M.
M.
Macska farkát nem jó gyermek előtt elvágni.
(Ha azt akarjuk, hogy valami titokban maradjon, gyermek előtt ne tegyük.)
(Ha azt akarjuk, hogy valami titokban maradjon, gyermek előtt ne tegyük.)
Macska is szereti a halat, de kerüli a vizet.
Macskát egerészni ne tanitsd.
Madarat lehetne vele fogatni.
(Csendes, jó természetü emberről mondják; más értelemben: oly kész és engedelmes, hogy jó kedvében mindent megtenne másért.)
(Csendes, jó természetü emberről mondják; más értelemben: oly kész és engedelmes, hogy jó kedvében mindent megtenne másért.)
Madarat tolláról, ebet szőréről, embert barátjáról ismerhetni meg.
Madarat szólásán, fazekat kongásán.
(T. i. lehet megismerni.)
(T. i. lehet megismerni.)
Madár husu ember.
(Igen sovány.)
(Igen sovány.)
Madár repülésre, ember munkára született.
(Mindennek meg van a rendeltetése.)
(Mindennek meg van a rendeltetése.)
Madár látta kenyér, – vagy: czipó.
(Igy nevezi a paraszt azon kenyér darabot, melyet a tarisznyájában útról, vagy mezőről hozott, midőn avval gyermekének kedveskedni akar.)
(Igy nevezi a paraszt azon kenyér darabot, melyet a tarisznyájában útról, vagy mezőről hozott, midőn avval gyermekének kedveskedni akar.)
Madár tejen kivül mindene van.
Ma diák, holnap katona.
Madzag nem kolbász.
Maga árnyékától is megijed.
(Igen félénk ember.)
(Igen félénk ember.)
Maga árnyékának is köszön.
(Biczeg a feje a vénségtől s úgy látszik, mintha köszönne, pedig más sincs előtte, mint a saját árnyéka.)
(Biczeg a feje a vénségtől s úgy látszik, mintha köszönne, pedig más sincs előtte, mint a saját árnyéka.)
Magad lábán járj.
(Ha más lábára lépünk, akkor mondja az illető ezt; átvitt értelemben: magad eszére és emberségére támaszkodjál.)
(Ha más lábára lépünk, akkor mondja az illető ezt; átvitt értelemben: magad eszére és emberségére támaszkodjál.)
Magad uram, ha szolgád nincs.
(Magad dolgozzál, ha nincs segitséged.)
(Magad dolgozzál, ha nincs segitséged.)
132Maga erszénye mellett hazudni.
(Dicsekedni azzal, a mi nincs.)
(Dicsekedni azzal, a mi nincs.)
Maga fejére hányja a földet.
Maga alatt vágja a fát.
(Másnak akar ártani s magát ejti bajba.)
(Másnak akar ártani s magát ejti bajba.)
Maga fejére húzta a vizes lepedőt.
Maga iszik, mint a csonoplai tamburás
(Csonopla falu Bács megyében.)
(Csonopla falu Bács megyében.)
Maga gazos, mást rostál.
(Rossz akarja a jót javitani; vagy pedig: maga hibás, mást gyaláz.)
(Rossz akarja a jót javitani; vagy pedig: maga hibás, mást gyaláz.)
Maga is tanul, ki mást tanit.
Maga kiált tolvajt, pedig ő is az.
Maga kárán tanul a magyar, – vagy: az okos.
Maga alkalmatosságán jár.
Magam szőrü, magam forma ember.
Maga magára is boszankodik.
(Epés véralkatu.)
(Epés véralkatu.)
Maga magát dicséri.
Magammal sem vagyok szabad.
Maga malmára hajtja a vizet.
Maga sem tudja pénzének számát.
(T. i. olyan gazdag.)
(T. i. olyan gazdag.)
Maga se hiszi, a mit mond.
Maga után hajtja az ellenséget.
(T. i. üldözik, fut az ellenség elől.)
(T. i. üldözik, fut az ellenség elől.)
Maga után húzza az eszét, mint juhász a botját.
Maga szakállára bocsátották.
Maga szárnyára kelt.
Maga szopta az anyját.
(Igen elhizott, túlkövér emberre mondják. Csongrád m.)
(Igen elhizott, túlkövér emberre mondják. Csongrád m.)
Maga ügyében senki sem hiteles tanú.
Magában dudol.
(Meg van önmagával elégedve.)
(Meg van önmagával elégedve.)
Magába szállt, mint Kőrösi.
(Egy Kőrösi nevü ember – irja Erdélyi – gyakran járt egy korcsmába, melyet a birtokosától rendesen Kőrösi korcsmának hivtak. Gyakran pirongatván barátai, megfogadta, hogy ezután megtér s magába száll. Azonban tovább is csak el-eljárogatott a korcsmába s rajta és róla maradt, hogy magába száll, mint Kőrösi, mivel csakugyan a »Kőrösi«-be szállott.)
(Egy Kőrösi nevü ember – irja Erdélyi – gyakran járt egy korcsmába, melyet a birtokosától rendesen Kőrösi korcsmának hivtak. Gyakran pirongatván barátai, megfogadta, hogy ezután megtér s magába száll. Azonban tovább is csak el-eljárogatott a korcsmába s rajta és róla maradt, hogy magába száll, mint Kőrösi, mivel csakugyan a »Kőrösi«-be szállott.)
Magához hivja az akasztófa.
(Azaz igen rossz ember.)
(Azaz igen rossz ember.)
Magának veti meg a hálót.
Magával hordja a házát, mint a csiga.
Magával hordja a házmestert.
(T. i. a kapukulcsot.)
(T. i. a kapukulcsot.)
Magas fának hosszu az árnyéka.
Magas, mint a szent Gellért hegye.
Magasról nagyobbat esik az ember.
Magból nő a cserfa is.
133Magunk közt mondva.
(Bizalmasan; a titok köztünk maradjon.)
(Bizalmasan; a titok köztünk maradjon.)
Magyar anya szülte, magyar tejet szopott.
(Tősgyökeres magyar ember.)
(Tősgyökeres magyar ember.)
Magyar ember megtartja szavát.
Magyar Miskásan lehordta.
(Azaz: derekasan.)
(Azaz: derekasan.)
Magyarnak kalács, németnek korbács való.
Magyarnak korsó, németnek borsó, tótnak koporsó.
(Szójáték.)
(Szójáték.)
Magyar ötösökkel fizették ki.
(Arczul csapták, fölpofozták.)
(Arczul csapták, fölpofozták.)
Magyarnak nyelvén a szive.
Magyarán megmondja az igazat.
Magyarországon kivül nincs élet, ha van, az nem olyan.
Magyar ökör, német kutya, oláh disznó.
(Azaz: magyarnak legszebb ökrei, németnek legszebb kutyái, oláhnak legszebb disznói vannak.)
(Azaz: magyarnak legszebb ökrei, németnek legszebb kutyái, oláhnak legszebb disznói vannak.)
Majd elviszi az őszi szél.
Majd elválik, mint héj a fájától.
Majd elválik, hány zsákkal telik.
Majd, ha a lilik tojik.
(Bodrogközi km. A lilik valami tengeri madár neve a népnél; azt tartják róla, hogy soha sem tojik.)
(Bodrogközi km. A lilik valami tengeri madár neve a népnél; azt tartják róla, hogy soha sem tojik.)
Majd, ha a lőcs kivirit.
(T. i. soha.)
(T. i. soha.)
Majd, ha a tenyeremen szőr nő.
Majd, ha fagy, – hó lesz nagy.
Majd, ha kocsim rudja kizöldül.
(Akkor hiszem el, vagy: akkor teszem meg.)
(Akkor hiszem el, vagy: akkor teszem meg.)
Majd megfizet, ha Krisztus Kassáról megjön.
Majd kiugrott a bőréből.
(T. i. olyan jó kedve volt.)
(T. i. olyan jó kedve volt.)
Majd kiszúrja a szemét, még sem látja.
Majd megpukkad mérgében.
Majd mit mondtam.
Majd megmondtam, hogy az Isten hová tegye.
Majd megette kezét lábát.
(Ugy bosszankodott; vagy: ugy hálálkodott.)
(Ugy bosszankodott; vagy: ugy hálálkodott.)
Majd kilelte a hideg érte.
Majd visszahozza a púpos kenyér.
(T. i. a megszökött fiút.)
(T. i. a megszökött fiút.)
Majd megbékül a maga kenyere után.
Majd vissza adom a kölcsönt.
Majd ha a nap ott kel fel, hol most lenyugszik.
(Akkor teszem meg kivánságodat.)
(Akkor teszem meg kivánságodat.)
Majd ráadják a tisztát.
(Elkésőre.)
(Elkésőre.)
Majomszeretet.
(Túlságos nagy, esztelen szeretet.)
(Túlságos nagy, esztelen szeretet.)
Majd tavaly, – vagy: majd soha napján.
134Makó felé tekintett.
(Ha elsózták a levest. Hódmezővásárhely.)
(Ha elsózták a levest. Hódmezővásárhely.)
Makóra ha rossz vagy, Túrra ha kopasz vagy.
(Csongrád megyei.)
(Csongrád megyei.)
Makóra készül.
(Azaz: utólja felé jár, közel a halála.)
(Azaz: utólja felé jár, közel a halála.)
Malacznak disznó az anyja.
Malomban hegedül.
(Azaz: hasztalan munkát végez, mert a malomban a nagy zörej miatt a zene nem hallható, s igy hasztalan hegedül.)
(Azaz: hasztalan munkát végez, mert a malomban a nagy zörej miatt a zene nem hallható, s igy hasztalan hegedül.)
Malmon, ifju feleségen minduntalan kell igazitani.
Ma menyasszony, holnap asszony, holnapután komámasszony.
Ma nekem, holnap neked.
Mankón jár az ügye.
