H.
H.
Ha a disznónak szarva volna, kanászt sem lehetne mellé fogadni.
Ha adnak, vedd, ha ütnek, szaladj.
Ha adsz, adj jó szivvel, ha kérsz, vedd jó kedvvel.
(Igy nem utáltatod meg magadat.)
(Igy nem utáltatod meg magadat.)
Ha adták felejtsd, ha vettél emlitsd.
Ha barátodtól meg akaszt menekülni, adj neki pénzt kölcsön.
Ha a békét szereted, ellene ne mondj senkinek.
Ha a bőjt első napján esik, akkor kicsirázik a kéve.
(T. i. esős nyár lesz. Gazdasági mondás.)
(T. i. esős nyár lesz. Gazdasági mondás.)
Ha délczeg a lovad, legyen jó a hámod.
Ha a hét szentségre esküszik, sem hiszek neki!
Ha a tüzet szereted, füstjét is szenvedd.
Ha a szalonnát kikezdik, tovább is rájárnak.
Ha arany tálczán kinálná, sem kellené.
Ha a fal tudja, én is tudom.
Ha a »ha« nem volna, minden szegény gazdag volna.
Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez.
Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes.
(Olyanra mondják, ki most igy, majd úgy beszél; mint az egyszeri czigány, ki szamarát egyszer vemhes, másszor nem vemhesnek állitá, s midőn kérdezték: hogy lehet az? – a föntebbi mondással válaszolt.)
(Olyanra mondják, ki most igy, majd úgy beszél; mint az egyszeri czigány, ki szamarát egyszer vemhes, másszor nem vemhesnek állitá, s midőn kérdezték: hogy lehet az? – a föntebbi mondással válaszolt.)
Ha a macska talpát nyalja, vendég jő a házhoz.
(Babonás mondás.)
(Babonás mondás.)
Ha asszonyok sirnak, megnyirnak.
Ha a tó kiszárad, magától is kiugrik a béka.
(A szükség a restet is munkára kényszeriti.)
(A szükség a restet is munkára kényszeriti.)
Ha árulnának, pénzén várakat is vehetne.
Ha az ember a tetüt a lábára engedi, nyakába mászik.
64Ha az irigy szomoru, vagy őt érte baj, vagy mást a szerencse.
Ha bajod nincs, verj papot.
»Jegyezd fel a napot,
Melyen vertél papot.«
»Jegyezd fel a napot,
Melyen vertél papot.«
Ha barátodat titkon fedded is, de mások előtt dicsérd.
(Máté: 18. 15.)
(Máté: 18. 15.)
Ha bárányos – t. i. bárány-felhős – az ég, harmadnapra eső lesz.
Ha begyógyul is a seb, megmarad a helye.
(Elleneinknek megbocsátunk, de nem feledünk.)
(Elleneinknek megbocsátunk, de nem feledünk.)
Ha beköszön a szükség, vége a szeretetnek.
Ha Budáról jött volna, se hinném.
Ha biróvá lettél, tedd félre a komaságot.
Hadd dörögjön, csak ne üssön.
Hadd fujja ki magát.
Hadd hulljon a férgese.
Hadd lássa a lógóst is.
(Midőn II. József császár utazásában Szabadkán is megfordult, – meséli Margalits – előfogatra kirendeltetett egy jómódu gazda, kinek az egész városban legszebb lovai voltak; a jómódu ember hármat fogott be s midőn ennek illetlen voltára figyelmeztették, élt a föntebbi mondottal, mely ma az illem szabályait nem tudókra alkalmaztatik Bácskában.)
(Midőn II. József császár utazásában Szabadkán is megfordult, – meséli Margalits – előfogatra kirendeltetett egy jómódu gazda, kinek az egész városban legszebb lovai voltak; a jómódu ember hármat fogott be s midőn ennek illetlen voltára figyelmeztették, élt a föntebbi mondottal, mely ma az illem szabályait nem tudókra alkalmaztatik Bácskában.)
Hadd nyugodni a holtakat.
Hadd szóljon a csöndes.
(Annyi, mint: kártyázzunk.)
(Annyi, mint: kártyázzunk.)
Hadd vegyüljön mint a katona éneke.
(Egy katona jó kedvvel mene a templomba, – irja Erdélyi – s éneklés helyett dalolni kezde. Katona uram, mondá szomszédja, nem ének az, hanem nóta. Mindegy, felelé a vitéz, hadd vegyüljön a többivel.)
(Egy katona jó kedvvel mene a templomba, – irja Erdélyi – s éneklés helyett dalolni kezde. Katona uram, mondá szomszédja, nem ének az, hanem nóta. Mindegy, felelé a vitéz, hadd vegyüljön a többivel.)
Hadd beszéljek a fejeddel!
(Számolni valóm van veled.)
(Számolni valóm van veled.)
Hadd homályogjon a hold, csak a nap tartson igazat.
Hadarintja, mint a baranyai bika a füvet.
Ha ebéd előtt nem ment, minek menne ebéd után?
(Vén leányról mondják Czegléden.)
(Vén leányról mondják Czegléden.)
Ha erős a zár, nem sulyos a kár.
Ha esze nincs is, van nyelve.
Ha farkassal lakol, vele együtt ordits.
Ha fejét betöröd, megáll a tojás is.
Ha feleséget veszesz, bútól üres nem leszesz.
(Egy valaki örömmel jelenté Diogenesnek, hogy megházasodott, mire ez azt mondta: Elég kis vigasztalást, de nagy gondot nyertél.)
(Egy valaki örömmel jelenté Diogenesnek, hogy megházasodott, mire ez azt mondta: Elég kis vigasztalást, de nagy gondot nyertél.)
Ha egyik arczát ütöd, a másikat is oda tartja.
Ha egy pénz a jövedelmed, kettőt nem szabad költened.
Ha elfogy is a hold, megmarad a neve.
65Ha erő nem használ, ravaszsággal hozzá.
Ha eszed volna, nem dicsekednél vele.
Ha él az urának, ha vész a kutyának.
(H.-M.-Vásárhely.)
(H.-M.-Vásárhely.)
Ha félsz, meg nem élsz.
Ha fénylik Vincze, telik a pincze.
Ha felkötötted, – zörgesd.
(T. i. a kolompot.)
(T. i. a kolompot.)
Ha fejtetőre áll, sem lesz meg – amit ő akar.
Ha férfi vagy, légy férfi.
Ha friss vize volna, abban hagyná a legjobb sört és csupán bort innék.
(Iszákos.)
(Iszákos.)
Ha garas van szájában, sem ér egy pénzt.
Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna.
(Azaz: még tovább is okosnak tartottak volna.)
(Azaz: még tovább is okosnak tartottak volna.)
Ha igaz, sem hiszem.
Hagymával élj.
(Azaz: hagyj ma, hogy holnap is legyen. Székely szójáték.
(Azaz: hagyj ma, hogy holnap is legyen. Székely szójáték.
Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Ha Isten is ugy akarja, ám legyen.
Ha Isten is ugy ismeri, mint én, akkor sohasem üdvözül.
Ha Isten akarja, az aludtej is elsül.
