N.

Teljes szövegű keresés

N.
Nadragulyát evett.
(Nem tudja, mit beszél.)
Nagy a kodácsolás, kicsiny, vékony a tojás.
(Nagy hűhó, kevés tett.)
Nagy a rend.
(Rendetlenségre szól.)
Nagy a mód.
(Gunyosan mondják azokra, kik a nagyzás hóbortjában szenvednek.)
Nagy az ökör nyelve, de még sem szólhat.
Nagy a szája, szűk a marka.
Nagy állatkertje van az Ur Istennek.
(Tréfás szólásmód.)
Nagy benne az akarat, mint a rossz lóban.
(Néhol: »mint a vén leányban.«)
Nagy bolond vagy te, csak hogy nem tudod.
Nagy buzaféreg a henye ember.
Nagy baj az a »nincs.«
Nagy dolog: hogy a varga és a tót szégyenli az ő nevét.
Nagy ember nagyot botlik.
(Magasabb állásu nagyobb hibát követhet el.)
Nagy embernek szégyen sirni.
(Székelységi.)
Nagy erkölcs van benne.
(Köznépünk a csökönyös lovat, makranczos gyermeket »erkölcsösnek« mondja.)
Nagy erények – vagy: erkölcs – után sántit az irigység.
Nagy fába vágta a fejszéjét.
(Nehéz dologba fogott.)
155Nagy fának nagy az árnyéka.
Nagy fán terem.
(Azaz: nehéz hozzá jutni.)
Nagy fát mozgat.
(Nagy vállalatba fogott.)
Nagy feneket keritett beszédének.
Nagy események előre vetik árnyékukat.
Nagy halak fölfalják a kisebbeket.
Nagy ház mellett a kis ház.
Nagy hire van, mint a tatárjárásnak.
Nagy hóhér a rossz lelkiismeret.
Nagyja után apraja is elkél.
(Az árusok kedvelt mondása.)
Nagy konyha megeszi a kis boltot.
Nagy kanállal evett.
(Vendégségben volt.)
Nagy kenyér mellé túrót is kérne.
Nagy koncz esett ki a szájából.
(Jövedelmes hivatalt vesztett.)
Nagy követ dob a kutba, – vagy: nagy követ mozgat.
Nagy kő nyomja a szivemet.
(Nagy aggodalmam van.)
Nagy kő esett le a szivemről.
(Nagy aggodalomtól szabadultam meg.)
Nagy különbség van Mátyás király és Király Mátyás közt.
Nagy mester a példa.
(Nevelési mondás.)
Nagy mester, mindent kigondol.
Nagy mihaszna.
(Dologkerülő, – kamasz.)
Nagy nyavalya az éhenhalás.
Nagy pompa, erszény koporsója.
Nagyobb a füstje, mint a lángja.
Nagyobb a füstje, mint a pecsenyéje.
Nagyobb a füstje, mint a tüze.
(Nagyobb a hire, mint a valósága.)
Nagyobb a kapu, mint a város.
(Mindushoz érvén Diogenes, midőn annak a kis városnak kapuját látta, azt tanácsolta a lakósoknak, hogy tegyék be jól a kaput, mert kiszalad rajta a város.)
Nagyobb a disznó, mint az ól, – vagy: a tehén, mint az istálló.
(Nagy lába van, de kis lábbelit visel.)
Nagyobb a szeme, mint a gyomra.
Nagyobb a becsület, mint a forditott kása.
Nagyobb a szerezd meg a koncznál.
(Többre meg a mellékjövedelem, mint a rendes fizetés.)
Nagyobb az emberség a káposztás húsnál.
Nagyobb hire volna annak.
(Csekély gúnynyal tagadó km.)
Nagyot hall, mint őszszel a molnár.
Nagyot kezdett, kicsinyt végzett.
156Nagyot taszitott rajta, mint a szentesi emberen a hosszú kutya.
(Az egyszeri szentesi embert feldöntötte az agár, mire az: majd föltaszitott az a hosszú kutya.» Csongrád m. km.)
Nagyot tolt, mint Lonzson az egerszegieken.
(Lonzson – irja Erdélyi – mester volt Kemény-Egerszegen Vas megyében. Egykor adókivetéskor felmaradt öt garas, mit nem tudtak honnan kifizetni. Lonzson mester fogta magát és kifizette az öt garast, – mondván: No most nagyot toltam az egerszegieken.)
Nagy öröm is megölheti az embert.
Nagy pipáju, kevés dohányu.
(Nagy szavu ember kevés tudománynyal.)
Nagypénteki derü, jó termésnek jele.
(Gazd. mondás.)
Nagy port vert föl.
(Oly eseményről mondatik, mely szélesebb körben nagy föltünést keltett.)
Nagyra van vele.
(Elbizakodott valamely tettben.)
Nagyra van vele, mint a gazdag asszony leányával.
(Bács m. mondás.)
Nagyra viszi az embert a harag, – vagy: a kénytelenség.
Nagy szél fú, – valaki fölakasztotta magát.
(Babonás közm.)
Nagy terhet is megkönnyiti a türelem.