(Azaz: lassan megy előre.)
(Azaz: lassan megy előre.)
Ma pénzért, holnap ingyen.
Marad odébb, mint a Bene Mihály konkretusa.
(Konkretus = szerződés. Szabolcs-Földes vidéki.)
(Konkretus = szerződés. Szabolcs-Földes vidéki.)
Marakodás kutyaszokás.
Marhának is sok.
(Ez a munka, – fájdalom, vagy fáradság.)
(Ez a munka, – fájdalom, vagy fáradság.)
Markába szakadt a hazugság.
Markába nevet.
Markában volt a szerencse.
Maris mind hamis.
Maszlagos nadragulyát – vagy: maszlagot evett.
(Eszelős, bolond.)
(Eszelős, bolond.)
Mácsikot kanállal, borsót villával.
(Olyan nagyevőre mondják, ki csak a jó ételt szereti.)
(Olyan nagyevőre mondják, ki csak a jó ételt szereti.)
Mádi borom hidegen a kotyogóban legyen.
Málé-száju.
(Bamba, együgyü, aki száját mindenre eltátja.)
(Bamba, együgyü, aki száját mindenre eltátja.)
Már a koldus is a harmadik faluban jár.
(Későn kelőre mondatik.)
(Későn kelőre mondatik.)
Már a mász, ha nem csúsz.
(Szójáték.)
(Szójáték.)
Már a verebek is kicsiripelték.
(Már nem titok.)
(Már nem titok.)
Már az igaz és való, hogy nem lát a vak ló.
(Székelységi.)
(Székelységi.)
Már az igaz, hogy nem igaz.
(Székelységi.)
(Székelységi.)
Márczius hóval mosakodott.
(Babonás km.)
(Babonás km.)
Márczius por aranyat ér.
(Gazdászati km.)
(Gazdászati km.)
Már pedzi.
(Közel jár a dologhoz.)
(Közel jár a dologhoz.)
Már meg-meg szamár hordta a vizet, szunyog hozta a lisztet.
(Ha a kenyér szalonnás.)
(Ha a kenyér szalonnás.)
Már minálunk csuda esett, a csikónak ló foga lett.
(Koraeszüre mondják gúnyosan.)
(Koraeszüre mondják gúnyosan.)
Más a faló, más a fa-ló.
(Szójáték.)
(Szójáték.)
Más a népes kaptár, más a képes naptár.
(Szójáték.)
(Szójáték.)
Más a nyelve, más a szive.
(Kétszinü.)
(Kétszinü.)
135Más abroszához, – vagy: más asztalhoz törüli a kését.
(A potyát, az ingyent szereti.)
(A potyát, az ingyent szereti.)
Más állapotban van.
(Terhes, viselős nőre mondják.)
(Terhes, viselős nőre mondják.)
Más bőrére játszani.
(Alkudni.)
(Alkudni.)
Más dolgába ártja magát.
Más esze után jár.
(Arra mondják, ki nem tud önállóan gondolkodni és cselekedni.)
(Arra mondják, ki nem tud önállóan gondolkodni és cselekedni.)
Másénak »ne bántsd« a neve.
Másét ne kivánd, a magadét ne add.
Más galambját czélozta, a magáét lőtte meg.
Más házában szemes, magáéban vaksi.
(Más ügyeibe avatkozik, a magáéval nem törődik.)
(Más ügyeibe avatkozik, a magáéval nem törődik.)
Más idők, más emberek.
Más kertjében kapálgat.
Más kárán tanul az okos.
Más konyháján élődik.
(Potya kedvelőre mondják.)
(Potya kedvelőre mondják.)
Más kezével kaparja ki a tüzes gesztenyét.
Más kötötte föl neki a nyakravalót.
(Fölakasztották.)
(Fölakasztották.)
Máskor is kell az ember.
Más malmára hajtja a vizet.
Más malomba őröl.
(Egyik is, másik is más-mást beszél.)
(Egyik is, másik is más-mást beszél.)
Másnak szár, maga szomjan marad.
Másnak világit, maga sötétben ül.
(Mást tanit, maga tudatlan.)
(Mást tanit, maga tudatlan.)
Más nyelébe ütötte a kaszát.
(Megunott kedvesét másra tukmálta, másra sózta.)
(Megunott kedvesét másra tukmálta, másra sózta.)
Más pennával irtak akkor.
(Régen volt az; akkor más szokások voltak.)
(Régen volt az; akkor más szokások voltak.)
Más rétjébe vágta a kaszát.
(Más vagyonában duskálódik; más nejét v. kedvesét elcsábitotta.)
(Más vagyonában duskálódik; más nejét v. kedvesét elcsábitotta.)
Más szájával eszik.
(Könnyen él; nincs sok gondja.)
(Könnyen él; nincs sok gondja.)
Más szájából kivenné – vagy: kinézi a falatot.
Más szakállra iszik.
(Azaz ingyen; más fizeti ki az italárát.)
(Azaz ingyen; más fizeti ki az italárát.)
Más szekere farkán – vagy: farán ülni.
Más szemében meglátja a szálkát, magáéban nem a gerendát.
(Biblia.)
(Biblia.)
Más szemétjén kotorász.
(Más dolgába avatkozik.)
(Más dolgába avatkozik.)
Más szénáját huzogatja.
Más tarlójából él.
Mást orvosol, maga beteg.
Mást tisztit, maga rühes.
Mást beszél Bodóné, – néhol: Bálint, – mikor a bor árát kérik.
(Bodóné igen szerette a »tütüt«, de jobbára hitelre ivott. Midőn tehát a korcsmáros fizetésre intette, ő mintha sem hallója, sem értője nem lett volna szavainak, 136másról kezdett szólani. Innen, ha valakinek bibéjét, érintik, ő pedig erről másra forditja a beszédet, ezen közmondással szoktak ellene élni. Ballagi.)
(Bodóné igen szerette a »tütüt«, de jobbára hitelre ivott. Midőn tehát a korcsmáros fizetésre intette, ő mintha sem hallója, sem értője nem lett volna szavainak, 136másról kezdett szólani. Innen, ha valakinek bibéjét, érintik, ő pedig erről másra forditja a beszédet, ezen közmondással szoktak ellene élni. Ballagi.)
Mást simit, maga borzas.
Mást szól, mást gondol.
Más tollával dicsekedik.
(Pl. az olyan iró, ki közleményeinek anyagát más irótól lopja.)
(Pl. az olyan iró, ki közleményeinek anyagát más irótól lopja.)
Másutt is jó kenyeret enni.
Másutt is esznek kenyeret.
(Megél az ember mindenütt.)
(Megél az ember mindenütt.)
Más zsebében kotorász – vagy: markolász.
(Lop.)
(Lop.)
Más zsírján hizik.
(Pl. ki mások kárán magának vagyont szerez.)
(Pl. ki mások kárán magának vagyont szerez.)
Mától holnapig – máról holnapra.
Mátyás, Gergely, két rossz ember.
(Azaz Mátyás és Gergely napja az időjárában fontos napok Időjóslás.)
(Azaz Mátyás és Gergely napja az időjárában fontos napok Időjóslás.)
Mátyás ront, ha talál; ha nem talál, csinál.
(T. i. jeget Mátyás napja. Időjóslás.)
(T. i. jeget Mátyás napja. Időjóslás.)
Meddig tart szerencséd, addig barátid is.
(Szerencsétlen embert kerülnek a barátok.)
(Szerencsétlen embert kerülnek a barátok.)
Medve bőrére inni.
(Valamit idejének előtte bizonyosra venni.)
(Valamit idejének előtte bizonyosra venni.)
Megadta módját, mint patai asszony a táncznak.
(A legények tánczra hítták a patai asszony leányát, ki tánczolni nem tudott. Az asszony felsietett a leánynyal a padlásra, hogy hirtelenében a lépésekre oktassa s leánya előtt ugrálva mondá: igy ni leányom, add meg a módját! De hevében a feljáróhoz talált jutni s a konyhába lepottyant. – Igy adta meg módját a táncznak.)
(A legények tánczra hítták a patai asszony leányát, ki tánczolni nem tudott. Az asszony felsietett a leánynyal a padlásra, hogy hirtelenében a lépésekre oktassa s leánya előtt ugrálva mondá: igy ni leányom, add meg a módját! De hevében a feljáróhoz talált jutni s a konyhába lepottyant. – Igy adta meg módját a táncznak.)
Megadta az árát.
(Meglakolt, rosszul járt.)
(Meglakolt, rosszul járt.)
Megadta neki.
(Ép az ellenkezőt mondta, vagy tette.)
(Ép az ellenkezőt mondta, vagy tette.)
Megadta neki a kegyelemdöfést.
Megadta neki mind a három kapáját.
(Tökéletesen végzett munka után mondják.)
(Tökéletesen végzett munka után mondják.)
Megadta savát – borsát.
(Az ételnek, vagy a beszédnek.)
(Az ételnek, vagy a beszédnek.)
Megadták neki a czoki poharat.
(Kitoló kására ez dukál!)
(Kitoló kására ez dukál!)
Megalkusznak egymással.
(Egyetértők mindenben.)
(Egyetértők mindenben.)
Megállott a kereke.
(Elment az esze.)
(Elment az esze.)
Megáll az eszem.
(Meg vagyok lepetve valami váratlan esemény által.)
(Meg vagyok lepetve valami váratlan esemény által.)
Megcsalta, mint zsidó a lovát.
(Szatmári km. Abrakot adott neki lámpásnál s elvette azt előle a sötétben.)
(Szatmári km. Abrakot adott neki lámpásnál s elvette azt előle a sötétben.)
Megcsendült a fülem, jó hirt hallok.
(Babonás km.)
(Babonás km.)
Megcsuszamlott az ajka.
(Hazudik.)
(Hazudik.)
Megbánta, mint a mely kutya kilenczet kölykezett.