Ha Isten akarja, a kapanyél is elsül.
Ha Isten akarja, a gereblye is elsül.
Ha Isten akarja, a bot is elsül.
Ha Isten akarja, a puskatok is elsül.
Ha Isten akarja, a puskavessző is elsül.
Ha jár kerék, malom forog.
Hajnali óra vezet a jóra.
Hajánál fogva.
(Ok és helyen kívűl hozni elő valamit.)
(Ok és helyen kívűl hozni elő valamit.)
Hajánál fogva húzni valakit.
(Erővel kényszeriteni.)
(Erővel kényszeriteni.)
Hajaszála sem görbült meg.
(Semmi baja sem történt.)
(Semmi baja sem történt.)
Hajlik, mint a nád.
Hajlik, mint a viasz.
Hajlik, mint a német imádság.
(Szójáték a német Heilig = szent szóval.)
(Szójáték a német Heilig = szent szóval.)
Hajlik, mint a Putnok.
(Ily nevü város Gömörben, most a török, majd a császár, majd a nemzeti hadak felé hajolván a 16. században. Innét maradt fenn e közmondás.)
(Ily nevü város Gömörben, most a török, majd a császár, majd a nemzeti hadak felé hajolván a 16. században. Innét maradt fenn e közmondás.)
Hajó lesz, ha jó lesz.
(Azaz: lesz valami, ha sikerül. Szójáték.
(Azaz: lesz valami, ha sikerül. Szójáték.
Hajó nyomát keresi tengeren.
(Lehetetlen dolgokon töri a fejét.)
(Lehetetlen dolgokon töri a fejét.)
Hajótörés után okosabb a révész.
Hajótörést szenvedett.
(Nem érte el czélját.)
(Nem érte el czélját.)
Ha jó vagy, magadnak vagy jó.
66Ha jöttök, lesztek; ha hoztok: esztek.
(Hivatlan vendégekre mondják.)
(Hivatlan vendégekre mondják.)
Hajszálnak is van árnyéka.
Hajszálon függ.
Hajszálnyit sem enged.
Ha kalács nincs, kenyér is jó.
Ha kell, menj magad, ha nem kell, küldj mást.
Ha kenyered nincs, kalácsot egyél.
(Tréfás mondás.)
(Tréfás mondás.)
Ha kezedet mindig kebeledben tartod, nem gazdagodol meg.
Ha későn indulsz, későre érsz.
Ha kend ember más se kutya.
Ha kenyered nincs, ne tarts ebet.
Ha későn jön is a halál, mégis mindig korán jő.
Ha kidobod az ajtón, bejő az ablakon.
(Szemtelen, tolakodó.)
(Szemtelen, tolakodó.)
Ha konczát megetted, levét is hörpöljed.
Haladja, mint czigány a menyországot.
(H.-M.-Vásárhely.)
(H.-M.-Vásárhely.)
Halad, mint a rák.
(T. i. hátrafelé.)
(T. i. hátrafelé.)
Halat szálka nélkül, telet fagy nélkül, barmot mocsok nélkül, jeget hideg nélkül, embert hiba nélkül nehéz találni.
Ha láb vagy, ne kivánj fej lenni.
Halál ellen nincs orvosság.
Halál néha a jót elragadja, a rosszat meghagyja.
Halál kutyája ugat belőle.
(Tüdőbajos s erősen köhögőkre mondják.)
(Tüdőbajos s erősen köhögőkre mondják.)
Halál szekere minden bajt, búbánatot elvisz.
Halállal senki sem ivott áldomást.
Halál mindent lekaszál.
Hal barát, hal szamár, változik az apáturság.
Ha lehetne, a földre sem hágna.
(Büszke, elbizakodott.)
(Büszke, elbizakodott.)
Hal uszni akar.
(Bizonyos vendéglőben egy uri ember halat evett s oda kiáltá a pinczérnek: Hozzon bort, a hal uszni akar. Ezt meghallván a szomszéd asztalnál ülő falusi kabátos ember, ki marhahust evett, utánozni akarván a városit, azt kiáltá a pinczérnek: Hozzon bort, az ökör inni akar.)
(Bizonyos vendéglőben egy uri ember halat evett s oda kiáltá a pinczérnek: Hozzon bort, a hal uszni akar. Ezt meghallván a szomszéd asztalnál ülő falusi kabátos ember, ki marhahust evett, utánozni akarván a városit, azt kiáltá a pinczérnek: Hozzon bort, az ökör inni akar.)
Ha leszedte fölét, igya meg alját is.
Hallgass nyelvem, nem fáj fejem.
Hallgass olyan dolog, melyben sok jó forog.
Hallgatás – beleegyezés.
(A ki hallgat, megegyez.)
(A ki hallgat, megegyez.)
Hallgatás senkinek be nem töri a fejét.
Hallgat, mint bagoly az oduban.
Hallgat, mint a kassi malom Szoboszlón.
(Hajdu megyei.)
(Hajdu megyei.)
67Hallgat, mint a bálvány.
Hallgat, mint hal a vizben.
Hallgat, mint a káposztás kő.
Hallgat, mint a Kősi malma.
(Kősi csekély viz Debreczen határában, – irja Erdélyi – mely gyakran kiszáradván, a rajta levő malom nem járhat.)
(Kősi csekély viz Debreczen határában, – irja Erdélyi – mely gyakran kiszáradván, a rajta levő malom nem járhat.)
Hallgat, mint a süket disznó a buzában.
Hallgat, mint nagyhéten a harang.
Hallgat róla a krónika.
Hallgatva meg nem botlol.
Hallott valahol harangozni, de nem tudja, hol.
(Olyanokra mondják, kik konyitanak valamihez, pl. valamely hirhez, de semmi részleteset, semmi alaposat nem tudnak.)
(Olyanokra mondják, kik konyitanak valamihez, pl. valamely hirhez, de semmi részleteset, semmi alaposat nem tudnak.)
Hallotta hirét, mint czigány lelke a menyországnak.
Hallotta hirét, mint katona a kávénak.
Halottról is lehuzná a szemfödelet.
Halvány, mint a fehéritett vászon.
Ha lud, legyen kövér.
Ha madárra tárgyalsz, ijadat ne pengesd.
Ha magad kimondod titkodat, hogy kivánod, hogy más azt elhallgassa.
(IV. Henrik franczia király háborura készült, de senki nem tudta, ki ellen. A kiváncsi udvaronczoknak egyike végre egyszer a királylyal négy szem közt lévén, neki bátorodik és megkérdezi a fölséget. – Tudsz-e hallgatni, kérdé viszont a király. – Oh bizonyára, felséges uram! – Én is, – szólt a király s ott hagyta az udvaronczot faképnél.)
(IV. Henrik franczia király háborura készült, de senki nem tudta, ki ellen. A kiváncsi udvaronczoknak egyike végre egyszer a királylyal négy szem közt lévén, neki bátorodik és megkérdezi a fölséget. – Tudsz-e hallgatni, kérdé viszont a király. – Oh bizonyára, felséges uram! – Én is, – szólt a király s ott hagyta az udvaronczot faképnél.)
