócsó húsnak leve.
Hig, mint a’ kaszás lév.
Hig, mint a’ levegő.
Hig, mint az esztelennek veleje.
Hig, mint a’ koldus leves.
Hig, mint a’ savó.
Hig, mint a’ júh húgy.
Hitetlen, mint a’ pogány.
Hitetlen, mint a’ bor mérő.
221Hitetlen, mint a’ szabó.
Hitetlen, mint a’ kalmár.
Hitetlen, mint a’ Zsidó.
Hoszszú, mint a’ téli nap Karácsony fele.
Hoszszú, mint a’ Sz. Iván éneke.*
Ezen közmondásnak eredetét elő adtam azon könyvemben, melyet (Etelka név alatt) leg elől 1788-dikban osztán ismét 1790-dikben, harmadszor, és életemben utólszor 1805-dikben ki adtam, ’s Pesten, Posonban és Kassán ki nyomtattattam. Lásd a’ II-dik Könyvemben a’ III-dik Szakaszt, VII-dik Részt, az utólsó ki adásban a’ 324-dik Lapot.
Hoszszú, mint a’ kolbász.
Hoszszú, mint az esztendő.
Hoszszú, mint az esztendei tömlöc.
Hoszszú, mint a’ parancsolat.
Hoszszú, mint a’ fenyő.
Hoszszú, mint a’ szál.
Hoszszú, mint a’ köpönyeg.*
A’ valóságos Magyar köpönyegnek ezen tulajdonságai vagynak: hogy vagy egész kerek, vagy csak fél kerek. Osztán vál takarója négy szegletű, ismét bokáig ér. Meg is, nincs is kötve a’ toroknál, új nélkűl. Ezen forma köpenyeget húszárjaink viseltek. Kiktűl a’ Nemzetek is meg tanúlhatták, mert az Anglus, Francia, Orosz nem régtűl fogva ily köpönyeget hordoz. De már most benne sok változásokat tettek. Térdig ér, újjai vannak, háti posztója kerekes, és szinte térdig ér; leg alább addég, még kéz újjai érnek. Azért írtam meg a’ Magyar köpönyeget, hogy utóink tudgyák, miben állott. Mert már is kiki maga nemzetének tulajdoníttya a’ Magyar formát.
222Hoszszú, mint a’ nyárs.
Hoszszú, mint a’ hegyes tőr.
Hoszszú, mint a’ Német üng.
Hoszszú, mint a’ Török szakál.
Hoszszú, mint a’ szamár fűl.
Hoszszú, mint az ökör nyelv.
Hoszszú, mint a’ harkály nyelv.
Hoszszú, mint az úri szoknya.
Hoszszú, mint a’ Rákóci’ lakodalma.
Hoszszú, mint a’ Magyar nadrág.*
A’ Magyar nadrágnak tulajdona az: hogy az embernek csipőitűl kezdvén égész bokáig érjen. Ilyen nadrágokat ennek előtte csupán csak a’ Magyarok hordozták, már most hordozzák mind a’ Franciák, mind az Anglusok, csupán azon külömbséggel: hogy a’ szij helyett gombokkal élnek, és által vetővel is, mivel nadrágjokat ködökön fölött kötik meg. Ezen nadrágról a’ Szegedi Grünn Orbán Kalendóriomában 1809-dik esztendőben e’ következendő versek találtattak:
Áttila ’s régi őseink, ilyen ruházatot,
Nem viseltek mint gyermekek felkötő nadrágot.
Sem csucsos kalapot
Fetske farkú Frakot
Hanem dolmányt, övet, ’s nagy kalpagot.
Nem viseltek mint gyermekek felkötő nadrágot.
Sem csucsos kalapot
Fetske farkú Frakot
Hanem dolmányt, övet, ’s nagy kalpagot.
Ugyan azért elmésen mondgyuk hogy a’ mostani ifiak szívöket nadrágjokban hordozzák. A’ hoszszú Magyar nadrág napkeleti viselet. A’ több Europai nadrágok térdig érnek. A’ Magyar és Török bokáig. Ki tűrhetné azt: ha az Anglus szemünkre vetné; hogy tőllök vettük a’ hoszszú nadrágot.
223Hoszszú, mint a’ nagy bőjt.
Hoszszú, mint a’ ponyva.
Hoszszú, mint az éjjeli út.
Hoszszú, mint a’ suba.