Nagy tönk van a farán.
(Gazdag leányra szól.)
Nagy urak kedve lóháton jár.
Nagy urak esése, jobbágyok intése.
Nagy uraknál, malomban, révben várakozni kell.
Nagy ur a »muszáj«, – de még nagyobb a nem lehet.
Nagy ur és kutya után teszik be – vagy: nagy ur és kutya hagyja nyitva – az ajtót.
Nagy urnak is találkozik ura.
Nagy urral, bolonddal nem jó tréfálni.
Nagy vizben fogják a nagy halat.
Napa ritkán alkuszik meg menyével.
Napad nem gondolja, hogy ő is csak meny volt.
Napban is vannak foltok; napnak is van foltja.
Nap alatt van.
(Sorsa nincs eldőlve.)
Napfényt nem rejthetni véka alá.
Naplopó.
(Dologtalan, semmittevő ember.)
Napnál ebédelt, holdnál vacsorát.
(Nem volt mit ennie; koplalt.)
Napnál is világosabb.
Napot akkor nézik legjobban, mikor fogyatkozik.
Nappalnak szeme, az éjjelnek füle van.
Nap sem fogja rajta.
(Tartósan szép.)
Napszámát csak megkéri az ember, ha későn is kap bele.
(Veszprém megyei.)
157Narancs is keserü, ha facsarják.
Nád sem indul szél nélkül.
Nádhoz támaszkodni.
(Olyanba bizni, ki maga is tehetetlen.)
Nádszálon is görcsöt keres.
Nád ütötte agyon az urát.
(Soha sem volt férje.)
Náladnál hamisabb sem kell.
(Székelységi.)
Nálunk is sóval sóznak.
Nálunk is vizben főznek.
Ne a templommal járj a kereszt körül.
(Ne ellenkezően végedz dolgodat.)
Ne állj olyan soká egy helyben, mert valami bolond német hozzád köti a lovát.
Ne áss mélyen, mert beletörik az ásód.
Ne szánts mélyen, mert beletörik az ekéd.
(Székely mondás.)
Ne bátsd a magyart!
Ne bántsd az alvó oroszlánt.
(Szenvedélyes embert ne ingerelj.)
Ne bánts senkit, nem bánt senki.
Ne beszélj a kezeddel.
(Mikor beszéd közben valaki sokat hadonáz a kezével.)
Nebánts virág a neve.
Ne borul lábához, ha fejével szólhatsz.
Ne csak tudd a jót, hanem tedd is.
Ne csak az első kereket nézd, hanem a hátulsót is.
Ne erőlködj, mert megszakadsz.
(Székelységi.)
Ne féljetek szegények, jobban lesztek szegények.
(Szokták a népet biztatni nagy változások idején, de a helyett, hogy jobban lenne sorsa, csak jobban lesz szegény, azaz szegényebb. Erdélyi J.)
Ne félj, mig engem látsz.
(Addig nem vagy vak.)
Ne félj, csak reszkess.
(Székelység.)
Ne félts Kozmát tiz ezerig.
(Azaz telik ő tőle, – mint Kozmától tizezerig. Zempléni km.)
Ne fogj hozzá, ha nem mesterséged.
Ne fujj a tűzbe, mert szemedbe ugrik a szikrája.
(Ne ártsd magad más dolgaiba, mert megjárhatod.)
Negyven éves leánynyal az ördög sem tánczol.
(A tarczali hegyen, az u. n. »Kopasz tetőn« a nép hite szerint a boszorkányok szoktak éjjelenként összejönni s ott az ördögökkel tánczolni. Van Zemplén megye levéltárában egy ilyen boszorkánypör 1703-ból, a mely szerint a boszorkányok vittek arra a hegyre magukkal idős leányokat is, de már a 40 évesekkel az ördögök vonakodnak tánczolni. Lásd Szirmay: Notitia topographica, politica Cottus Zempl.)
158Nem jó az ördögöt falra festeni.
Ne hagyd magad Guba Jakab.
(Igy biztatták Guba Jakabot, midőn felesége verte; azért e közmondás gyávák biztatása.)
Nehezebb a barátságot fentartani, mint kötni.
Nehezen emészthető ember.
(Ki csak keveseknek tetszik.)
Nehezen ér több kakukszót.
(Nem sokáig fog élni.)
Nehezen lesz abból bakszekér.
(Bajosan válik abból valami jóra való. Bakszekér = kétkerekü talyiga.)
Nehéz a bűnt ábrázattal el nem árulni.
Nehéz a nyelve.
Nehéz a baktól tejet fejni.
Nehéz abba lelket önteni, kinek szive elveszett.
Nehéz a bánatos arcznak vig kedvet mutatnui.
Nehéz a bárányt farkas szájából kivenni.
Nehéz attól venni, kinek eladó szándéka nincs.
Nehéz a csunyát szépen kimondani.
Nehéz a kóczból szép fonalat fonni.
Nehéz a régi megrögzött szokást elhagyni.
Nehéz a pénzt keresni, de könnyü elverni.
Nehéz a semmiből teremteni.