(Nagyon megbánta.)
(Nagyon megbánta.)
Megbecsüli, mint Balázs a hurkát.
(Balázs a tölteléket kiforditva, oda dobta a kutyának, maga a bőrt ette meg.)
(Balázs a tölteléket kiforditva, oda dobta a kutyának, maga a bőrt ette meg.)
137Megbecsüli, mint juhász a szamarát.
(Goromba emberről mondják, ki rosszul bánik a feleségével. A juhász t. i. mindig üti a szamarát.)
(Goromba emberről mondják, ki rosszul bánik a feleségével. A juhász t. i. mindig üti a szamarát.)
Megbicsaklott a nyelve.
(Elszólta magát. Pl. női társaságban oda nem illő kifejezéssel élt.)
(Elszólta magát. Pl. női társaságban oda nem illő kifejezéssel élt.)
Megbékül a maga kenyerén.
Megbomlott az esze kereke.
(Megtébolyodott.)
(Megtébolyodott.)
Megelőzés győzés.
Megeheti a szurkot – vagy: a szappant.
Megelőzte, mint Dózsa a macskát.
(Ily nevü ember látván, hogy ablaknak ugrik a macska s azt kitöri, maga törte ki előtte.)
(Ily nevü ember látván, hogy ablaknak ugrik a macska s azt kitöri, maga törte ki előtte.)
Megemberelte magát.
(Hivatását pontosan betöltötte.)
(Hivatását pontosan betöltötte.)
Megemlegeted a magyarok Istenét!
(Fenyegetődző km.)
(Fenyegetődző km.)
Megenném a szép asszony főztét.
Megenné a vasszeget is.
(T. i. annyira éhes, hogy mindent megenne.)
(T. i. annyira éhes, hogy mindent megenne.)
Megesküszik egy vöröshagymáért.
(Ki állandóan hazudik s minden csekélységért esküdözni képes.)
(Ki állandóan hazudik s minden csekélységért esküdözni képes.)
Megesett dolognak legjobb orvossága az elfeledés.
Megesett neki.
Megesett neki a diószegi vásár.
(Egy paraszt ember a diószegi vasáron eladván ökreit, korcsmába tért egy ital borra, hol azonban többet öntött a garatra, hogy sem leőrölhette volna s megkótyagosodott. Ezt egy tolvaj észrevévén, kilopta tarisznyájából az ökrök árát. Feljózanodván végre a paraszt, midőn tarisznyáját üresen találta, méltán sóhajtott: megesett nekem a diószegi vásár. Ballagi.)
(Egy paraszt ember a diószegi vasáron eladván ökreit, korcsmába tért egy ital borra, hol azonban többet öntött a garatra, hogy sem leőrölhette volna s megkótyagosodott. Ezt egy tolvaj észrevévén, kilopta tarisznyájából az ökrök árát. Feljózanodván végre a paraszt, midőn tarisznyáját üresen találta, méltán sóhajtott: megesett nekem a diószegi vásár. Ballagi.)
Megesik egy ember nélkül a vásár.
Megesett rajta a szivem.
(Megsajnáltam.)
(Megsajnáltam.)
Megette a kutya a hájat.
(Már öreg, nagy kort ért el.)
(Már öreg, nagy kort ért el.)
Megette a szurkot.
(Bajba keveredett, rosszat követett el.)
(Bajba keveredett, rosszat követett el.)
Megette három szégyen nélkül a tojást.
Megette Trájtler a mórest.
(Móres: ha marad a tálban valami falat becsületből. Azonban bizonyos Trájtler erre nem nézett, hanem kivette az utolsó falatot is; s ezóta a háziasszonyok úgy kinálnak: tessék, megette Trájtler a mórest. Erdélyi.)
(Móres: ha marad a tálban valami falat becsületből. Azonban bizonyos Trájtler erre nem nézett, hanem kivette az utolsó falatot is; s ezóta a háziasszonyok úgy kinálnak: tessék, megette Trájtler a mórest. Erdélyi.)
Megette a kutya nemes levelét.
Megégtem vele.
(Rosszul jártam.)
(Rosszul jártam.)
Megégette száját a forró kása.
(Megjárta.)
(Megjárta.)
Megélünk már, csak az urak élhessenek.
(Parasztok mondják, ha jól fogy dolguk.)
(Parasztok mondják, ha jól fogy dolguk.)
Megérdemli, mint szüz leány a koszorut.
138Megérdemelt kenyér jobban izlik, mint a kikoldult.
Megérezte a sáfrány-illatot.
(Gyanitotta, tudta, hogy rosszul lesz dolga s idejekorán – elillant.)
(Gyanitotta, tudta, hogy rosszul lesz dolga s idejekorán – elillant.)
Megfejné a bakkecskét is.
(Zsugori.)
(Zsugori.)
Megfejné a kutágast is, ha tejet adna.
(Túlságosan fösvény, fukarra mondják.)
(Túlságosan fösvény, fukarra mondják.)
Megfizet az öreg harang.
(Az adósság fejében nem kapsz egyebet, mint a harang hangját, midőn halála után adósodat kiviszik.)
(Az adósság fejében nem kapsz egyebet, mint a harang hangját, midőn halála után adósodat kiviszik.)
Megfizettem a sintérnek.
(Akkor mondatik, mikor valaki az emberre rátehénkedik, rádüleszkedik.)
(Akkor mondatik, mikor valaki az emberre rátehénkedik, rádüleszkedik.)
Megfelel magáért.
(Hiba nélkül tudja és teljesiti kötelességét.)
(Hiba nélkül tudja és teljesiti kötelességét.)
Megfogta a dolog végét.
(Jól hozzálátott a munkához.)
(Jól hozzálátott a munkához.)
Megfogta az ördögöt.
(Olyanra mondják, ki rohamosan gazdagszik. Igy is: Megfogta az anyját.)
(Olyanra mondják, ki rohamosan gazdagszik. Igy is: Megfogta az anyját.)
Megfojtaná egy kanál vizben.
(Irigyekre, gyűlölködőkre mondják.)
(Irigyekre, gyűlölködőkre mondják.)
Megfordult a borju benne.
(Azaz megengesztelődött s haragja elmult.)
(Azaz megengesztelődött s haragja elmult.)
Megfordult a koczka.
(T. i. a szerencse.)
(T. i. a szerencse.)
Megfordulna sirjában.
Megfúrom a füledet.
(Megtanitlak figyelmezni.)
(Megtanitlak figyelmezni.)
Meggondolatlan, mint Krecsó lova.
(Ez gyakran ledobta gazdáját az árokba.)
(Ez gyakran ledobta gazdáját az árokba.)
Meggörbül, mint a szolga-fa.
(Nagyon alázatos emberre mondják.)
(Nagyon alázatos emberre mondják.)
Meggyepesedik miattam küszöbe!
(Sohasem megyek házába.)
(Sohasem megyek házába.)
Meggyógyul, míg megházasodik.
(Kis baj, nem soká tart.)
(Kis baj, nem soká tart.)
Meggyógyul, ha a sárga föld megszívja.
(Ha meghal.)
(Ha meghal.)
Meghalt a gyermek, – vége a komaságnak.
(Megszünt a régi jó viszony.)
(Megszünt a régi jó viszony.)
Meghalt Mátyás király, oda az igazság!
Meghallja a harangszót.
(Szőlő bujtásnál, ha rosszul döntik le a vesszőt.)
(Szőlő bujtásnál, ha rosszul döntik le a vesszőt.)
Meghasad a szive fájdalmában.
Meghozta az igaz kenyér.
(Olyan sorsa jutott, milyent megérdemelt.)
(Olyan sorsa jutott, milyent megérdemelt.)
Meghúzza magát, mint a lucskos kutya.
Meghúzta magát, mint Guta mellett a menykő.
(Guta, csallóközi falu.)
(Guta, csallóközi falu.)
Meghúzza magát, mint ördög az oduban.
Meghült benne a vér.
Megindult, mint rossz kerék az agyban.
(Csongrád megyei.)
(Csongrád megyei.)
Megindult, mint Dörömbözi ökre.
(Hódmezővásárhelyi.)
(Hódmezővásárhelyi.)
139Megindult az egere.
(Lásd: Egere nőtt.)
(Lásd: Egere nőtt.)
Megint rajta a bóna óra.
(Jó kedvü.)
(Jó kedvü.)
Megismerni az embert beszédjéből.
(Az ember észjárását beszédjéből lett kivenni.)
(Az ember észjárását beszédjéből lett kivenni.)
Meg is őszül addig az ember.
(Soká lesz az.)
(Soká lesz az.)
Megismeri a tököt magjáról.
(Szeged vidéki.)
(Szeged vidéki.)
Meg is jöttem onnét, a hová mégysz.
Meg is ütheti a patvar!
(Szitkozódó ártatlan szójárás, azt jelenti: nem is kellene egyéb, mint az.)
(Szitkozódó ártatlan szójárás, azt jelenti: nem is kellene egyéb, mint az.)
Megitta a levét.
(Rossz tettéért meglakolt.)
(Rossz tettéért meglakolt.)
Megitta a fekete levest.
(A szerzett bajért megbünhődött, meglakolt.)
(A szerzett bajért megbünhődött, meglakolt.)
Megjáratom vele a medve tánczot.
(Megtanitom becsületre. Fenyegetődző mondás.)
(Megtanitom becsületre. Fenyegetődző mondás.)
Megjárta az alpári tánczot.
(Ez a régi közmondás – azt mondja Dugonics – akkor származott, midőn Zalánt Alpárból kiverte Árpád és minden jószágát, mely a Duna és Tisza közt vala, magáévá tette. Megjárta akkor Zalán az alpári tánczot, de sirva és mindene után bánkódva.)