Ha magyar kenyeret eszel, becsüld meg a magyart.
Hamarább jár hirénél.
Hamarább meghalunk, hogysem mindent tudunk.
(Senki sem tudhat mindent.)
(Senki sem tudhat mindent.)
Hamarább válik jóból rossz, mint rosszból jó.
Hamar fellobban, mint a puskapor.
Hamar fellobban, mint a száraz alma.
Hamarban egy betüje sincs a jónak.
Hamar munka hamar kész, hamar vész.
Hamar tanács, hamar bánás.
Hamar munka, késő haszon.
Ha már lettem is, csak ne volnék.
(Kifakadás az élet bajaiban.)
(Kifakadás az élet bajaiban.)
Ha megetted husát, levét is megigyad, v. edd meg a csontot is.
Ha meghalunk, nem kell takaródzó.
(Székelység.)
(Székelység.)
Ha megittad a tejet, idd meg savóját is.
68Ha még egyszer találkozunk, áldomást fizetsz.
(Másodszori találkozáskor mondatik.)
(Másodszori találkozáskor mondatik.)
Ha mézet akarsz gyüjteni, a fecskefészket meg ne szenvedd házad körül.
Ha minden molnárt fölakasztanának, a ki lop, kiveszne a mesterségük.
Ha mindent megesznek az asztalnál, jó idő lesz.
(Szatmár m.)
(Szatmár m.)
Hamis embernek áll ma a világ.
Hamis embert előbb megfogják a hamisságban, mint sánta ebet a lopásban.
Hamis a lelke – még a zuzája is.
Hamis hájjal kenték bölcsőjét.
Hamis keresmény kincse, nem száll harmad örökösre.
(Azaz: nincs rajta Isten-áldás, – hamar véget ér.)
(Azaz: nincs rajta Isten-áldás, – hamar véget ér.)
Hamis leánynak, hamis a csókja.
Hamis, mint az egérfogó.
Hamis, mint a kutya.
Hamis, mint a macska.
Hamis, mint a zsidó fontja.
Hamis keresmény nem fiadzik meg.
Hamis pénzt ver.
(Hazudik.)
(Hazudik.)
Hamu alatt van a parázs.
Hamvas szén inkább éget.
(Öreg szerelmesekre mondják.)
(Öreg szerelmesekre mondják.)
Ha nagy, végy kettőt.
(Vendégségben mondják, ha a vendég nagynak találja az ételdarabokat.)
(Vendégségben mondják, ha a vendég nagynak találja az ételdarabokat.)
Ha nagy füle volna, éppen csacsi volna.
Ha nem fehér, fekete.
Ha nem csurran (csurog), cseppen (csöpög).
Ha nem kukorikol is a kakas, eljön a hajnal.
Ha nem jösz, viszlek
(Valamit ellopni.)
(Valamit ellopni.)
Ha nem lesz is vásár, csak áldomás legyen.
Ha nem szereted, szappanyozd meg.
(Székely.)
(Székely.)
Ha nincs, kérkedjél; ha van, panaszkodjál.
Ha nincs pénz, van emberség.
Ha nincs igazság, elveszhet a világ.
»El kell veszni a világnak,
Vagy győzni az igazságnak.«
»El kell veszni a világnak,
Vagy győzni az igazságnak.«
Ha nincs kutyád, ugass magad.
Ha nincs orgazda, tolvaj sem volna.
Ha nincs panasz, nem kell biró.
Ha nincs pénzed, nincsenek barátaid.
69Ha nincs pénzed, igyál vizet.
Hantos földben terem a jó buza.
Hanyatlik már a nap.
Ha peng az arany, bátran hallgat a prókátor.
Ha Pál fordul köddel, meghalunk mi döggel.
(Pál forduláskor mondják. Szatmár.)
(Pál forduláskor mondják. Szatmár.)
Haragnak megbánás a vége.
Haragod hagyd holnapra.
Haragos asszony, sürü füst, lyukas tál, ártalmas a háznál.
Haragszik, mint a kinek kenderföld nem jutott.
Harang se szól, ha nyelve nincs.
Harapófogóval sem vehetni ki belőle a szót.
Harasztra kel.
(Szóvá lesz.)
(Szóvá lesz.)
Harist nyelven fogják meg.
(T. i. szava után. Hazudó emberre áll e km.)
(T. i. szava után. Hazudó emberre áll e km.)
Harmadnapos vendégnek »czoki« a neve.
(Sokáig maradó vendég megunatik.)
(Sokáig maradó vendég megunatik.)
Harmattal nem kell nézni a füvet.
Harmat nem eső.
Harangok sem szólnak egyformán.
Harapós kutya nem ugat.
(Veszprém.)
(Veszprém.)
Harapós kutyának goromba gazdája.
(Veszprém.)
(Veszprém.)
Harmadnapra mind a vendég, mind a hal büdös.
Ha rosszul üt ki a dolog, mindenki azt mondja: nem úgy kellett volna.
Ha Rozsnyón meg nem szólnak, Szent-Péteren meg nem lopnak, Kassán fel nem akasztanak, bátran mehetsz az országon keresztül.
(Régi, gömöri közmondás.)
(Régi, gömöri közmondás.)
Ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel.
Hasa az Istene.
Hasadra süt a nap.
(T. i. kelj föl, késő reggel van.)
(T. i. kelj föl, késő reggel van.)
Hasára esett.
(Valami rosszul esett neki.)
(Valami rosszul esett neki.)
Ha sokat akarsz enni, keveset egyél.
(Azaz: ha sokáig akarsz enni, vagyis élni, tarts mértéket.)
(Azaz: ha sokáig akarsz enni, vagyis élni, tarts mértéket.)
Hasonló hasonlóval hamar összebarátkozik.
Hasonló hasonlóval könnyen megalkuszik.
Hasonlót hasonlóval fizetni.
Hasra esett.
(Azaz nem sikerült példa vagy hasonlat.)
(Azaz nem sikerült példa vagy hasonlat.)
Ha száját bevarrnák, fülén beszélne.
Ha száz lelke volna, se hinném.
Ha szegény vagy, ne tánczolj.
70Ha szeme volna, vak se volna.
(Székely.)
(Székely.)
Ha szemérmes is az asszony, ne bizd idegen kézre.
Ha szük a konyha, minden falat jó izü.
Ha szél nincs, nem zörög a haraszt.
Hasznos munkának nincs fáradsága.
Használ neki, mint a dancsházi rektornak a pálinka.
(Betegsége alatt fenti rektor mindennel, puncscsal, életeszencziával stb. megkisérlette magát meggyógyítani, de csak a pálinka használt neki. Dancsháza Bihar m.)
(Betegsége alatt fenti rektor mindennel, puncscsal, életeszencziával stb. megkisérlette magát meggyógyítani, de csak a pálinka használt neki. Dancsháza Bihar m.)
Haszontalan ember, – fráter, – pimasz.
Hat bolond sem ér föl egy okos eszével.
Hat ökör sem mozditja ki helyéből.
Hat ökör jár ki udvarából.