Nehéz a kopasznak üstökébe kapni.
Nehéz a szemet megcsalni; – nehéz a hasat megcsalni.
Nehéz a természet ellen rugdalózni.
Nehéz az agg rókát tőrbe ejteni.
Nehéz az eb szájából a konczot kivenni.
Nehéz élő fának dőltét várni.
(Még élők utáni örökségre vágyókra illik e km.)
Nehéz az agyagot ásni.
(Fösvénytől valamit kinyerni.)
Nehéz betegségnek Isten az orvosa.
Nehéz jámborul meggazdagodni.
Nehéz kenyér az árváé.
Nehéz kérdésre nehéz a válasz.
Nehéz két urnak szolgálni.
Nehéz más szájával enni, – vagy: más szemével látni.
Nehéz mesterség a pipakupak-csinálás.
(Kedélyes sóhajtás.)
Nehéz mindenkinek kedvét találni.
Nehéz minden szájat bedugni.
(Nehéz az emberek megszólását elkerülni.)
Nehéz, mint a só.
159Nehéz, mint a vas.
Nehéz, mint az ólom.
Nehéz, mint a kő.
Nehéz ott lopni, a hol a gazda maga is tolvaj.
Nehéz rakonczában tartani a nyelvet.
(Harminczkét fog sem bir vele.)
Nehéz seb az üres zseb.
(Szójáték.)
Nehéz vén fából gúzst tekerni.
(Nehéz az öreget ujitásokra birni.)
Ne higyj mindennek, ha veszni nem akarsz.
Ne himezd, ne hámozd, mondd ki igazán.
Ne itélj, hogy meg ne itéltessél.
(Szentirás.)
Ne játszál szolgáddal, mert társul fogad.
Ne járjon a pampulád.
(Pampula = száj. Tájszó.)
Ne kapaszkodjál olyan kocsi után, mely föl nem vesz.
Ne kedvem, ne!
(Mikor a jó kedv már tetőpontját elérte, akkor mondatik.)
Nekem szólt a paládi rigó.
(Azaz én nyertem. Szatmárm. km.)
Ne kérd kölcsön, amit otthon találsz.
Ne kérj attól tanácsot, ki magának sem tud adni.
Neki durálta magát.
Neki esett, mint tót gyerek a túrós csuszának.
(Mohón hozzá fogott valamihez.)
Neki is elég lesz egy kapa föld, – vagy: egy sing föld.
Neki is több esze van két nap.
(Értsd: mint egy nap.)
Neki is három krajczár egy garas.
Neki is orra alatt a szája.
Neki is felvirrad egyszer.
(Ő is lát még jó napot.)
Neki keseredik.
(Pl. a dolognak.)
Neki megy a falnak, mint a vak zsidó.
Neki megy, mint a tót ökör a ködnek.
Neki mindennap Dömötör napja.
(Dömötör napján szoktak változni a juhászok; a km. – Erdélyi szerint – arra illik, ki mindennap mozdulhat állásából.)
Neki sem sütnek külön hurkát.
(Nála sem tesznek kivételt.)
Neki hasalt.
(Mohón az evésnek, ivásnak.)
Neki sem áll rudra a kapczája.
(Valaminek a nagy bőségével henczegőre mondják, kinek egy rudra való kapczája sincs.)
Neki sincs gallérjához varrva a szerencse.
(T. i. ő is szegény ember lehet még.)
Neki szokik, neki törődik.
(Hozzá szokik.)
160Neki szokott, mint a sváb a főtt krumplinak.
Neki tüzesedett, neki gyürkőzött.
(Neki fog a dologhoz.)
Ne mehessek el erről a helyről.
(Ha ez vagy az nem igaz.)
Ne koplalj, mint otthon.
Ne lépj addig a vizbe, míg kövét nem látod.
Ne légy háj, mert elkap a kutya.
Nem addig van a’!
(Nincs még vége a dolognak, nem kimeritő az érvelés.)
Nem adják bagóért.
(Nem oly olcsó dolog.)
Nem adnám száz forintért, hogy semmim sincs.
Nem adnám százért.
Nem adnám egy házért.
Nem adnám egy vak lóért.
Nem adnám sokért.
Nem adnám egy zsák malaczért.
Nem adnám a világért.
Nem aggasztja méhecskét a tél.
Nem a jókért van a törvény.
Nem akarás, – fejvakarás.
Nem akarásnak nyögés a vége.
Nem akarónak a könnyü is nehéz.
Nem aki jól kezdi, hanem a ki jól végzi, érdemel dicséretet.
Nem akkor jő a halál, mikor mi akarnók.
Nem a köntös, nem a hosszú suba teszi a papot.
Nem arany és ezüst teszi az embert boldoggá, hanem a megelégedettség.
Nem a ruha teszi az embert.
Nem asztalhoz való a veszekedés.
Nem az ad, a kinek van, hanem a ki akar.
Nem azé a madár, a ki utána jár, hanem aki megeszi.
Nem az én házam ég.
(Annyi, mint: nem törődöm vele.)
Nem az idő szabja magát mihozzánk, hanem mi szabjuk magunkat az időhöz.