(Ez a régi közmondás – azt mondja Dugonics – akkor származott, midőn Zalánt Alpárból kiverte Árpád és minden jószágát, mely a Duna és Tisza közt vala, magáévá tette. Megjárta akkor Zalán az alpári tánczot, de sirva és mindene után bánkódva.)
Megjárta fejét a budai törökvér.
(Törökvér = vörös bor.)
(Törökvér = vörös bor.)
Megjön az esze, ha szent Dávid két garasért hegedülni jár.
(Bács m.)
(Bács m.)
Megjöttek az atyafiak Restéről.
(Szójáték a rest és Reste abauji falu nevével; ilyen ez is: Megjöttek az atyafiak Álmosdról; azaz elálmosodottak.)
(Szójáték a rest és Reste abauji falu nevével; ilyen ez is: Megjöttek az atyafiak Álmosdról; azaz elálmosodottak.)
Megkámpicsorodott a nyelve, – vagy: szája.
Meg kellene a száját aranyozni.
(Ékesszóló. Innen: Aranyszáju szent János.)
(Ékesszóló. Innen: Aranyszáju szent János.)
Meg kell lenni, ha a kutya kovászba ugrik is.
(Abauj.)
(Abauj.)
Meg kell lenni, ha törik, ha szakad.
Megkell lenni, mint a meghalásnak.
Megkente a kereket.
(Megvesztegette biráit, elnémitotta őket.)
(Megvesztegette biráit, elnémitotta őket.)
Megkente, mint a paládiak a dobot.
(Fehér m.)
(Fehér m.)
Megkezdték az uj szalonnát, majd rá járnak a famacskák.
Megkócsagosodott az esze.
(Megbolondult, megtébolyodott.)
(Megbolondult, megtébolyodott.)
Megkóstolta, mint czigány lovát a farkas.
(Háromszéki.)
(Háromszéki.)
Megkopasztották.
(Játékosok mondják arról, a ki vesztett.)
(Játékosok mondják arról, a ki vesztett.)
Megkötni valakinek a koszoruját.
(Vádolni, beárulni.)
(Vádolni, beárulni.)
Megköti csomóját.
(Jól véghez viszi dolgát.)
(Jól véghez viszi dolgát.)
Megkötötte magát.
(Akaratoskodik, makacsul ellentáll.)
(Akaratoskodik, makacsul ellentáll.)
Megkötöm a kerekét.
(Megakadályozom terveiben.)
(Megakadályozom terveiben.)
140Meglapult, mint a szapult tetü.
(N.-Tárkány.)
(N.-Tárkány.)
Meglapult, mint a légy szent-Mihály nap után.
(Szt.-Mihály szept. 29.)
(Szt.-Mihály szept. 29.)
Meglakolt.
(Megkapta méltó büntetését.)
(Megkapta méltó büntetését.)
Meglásd, kinek higyj.
(Gyakran fontold meg, kinek mondod és mit mondasz.)
(Gyakran fontold meg, kinek mondod és mit mondasz.)
Meglátszik, mely tejből lesz turó.
Megleczkéztetni valakit.
(Rossz tettéért felelősségre vonni.)
(Rossz tettéért felelősségre vonni.)
Meg lesz, majd ha a Duna visszafelé foly.
(Soha.)
(Soha.)
Megmondja a gyermek, hogy megverték, de nem mondja meg, hogy miért.
Megmondta neki Isten igazában.
(Szemébe mondta a való igazat.)
(Szemébe mondta a való igazat.)
Megmosták a fejét szappan nélkül.
(Megszidták.)
(Megszidták.)
Megmosták tót szappannal.
(Elverték.)
(Elverték.)
Megmutatja a bor, kiben mi lakik.
Megmutatta kicsoda, micsoda.
(Elárulta alávaló természetét.)
(Elárulta alávaló természetét.)
Megmutatták neki, hol csinálta az ács az ajtót.
(Kiutasították.)
(Kiutasították.)
Megnézd – vagy: meglásd – kitől mit kérsz s kinek mit adsz.
Megnő a jövő – az idő, – ha az ágy alá fekszik is.
Megnő a leány, ha a kuczkóban tartod is.
Megnő a leány a pad alatt is.
Megnyirták a szárnyát.
Megoldotta nyelvét.
(Szólásra kényszeritett valakit.)
(Szólásra kényszeritett valakit.)
Megolvasta fogát a béka.
(Száját tátó gyermeknek szokták azt mondani, hogy ha száját be nem fogja, megolvassa a béka s mind kihullanak a fogai. Midőn aztán hét esztendős korában a tejfogak kihullnak, eszébe juttatják, hogy száját tátotta és hogy a béka csakugyan megolvasta. Ballagi.)
(Száját tátó gyermeknek szokták azt mondani, hogy ha száját be nem fogja, megolvassa a béka s mind kihullanak a fogai. Midőn aztán hét esztendős korában a tejfogak kihullnak, eszébe juttatják, hogy száját tátotta és hogy a béka csakugyan megolvasta. Ballagi.)
Megorrolni valamiért.
(Megneheztelni, zokon venni.)
(Megneheztelni, zokon venni.)
Megöl a búbánat, – a gond.
Megölte, mint a somogyi embert a nadrágja.
(Az egyszeri somogyi ember nadrágja megázván, megszáradt, és igen zörgött; ő gondolván, hogy valaki jő utána, halálra futotta magát tőle.)
(Az egyszeri somogyi ember nadrágja megázván, megszáradt, és igen zörgött; ő gondolván, hogy valaki jő utána, halálra futotta magát tőle.)
Megöntötték, mint Tisza-Becsen a harangot.
(Itt ugyanis megrepedt a harang, s azt a kurátor udvarára vitték, tépelődve, hogy mit csináljanak vele. Épen arra ment egy mindenhez értő, de ravasz és tréfás milotai ember, a ki vállalkozott annak a megöntésére. Behitták s kinálgatták pálinkával erősen. Midőn már eleget ittak, kimentek a harangot megnézni. »Hát meg tudná-e önteni?« kérdék a milotai embert. »Meg én!« válaszolt az, »nincs abban semmi nehézség.« »Ime nézzék« s azzal a tőlök eddig észre nem vett s kezébe tartott bádogban tartott vizzel leöntötte a harangjukat. De már ekkor szaladnia 141kellett. A botra, vasvillára kapott emberek üzték Milotáig. – Tisza-Becs és Milota Szamár megyében van.)
(Itt ugyanis megrepedt a harang, s azt a kurátor udvarára vitték, tépelődve, hogy mit csináljanak vele. Épen arra ment egy mindenhez értő, de ravasz és tréfás milotai ember, a ki vállalkozott annak a megöntésére. Behitták s kinálgatták pálinkával erősen. Midőn már eleget ittak, kimentek a harangot megnézni. »Hát meg tudná-e önteni?« kérdék a milotai embert. »Meg én!« válaszolt az, »nincs abban semmi nehézség.« »Ime nézzék« s azzal a tőlök eddig észre nem vett s kezébe tartott bádogban tartott vizzel leöntötte a harangjukat. De már ekkor szaladnia 141kellett. A botra, vasvillára kapott emberek üzték Milotáig. – Tisza-Becs és Milota Szamár megyében van.)
Megrángd a szót, úgy köpd ki.
(Eszed járjon előbb tettednél.)
(Eszed járjon előbb tettednél.)
Megrágják a konczot, ebnek vetik a csontot.
(A jót felhasználják, a rosszat elvetik; vagy: szedik a jövedelmet, de másra bizzák a munkát.)
(A jót felhasználják, a rosszat elvetik; vagy: szedik a jövedelmet, de másra bizzák a munkát.)
Megrázlak, mint Krisztus a vargát.
Megrugta szent Mihály lova, ki sem gyógyul soha.
(Azaz meghalt.)
(Azaz meghalt.)
Meg sem kottyan.
(A fél fogamra sem elég.)
(A fél fogamra sem elég.)
Meg sem halt s már el is van temetve.
(Élő halott. Pl. az őrült, vagy a fegyházból kikerült.)
(Élő halott. Pl. az őrült, vagy a fegyházból kikerült.)
Meg sem melegedett nála.
(Hamar túladott valamin.)
(Hamar túladott valamin.)
Megszapulták.
(Pletykáztak róla.)
(Pletykáztak róla.)
Megszállta a félsz.
(Valamitől megijedt.)
(Valamitől megijedt.)
Megszokta, mint ló a verest.
Megszokta, mint vén leány a pártát.
Megszokta, mint barát a lencsét.
Megszokta, mint czigány ló a korbácsot.
Megszokta, mint czigány a lopást.
Megszokta, mint rossz szolga a szidást.
Megszokta, mint koldus a koplalást.
Megszokta, mint medve a vaczkort.
Megszokta, mint török a pipát.
Megszokta, mint barátkukta a szennyet.
Megszokta, mint czigány a verést.