(Jómódu, tehetős.)
(Jómódu, tehetős.)
Hat puszta falut is eltart tanácsával.
Hat ház nem falu.
(Szójáték a »hat ház« és Hadház [hajduváros] szavakkal.)
(Szójáték a »hat ház« és Hadház [hajduváros] szavakkal.)
Hatot vetett a koczka.
(Szolgál a szerencse.)
(Szolgál a szerencse.)
Haton kéred, ötön adja.
(T. i. a lopott jószágot.)
(T. i. a lopott jószágot.)
Haton adják, ötön veszi.
(Azaz lopja.)
(Azaz lopja.)
Hatalmasabbra bolondság haragudni.
(Hasztalan a hatalom ellen viaskodni.)
(Hasztalan a hatalom ellen viaskodni.)
Ha te nem volnál meg a kanál, levest sem tudnánk enni.
Ha te ütöd az én zsidómat, én is ütöm a te zsidódat.
(Ha te úgy, én is úgy.)
(Ha te úgy, én is úgy.)
Ha te nem volnál meg a kenyér.
(Értsd utána: el sem tudnék élni. Azaz igen kedves vagy nekem Gyöngéd kifejezés.)
(Értsd utána: el sem tudnék élni. Azaz igen kedves vagy nekem Gyöngéd kifejezés.)
Ha titkot akarsz kitanulni, jártasd a boros kancsót.
Ha törik, ha szakad, vagy: törik, szakad.
(Akármi történik is, mégis úgy lesz.)
(Akármi történik is, mégis úgy lesz.)
Ha több a költség, mint a jövedelem, kész a veszedelem.
Ha tetszik, jónak látszik.
(Igy kinálják az ételt v. italt.)
(Igy kinálják az ételt v. italt.)
Ha tüzét szereted, füstjét is szenvedd.
Ha ujjadat mutatod, kezedet kéri.
Ha vak vakot vezet, mindakettő a verembe esik.
Ha valakit fölakasztanak, csak a varju mondja feje fölött, hogy „kár.”
(Tréfának jó, de valónak szomoru.)
(Tréfának jó, de valónak szomoru.)
Ha vásznat akarsz vágni, legyen ollód.
(Székely.)
(Székely.)
Ha vendégségbe akarsz járni, késed legyen.
Ha vendég vagy is, mond ki az igazat.
Ha veszed hasznát, ne szánd költségét.
Ha veszni akarsz, légy kezes másért.
Haza küldte az ágyvetőt – ásitoz.
(Tolna m.)
(Tolna m.)
Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze.
71Hazudik, mint a bomlott óra.
Hazudik, mint a kalmár.
Hazudik, mint az obsitos, – Hári János.
Hazudik, mint a rossz tükör.
Hazudik, mint az ujság.
Hazudik, mintha könyvből olvasná.
Hazudik, mint a vén leány tükre.
Hazug ember csak akkor mond igazat, mikor magát hazugnak mondja.
Hazug embert hamar megfogják.
Hazug és csalárd egy fának ágai.
Hazugnak igaz szavát se hiszik.
Hazug gyermekből tolvaj ember válik.
Hazug önmagának gyilkosa.
Háboruban sok a vágott hus, kevés a káposzta.
Háladatlansággal fizet a világ.
Hálni jár belé a lélek.
(Sovány, vézna, beteges emberekre mondják.)
(Sovány, vézna, beteges emberekre mondják.)
Hálóba menni hívni.
Hálóval takarózik.
(Szegény.)
(Szegény.)
Hálójába keritette.
(Megszerezte magának, pl. férfi a nőt.)
(Megszerezte magának, pl. férfi a nőt.)
Hályog van a szemén.
(Nem ismeri a dolgok valóságát.)
(Nem ismeri a dolgok valóságát.)
Hány hét a világ?
(Tréfás kérdés, melyre a felelet: Ezzel a héttel kevesebb.)
(Tréfás kérdés, melyre a felelet: Ezzel a héttel kevesebb.)
Hányja-veti ember.
(Hetvenkedő s szeles természetü.)
(Hetvenkedő s szeles természetü.)
Hányd el, vesd el módra.
(Gond, rend, figyelem nélkül.)
(Gond, rend, figyelem nélkül.)
Hány fej, annyi gondolat.
Hány ház, annyi szokás.
Hány falu, annyi szokás.
Hánykolódik, mint ürge a pórázon.
»Karom hányom, farom rázom;
Mint az ürge a pórázon.«
»Karom hányom, farom rázom;
Mint az ürge a pórázon.«
Hányják-vetik, mint a dézsma-buzát.
Hánykódik, mint a koszos – vagy: polturás (pótrás) malacz a garasos kötélen.
(Kis állásu, szegény s mégis hivalkodó emberre mondatik.)
(Kis állásu, szegény s mégis hivalkodó emberre mondatik.)
Hápog, mint a récze.
(Székely.)
(Székely.)
Hárman csendesen, ketten szerelmesen.
Három asszony, egész sokadalom.
Háromfa czimere.
Háromfa virága.
(Akasztófáravalót jelent.)
(Akasztófáravalót jelent.)
Három gazember van a világon: Ráérek, Elfelejtettem, Majd.
(Mindhárom a kibeszélés és biztatás czimborája.)
(Mindhárom a kibeszélés és biztatás czimborája.)
72Három rácz esztendeje, hogy nem láttam.
(Tréfás mondás, mikor ismerősök hosszabb idő után találkoznak.)
(Tréfás mondás, mikor ismerősök hosszabb idő után találkoznak.)
Három rossz vallás van a világon: Kárvallás, Szégyenvallás, Búvallás.
Három takács egy ember.
Három a szent szám.
(Szent-Háromság.)
(Szent-Háromság.)
Három az igazság.
»Mindannyiszor iszik a magyar,
Mindannyiszor jót akar.«
»Mindannyiszor iszik a magyar,
Mindannyiszor jót akar.«
Három a táncz.
(Erdélyi szerint: az első táncz lassu, komoly, illedelmes; azért palotás volt hajdanta. A második táncz gyorsabb, toborzó tempóval. A harmadik friss, vagy a palotás ellentéteül: csárdás, mivel a mozgás benne szabálytalanabb, sőt néha kirugó.)
(Erdélyi szerint: az első táncz lassu, komoly, illedelmes; azért palotás volt hajdanta. A második táncz gyorsabb, toborzó tempóval. A harmadik friss, vagy a palotás ellentéteül: csárdás, mivel a mozgás benne szabálytalanabb, sőt néha kirugó.)
Három gombig volt.
(Igen sokat ivott, evett. Csak három gombot tudott begombolni.)
(Igen sokat ivott, evett. Csak három gombot tudott begombolni.)
Három görög, három török, három zsidó: kilencz pogány.
Három dolog egészséges: sokat nem enni, munkától nem félni és nem bujálkodni.
Hárman sem tesznek egy damaki ember számot.
(Damak, felső-borsodi falu. A km. gyávákra szól.)
(Damak, felső-borsodi falu. A km. gyávákra szól.)
Hárman vannak, mint a csonoplyai tamburások.