Nem az irás hazudik, hanem a ki irja.
Nem az iskola, hanem az élet számára tanulunk.
Nem az ostor, hanem az abrak inditja meg a lovat.
Nem az ő eszéhez van szabva.
(Nem érti meg.)
Nem az ő kertjében termett.
(Nem ő gondolta ki, vagy vitte véghez.)
Nem árt a bélesnek a vaj.
161Nem áll szóba minden hitvány, gyalog emberrel.
(Székely mondás.)
Nem árt a kutyának.
(Tréfásan arra mondják, ha valakit valami testi baj ért.)
Nem árultam vele egy gyékényen.
Nem bánomból lesz a bánom.
Nem bánom, ha czigánykereket hány is.
Nem bánom, ha tótágast áll is.
Nem bánom, ha a fejére áll is.
(Nem törődöm dolgával, ügyeivel.)
Nem bánom, kiállom.
(Mikor az ember valami kisebb bajt könnyedén vesz.)
Nem bántok senkit, engem se bántson más.
»Nem vagyok én adós, nekem sem adós más,
Nem bántok és senkit, engem se bántson más.«
Nem Bátorban lakik, hanem Futakon.
(Gyávákra szól.)
(1848-ban egy német falu lakósai elmentek mint népfölkelők a ráczok ellen. Szt.-Tamás körül táborba szállván, hire járt, hogy a ráczok jönnek. A mi németjeink erre megijedtek s haditanácsot tartottak az ellenséggel szemben elfoglalandó álláspont meghatározása tekintetében. Hosszú és heves szóvita után a velük volt biró a következő határozatot hirdette ki: Ha a ráczok jönnek megadjuk magunkat; ha pedig nem jönnek, az utolsó csepp vérig védelmezzük magunkat.
Nem bizzák farkasra a bárányt.
Nem bolond a vármegye.
Nem boszorkányság.
Nem ördögi mesterség.
Nem csak arany tálból szednek vajas pogácsát.
Nem csak kenyérrel él az ember.
Nem csak egy tarka kutya van a világon.
(Akkor mondatik, midőn valaki valamely tárgyról azt mondja, hogy az övé.)
Nem Csáky szalmája.
(Lévát a Csákyak birták s lágyan fogták a jobbágyokat, kik aztán az urasági tartozásokkal ugy bántak, mint a csépelt szalmával. Később az Eszterházyak alá kerülvén, folytatták az eljárást, de a tisztek által rendre intettek ily szóval: Nem Csáky szalmája ez! – Csáky szalmája a. m. rendetlen, bitang jószág.)
Nem disznó a koma, hogy egy egész tojást megegyék.
(Fösvény mondja a vendégre.)
Nem dugja zsebbe a kezeit.
(Ő sem tétlen.)
Nem egész világ Baranya, laknak Somogyban is.
Nem egy malomban őrlünk.
Nem egy nap épült Buda vára.
Nem egy uton járnak.
Nem egy vágással esik le a tölgy.
Nem egy a szőr a selyemmel.
»Nem egy a szőr a selyemmel,
A kend szive az enyémmel.«
162Nem elég a szó, ha nem elég a czipó.
Nem enged a negyvennyolczból.
(Határozott s következetes.)
Ne menj a fára, nem esel le.
Ne menj a vizbe, nem fulsz bele.
Ne menj el, mit csinálsz itt.
(Tréfás mondás.)
Ne menj oda, a hol más nem járt.
(Székely.)
Nem erőltette meg magát.
Nem esett a feje lágyára.
Nem esik le ujjáról az arany gyürü.
(Nincs rangján alul valamely dolgot megtenni.)
Nem esik ki a világ feneke.
Nem esik porba a pecsenyéje.
Nemességét csak a kutyabőrön, nem a szivében hordozza.
163Nem érti a tréfát; nem érti a csiziót.
Nem éred el azt hajasan, kopaszon is bajosan.
Nem fáj már akkor a foga, – vagy: a feje.
(Két értelemben használják. Szegényből gazdag lett; – vagy pedig: ha valaki meghalt.)
Nem fenékig tejfel.
Nem fél a koldus a tolvajtól, – vagy: a fosztástól.
Nem fél a holló az akasztott embertől.
nem félti kopasz a haját.
Nem félti német a gatyáját.
(Mert nincs neki.)
Nem fér a fejembe.
(Nem akarom elhinni.)
Nem fér hozzá, mint a megyaszói ember a kévekötéshez.
(Megyaszó, Zemplénben.)
Nem fér a bőrébe.
Nem fér a gyomromba.
Nem fér a begyembe.
Nem fog a krétája.
(Nincs sikere igyekezetének.)
Nem fog halálon az ajándék.
Nem fog rajta a szép szó.
Nem fog rajta az étel.
(Nagyevő s mégis sovány.)
Nem fog aranyon a rozsda.
Nem fujta ki.
(Nem elég erre, vagy arra, annyi pénz, vagy idő.)
Nem fülén, hanem hátán által tanul a rossz szolga.
Nem galambkosár a világ.
Nem gyalázat a szegénység.