(Története ez: Beállit a czigány a szolgabiróhoz. Kéri, sőt rimánkodik mindenkép, hogy a szolgabiró huzassa le deresre és veresse meg. Váltig kutatta és vallatta a szolgabiró a czigányt, mondaná meg, mi csiny miatt akarja magát megbüntettetni. Ámde a czigány egész szilárdan megmaradt állitása mellett, hogy ő becsületes ember, – az egész község tanú rá – ő mi bünt sem követett el, de azért könyörgésével fel nem hagyott addig, míg a szolgabiró végre is megunván a sok rimánkodást, előhív két pandurt, deresre fekteti a czigányt s a két pandur ugyancsak emberül lát hozzá a nadrág poroláshoz, de a czigány csak hallgat. Már 40-et, 50-et, sőt 60-at is sóznak reá, a czigány érzéketlen marad: míg végre 70–75-ikre elkezd a czigány sziszegni s azt mondja: »no most elég már,« s felkelvén, a két pandurnak egy-egy lázsiást nyujt jutalmul. Csodálkozik ezen a szolgabiró és szól: »Te czigány, most már kiállottad a büntetést, szólj hát igazán és őszintén, miért veretted meg magadat, ha teállitásod szerint ártatlan vagy?« »Hát kirem alásan a tekintetes, nemes, nágyságos szolgabiró urat, en most is azt mondom, hogy büntelen vagyok, és az maradok is, az okát azért nem mondtam el, mert filtem, hogy nem teljesiti kirisemet, most már elmondom. Mint kóborló czigányok – amilyen én is voltam – csak lopásból éltünk, de hogy a lopásért járandó verést ne nagyon érezzük, kisded korunktól 142fogva vertünk egymást, hogy a veréshez hozzá szokjunk, és én nagyon is hozzá szoktam. Azonban mióta megtelepedett becsületes polgár lettem, a verés elmaradt, s vérem azért úgy megsürüsödött, hogy beteggé lett. No de most már ezen kis verésre egészségesnek érzem magamat. Köszönöm a hozzám való szivességét!«)
(Története ez: Beállit a czigány a szolgabiróhoz. Kéri, sőt rimánkodik mindenkép, hogy a szolgabiró huzassa le deresre és veresse meg. Váltig kutatta és vallatta a szolgabiró a czigányt, mondaná meg, mi csiny miatt akarja magát megbüntettetni. Ámde a czigány egész szilárdan megmaradt állitása mellett, hogy ő becsületes ember, – az egész község tanú rá – ő mi bünt sem követett el, de azért könyörgésével fel nem hagyott addig, míg a szolgabiró végre is megunván a sok rimánkodást, előhív két pandurt, deresre fekteti a czigányt s a két pandur ugyancsak emberül lát hozzá a nadrág poroláshoz, de a czigány csak hallgat. Már 40-et, 50-et, sőt 60-at is sóznak reá, a czigány érzéketlen marad: míg végre 70–75-ikre elkezd a czigány sziszegni s azt mondja: »no most elég már,« s felkelvén, a két pandurnak egy-egy lázsiást nyujt jutalmul. Csodálkozik ezen a szolgabiró és szól: »Te czigány, most már kiállottad a büntetést, szólj hát igazán és őszintén, miért veretted meg magadat, ha teállitásod szerint ártatlan vagy?« »Hát kirem alásan a tekintetes, nemes, nágyságos szolgabiró urat, en most is azt mondom, hogy büntelen vagyok, és az maradok is, az okát azért nem mondtam el, mert filtem, hogy nem teljesiti kirisemet, most már elmondom. Mint kóborló czigányok – amilyen én is voltam – csak lopásból éltünk, de hogy a lopásért járandó verést ne nagyon érezzük, kisded korunktól 142fogva vertünk egymást, hogy a veréshez hozzá szokjunk, és én nagyon is hozzá szoktam. Azonban mióta megtelepedett becsületes polgár lettem, a verés elmaradt, s vérem azért úgy megsürüsödött, hogy beteggé lett. No de most már ezen kis verésre egészségesnek érzem magamat. Köszönöm a hozzám való szivességét!«)
Megszólni valakit.
Megszorult, mint kutya a karó közt.
Megtaláltad a dolog nyitját.
(Ráakadtál, rájöttél az igazira.)
(Ráakadtál, rájöttél az igazira.)
Megtalálta, amit keresett.
(Ok nélkül belekeverte magát a bajba s ő kapott ki.)
(Ok nélkül belekeverte magát a bajba s ő kapott ki.)
Megtanit a nyomoruság imádkozni.
Megtanitja a szükség a restet dolgozni.
Megtanitlak móresre.
(Megtanitlak emberségre.)
(Megtanitlak emberségre.)
Megtanitlak keztyüben dudálni: – vagy: fütyülni.
(Ránczba szedlek.)
(Ránczba szedlek.)
Megtelt, mint a hold.
(Terhes asszonyokra mondják.)
(Terhes asszonyokra mondják.)
Megtetézték, mint Bózsván az aludt tejet.
(Szepsi, Abauj m.)
(Szepsi, Abauj m.)
Megtette a hat vágást.
(Azt, amit kell.)
(Azt, amit kell.)
Megtette magyar miskásan.
(Székelységi.)
(Székelységi.)
Megterem a virág a gazban is.
Megugratták alatta az ebet.
Megtoldották, mint a gyivai malaczot.
(Gyiva Esztergom megyei falu.)
(Gyiva Esztergom megyei falu.)
Megturósodott az esze.
(Tébolyodottra mondják.)
(Tébolyodottra mondják.)
Megtörte a jeget.
(Utat nyitott másoknak.)
(Utat nyitott másoknak.)
Meg tudja kötni a gatyáját.
(Derekasan végzi kötelességét.)
(Derekasan végzi kötelességét.)
Meg vagyok lőve.
(Végem van, tönkre tettek.)
(Végem van, tönkre tettek.)
Megunta a dicsőséget.
Megunta testem-lelkem.
Megutálta, mint Csurgai a bikát.
(Ez a Csurgai, – ki hirneves pásztor volt, – egy bika által csúful meg lett öklelve s taposva, mire e szavakra fakadt: Megutáltam ezt a bikát.)
(Ez a Csurgai, – ki hirneves pásztor volt, – egy bika által csúful meg lett öklelve s taposva, mire e szavakra fakadt: Megutáltam ezt a bikát.)
Meg van keveredve.
(Megtébolyodott.)
(Megtébolyodott.)
Megvágták az erét.
(Fösvénytől sikerült pénzt nyerni.)
(Fösvénytől sikerült pénzt nyerni.)
Megválik, hány zsákkal telik.
Megverte a botnak sebes esője.
Megverte az Isten mind a két kezével.
Megverte az Isten, kinek rossz felesége van.
Megverte a maga két keze.
(Önmaga okozta kárát, baját.)
(Önmaga okozta kárát, baját.)
Megvetették vánkos nélkül az ágyát.
Megvonja a bagaritá.
(Erőltetett okoskodással él; hazudik.)
(Erőltetett okoskodással él; hazudik.)
Megzavarták a fejét.
(A sok beszéddel elbolonditották.)
(A sok beszéddel elbolonditották.)
143Megy a garaboncziás diák, kergeti a felhőket.
(Babonás km.)
(Babonás km.)
Megy belé, mint Ladányba a menykő.
(Nagy ivó s részeges emberekre mondják.)
(Nagy ivó s részeges emberekre mondják.)
Megy belé, mint bőgőbe a huszas.
(Ó-Becsei. Bács m.)
(Ó-Becsei. Bács m.)
Megy, mint a karikacsapás.
Megy, mint a parancsolat.
Meleg, mint a tűz.
Meleg, mint a farkas bunda.
Meleg, mint a kemencze.
Meleg, mint a pokol.
Meggy se mind egyszerre pirul.
Melegen kezdte, hidegen végezte.
Meleg karácson, hideg husvét.
(Időjóslási mondás.)
(Időjóslási mondás.)
Meleg napja lesz.
(A boszorkányperek idejében, midőn a máglyára elitélt boszorkányt a vesztőhelyre kisérték, a boszorkány igy kiáltott föl: Ma meleg napom lesz!)
(A boszorkányperek idejében, midőn a máglyára elitélt boszorkányt a vesztőhelyre kisérték, a boszorkány igy kiáltott föl: Ma meleg napom lesz!)
Mellette az ökörszem óriás.
(A nép szerint az ökörszem a legkisebb madár.)
(A nép szerint az ökörszem a legkisebb madár.)
Mely kutyát bottal kell a nyúl után hajtani, az nem fogja meg a nyulat.
Mely ebnek veszett hirét költik, el kell annak vesznie.
Mely kutyát éri a kő, az rivvan fel.
(Ki bünös, sértve – találva érzi magát a czélzás által.)
(Ki bünös, sértve – találva érzi magát a czélzás által.)
Mely kutya a Dunát átuszta, tengerre vágyik.
(Ki merészelt kisebb dolgokat, nagyobbakra is kész.)
(Ki merészelt kisebb dolgokat, nagyobbakra is kész.)
Mely fiatal ember – vagy: hajadon étkezés közben fütyöl, – vagy: dalol, bolondos lesz a házastársa.
(Babonás km.)
(Babonás km.)
Mely leány sokat szeret, jámbor asszony ritkán lehet.
Mely követ sokszor hengergetnek, meg nem mohosodik.
Mely foga fáj az embernek, arra teszi a nyelvét.
Mely lyukat bedughatsz a kis ujjaddal, ne dugd azt be az öklöddel.
Mely szolga elfelejt ebédet enni, megérdemli a vacsorát.
Mely mű hamar kész, hamar vész.
Mely malacz sok váluból eszik, azt se tudja, melyiktől csömörlik meg.
Melyik fülem cseng?
(Ha az embernek a füle cseng s kérdi valakitől, hogy melyik füle cseng? s azt illető kitalálja, akkor jó hirt fog hallani. Babonás km.)
(Ha az embernek a füle cseng s kérdi valakitől, hogy melyik füle cseng? s azt illető kitalálja, akkor jó hirt fog hallani. Babonás km.)
Mely ökör sokat bőg, keveset húz.
Mely tehén sokat bőg, kevés tejet ad.
Mely gyermek megijed, anyja ölébe siet.
Mely juh a bárányt szereti, a kost sem gyülöli.
144Mely fának árnyékában nyugszol, azt ne nyesegesd.
(Kinek oltalma, pártfogása alatt vagy, annak kárát ne keresd.)
(Kinek oltalma, pártfogása alatt vagy, annak kárát ne keresd.)
Mely szélvész hirtelen támad, hirtelen elenyészik.
Mely szolga sok mesét tud, ritkán jó dolgos.
Mely tyúk sokat kárál, – kodácsol – keveset tojik.
(Ki sokat beszél, annak keveset ér a dolga.)