Hoszszú, mint aszszonnak haja.
Hoszszú, mint a’ hármas tánc.
Hoszszú, mint az ország’ háza.
Hoszszú, mint a’ palota.
Hoszszú, mint a’ Római út.
Hoszszú, mint a’ nyári nap.
Hoszszú, mint a’ bárány bél.
Irígy, mint a’ kutya.
Irígy, mint az ördög.
Irígy, mint a’ mostoha.
Irígy, mint a’ koldús.
Irígy, mint a’ lakodalmas leány.
Kajla, mint a’ bajusz.
Kajla, mint a’ szömöldök.
Kajla, mint az ökör szarv.
Kajla, mint az eke szarv.
Kajla, mint a’ nyak.
Kedvetlen, mint a’ beteg ember.
Kedvetlen, mint a’ lucskos ősz.
Kérkedő, mint a’ Lengyel.
Keserű, mint az éretlen szőllő.
Keserű, mint az epe.
Kemény, mint a’ kő.
Kemény, mint a’ gyémánt.
Kemény, mint a’ a’ kő.
224Kemény, mint a’ fontos talp.
Kemény, mint a’ karácsonyi hideg.
Kemény, mint a’ csont.
Kemény, mint a’ fa.
Kemény, mint a’ borjú bőr csizma.
Kemény, mint a’ konc.
Kemény, mint a’ jég.
Kerek, mint a’ disznónak orra.
Kerek, mint a’ kalap.
Kerek, mint a’ világ.
Kerek, mint a’ köpönyeg.
Kerek, mint a’ nyomtató.
Kerek, mint a’ pais.
Kerek, mint a’ tallér.
Kerek, mint a’ pogácsa alma.
Kerek, mint a’ gyűrű.
Kerek, mint az ég.
Komor, mint a’ herélt bika.
Komor, mint a’ kár vallott.
Komor, mint bika a’ járomban.
Komor, mint a’ deresre húzott.
Komor, mint a’ pénzetlen pazorló.
Kondor, mint a’ gácsér fark.
Kondor, mint a’ bürke.
Kondor, mint a’ Cigány.
Kondor, mint a’ gyerek fő.
Kondor, mint a’ posztó.
Kopasz, mint a’ tök.
Kopasz, mint a’ mentség.
225Kopasz, mint a’ koponya.*
Némely helyet országunkban kaponyának mondgyák a’ koponyát; de helytelenül. Mert a’ koponya a’ kopasz szótúl veszi bizonyos eredetét, valamint a’ deákoknál is a’ Calvaria szó (mely koponyát tészen) Calvus szótúl ered, mely kopaszt tészen.
Kopasz, mint a’ Török.
Kopasz, mint a’ tenyér.
Kopasz, mint a’ högy.
Kopasz, mint a’ sűltt mező.
Kopasz, mint a’ német ajak.
Kopasz, mint a’ lengyel.
Kopasz, mint a’ hagymász utáni beteg.
Kopasz, mint ha le kaszálták volna.
Kopasz, mint az írtott erdő.
Kopasz, mint a’ gyalúlt deszka.
Kopasz, mint a’ köröm.
Kövér, mint a’ harcsa.
Kövér, mint a’ mongolica.
Kövér, mint a’ háj.
Kövér, mint a’ szalonna.
Kövér, mint a’ disznó.
Kövér, mint Sz. Márton lúdgya.
Kövér, mint a’ galambfi.
Kövér, mint a’ lakadalom.
Kövér, mint a’ föl fútt lapocka.
Kövér, mint az ürü.
Kövér, mint a’ hizlalt deszka.
Kövér, mint a’ a’ juh hús.
Kövér, mint a’ gőböly.
Kövér, mint a’ gúlya.
226Kurta, mint a’ kutya.
Kurta, mint a’ kígyó.
Kurta, mint a’ nyúl fark.
Kurta, mint a’ pöndöl.
Kurta, mint a’ Barát gatya.
Kurta, mint a’ Szegedi szoknya.
Kurta, mint a’ huszár mente.
Kurta, mint a’ baka köpönyeg.
Kurta, mint a’ gyík leső.
Kurta, mint a’ Francia haj.*
A’ mi ennek előtte leg gyalázatosabbnak tartottak, midőn valakinek haját el nyírték, azt a’ Franciák (az én üdőmben) díszre vinni kezdették. Immár országunkban is bé hatott ez a’ viselet. Nagyainknak mind férjfiok, mind aszszonyaik kurta hajat viselnek.