Nem gyermek kezébe való a kés.
Nem gyermeknek való a bor, mert nem tudja megrágni.
Nem győzi szuszszal, – pénzzel, borral, ruhával stb.
Nem gyujthat az, kinek magának sincs tüze.
Nem gyüjthet annyit a fösvény, hogy korhely fia el ne tékozolja.
Nem hagyom hosszú pórázra.
Nem hagyja magán száradni.
(A gyalázatot, sérelmet.)
(Egy henczegő urfit arczul köptek. Barátai, kiknek az esetet elbeszélé, azt kérdék tőle: és te hagytad ezt magadon száradni? Nem, – mondá az, – hanem rögtön letöröltem.)
Nem hagyta az anyjában a nyelvét.
(Bőbeszédü, nyelves.)
Nem hajt a tatár, – vagy: nem hajt a török.
Nem hányja az ételt a háta mögé.
(Hizik, kövérszik, fog rajta az étel.)
Nem halottas házhoz való a muzsika.
Nem harapják le az orrodat, – vagy: nem esznek meg.
164Nem használ az embernek iparkodása, ha nincs hozzá Istennek áldása.
Nem használ a tanács, ha nincs követője.
Nem használ a jó ló, ha a kocsis nem jó.
Nem használ a szó, ha a kéz nem jó.
Nem hiába eteti száját.
(Fog rajta az étel. És más értelemben: sokat tud beszélni.)
Ne higyj neki, a meddig meleg.
Nem hólyag, hogy fölfujják.
Nem hosszú a nap, kinek sok a dolga.
Nem hoz semmit a konyhára.
(Nincs belőle haszon.)
Nem hull a forgács faragás nélkül.
Nem igaz barátság, mely könnyen elmulik.
Nem igen ég jól a pipája.
(Rossz dolga van.)
Nem ijed meg a maga árnyékától.
Nem igy keresik a hat ökröt, – vagy: a vasas szekeret.
Nem illik minden mindenre.
Nem illik bocskorra a sarkantyu.
(Urat akar játszani, de nincs módjában. Ung m.)
Ne mind cselekedd, a mi szabad.
Nem is beszél gyalog az emberrel.
(Büszke rátartós, vagy elbizakodott.)
Nem is hal, ha nem csuka.
Nem is magyar, ki a Tiszából nem ivott.
Nem javal tót a henyélés.
Nem jámbor barátság, melyért megbántod Istenedet.
Nem jár a maga lábán.
Nem jár egy vágásban kereke.
(Nem gondolkozik észszerüleg.)
Nem jó a felettébb való barátság.
Nem jó a bolonddal tréfálni.
Nem jó annak dolga, kinek nincs irigye.
Nem jó a gyermeket átlépni.
(Mert akkor nem nő nagyobbra. Babonás közmondás.)
Nem jó a tűzzel játszani.
Nem jó a bort visszájáról tölteni.
(Babonás km.)
Nem jó a kést élével fölfelé állitani.
(Babonás km.)
Nem jó a túró, ha nem jó a gyúró.
(Szójáték.)
Nem jó, ha éjjelen át a házban kenyér nincsen.
Nem jó két molnár egy malomban.
Nem jó a nagy urakkal egy tálból szeresnyét enni.
165Nem jó ember, ki másnak szemébe nem mer nézni.
Nem jó katona, aki »gyenyerális« nem akar lenni.
Nem jó madár, mely éjszaka jár.
(Örömlányokra, kéjnőkre mondják.)
Nem jó messziről házasodni.
Nem jó mindent kifecsegni.
Nem jó mindent tudni.
Nem jó napnyugta után pénzt kiadni.
(Babonás km.)
Nem jó sok szó, sok pénz jó.
(Faludi és Kovács.)
Nem jó szemmel nézte.
(Gyanus előtte; irigykedik, haragszik.)
Nem jó vele ujjat húzni.
Nem jókért van a törvény.
Nem káptalan a feje.
(Nem tudhat egy ember mindent.)
Nem kár volna ágyuból kilőni.
(Olyan rossz.)
Nem kása, ne fujjad.
Nem kell a bölcset tanácscsal terhelni.
Nem kell a gyermeket a fürdővel kiönteni.
Nem kell a gyertyát véka alá rejteni.
Nem kell a győzelem előtt tapsolni.
Nem kell a gyümölcsért a fát levágni.
Nem kell völgyből tölteni a hegyet.
Nem kendre bizták az ország dolgát.
Nem kerepöltek neki.
(Bor, melyben viz van.)
Nem kereshet annyit a jó gazda, mennyit a rossz asszony el nem pazarolhatna.
Nem ketten fontunk érte.
(Ha valamit elvinni akarnak, a mit megszerettek.)
Nem keveset iszik, hanem sokszor.
Nem kénytelen vele.
(Nem tartozik azt tenni.)
Nem kérdi az éhes has, hányat ütött az óra.
Nem kér kenyeret.
(Ha valamit nem akarunk eldobni, vagy olcsón eladni.)
Nem kivánja sem testem, sem lelkem.
Nem konyit hozzá.
(Nem ért a dologhoz.)