(Ki sokat beszél, annak keveset ér a dolga.)
Menjünk neki a mocsai tónak.
(Munka kezdetén mondják.)
(Munka kezdetén mondják.)
Menjünk tovább egy házzal.
Menj Isten hirével!
Mennünk kell, ha esik is, ha nehezünkre esik is.
Menyecskének, ha mézből volna, sem kedves napája.
Menyem nem leányom, vőm nem fiam.
Menyecskés legény nem örömest házasodik.
(Szirmay.)
(Szirmay.)
Mennyi czigány, annyi tolvaj.
Mennyiért vesztegetik?
(E helyett: mi az ára? hogy adja?)
(E helyett: mi az ára? hogy adja?)
Mennyi fej, annyi ész.
Mennyi molnár, annyi tolvaj.
(Többnyire mint lisztlopók.)
(Többnyire mint lisztlopók.)
Mennyi szolgád, annyi ellenséged.
Mennyit a kerék föl, annyit alá.
(A sors változandó.)
(A sors változandó.)
Ment, mint a csillag.
(Biztosan, sebesen.)
(Biztosan, sebesen.)
Ment, mint a szélvész.
(Sebesen, gyorsan.)
(Sebesen, gyorsan.)
Ments meg Uram jó barátaimtól, ellenségeimmel majd csak elbánok magam is.
Mese, mese, mesd ketté.
Mese, mese, mess kenyeret, egyél hozzá aludt tejet.
(Igy kezdődnek a gyermekmesék.)
(Igy kezdődnek a gyermekmesék.)
Mese sok igazságot tartalmaz.
Mese beszéd az egész.
Mesterségnek arany a feneke.
Mesterember pénzre fekszik, pénzre kél.
Mester nélkül is megtanulják a rosszat.
Mester gondja az ének.
(T. i. ne törődjünk vele, majd megteszi az, kinek kötelessége.)
(T. i. ne törődjünk vele, majd megteszi az, kinek kötelessége.)
Messze Buda a sánta embernek.
(Néhol: ebnek.)
(Néhol: ebnek.)
Messze ér az igazság keze.
Messze villámnak késő a menydörgése.
Messze hajitotta a sulykot.
(Hazudik.)
(Hazudik.)
Messze ellátszik, mint a kecskeméti gatyásfa.
Messze-e kenyér nélkül?
(Szeged vidéki.)
(Szeged vidéki.)
Messze harangnak későre jő meg a hangja.
145Messziről jött ember azt mondja, a mit akar.
Mezitláb jár, mint a kutya.
Meztelen, mint a kis ujjam.
Meztelen, mint a czigány purdé.
Meztelen, mint a csiga.
Még akkor Barta Erzsók is pártát hordozott.
Még akkor Debreczen is falu volt.
Még akkor Éva is menyasszony volt.
Még akkor a világon se voltál.
(Igy régen volt.)
(Igy régen volt.)
Mégis bunda a bunda.
Mégis hunczut a német, – ha ánglius is.
»Mégis hunczut a német,
Hogy a fene enné meg…«
(A szomoru emlékezetü Bach-korszakban szigoruan meg volt tiltva olyan dolog, ami magyar hazafias szinezetü volt. Ez időből maradt fenn e nóta is. Ez időtájban szigoruan megtiltatott e nóta huzatása s midőn egy alkalommal az egyszeri czigányt ezért felelősségre vonták, hogy miként merészel ily uj nótát huzni, – ő a dologról mit sem akarván tudni, kérdé, hogy melyik légyen az a bizonyos uj nóta? – Az a »mégis hunczut a német« – válaszolták neki. – »Régi nóta ázs már« – teins-tekintetes-nagyságos uram – csókolom kezsit-lábát – válaszolt a füstös találóan.)
»Mégis hunczut a német,
Hogy a fene enné meg…«
(A szomoru emlékezetü Bach-korszakban szigoruan meg volt tiltva olyan dolog, ami magyar hazafias szinezetü volt. Ez időből maradt fenn e nóta is. Ez időtájban szigoruan megtiltatott e nóta huzatása s midőn egy alkalommal az egyszeri czigányt ezért felelősségre vonták, hogy miként merészel ily uj nótát huzni, – ő a dologról mit sem akarván tudni, kérdé, hogy melyik légyen az a bizonyos uj nóta? – Az a »mégis hunczut a német« – válaszolták neki. – »Régi nóta ázs már« – teins-tekintetes-nagyságos uram – csókolom kezsit-lábát – válaszolt a füstös találóan.)
Még neki áll fölebb.
(Ő a hibás s még ő beszél; ő a vádlott s még ő mer mást vádolni.)
(Ő a hibás s még ő beszél; ő a vádlott s még ő mer mást vádolni.)
Még senki sem vádol, már mented magadat.
Métló a munkás az ő bérére.
Méltó volna, hogy posztóba varrnák – vagy megzsindelyezzék a fejét.
(Esztelen fecsegőkre mondják.)
(Esztelen fecsegőkre mondják.)
Mélyen szivébe van vésve.
(El nem felejtheti.)
(El nem felejtheti.)
Mély, mint a kut.
Mély, mint a tenger.
Mély vizbe vetette hálóját.
Ménló ritkán rugja meg a kanczát.
Méreg drága.
(Valaminek igen magas ára van.)
(Valaminek igen magas ára van.)
Méreg kóstolással is megárt.
Mérges asszonynak haragos a leánya.
Mérges, mint a darázs.
Mérges, mint a hörcsög.
Mérges, mint a kan pulyka.
Mérges, mint a kígyó.
Mérges, mint a kutya.
Mérget vehetsz rá.
(Bizonyos dologra mondják.)
(Bizonyos dologra mondják.)
146Mértékletesség többet ér az orvosságnál.
Mértékletesség legjobb örökség.
Méz alatt méreg, szép almában féreg.
(A külszin gyakran csal.)
(A külszin gyakran csal.)
Mézből is mérget szí.
Mézből sem jó a sok.
Mézes madzagot huzni valakinek a száján.
(Valakit jó szerével elcsábitani, hitegetni, csalogatni, vagy megvakitani.)
(Valakit jó szerével elcsábitani, hitegetni, csalogatni, vagy megvakitani.)
Mézes-mázos a beszédje.
Mézes kalácscsal se csalhatják oda.
Mi a szivén, az a nyelvén.
(Irni, vagy mondani azt, ami az ember szájára vagy nyelvére jön.)
(Irni, vagy mondani azt, ami az ember szájára vagy nyelvére jön.)
Mi a manó?!
Mi a tatár?!
Mi a patvar?!
Mi a fene?!
Mi a menykő?!
Mi az ördög?!
(Csodálkozás kifejezésére.)
(Csodálkozás kifejezésére.)
Miatyánkkal nem veszik be Komáromot.
Miatyánk nélkül nincs kenyér.
Mi egynek sok, másnak kevés lehet.
Mi egynek szabad, másnak nem szabad.
Mi egynek vétek, a másiknak sem erkölcs.
Miért nem lett püspök!
(Panaszkodónak mondják.)
(Panaszkodónak mondják.)
Mi halad, nem marad.
Mihaszna adják az ökröt egy garasért, ha nincs meg a garas.
Mi hamar kel, hamar el is hervad.
Mihez keze nyúl, mind aranynyá válik.
Mihez könynyen férünk, nem becsüljünk nagyra.
Mihez szokott Jancsi, János se hagyja.
Mi késik, nem mulik.
Mi kicsi, az kedves.
Mikor pap nincs, bába is keresztelhet.
Mikor legédesebb, akkor árt meg.
Mi könnyen jön, könnyen megy.
Mi közöm hozzá?!
Milyen a gazda, olyan a cselédje.
Milyen a jó nap, olyan a fogadj Isten.
Milyen a munka, olyan a jutalom, – vagy: a fizetés.
Milyen a mester, olyan a tanitványa.
Milyen a munkára, olyan az evésre.
147Milyen a mosdó, olyan a törülköző.
Milyen a szolgáló, olyan az asszony.
(Veszprémi.)
(Veszprémi.)
Milyen a gazda, olyan a lova.
Milyen a kapta, olyan a csizma.
Milyen a vendég, olyan a tál.
Milyen a madár, olyan a szokása.
Milyen a malacz, olyan a mise.
(A czigány misét akart mondatni a pappal és vitt neki egy kis malaczot a mise ára fejében. A pap egy rövid, ugynevezett kis misét mondott. Mise után a czigány szemrehányást tett a papnak, hogy a mise nagyon kise – rövid volt. Erre a pap azt mondta a czigánynak; Hjah móré, milyen a malacz, olyan a mise.)
(A czigány misét akart mondatni a pappal és vitt neki egy kis malaczot a mise ára fejében. A pap egy rövid, ugynevezett kis misét mondott. Mise után a czigány szemrehányást tett a papnak, hogy a mise nagyon kise – rövid volt. Erre a pap azt mondta a czigánynak; Hjah móré, milyen a malacz, olyan a mise.)
Milyen a tehén, olyan a borja.
Milyen a fa, olyan a gyümölcse.
Milyen a kérdés, olyan a felelet.
Milyen a pásztor, olyan a nyája, – vagy: csordája.
Milyen a gyónás, olyan a föloldozás.
Milyen a mester, olyan a munkája.
Milyen a zsák, olyan a folt.
Milyen az öreg tyuk, olyan a csirkéje.
Milyen az ember, olyan a beszéde, – eszejárása.
Milyen az élet, olyan a halál.
Milyen az atya, olyan a fia.
Milyen az anya, olyan a leánya.
Milyen az asszony, olyan az eczet.
Milyen az úr, olyan a szolgája.
Milyen mértékkel te mérsz, olyannal kapod vissza.
Mi másé, nem Tamásé.
(Szójáték.)
(Szójáték.)
Mi nagyon éles, könnyen csorbul.