(Csonoplya Bács m.)
(Csonoplya Bács m.)
Hát alatt völgy is van, kut is van, ihatsz is belőle.
(H.-M.-Vásárhely.)
(H.-M.-Vásárhely.)
Hátán háza, keblében kenyere.
(Mindenét magával viszi, v. földönfutó.)
(Mindenét magával viszi, v. földönfutó.)
Hátra kötöm a sarkadat.
Hátra van még a fekete leves.
(Hátra van még a dolog nehezebb része. Tököli Imrével történt, ki 1685-ben ebéden lévén a nagyváradi török basánál, amint a sült után föl akart kelni az asztaltól, e szavakkal marasztalták: hátra van még a fekete leves [vagyis kávé]. Mert úgy volt már előre kicsinálva, hogy kávéivás után azonnal fogassék el Tököli, a mi meg is történvén, ő rabul vitetett Drinápolyba.)
(Hátra van még a dolog nehezebb része. Tököli Imrével történt, ki 1685-ben ebéden lévén a nagyváradi török basánál, amint a sült után föl akart kelni az asztaltól, e szavakkal marasztalták: hátra van még a fekete leves [vagyis kávé]. Mert úgy volt már előre kicsinálva, hogy kávéivás után azonnal fogassék el Tököli, a mi meg is történvén, ő rabul vitetett Drinápolyba.)
Hátra van még a medve.
(Azaz a főmulatság. Az egyszeri paraszt, szinházba menvén, elunta a sok beszédet hallgatni, felkiáltott: hadd jőjjön a medve! mivel ő nem várt egyebet medvekomédiánál.)
(Azaz a főmulatság. Az egyszeri paraszt, szinházba menvén, elunta a sok beszédet hallgatni, felkiáltott: hadd jőjjön a medve! mivel ő nem várt egyebet medvekomédiánál.)
Hátrább az agarakkal.
(Henczegőnek s érdemtelennek mondják.)
(Henczegőnek s érdemtelennek mondják.)
Hátul jár, mint az Amen.
(Somogy m.)
(Somogy m.)
Hátul kopasz, azért ravasz.
Hátulsót harapják az ebek.
(Ezt érik leghamarább.)
(Ezt érik leghamarább.)
Házad a koporsó, helyed a temető.
(Azaz mindenkinek meg kell halni.)
(Azaz mindenkinek meg kell halni.)
Házasság, hadverés, király-választás Isten dolga.
Házasság: rabság, özvegység: mentség, szüzesség: nemesség.
Házi ellenség a test, friss a rosszra, jóra rest.
Házi kereszt.
(A jó férjnek a rossz feleség.)
(A jó férjnek a rossz feleség.)
73Házi kenyérre fogta magát.
(Már nem él a piaczról, megnősült.)
(Már nem él a piaczról, megnősült.)
Házi tolvajtól nem lehet őrizkedni.
Ház nem templom.
(Házasok közt megesik néha a szóváltás.)
(Házasok közt megesik néha a szóváltás.)
Háztűz nézni.
(Kérőbe menni.)
(Kérőbe menni.)
Hedvig szűz – okt. 17. – marhát űz.
(Ekkor már a jószág a legelőről az istállóba hajtatik.)
(Ekkor már a jószág a legelőről az istállóba hajtatik.)
Hegedűszóban szép mese.
(Valami különös dolgot akarnak ezzel kifejezni.)
(Valami különös dolgot akarnak ezzel kifejezni.)
Hegedüszóval tartja vendégét.
(Nem igen jól látja el vendégét.)
(Nem igen jól látja el vendégét.)
Hegy alatt abrakol.
(Erdélyi.)
(Erdélyi.)
Hegyen-völgyön lakodalom.
(Mindenütt van mulatság.)
(Mindenütt van mulatság.)
Hegyet is mákszemnek nézi.
(Mindent kicsinyit, nem ismer nehézségeket.)
(Mindent kicsinyit, nem ismer nehézségeket.)
Hegyet mozdithat nyelvével.
(Nyelves nő.)
(Nyelves nő.)
Hegyre földet.
(Utána értendő: hiába hordasz.)
(Utána értendő: hiába hordasz.)
Hegyes, mint a tót süveg.
Hegyes, mint a dorozsmai turó.
Hegyes, mint a nyíl.
Hegyes, mint a tőr.
Hegyes, mint a nyárs.
Hegyes, mint a harmathasitó tót bocskor.
Hegyes, mint az Isten nyila.
Hegyes, mint a torony.
Helyben hagyta, amúgy Isten igazában.
(Letorkolta, megverte.)
(Letorkolta, megverte.)
Helyén van a nyelve, – az esze, – a szive.
(Bátor, nemeslelkü ember.)
(Bátor, nemeslelkü ember.)
Helyén van, mint Makó.
(H.-M.-Vásárhely.)
(H.-M.-Vásárhely.)
Helyén van, mint Gyöngyös.
Helyén van, mint Dorozsma.
Helyén keresd, föltalálod.
(Ott keress valamit, a hová tetted. E kérdésre: Hol van? azt mondják: Helyén.)
(Ott keress valamit, a hová tetted. E kérdésre: Hol van? azt mondják: Helyén.)
Helyre ember.
Helyre leány.
Helyre legény.
(T. i. derék.)
(T. i. derék.)
Helyben, akasztófában, nem kell válogatni.
(Somogy m.)
(Somogy m.)
Helyén kelt ravaszság, csak módos okosság.
Helyét nem leli.
(Igen örül neki, szivesen látja.)
(Igen örül neki, szivesen látja.)
Hengergetett kő meg nem mohosodik.
Henyélés a gonoszság gyökere.
Henyélés az ördög párnája.
Henyélőnek sok az ünnepe.
Henyélő gazdának álmos a bérese.
74Hetedfél Balázsnak csak egy esze.
(Egy falu kovácsát többszöri zsiványságaiért az uri szék akasztófára itélte. Ezt hallván a falu eleje, heten közülök, kik mindnyájan Balázs családbeliek s egy közülök még igen fiatal volt, tanácsot tartottak, hogy a kovácsot az akasztófától megmentsék. De minekután minden előhozott okaik nem használtak, végre arra kérték az uri széket, hogy miután a helységnek egy kovácsa, ellenben két borbélya volna, ezek közül akasztassanak föl egyet a kovács helyett. Ezt pedig még a fiatal Balázs kérésének is lenni mondották. Erre az úri szék: ti tehát hetedfelen vagytok? de ti hetedfél Balázsok egy bolondot tesztek. – Általában a Balázsok hires bolondok voltak, innen van, hogy még több bolond ötletek a Balázs név alatt keringenek.)
(Egy falu kovácsát többszöri zsiványságaiért az uri szék akasztófára itélte. Ezt hallván a falu eleje, heten közülök, kik mindnyájan Balázs családbeliek s egy közülök még igen fiatal volt, tanácsot tartottak, hogy a kovácsot az akasztófától megmentsék. De minekután minden előhozott okaik nem használtak, végre arra kérték az uri széket, hogy miután a helységnek egy kovácsa, ellenben két borbélya volna, ezek közül akasztassanak föl egyet a kovács helyett. Ezt pedig még a fiatal Balázs kérésének is lenni mondották. Erre az úri szék: ti tehát hetedfelen vagytok? de ti hetedfél Balázsok egy bolondot tesztek. – Általában a Balázsok hires bolondok voltak, innen van, hogy még több bolond ötletek a Balázs név alatt keringenek.)