Lágy, mint a’ kása.
Lágy, mint a’ gané.
Lágy, mint a’ tészta.
Lágy, mint a’ sár.
Lágy, mint a’ rosz pásztor.
Lustos, mint a’ tehén fark.
Lustos, mint a’ szoknya.
Lustos, mint a’ hoszszú köpönyeg.
Lustos, mint a’ kőtény.
Lustos, mint a’ kender árasztó.
Lustos, mint a’ juh fark.
Lustos, mint a’ szüret.
Lustos, mint a’ tömlöc.
Lustos, mint a’ úsztató.
Lustos, mint a’ Cigánné.
227Meleg, mint a’ tűz.
Meleg, mint a’ pokol.
Meleg, mint a’ farkas bunda.
Meleg, mint a’ nyári nap.
Meleg, mint a’ forró víz.
Meleg, mint a’ kása.
Meleg, mint a’ tüzes vas.
Meleg, mint a’ tarhonya.
Meleg, mint a’ kemence.
Meleg, mint a’ kazány.
Mély, mint a’ kút.
Mély, mint a’ tenger.
Mély, mint a’ Tisza.
Mély, mint a’ Világosi kút.
Mély, mint a’ búza verem.
Mérges, mint a’ kutya.
Mérges, mint a’ darázs.
Mérges, mint kinek esze nincs.
Mérges, mint a’ kígyó.
Meztelen, mint a’ kis ujjam.
Meztelen, mint a’ parasztláb.
Meztelen, mint a’ Cigány purdé.
Meztelen, mint a’ küllő.
Meztelen, mint az Olasz száj.
Nyakas, mint a’ bika.
Nyakas, mint a’ kőszikla.
Nyakas, mint a’ meg átalkodott.
Nyakas, mint az acél.
Nyakas, mint a’ bival.
228Ócsó, mint a’ rosz kender.
Ócsó, mint a’ rosz hús.
Ócsó, mint a’ polyva.
Ócsó, mint a’ cigány hal.
Ócsó, mint a’ kurafi.
Ostoba, mint a’ tulok.
Ostoba, mint a’ szamár.
Ostoba, mint az ökör.
Ostoba, mint a’ borjú.
Ostoba, mint a’ ló.
Piros, mint a’ rúsa.
Piros, mint az alma.
Piros, mint a’ vér.
Piros, mint a’ karmin.
Piros, mint a’ hajnal.
Piros, mint a’ karmazsin.
Piros, mint a’ kendő.
Piros, mint a’ csizma.
Piros, mint a’ szűz.
Ráncos, mint a’ gallér.
Ráncos, mint a’ vén pofa.
Ráncos, mint a’ Somogyi pöndöl.
Ráncos, mint a’ Szász csizma.
Ráncos, mint a’ gatya.
Ragadós, mint a’ kosz.
Ragadós, mint a’ tót fene.
Ragadós, mint a’ koldús tetű.
Ragadós, mint a’ bojtorján.
Ragadós, mint a’ téli zöld.
229Ragadós, mint a’ vadóc.
Ragadós, mint a’ kullancs.
Ragadós, mint a’ lép.
Ragadós, mint a’ szurok.
Ragadós, mint a’ mirígy.
Ragadós, mint a’ vér has.
Ragadós, mint a’ rüh.
Ragadós, mint a’ pőhöj.
Ragadós, mint a’ himlő.
Ragadós, mint a’ Francia fene.
Redves, mint a’ sajt.
Redves, mint a’ vén fog.
Redves, mint a’ dió.
Redves, mint a’ mogyoró.
Redves, mint a’ fa.
Rút, mint a’ halálos vétek.
Rút, mint az ördög.
Rút, mint a’ Szerecsen.
Rút, mint a’ pisze orr.
Rút, mint a’ Francia ette orr.
Rút, mint az Ispinda.
Rút, mint a’ bezzeg.
Rút, mint a’ szeplő.
Rút, mint a’ vén szerető.
Rút, mint a’ fiatal koldús.
Rút, mint a’ Péntek.
Szájas, mint a’ harcsa.
Szájas, mint a’ haris.
Szájas, mint a’ telekes bocskor.
230 Szájas, mint a’ Temesi kapú.
Szájas, mint a’ farkas.
Szapora, mint a’ dara.
Szapora, mint a’ kása.