Mind a két fülére alszik.
(Azaz gondtalanul, bizton.)
(Azaz gondtalanul, bizton.)
Mind a vizig szárazon.
Mind bolond, a ki jobban tánczol, mint a hogy tud.
Mindegy, ha csákány förgeteg hull is.
(Hódmezővásárhelyi.)
(Hódmezővásárhelyi.)
Mindegy fene.
Mindegy ördög.
Mindegy patvar.
Mindegy tatár.
Mindenbe beleártja magát.
Mindenbe bele üti az orrát.
Mindenbe bele kotyog.
Mindenbe bele kotnyeleskedik.
(Mindenbe beleavatkozik, – kiváncsi a szemtelenségig.)
(Mindenbe beleavatkozik, – kiváncsi a szemtelenségig.)
148Mindenbe jó, mint a disznóhus.
Mindenben gáncsot talál.
Minden bizonynyal – talán.
Minden búnak vége, boldog halál szekere.
Minden botnak két vége van.
Minden botnak végén a feje.
Minden czigány a maga lovát dicséri.
Minden dolognak két oldala van.
Minden dolognak meg van a maga oka-foka.
(Egy vendéglőben azt kérdezte a vendég a pinczétől, hogy mi az oka annak, hogy itt a zsemlyék ily kicsinyek, náluk otthon még egyszer akkorák. »Annak nagyon természetes és egyszerü oka az,« – felelé a pinczér, – »hogy ott több tésztát vesznek hozzá.«
(Egy vendéglőben azt kérdezte a vendég a pinczétől, hogy mi az oka annak, hogy itt a zsemlyék ily kicsinyek, náluk otthon még egyszer akkorák. »Annak nagyon természetes és egyszerü oka az,« – felelé a pinczér, – »hogy ott több tésztát vesznek hozzá.«
Minden dolognak meg van a maga bizonyos határa.
Minden dolognak meg van a maga nyitja.
Minden ember a maga bőrét viszi a vásárra.
Minden ember ember, de nem minden ember emberséges ember.
Minden ember hamis, csak a pap nem igaz.
Minden ember seperjen a saját ajtaja – vagy: háza előtt.
Minden éneknek meg van a maga nótája.
Minden farsangnak van egy bőjtje.
Minden fejszének akad nyele.
Mindenfelé kapkod.
Minden fedő alá bekandikál.
Minden folyó végre a tengerbe ömlik.
Minden gomba jó gomba, csak az ember goromba.
Minden hajaszála ég felé meredt.
(Ijedtében.)
(Ijedtében.)
Minden hágónak – kapaszkodónak – van lejtője.
Mindenhez szerencse kell, még a lólopáshoz is.
Minden jó annak idejében.
Mindenhez látó, semmivel biró.
(Ki minden tudományban gázol, egyet sem ért alaposan.)
(Ki minden tudományban gázol, egyet sem ért alaposan.)
Minden hosszunak van vége.
Minden hátnak van egy hasa.
(Szójáték.)
(Szójáték.)
Minden jó lélek dicséri az Urat.
(Ha valaki kisértetet vél látni. – Egy tolvaj elment füstölt hust lopni. A gazda meghallván a konyhában a neszt, kiment s a lepedőbe burkolt alakot meglátván, keresztvetve azt mondá: Minden jó lélek dicséri az Urat! Mi a kivánságod? Erre a kisértet: Eressz ki. Ezt a gazda meg is tette. Másnap látta csak, hogy üres a kéménye.)
(Ha valaki kisértetet vél látni. – Egy tolvaj elment füstölt hust lopni. A gazda meghallván a konyhában a neszt, kiment s a lepedőbe burkolt alakot meglátván, keresztvetve azt mondá: Minden jó lélek dicséri az Urat! Mi a kivánságod? Erre a kisértet: Eressz ki. Ezt a gazda meg is tette. Másnap látta csak, hogy üres a kéménye.)
Minden jólakásnak meg kell adni az árát.
149Minden jónak van irigye.
Minden kakas úr a maga szemétjén.
Minden kezdet nehéz.
Mindenki legközelebb áll önmagához.
Mindenki szereti a hasznot, de kevés a munkát.
Mindenkibe belekapczáskodik.
Mindenkinek van bálványa.
Mindenkivel ujjat von.
(Megférhetlen természetüre mondják.)
(Megférhetlen természetüre mondják.)
Mindenkinek van gyöngéje.
Mindenkire agyarkodik.
Minden koldus a maga botját dicséri.
Minden követ megmozdit.
(Mindent elkövet saját maga vagy más valakinek érdekében a czél elérése végett.)
(Mindent elkövet saját maga vagy más valakinek érdekében a czél elérése végett.)
Mindenkivel kiköt.
(Házsártos, veszekedő természetü.)
(Házsártos, veszekedő természetü.)
Minden krajczárt fogához ver előbb.
(Fösvény.)
(Fösvény.)
Minden lében kanál.
Minden madár ismeri a maga fészkét.
Minden mondása egy vétek.
(Székelységi.)
(Székelységi.)
Minden mulandó a földön.
(Minden dolog a sors változásának van alávetve.)
(Minden dolog a sors változásának van alávetve.)
Minden nyárnak van egy tele.
Minden nagynak kicsiny a kezdete.
Minden nap egy nap mulik az öregen pedig kettő.
Minden nehéz utat meggyőz az karat.
Mindennek a könnyebb végét fogja.
Mindennek hijával van, kinek pénze nincs.
Mindennek neki megy, mint a vak légy.
Mindennek meg van a maga ideje – még a szalmakalapnak is.
Mindennek elnevezte, csak jónak nem.
Mindennek ott a vége, a hol elhagyják.
Minden nembánomnak bánom lesz a vége.
Minden óság ujság volt először.
Minden örömhez vegyül egy kis üröm.
Minden róka dicséri a maga farkát.
Minden rossznak meg van a maga jó oldala.
Minden seregély három szemet visz el a szőlőből.
(Két szem a saját szeme s egy szőlőszem a szájában. Erdélyi J.)
(Két szem a saját szeme s egy szőlőszem a szájában. Erdélyi J.)
Minden szamár a maga terhét érzi.
Minden szentnek maga felé hajlik a keze.
150Mindent egy kaptafára húz.
Mindent egy lében főz.
Mindent egy kévébe köt.
(Mindent hasonlónak, egyenlőnek tart.)
(Mindent hasonlónak, egyenlőnek tart.)
Mindent orrára vesz.
Minden szava talpra esik.
Mindent a farára akgat.
(A czifrálkodó asszonyra mondják.)
(A czifrálkodó asszonyra mondják.)
Mindent magára vesz, mint a ludas asszony.
Mindent maga akar fölfalni.
(Telhetetlen ember.)
(Telhetetlen ember.)
Mindent meggyőz a pénz.
Mindent megfontolva tégy.
Mindent csak tanulva tud az ember.
Minden tehén maga borját nyalja.
Mindent feled, csak azt nem, amit kellene.
Mindenütt bátorságos a szegény.
Minden ut Rómába vezet.
Mindenütt megterem a gaz.
Mindenütt Istók.
(Istók: együgyü, gyarló személy.)
(Istók: együgyü, gyarló személy.)
Mindenütt jó, de legjobb otthon.
»Messze jártam, távol is volt jó dolgom,
Hej, de szivem csak azt mondja, jobb otthon.«
»Messze jártam, távol is volt jó dolgom,
Hej, de szivem csak azt mondja, jobb otthon.«
Minden ütésre van egy tromfja.
Minden zsák megtalálja a maga foltját.
Mindig azon lovagol.
Mindig egy nótát fújni.
Mindig nagyobbnak látszik a jövendő.
Mindig a sarkába kell lenni.
(Nógatni kell minduntalan a dologra.)
(Nógatni kell minduntalan a dologra.)
Mindig csikorog, mint a temesvári sánczon a taliga.
Mindig kövérebb a más ember szalonnája.
(Irigyekre szól.)
(Irigyekre szól.)
Mindig szomjas, mint a szivacs.
Mindig vedel, mint a lúd.
(Mindig iszik.)
(Mindig iszik.)
Mindig zörög, mint a törött fazék.
Mindjárt félre veri a harangot.
(Minden legkisebb bajnál kétségbe esik.)
(Minden legkisebb bajnál kétségbe esik.)
Mindjárt hajba kapnak.
(Veszekedő természetüekre mondják.)
(Veszekedő természetüekre mondják.)
Mindnyájan emberek vagyunk.
Minek búsulnék: egy a fizetés.
Mi nem lehet, annak kezdete sincs.
Minél alázatosabb, annál gyalázatosabb.
Minél szebben kéred a parasztot, annál jobban elbizza magát.
151Minél koszosabb – vagy: rühesebb – a malacz, annál jobban vakaródzik.
Minél kurtább, annál kutyább.
Minél magasabb a nap, annál kisebb árnyékot vet.
Minél vékonyabb a húr, annál könnyebben szakad.
Minél vénebb, annál fösvényebb.
Minél kisebb, annál frisebb.
Minél hegyesebb a karó, annál nagyobb törik el belőle.
Minél hosszabb, annál rosszabb.
Minél jobban gyalulják a deszkát, annál simább lesz.
(Midőn a goromba emberből derék embert akarnak faragni, akkor mondják.)
(Midőn a goromba emberből derék embert akarnak faragni, akkor mondják.)
Minél vénebb a farkas, annál jobban mar.
Mi nélkül ellehetsz, azt mástól ne irigyeld.
Mintha az égből esett volna le.
(Váratlanul jelent meg.)
(Váratlanul jelent meg.)
Mintha ő lenne a kis király.
(Hatalmaskodó, hetvenkedő.)
(Hatalmaskodó, hetvenkedő.)
Mintha szájából köpte volna ki.