Nem kopik benne, – vagy: nem kopik tőle a foga.
Nem kopott a körme érte.
(Nem ő kereste, könnyen harácsolja.)
Nem kóser.
(Zsidóknál a kóser = tiszta, tréfli = tisztátalan.)
Ne kotyogj mindig.
(Ne beszélj mindig.)
Nem kölcsön kenyér a házasság.
(Néhol: Nem tarka kendő a házasság.)
»…Nem kölcsön kenyér, hogy visszaadhatnád,
Se nem tarka kendő, hogy megfordithatnád.«
166Nem kötik az orrodra.
(Nem avatnak be téged a dologba.)
Nem látni senkinek a szivébe.
(Nem tudni, kiben mi lakozik.)
Nem láttál vak zsidót papucsban szaladni?
(Olyan kérésre mondják tréfásan, melyet az ember teljesiteni nem akar.)
Nem lát a szemétől.
(Tréfásan mondják, ha valaki az előtte levő tárgyat nem veszi észre.)
Nem lát tovább az orránál.
(A dolgok megitélésében rövidlátó.)
Nem lát tovább az ökör szarvánál.
Nem lehet minden embernek száját bedugni.
nem lehet minden sebet egy irrel gyógyitani.
Nem lehet elmenni a szaván.
(Érthetlenül beszél.)
Nem lehet kevésből sokat adni.
Nem lehet vele komázni.
Nem lehet az ember saját zsebének tolvaja.
(Egy házaspár korcsma üzletet nyitott és mert mindketten szerették a bort, kikötötték, hogy egyik sem fog ingyen inni, hanem megfizetnek a borért. Ugy is történt. De mikor a bor elfogyott, azt látták, hogy mindössze csak 12 krajczárjuk volt, mert mikor a férj egy liter bort megivott, megfizette ugyan a 12 krt, csakhogy az asszony a maga fél liter boráért ugyan azt a 12 krt fizette oda a férjnek s igy ment ez mindaddig, mig a borból tartott.)
Nem lehet az ember fából, ki kell rugni a hámfából.
(Mulatni szeretők mondják.)
Nem lehet az ösztön ellen rugdalózni.
Nem lehet a tengert kanállal kimerni.
(Csekély eszközökkel nagy vállalatba fogni. – Szt.-Ágoston élete.)
Nem lehet vele okosan beszélni.
Nem lehet vig órája, ki vigabbat kiván.
Nem lesz abból duda, – vagy: karika.
(Nem fog sikerülni.)
Nem lesz belőle prédikácziós halott.
Nem lesz abból kovács, aki kalapácsot soha sem vesz kezébe.
Nem lépem át többé a küszöbét.
Nem lopnak annyit fejszével, mint észszel.
Nem lőnek azzal varjut.
Nem ludnak való a széna.
Nem megy szomszédba búért.
Nem megy a szekér, ha nem kenik.
Nem megy kutya szemébe a füst.
(Becstelen s vakmerő jellemzésére mondják.)
Nem mehetek fejjel a falnak.
(Nem győzhetem le az akadályokat.)
Nem mesterség.
(Könnyü dologra mondják.)
167Nem messze mehetni a hazugsággal, – vagy: csalárdsággal.
Nem messze van a láng a füsttől.
Nem méltó, hogy saruját, sziját megoldhassa.
Nem méltó, méltatlant pénzeért dicsérni.
Nem mind arany, mi fénylik
»Már most látom, nem mind arany a mi fényes,
Az egyenes sziv is lehet tekervényes.«
Nem mind barátod, a ki rád mosolyog.
Nem mind diák, kinek tintás az ujja.
Nem mind molnár, a ki lisztes.
Nem mindegyik beteg hal meg.
(Székelységi.)
Nem minden felhőből leszen eső.
Nem minden föld terem meg mindent.
Nem minden halálnak orvos az okozója.
Nem mindenkinek vet hatot a koczka.
Nem minden kulcs nyit meg minden ajtót.
Nem mindenkor használ a sirás.
Nem mindenkor üt le, mikor villámlik, – vagy: mennydörög.
Nem mind lencse, a mi lapos.
Nem mind leány, ki pártát visel.
Nem minden lövés talál.
(E szavakkal biztatta az egyszeri tábornok embereit az előnyomulásra s e pillanatban egy lövés őt találta. Ekkor azonnal hozzá tette: És ha talál, az a legszebb halál.)
Nem minden nap ragyog a nap.
Nem minden nap Jakab nap.
(Minden nap nem lehet vendégeskedni.)
Nem minden nap pap sajtja.
Nem minden pecsét alatt hever az igazság.
Nem minden rongyból lesz papiros.
Nem minden folt illik minden ruhára.
Nem minden virágból lesz gyümölcs.
Nem minden illik, ami szakad.
Nem minden az arat, aki vet.
Nem mindig ott az igazság, a hol az erőszak.
Nem mindig tollal, gyakorta fegyverrel is irják a törvényt.
Nem mind jó, a mi régi.
Nem mind kereszt az, amit annak tartanak.
Nem mind nagyságos úr, kit a czigány annak mond.