Szapora, mint a’ tarhonya.
Szapora, mint a’ eb kapor.
Szapora, mint a’ kis láb.
Szapora, mint a’ poroszka.
Szapora, mint a’ locska száj.
Szapora, mint a’ burján.
Szapora, mint a’ kukorica.
Szapora, mint a’ mák.
Száraz, mint a’ csuka.
Száraz, mint a’ nád.
Száraz, mint a’ szöllő veszsző.
Száraz, mint a’ len.
Száraz, mint a’ szösz.
Száraz, mint a’ kender.
Száraz, mint a’ pörnye.
Száraz, mint a’ puska por.
Száraz, mint a’ pozdorja.
Száraz, mint a’ rözse.
Száraz, mint a’ szalma.
Száraz, mint a’ tüzhely.
Száraz, mint a’ gyékény.
Száraz, mint a’ katlan.
Száraz, mint a’ torok.
Száraz, mint a’ gége.
Száraz, mint a’ poros út.
231Szelid, mint a’ bárány.
Szelid, mint a’ liba.
Szelid, mint a’ gerlice.
Szelid, mint a’ galambfi.
Szelid, mint a’ kis nyúl.
Szemérmes, mint a’ Magyar menyszszony.
Szemérmes, mint az üres táskájú koldús.
Szemérmes, mint a’ szűz.
Szemérmes, mint az ártatlan.
Szemérmes, mint a’ jó leány.
Szőrös, mint a’ juhász kutyának farka.
Szőrös, mint a’ medve.
Szőrös, mint az erszény.
Szőrös, mint az erős ember.
Szőrös, mint a’ Magyar bajusz.
Sápadt, mint a’ béka.
Sápadt, mint a’ hideglelte.
Sápadt, mint a’ beteg.
Sápadt, mint a’ pite.
Sápadt, mint a’ málé.
Setét, mint a’ barlang.
Setét, mint a’ pince.
Setét, mint a’ pokol.
Setét, mint a’ Francia posztó.
Setét, mint az éjfél.
Setét, mint a’ árnyék.
Setét, mint a’ fölleg.
Setét, mint a’ füst.
232 Setét, mint a’ rosz lélek.
Setét, mint a’ tömlöc.
Sík, mint a’ szán.
Sík, mint a’ tenyér.
Sík, mint a’ jég.
Sík, mint a’ márvány.
Sík, mint a’ mező.
Sima, mint a’ milling.
Sima, mint a’ bársony.
Sima, mint a’ nyúl szőr.
Sima, mint a’ selyem kalap.
Sima, mint a’ padlat.
Sovány, mint az agár.
Sovány, mint a’ tészta.
Sovány, mint a’ deszka.
Sovány, mint a’ csuka.
Sovány, mint a’ hering.
Sovány, mint a’ stokfis.
Sovány, hogy árnyékot se vet.
Sovány, mint a’ koldús leves.
Sovány, mint a’ Francia.
Sovány, mint a’ Sváb láb szár.
Sűrű, mint a’ zápor.
Sűrű, mint a’ méz.
Sűrű, mint ha szitálnak.
Sűrű, mint a’ szita.
Sűrű, mint a’ rántás.
Sűrű, mint a’ csillag.
Sűrű, mint a’ juh gyapjú.
233 Sűrű, mint a’ berek.
Sűrű, mint a’ nád erdő.
Sűrű, mint a’ tövis.
Sűrű, mint a’ sújtás.
Sűrű, mint a’ törött lév.
Sűrű, mint a’ lucs pocs.
Sűrű, mint a’ rosta.
Sűrű, mint a’ rosz.
Tágos, mint az ország út.
Tarka, mint a’ szarka.
Tarka, mint a’ szárcsa tojás.
Tarka, mint a’ vércse tojás.
Tarka, mint a’ világ.
Tarka, mint a’ pújka.
Tarka, mint a’ pujka tojás.
Tarka, mint a’ bárány fölhő.
Tarka, mint a’ babuka.*
A’ Bankát, (vagy a’ mint másutt nevezik: büdös Bankát) némely helyeken Babuknak nevezik. Ez a’ Babuk szó bizonyosan abbúl vette eredetét: mivel ezt a’ madarat (mely közönségesen a’ gané mellett élődik), a’ szarba bukni látták. Úgy vélem tehát: hogy azt a’ madarat eleinte szarbabuknak nevezték. Osztán (ocsmány elejét el hagyván) Babuknak mondották. A’ Leleményeseknél ez az állat Terens király volt ennek előtte. Lásd Gyöngyösinek töllem ki adott Kupídóját: a’ harmadik Részt.