Hetedhét országban sincs párja.
Hetedhét országra szól.
(Messzire ment el a hire, pl. valamely lakodalom vagy bálnak.)
(Messzire ment el a hire, pl. valamely lakodalom vagy bálnak.)
Hetedik gyermek.
(Szerencsés.)
(Szerencsés.)
Heten vannak, mint a gonoszok.
Heten vannak, mint a markotai ördögök.
(Markota, Győrmegyében.)
(Markota, Győrmegyében.)
Heten vannak, mint a gersei ördögök.
(Néhol a »gelsei« ördögök vannak heten. Gelse nevü község van Szabolcsban és Zalában is.)
(Néhol a »gelsei« ördögök vannak heten. Gelse nevü község van Szabolcsban és Zalában is.)
Hetes eső, gazdamorgás.
Heti bére: hat nap, a hetedik ráadás.
Hetre füles. v. ugri füles.
(Szeles, hóbortos emberre mondják.)
(Szeles, hóbortos emberre mondják.)
Hetvenkedik, mint polturás malacz a garasos kötélen.
Heverő ember szerencséjét is elheveri.
Heverő elmében nem találsz rugékonyságot.
Heves vármegyéből való.
(Heveskedő emberre mondják.)
(Heveskedő emberre mondják.)
Hét bőre, mint a czigánynak.
Hét hurczolkodás – hordozkodás, költözködés – egy égés.
Hét országra szól, mint a lőcsei kalendárium.
Hét szilvafás.
(Kurta földesur.)
(Kurta földesur.)
Hét tél, hát nyár, választja meg a házasságot.
Hiába fürdik a csóka, nem lesz hattyu belőle.
»Hiába fürdik a csóka,
Nem lesz fehér galambocska.«
»Hiába fürdik a csóka,
Nem lesz fehér galambocska.«
Hiába fáj arra a fogad.
(Hasztalan kivánod, nem éred el.)
(Hasztalan kivánod, nem éred el.)
Hiába költ, ki egy napra czifráz vendégszobát.
Hiába! szoknya kell mindenhez.
(Szójáték: a szoknya főnév és szokni igével. Tolnamegyei.)
(Szójáték: a szoknya főnév és szokni igével. Tolnamegyei.)
Hiányzik egyik kereke.
(Bolond, nincs helyén az esze.)
(Bolond, nincs helyén az esze.)
Hibás testben is nagy lélek és nagy elme lakhatik.
Hibázni – tévedni – emberi dolog.
75Hiba van a kréta körül.
Hidegen veri a vasat.
(Elkésett, v. hasztalan munkát végez.)
(Elkésett, v. hasztalan munkát végez.)
Hideg leli érte.
(Annyira kivánja, annyira szereti.)
(Annyira kivánja, annyira szereti.)
Hideg a csókja.
Hideg, mint a békavér.
(Béka vérü, csiga vérü.)
(Béka vérü, csiga vérü.)
Hideg, mint a farkasorditó.
Hideg, mint a föld.
Hideg, mint a márvány.
Hideg, mint a fagyos szerető.
Hideg, mint a kocsonya.
Hideg, mint a salétrom.
Hideg, mint a vas.
Hideg, mint a jég.
Hideg, mint a kígyó.
Hideg, mint a tél.
Hideg, mint a mostoha szive.
Hideg ágyon – asztalon – fekszik.
(Meghalt.)
(Meghalt.)
Hideg a hűvös, fázik a szűrös.
(N.-Kunság.)
(N.-Kunság.)
Hig, mint a savó.
Hig, mint a tiszta víz.
Hig, mint a halászlé.
Hig, mint a kaszáslé.
Hig, mint a levegő.
Hig, mint a koldus leves.
Higgye, a ki akarja.
(Nem hagyom magamat elbolonditani.)
(Nem hagyom magamat elbolonditani.)
Himpellér ember.
(Hitvány ember.)
(Hitvány ember.)
Hinni, vagy fogadni.
Hintós kocsi, kenderhám, nevetséges egy szerszám.
Hirbe akarsz jönni, akaszd föl magadat.
Hires eperre nem kell kosárral menni.
Hirmondó sem maradt.
(Mind elpusztult.)
(Mind elpusztult.)
Hirtelen keze van.
(Szeret pofozkodni.)
(Szeret pofozkodni.)
Hirtelen, mint a záporeső.
(Hamar haragszik meg és aztán ront, bont.)
(Hamar haragszik meg és aztán ront, bont.)
Hiszi a manó, v. hiszi a fene!
Hiszem az Istent, nekem is fölvirrad még.
Hiszem is, nem is.
Hitelbe beszél.
(Hallgat.)
(Hallgat.)
Hitetlen, mint a pogány.
Hitetlen, mint a szabó.
Hitetlen, mint a zsidó.
76Hitetlen, mint a kalmár.
Hitetlen, mint a bormérő.
Hit nyugtat és boldogit.
(Vallásos és erkölcsös szellemü km.)
(Vallásos és erkölcsös szellemü km.)
Hitvány kereset az árulkodás.
Hitvány szerencse, melynek irigye nincs.
Hivatlan vendégnek ajtó mögött a helye.
Hivalkodik, mint a pap szolgája.
(Üresen, dolog nélkül tölti idejét.)
(Üresen, dolog nélkül tölti idejét.)
Hizelgő nyelv nyalva ejti a sebet.
Hizik, mint a mangalicza.
Hjah paraszt, az más!
(A szolgabíró tehene bemenvén a paraszt földére, ott kárt tett, mi miatt a paraszt panaszt tett; azonban a szolgabiró azzal utasította el a parasztot, hogy erről nem lehet tenni. – Máskor a paraszt tehene bement a szolgabiró földére és ezért megbirságolták. A paraszt hivatkozván az előbbi esetre, nem akart fizetni, de azt kapta válaszul: hjaj paraszt, az más!)
(A szolgabíró tehene bemenvén a paraszt földére, ott kárt tett, mi miatt a paraszt panaszt tett; azonban a szolgabiró azzal utasította el a parasztot, hogy erről nem lehet tenni. – Máskor a paraszt tehene bement a szolgabiró földére és ezért megbirságolták. A paraszt hivatkozván az előbbi esetre, nem akart fizetni, de azt kapta válaszul: hjaj paraszt, az más!)
Hogy a kis ujjad ne fájjon.
(Szinleges ok; pl. hogy a kis ujjad ne fájjon, ujságot mondok: esik az eső.)
(Szinleges ok; pl. hogy a kis ujjad ne fájjon, ujságot mondok: esik az eső.)
Hogy haladhass, kend a kereket.
Hogy ityeg a fityeg?