Nem mind okos, a ki tanult.
Nem mind szakács, aki kanalat tart kezében.
Nem mind biró, kinek pálcza van a kezében.
168Nem mind rossz, a mi szokatlan.
Nem mind szent, a ki templomba jár.
Nem mind tudós, a kinek pápaszem függ az orrán.
Nem mind tiszta buza, ami az ő földjén terem.
(Hazudik. Nem tisztességes uton jut valamihez.)
Nem mind kevély, aki ünneplőben jár.
Nem mind kevély, aki parancsol.
Nem mint akarnók, hanem amint lehet.
Nem mondja a feketét fehérnek.
(Igazmondó ember.)
Ne mosd, ha nem kezed szennye.
Nem mostohája a szájának, – hasának.
(Szereti a jó ételt s italt.)
Nem mozgatja a fülét.
Nem mozog a levél, ha a szél nem fú.
(Néhol igy is mondják: Nem indul a nád szélfuvás nélkül.)
Nem olvadva el szájában a vaj.
(Tapasztalt ember már ő.)
Nem oda Buda!
(Toldy Miklós paraszt munkával foglalkozván a réten, egy csoport katonát látott menni Buda felé, kik azonban a jó utat eltévesztve, más irányba tértek. Toldy ekkor a kezében volt szénarudat egyenesen kinyujtva, utánok kiáltott: Nem oda Buda! és megmutatta nekik, mely irányban menjenek. – E km. jelentése? nem ugy lesz, a mint te jónak hiszed, akarod. Szvorényi.)
Nem oda csap, a hová néz.
(Egy kancsal mészárosról maradt e km. Ő ugyanis, mikor le akarta ütni a marhát, úgy látszott, mintha társára nézett volna, ki a marhát kötélen tartotta, amiért is ez utóbbi megijedvén, elugrott és a marha megszabadulván, a mészárost elgázolta. – Mondatik e km. olyanra, ki mást cselekszik, mint a mit akarni látszik.)
Nem olyan fekete az ördög, mint a minőnek festik.
Nem ő találta fel a puskaport.
Nem őriztünk együtt disznót.
(Nem barátkozom, nem pajtáskodom vele.)
Nem örülnek a nyulak, mikor az agarak fiadzanak.
Nem pihenhet meg senki saját árnyékában.
Nem rövidül meg az Isten keze.
(Békési Gáspár hallván, – irja Erdélyi – hogy Erdélyben többé nem lesz maradása, hogy jószágai is lefoglaltatván, szétosztattak, egész megadással mondá: »Nem rövidül meg az Ur karja.»)
Nem rug patkót a bakkancsos lova.
Nem sajnálja nyelvét.
(Fecsegő, bőbeszédü.)
Nem singgel mérik az embert.
(Hanem érdeme szerint.)
Nem sok becsületet nyer, ki asszonyt megver.
(Bács megyei km.)
Nem sokat nyom a latban.
169Nem sirat egy fecskét egy nyár.
»Nem sirat egy fecskét egy nyár,
Nincs egy pénzben száz forint kár.«
Nem sok sót esznek meg együtt.
(Uj házasokra mondják, kik rosszul élnek egymással.)
Nem sok vizet zavar.
Nem sokat ér a csupa »hallom«, »mondom«.
Nem sokat vásitom ajtaját.
(Kerülöm az illetőt.)
Nem sokáig viszi már.
(Közel van halálához; – vagy: a tönkre jutáshoz.)
Nem sok mentség kell az igazmondáshoz.
Nem sült el a puskája.
(Nem érte el czélját.)
Nem szives, ami szines.
Nem szagolhatom.
(T. i. nem tudom, hogy mit akar, ha meg nem mondja.)
Nem szamárra való a kantár.
nem szeretnék körme közé jutni.
Nem szeretnék a nyelve alá jutni.
Nem szeretnék vele lopni menni.
(Fecsegőről mondatik.)
Nem szeretnék a bőrében lenni.
(Nem irigylem sorsát.)
Nem szereti eb a bőjtöt.
Nem szeméten szedik a gyöngyöt.
Nem szól a harang sem, ha nyelve nincs.
Nem szól, ha a kerék kiesik is.
(Makacsul hallgat.)
Nem szokta a czigány a szántást, – vagy: az eke szarvát.
Nem szoptam az ujjamból.
(Nem én gondoltam ki.)
Nem szokta, mint diák a kapát.
Nem szokta, mint hajdu a kaszát.
Nem találja helyét.
(Nyugtalan, izgatott.)
Nem tanácsos ellenséggel társpoharat inni.
Nem tarthat örökké, mint a lévai kályha.
(A lévai birák – meséli Ballagi – Pestről hozattak egy kemencze-állitót, ki a városházánál felállitotta a drága kemenczét, de azon éjjel le is dőlt. Kérdőre vonatván a mester, ő csak azt felelé: hogy hisz nem tarthat örökké.)
Nem tehénre való a gatya.
Nem teszi az ablakra.
(Akkor mondják valakinek pl. ha goromba levelet kapott.)
Nem terem a tövisen füge.
