1598. Állva sétál mint a czigány.
1598. Állva sétál mint a czigány.
Egy urilakba belopódzott a czigány szép nyári nap, mikor az uraság a kertben mulatozott. A nagy pitvar közepén megállván, nézte, mit lehetne csenni, mikor lépteket hallott kivülről s megugrani már nem volt idő. Egy nagy fali óra vala ott épen, s ő kinyitva tokját, belé vonult, de az óra elállott azalatt. Belépvén az ur, legelsőben is oda veté szemét s csudálkozva látá hogy nem jár. – Mi baja ennek az órának? – Fel akarta tehát huzni, s ott lelé a czigányt. ,Hát te czigány, mit csinálsz itt?‘ – „Sétálgatok, nagyságos uram“, felelé magát feltalálva. – A km. jelenti a lehetlenség képzelhetőségét.