(Tréfás kérdés a népnél e helyett: hogy vagy, mint vagy? Azt rá a felelet: Csak úgy lityeg-lotyog – »mint svábon a plundra.«)
(Tréfás kérdés a népnél e helyett: hogy vagy, mint vagy? Azt rá a felelet: Csak úgy lityeg-lotyog – »mint svábon a plundra.«)
Hogyne volna derék, mikor dereka van.
(Tréfás km.)
(Tréfás km.)
Hogy vagy?
(E kérdésre igy válaszolnak: Mint a szegény ember a gazdag városban! [szegényesen]: mint hét eb a zsákban, én meg a csucsában [szorult állapotban]; mint hetes vászon a nyolczas bordában [jól]; mint nyolczas vászon a hetes bordában [rosszul]; mint polczon a kócz [szilárd alapon]; mint kóczon a polcz [ingatag alapon])
(E kérdésre igy válaszolnak: Mint a szegény ember a gazdag városban! [szegényesen]: mint hét eb a zsákban, én meg a csucsában [szorult állapotban]; mint hetes vászon a nyolczas bordában [jól]; mint nyolczas vászon a hetes bordában [rosszul]; mint polczon a kócz [szilárd alapon]; mint kóczon a polcz [ingatag alapon])
Hogy minket az Isten meg ne áldjon, arról szó sincs.
(Jókedvü társaságban pohárkoczintás mellett mondják.)
(Jókedvü társaságban pohárkoczintás mellett mondják.)
Hogy tetszik a kinderbál?
(Kártyázók mondása, – Bácskában – ha valaki csupa kis tarokkot, vagy általában hitvány kártyát kap.)
(Kártyázók mondása, – Bácskában – ha valaki csupa kis tarokkot, vagy általában hitvány kártyát kap.)
Hogy vág a bajusz?
(Tréfás kérdés e helyett: Hogy vagy?)
(Tréfás kérdés e helyett: Hogy vagy?)
Hogy volt?
(Tánczolók mondják ezt, ha a tánczdarabot a zenészek által ismételtetni, »ujrázni« akarják.)
(Tánczolók mondják ezt, ha a tánczdarabot a zenészek által ismételtetni, »ujrázni« akarják.)
Hogy ne volna, mikor van.
Hol a bor az úr, ott az ész koldulni jár.
Hol akarat van a jóra, ott kész az engedelmesség.
Hol a kéz, ott az ész; ki mit szeret, arra néz.
Hol a félelem, ott a tisztesség, – becsület, – szemérem.
77Hol a reménység elveszett, hitnek sincsen helye.
(Vallásos irányu.)
(Vallásos irányu.)
Hol a sas jóllakik, ott a varjunak is jut valami.
(Tolna m.)
(Tolna m.)
Hol a kolompot meglelik, mást is keresnek ott – v. ott keresik az ökröt is.
Hol a kötőféket megtalálják, ott keresik a lovat is.
Hol a kincse, ott a szive.
(»Ahol kincsetek van, ott leend szivetek is.aa Szentirás.)
(»Ahol kincsetek van, ott leend szivetek is.aa Szentirás.)
Hol a szeretet, ott az Isten.
Hol az ebéd, ott a vacsora.
(Régi vendégszerető szivességet tanusitó km.)
(Régi vendégszerető szivességet tanusitó km.)
Hol az Isten őriz, ott a pókháló is kővár.
Holdat ugatja a kutya.
(A tehetetlen, hiába való ellentörekvéseiről van mondva, ki sem szavával, sem erejével nem árthat.)
(A tehetetlen, hiába való ellentörekvéseiről van mondva, ki sem szavával, sem erejével nem árthat.)
Holdvilágnál meg nem érik a szőlő.
Hol dolgoztál, ott egyél.
Hol fényes, ott egyenes.
(Debreczen.)
(Debreczen.)
Hol harag a nyertes, vesztes a nyugalom.
Hol jól laknak négyen, ötödik sem marad éhen.
Hol kell itt nevetni?!
(Akkor mondják, mikor valaki élczet vél mondani és senki sem talál benne nevetni valót.)
(Akkor mondják, mikor valaki élczet vél mondani és senki sem talál benne nevetni valót.)
Hol kevés a bárány, nehezebben vesz.
(Értsd: nehezebben esik, ha vesz.)
(Értsd: nehezebben esik, ha vesz.)
Hol legnagyobb a veszély, ott legközelebb az isteni segély.
(Vallásos irányu km.)
(Vallásos irányu km.)
Holló hollónak – varju varjunak nem vájja ki a szemét.
Hol ló nincs, szamár is jó.
Hol malaczot igérnek, zsákkal forgolódjál.
Hol megegyezés nincs, csekély a barátság.
Hol nagy a haszon, lehet kicsi a kár.
Holnap is lesz nap.
(Van még ideje a dolognak.)
(Van még ideje a dolognak.)
Holnap senkinek sincs homlokára irva.
Holnap után kis kedden, borjuvágó pénteken.
(Soha napján.)
(Soha napján.)
Hol nem éget, ne fujd.
Hol nincs, ott az Isten sem vehet el.
Hol nincs, ott ne keress.
Hol nyaralt, ott teleljen.
Hol nyájas az anya, kényes a leánya.
Hol poharak csúsznak, titkok sikamlanak.
78Hol sok a szó, ott kevés a tett.
Hol sok a torony, sokat harangoznak.
Hol sok a rovás, késő az óvás.
Hol sok a prókátor, sok a pörlekedő.
Hol sok a törvény, szaporodik a bűn.
Hol semmi sincs, ott a bíró is elvesztette jussát.
Holtakkal társalog.
(Itt könyvek értetnek a holtak alatt.)
(Itt könyvek értetnek a holtak alatt.)
Holtakra ne szólj.
(T. i. rosszat.)
(T. i. rosszat.)
Holtaktól is adót kér.
(Semmitől semirtózik.)
(Semmitől semirtózik.)
Holtig remél az ember.
Holtig tanul az ember.
Holtig csak megélünk.
Holt részeg lett.
Hol volt, hol nem volt.
(Mesét ezzel kezdik.)
(Mesét ezzel kezdik.)
Hol tűz nincs, ott füst sincs.
Homlokán az akasztófa anyajegy.
Homokból fon ostort.
(Lehetetlen dologban töri a fejét.)
(Lehetetlen dologban töri a fejét.)
Homokra épit.
(Nem jó alapot adott a dolognak.)
(Nem jó alapot adott a dolognak.)
Hopp kénytelen, nem örömest.
Hoppon maradt.
(Pl. a vén leány, ha nem megy férjhez.)
(Pl. a vén leány, ha nem megy férjhez.)
Hordd el a sátorfádat.
(Takarodjál, ha jó szerencsével elmehetsz.)
(Takarodjál, ha jó szerencsével elmehetsz.)
Hordd el az irhádat.
(Takarodjál, távozzál el innét.)
(Takarodjál, távozzál el innét.)
Hordd el magadat.
Hordd el a czigánykereket.
(Azaz: menj el a mesterségeddel.)
(Azaz: menj el a mesterségeddel.)
Hóres, móres, markó füles.