(Ugy hasonlit hozzá pl. ez a gyerek.)
(Ugy hasonlit hozzá pl. ez a gyerek.)
Mintha tüskén ülnék.
(Nyugtalanságra mutat.)
(Nyugtalanságra mutat.)
Mintha kést ütött volna a szivembe.
(Annyira meghatott a dolog.)
(Annyira meghatott a dolog.)
Mintha fogát huznák.
Mintha török ülne a hátán.
Mintha skatulyából húzták volna ki.
(Oly tiszta, csinos.)
(Oly tiszta, csinos.)
Mint kerested, ugy veszed hasznát.
Mint atyák dudolnak, fiak ugy tánczolnak.
(Igy is mondják: A mint atyák fujják, fiak úgy ropják. A szülők példája után indulnak a gyermekek. Ropni = tánczolni, régi magyar, ma már elavult szó. Innen származik a »ropogós« táncz.)
(Igy is mondják: A mint atyák fujják, fiak úgy ropják. A szülők példája után indulnak a gyermekek. Ropni = tánczolni, régi magyar, ma már elavult szó. Innen származik a »ropogós« táncz.)
Mint árnyék követi.
(Mindig mellette van.)
(Mindig mellette van.)
Mint élsz, ugy veszed hasznát.
Mint főzöd, úgy eszed.
Mint lehet, nem a mint akarjuk.
Mint tanulsz, ugy veszed hasznát.
Mint veted ágyadat, ugy aluszod álmodat.
Mint vettem, ugy adom.
(A mint hallottam, úgy mondom.)
(A mint hallottam, úgy mondom.)
Mire a gyep kizöldül, a paripa éhen vész.
Mire nézed a napot?!
Miről – vagy: mitől jó az?
Miről tudjuk, hogy hol van, az nincs elveszve.
(A hajóslegény, midőn a kapitány teafőző készülékét megmosta, az a tengerbe ejtette. Elment tehát a kapitányhoz s azt kérdezte tőle, hogy elveszett-e az, miről tudjuk, hogy hol van? Mire a kapitány azt felelte, hogy nem. No, mondja erre 152a matróz, akkor ne busuljon kapitány úr a tea főzője után, mert az ott lenn van a tenger fenekén.)
(A hajóslegény, midőn a kapitány teafőző készülékét megmosta, az a tengerbe ejtette. Elment tehát a kapitányhoz s azt kérdezte tőle, hogy elveszett-e az, miről tudjuk, hogy hol van? Mire a kapitány azt felelte, hogy nem. No, mondja erre 152a matróz, akkor ne busuljon kapitány úr a tea főzője után, mert az ott lenn van a tenger fenekén.)
Mire szükséged nincs, egy pénz is sok érte.
Mi ritka, kedves szokott lenni.
Mi sok, megárt.
Mi sok, az sok.
Mi szabad törvénynek, nem szabad szegénynek.
Mi szép, nem tartós.
Mit a szem nem lát, a sziv hamar felejti.
Mit egyik kézzel ád, a másikkal elveszi.
Mit a pap mond, le nem tagadhatja a harangozó.
Mit az ördög maga végbe nem vihet, vén asszonyokra bizza.
Mit a piaczon és a malomban tudnak, az nem titok.
Mit adott jó kedvéből, vegye vissza haragjából.
(Hódmezővásárhelyi.)
(Hódmezővásárhelyi.)
Mit a vámon elveszit, megnyeri a réven – vagy régiesen: a harminczadon.
Mi tied, tedd el, a másét ne vedd el.
Mit ad Isten, azt ád.
Mit adsz, ne borsold meg.
(Adományod ne legyen panaszos.)
(Adományod ne legyen panaszos.)
Mit ér az a kevélység, hogy ha vén a feleség.
Mit használ a vaknak, hogy az apja látott.
Mit kap, rajta szárad.
Mit kezeddel megfoghatsz, láboddal ne rugd.
(Tolna m.)
(Tolna m.)
Mit nem kivánsz magadnak, te se tedd embertársadnak.
Mit lovon fogad, gyalog, gyalog meg nem állja.
Mit nekem, fitty nekem, ha kapálok lesz nekem.
(Csongrád m.)
(Csongrád m.)
Mit szeme meglát, keze ott nem hagyja.
(Nagy hajlandósága van a lopásra; tolvaj természetü.)
(Nagy hajlandósága van a lopásra; tolvaj természetü.)
Mi téged nem illet, ne törd azon fejed.
Mit Isten összekapcsolt, ember ne válassza el.
Mit jobb kezed tesz, ne tudja meg a bal.
Mit is mondott a kabai asszony?
(Borozgatás közben ezt szokták kérdezni vig társaságokban s feleletül ezt válaszolják rá: »Igyunk egyet komám asszony.« Néhol: »Jobb annál, ha iszunk.«)
(Borozgatás közben ezt szokták kérdezni vig társaságokban s feleletül ezt válaszolják rá: »Igyunk egyet komám asszony.« Néhol: »Jobb annál, ha iszunk.«)
Mit két asszony tud, az már nem titok.
Mit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.
Mit magad megtehetsz, ne bizd másra.
Mit megfog, el nem ereszti.
(Lop.)
(Lop.)
Mit örömest teszünk, nem esik nehezünkre.
Mit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek.
Mi tűrés tagadás benne.
153Mit mondtam, megmondtam.
(Nem tágitok; következetes maradok.)
(Nem tágitok; következetes maradok.)
Mocskos beszélgetés, erkölcsvesztegetés.
Mocskos – vagy: mosdatlan – száju.
(Trágár s erkölcstelen beszédü.)
(Trágár s erkölcstelen beszédü.)
Molnár, ha sok a vize, bort iszik, s ha kevés a vize, vizet iszik.
Molnárból lett biró.
(A molnárból lett birót igazságtalannak tartják, minthogy mesterségénél fogva lopáshoz szokott, az ilyentől pedig nem várhatni igazságszeretetet. Ballagi.)
(A molnárból lett birót igazságtalannak tartják, minthogy mesterségénél fogva lopáshoz szokott, az ilyentől pedig nem várhatni igazságszeretetet. Ballagi.)
Molnárnak tolvaj a fia.
(A fiu megtanulja apjától a lopást.)
(A fiu megtanulja apjától a lopást.)
Molnárrá lettél, kövesdi Krisztus vagy.
(Mező-Kövesden – irja Erdélyi – egy molnár a kinszenvedő Krisztus személyét ábrázolta, s minden bosszantást eltürt, hanem mikor egy valaki azt veté szemére, hogy ő lisztlopó, dühössé lett, s amannak fejét betöré. A közmondás olyanra szól, ki haragszik az igaz szó kimondásáért.)
(Mező-Kövesden – irja Erdélyi – egy molnár a kinszenvedő Krisztus személyét ábrázolta, s minden bosszantást eltürt, hanem mikor egy valaki azt veté szemére, hogy ő lisztlopó, dühössé lett, s amannak fejét betöré. A közmondás olyanra szól, ki haragszik az igaz szó kimondásáért.)
Mondás, levegő rontás, a ki hiszi, annak szentirás.
Mondaná is, nem is.
(Igazat mondani nem akar, hazudni nem mer.)
(Igazat mondani nem akar, hazudni nem mer.)
Mondani és tenni, – kétféle.
Mondasz valamit.
(E helyett: Igazad lehet; van valami a dologban.)
(E helyett: Igazad lehet; van valami a dologban.)
Mondd ki magyarán, hadd tudjuk mi is.
Mondj igazat, betörik a fejedet.
Mondták sokan.
(Akkor mondják, mikor valakinek beszédét nem hisszük el.)
(Akkor mondják, mikor valakinek beszédét nem hisszük el.)
Mondva csinált.
(T. i. nem vásári munka. Pl. mondva csinált csizma.)
(T. i. nem vásári munka. Pl. mondva csinált csizma.)
Morog, mint a henye eb.
Morog, mint az éhes has.
Morog, mint a medve.
Mosolyog, mint a dézsmabárány.
Mosolyog, mint nyúl a vadalmára.
Mosolyog, mint Mózes a moslékra.
Mosolygó ellenségedet kerüld.
(Mosolygó ellenségnél nincs ártalmasabb.)
(Mosolygó ellenségnél nincs ártalmasabb.)
Mosolygós asszonynak, görhes lónak, világos felhőnek nem kell hinni.
Mosolyog, mint a rimóczi nyúl a nyárson.
(Rimócz, Nógrádban.)
(Rimócz, Nógrádban.)
Mosolyog, mint a vadalma.
Mosolyog, mint Máté tehén borja.
(Máté nap körüli borju a legjobb, azért mondatik, hogy mosolyog. Pelkó.)
(Máté nap körüli borju a legjobb, azért mondatik, hogy mosolyog. Pelkó.)
Mosdatlan kézzel ne nyúlj semmihez.
154Mossa kezeit, mint Pilátus.
Most jön a »hadd-el-hadd!«
Most más nótát fújnak.
(Más világon van; más sors következett be.)
(Más világon van; más sors következett be.)
Most már otthon vagyok.
(T. i. kiismerem magamat valamely dologban.)
(T. i. kiismerem magamat valamely dologban.)
Mostoha siratásra vöröshagyma – vagy: torma kell.
Mozgasd a füledet, ha valamit akarsz.
Mozog, mint a sajtkukacz.
Módjával a méreg is orvosság.
Munka után édes a nyugalom; vagy: munka után méz a nyugalom.
Munkának jó eleje, a dolognak veleje.
Munkának egyenese jó, a mankónak horgasa.
Munkája dicséri mesterét.
Munkára termett ember
(Jó dolgos.)
(Jó dolgos.)
Mutasd neki a kis ujjadat, egész kezedet kéri.
Mutogat, mint a szabók az atyamesterre.
(Esztergom vidéki km.)
(Esztergom vidéki km.)