Tarka, mint a’ kár.
Tarka barka, mint az Isten madarkája.
234Tetves, mint a’ szűr.
Tetves, mint a’ koca gyermek.
Tetves, mint a’ szarándok.
Tetves, mint a’ ránc.
Tetves, mint a’ koldús.
Tetves, mint a’ tyúk.
Tetves, mint a’ disznó.
Tetves, mint a’ bunda.
Tetves, mint a’ koszos.
Tetves, mint a’ beteg szegény.
Tiszta, mint a’ tűkör.
Tiszta, mint a’ nap fény.
Tiszta, mint a’ papiros.
Tiszta, mint a’ riskása.
Tiszta, mint a’ szemen szedett búza.
Tiszta, mint a’ galamb szedte búza.
Tiszta, mint a’ kristály.
Tiszta, mint az üveg lámpás.
Tiszta, mint a’ szűz leány.
Tiszta, mint az ég.
Tiszta, mint a’ csillag.
Tiszta, mint az ákovita.
Tiszta, mint a’ bibor.
Tiszta, mint a’ patyolat.
Tiszta, mint az üveg.
Tüzes, mint a’ ménykő.
Tüzes, mint a’ lidérc.
Tüzes, mint a’ puska por.
Tüzes, mint Illés’ szekere.
Tüzes, mint a’ szén.
Tüzes, mint a’ szikra.
235Tüzes, mint a’ vas.
Tüzes, mint a’ kemence.
Tüzes, mint a’ harag.
Tüzes, mint a’ harc.
Üres, mint a’ lapos erszény.
Üres, mint a’ hójag.
Üres, mint a’ pankrót bóttya.
Üres, mint a’ hordó.
Üres, mint az ál orca.
Üres, mint a’ tök fő.
Üres, mint az orgona síp.
Üres, mint a’ barlang.
Üres, mint a’ férges dió.
Üres, mint a’ férges mogyoró.
Vastag, mint a’ fa.
Vastag, mint a’ comb.
Vastag, mint a’ fal.
Vastag, mint a’ tölgy.
Vastag, mint a’ bástya.
Vastag, mint a’ hurka.
Vastag, mint a’ gömböc.
Vastag, mint a’ Debreceni kofa.
Vastag, mint a’ bival bőr.
Vastag, mint a’ talp.
Vékony, mint a’ hagyma hártya.
Vékony, mint a’ pille szárny.
Vékony, mint a’ papiros.
Vékony, mint a’ haj szál.
Vékony, mint a’ levegő.
236Vékony, mint a’ jég.
Vékony, mint a’ cérna szál.
Vékony, mint a’ szőr szál.
Vékony, mint a’ selyem szál.
Vékony, mint a’ vajatlan leves.
Vékony, mint a’ bibor.
Vékony, mint az üveg.
Vékony, mint a’ gyócs.
Vékony, mint a’ patyolat.
Vörös, mint a’ róka.
Vörös, mint a’ főtt rák.
Vörös, mint a’ paprika.
Vörös, mint a’ Júdás haja.
Vörös, mint a’ tenger.
Vörös, mint a’ papucs.
Vörös, mint a’ csizma.
Vörös, mint a’ pipacs.
Vörös, mint a’ Budai bor.
Vörös, mint az Angliai posztó.
Vörös, mint a’ nadrág.
Vörös, mint a’ láng.
Vörös, mint a’ fölhő.
Vörös, mint az alma.
Vörös, mint a’ Szekszárdi bor.
Zavaros, mint a’ Tiszta.
Zavaros, mint a’ meg fordúlt bor.
Zavaros, mint a’ rosz sör.
Zavaros, mint a’ moslék.
Zavaros, mint a’ maros.
237Zsíros, mint az iszák.
Zsíros, mint a’ hójag erszény.
Zsíros, mint a’ szalonna.
Zsíros, mint a’ juhász bunda.
Zsíros, mint a’ csikós haj.
Zsíros, mint a’ gulyás üng.
Zsíros, mint a’ mészáros nadrág.
Zsíros, mint a’ cigány orca.
Zsíros, mint a’ hurka.
Zsíros, mint a’ gulyás hús.