(A hivatal változtat az emberen.)
(A hivatal változtat az emberen.)
Horogra került.
(Megfogták.)
(Megfogták.)
Hosszabb a péntek, mint a szombat.
(Nőkre mondják, ha alsó szoknyájuk a felső ruha alól kilátszik.)
(Nőkre mondják, ha alsó szoknyájuk a felső ruha alól kilátszik.)
Hosszabb a nap a kolbásznál.
Hosszú alku a házasság.
Hosszú beszéd,, rövid kolbász.
Hosszú betegségnek, ásó, kapa a vége.
Hosszú betegségnek halál a vége.
Hosszú fogat csinált neki.
(T. i. jó kedvet, vagy érdeklődést keltett valami iránt.)
(T. i. jó kedvet, vagy érdeklődést keltett valami iránt.)
Hosszú haj, rövid ész.
(Férfiak mondják a nőkre tréfából.)
(Férfiak mondják a nőkre tréfából.)
Hosszú lére ereszti.
(Pl. a beszédet.)
(Pl. a beszédet.)
Hosszú, mint a nyúl farka.
(Ellenkező értelemben veendő.)
(Ellenkező értelemben veendő.)
79Hosszú, mint a Rákóczy lakodalma.
(Első Rákóczy Ferencz Zrinyi Ilonával – a krónika szerint – hat hónapig tartotta lakodalmát.)
(Első Rákóczy Ferencz Zrinyi Ilonával – a krónika szerint – hat hónapig tartotta lakodalmát.)
Hosszú, mint a Szent-Iván éneke.
(Nyári, vagy virágos szent János [Iván] napja táján az ország némely vidékén, igen régi szokás szerint, mulatságból tüzeket rak az ifjuság, miket átugrálnak, megtudandók, főleg a leányok, hogyan mennek férjhez. Ekkor nótákat dalolnak szent János nap előtt s után egy-egy hétig. E szokás különösen a garamvidéki ifjuságnál van meg. Innen az ének, vagy dal hosszusága. Iván régi remete egész naphosszat énekelt, innen a hasonlat.)
(Nyári, vagy virágos szent János [Iván] napja táján az ország némely vidékén, igen régi szokás szerint, mulatságból tüzeket rak az ifjuság, miket átugrálnak, megtudandók, főleg a leányok, hogyan mennek férjhez. Ekkor nótákat dalolnak szent János nap előtt s után egy-egy hétig. E szokás különösen a garamvidéki ifjuságnál van meg. Innen az ének, vagy dal hosszusága. Iván régi remete egész naphosszat énekelt, innen a hasonlat.)
Hosszú, mint a kolbász.
Hosszú, mint a nyárs.
Hosszú, mint a német ing.
Hosszú, mint a szamárfül.
Hosszú, mint a nagybőjt.
Hosszú, mint a római ut.
Hosszú, mint a nyári nap.
Hosszú nevetésnek sirás a vége.
Hosszú nyelü kapával nehéz kapálni.
Hosszú orral ment el.
Hosszú pórázra eresztette.
(Kénye-kedvére hagyja cselekedni.)
(Kénye-kedvére hagyja cselekedni.)
Hosszú pörön bíró a nyertes.
Hosszú remény édesebb, mint a rövid meglepetés.
Hosszú ruha sok szégyent eltakar.
Hosszú ujja van.
(Lop.)
(Lop.)
Hosszú zsák könnyen dül, a kurta felfordul.
Hozó familia ez, nem kéri.
(Szójáték; ez nem visz, hanem hoz.)
(Szójáték; ez nem visz, hanem hoz.)
Hozomra játszik.
(Kártyázó, ha nem fizeti ki mindjárt a veszteséget.)
(Kártyázó, ha nem fizeti ki mindjárt a veszteséget.)
Hoz valamit a konyhára.
(Hasznot hajt.)
(Hasznot hajt.)
Hozzák már az almát.
(Szabadkán egy háziasszony megsokalta már féjre s vendégei sok ivását és almát hozott be, remélve, hogy arra majd nem fog csuszni a bor; de csalatkozott, mert a vendégek egyike a fentebbi szókkal üdvözölte az almákat s aztán fogtak még csak hozzá Isten igazában az iváshoz. E mondást – Margalits szerint – azokra alkalmazzák, kiken semmikép nem lehet kifogni.)
(Szabadkán egy háziasszony megsokalta már féjre s vendégei sok ivását és almát hozott be, remélve, hogy arra majd nem fog csuszni a bor; de csalatkozott, mert a vendégek egyike a fentebbi szókkal üdvözölte az almákat s aztán fogtak még csak hozzá Isten igazában az iváshoz. E mondást – Margalits szerint – azokra alkalmazzák, kiken semmikép nem lehet kifogni.)
Hozzá nőtt a lelke.
Hozzá nő, mint kis csacsi a füléhez.
(Háromszék.)
(Háromszék.)
Hozzá lát, hogy merre van a kerékvágás.
(Elszökik.)
(Elszökik.)
Hozzá szokott, mint czigány lova a koplaláshoz.
Hova lép, hét évig fű sem nő ott.
Hová semmit se tettél, ott ne kerskedj.
(Székelység.)
(Székelység.)
Höss az ingének.
(Idősb nőszemélyre mondják Tiszaháton.)
(Idősb nőszemélyre mondják Tiszaháton.)
80Hullatja, mint tót a Miatyánkat.
(Tolna m.)
(Tolna m.)
Hunczut, aki haragszik.
(Szekelységi.)
(Szekelységi.)
Hunczut, aki nem igaz ember.
(Székely.)
(Székely.)
Hunczut ad többet, mint a mennyije van.
Hunczut a paraszt, ha csak egy araszt.
Hunczut az úr.
(Társpohár [te-tu] üritésre szolgáló felhivás.)
(Társpohár [te-tu] üritésre szolgáló felhivás.)
Hunczut embernek ád enni, mikor maga eszik.
(H.-M.-Vásárhely.)
(H.-M.-Vásárhely.)
Hurkot vetettek elibe.
Hurokra kerülni.
Hurokra akadt a torka.
(Fölakasztották.)
(Fölakasztották.)
Hurutot, sántaságot, szegénységet senki el nem tagadhat.
Husvéti eső gond a gazdának.
(Gazd. km.)
(Gazd. km.)
Húzd rá czigány!
Húz, mint a köszörüs kutya a homokban.
Huzza, halasztja, mint czigány az akasztást.
Huzzák a levesnótát.
(Déli harangozáskor mondják.)
(Déli harangozáskor mondják.)
Hű-bele Balázs módjára.
Hű-bele Balázs, lovat ád az Isten.
(Így szólitják a hebehurgyát, hogy ovatosabban lásson dolgához.)
(Így szólitják a hebehurgyát, hogy ovatosabban lásson dolgához.)
Hült helyét találták.
(Pl. akit, vagy amit keresett, már nem volt a helyén.)
(Pl. akit, vagy amit keresett, már nem volt a helyén.)
Hű, mint a kutya.
Hüvösre került.
(Elzárták.)
(Elzárták.)