Nem tiszta a levegő.
(Figyelmeztetés, hogy nem kell tovább folytatni a beszédet, mert olyan van jelen, kinek ezt hallani nem szabad.)
Nem titok, a mit ketten tudnak.
170Nem tölti galléra mellé.
(Értsd utána: a bort, – hanem megissza.)
Nem tölti a bort csizmaszárába.
(Hanem a torkába.)
Nem töri csontod a szó.
Nem tudhat egy mester minden mesterséget.
Nem tud hová lenni bújában, – örömében.
Nem tudott az élni, ki nem tud meghalni.
Nem tud hová lenni, mint a tökbe esett egér.
Nem tudja az ember, mitől hizik.
Nem tudja, hol áll a feje.
Nem tudja eszének hasznát venni.
Nem tudja az ember, holta napjáig még mire jut.
Nem tudja az ember, mire virad.
Nem tudja, mi a félsz.
(Bátor ember.)
Nem tud zöld ágra vergődni.
(Pl. nem tud meggazdagodni.)
Nem úgy keresik a hat ökröt.
(Rosszul gazdálkodókra mondják.)
Nem úgy fázik, a mint reszket.
Nem úgy kelt fel, amint lefeküdt.
(Más történt, mint a hogy reményelte.)
Nem úgy van most, mint volt régen.
»Nem úgy van már, mint volt régen,
Nem az a nap süt az égen.
Nem illatozik a virág,
Kétszinüvé lett a világ.«
Nem úgy verik nálunk a czigányt.
(A beregszászi birónak lovát ellopta egy czigány. Egy idő mulva vásáron megismervén a biró saját lovát a tolvaj alatt s balkezével megragadván a kantárt, a másikkal botját kapta s a mint csak tellett tőle, a czigány hátát végig puffogtatta. A tolvaj érezvén, hogy jobban vakarják, mint viszket neki, mondja a birónak: Uram, nem ugy verik nálunk a czigányt. Hát hogyan? kérdi a biró. Mind a két kézzel! felelé a a tolvaj. Erre még jobban megboszankodván a biró, midőn a czigányt mind a két kézzel verni kezdé, a kantárt elresztette. A czigány ekkor sarkantyu közé vette a lovat s szerencsésen odébb állott. Ballagi.)
Nem ütöm fejemet a falba érte.
(Nem nagyon fáj a veszteség.)
Nem úszsza át a vörös tengert.
(A ki a mulatságban elázik. H.-M.-Vásárhely.)
Nem vagyunk egy kenyéren.
Nem varrták ingem gallérához.
Nem vájja ki egyik varju a másik szemét.
Nem várhatni el vad fától szelid gyümölcsöt.
Nem vásik benne a foga.
(Meg nem nyeri, a mit kiván.)
Nem ver Isten bottal.
Nem verik ki a mentét ujjából.
171Nem vetek neki két napot, hogy…
(Valamely dolog bekövetkezik.)
Nem vesz egyik pap a másiktól gyónópénzt.
Nem vész ki a magva.
Nem vitte rá a lelke.
Nem viszem a másvilágra.
(Az örökséghagyó mondja örököseinek, ha már életében vágynak a vagyonra.)
Nem voltam se tudója, se látója.
(Nem tudok a dologról semmit.)
Nem zörög a haraszt magától, – vagy: ha a szél nem fujja.
Nem zsák a világ szája, hogy bekössük.
Ne nevess: kifut a leves; ne nevess: elhül a leves.
(Szójáték.)
Ne orgonálj nekem.
(Ne beszélj, hallgass.)
Ne pipálj, ha dohányod nincs.
Ne rontsd a levegőt.
Ne rázd a fát, mely magától hullatja gyümölcsét.
(Ne zaklasd az embert, ki magától is ad.)
Ne sajnáld a papot, hisz pénzért imádkozik.
(N.-Tárkány.)
Ne szemeld a másét, csépeld a magadét.
Nesze semmi, fogd meg jól.
Ne szólj szám, nem fáj fejem.
Neszét vette a dolognak.
Ne szégyeld beismerni, ha hibáztál.
Ne szomorkodjál, légy vig, nem lesz ez mindig igy.
Ne szomoritsd szülőidet, úgy szeretnek majd tégedet.
Ne tanitsd a réczét úszni.
Ne tanitsd apádat kását enni.
(Ne tanitsd az idősebbet olyasmire, mit az jobban tud.)
Ne tedd magad oly kicsinynek, hisz nem vagy olyan nagy.
Ne tégy arról itéletet, amihez nem értesz.
Ne tovább a küszöbnél.
(Titokkal, családi dolgokkal.)
Ne vedd el, amit nem adhatsz.
Ne vedd forinton, amit garason vehetsz.
Ne vesd meg barátodat kis fogyatkozásáért.
(Barátunk sajátságait ismerni kell és tekintetbe venni, nem pedig gyülölni; hibáit el kell türni.)
Neveti a készet.
(Maga semmit sem indit.)
Ne ugorj ott, a hol árok nincs.
(Egy uri ember, ki szeretett mindenkit megtréfálni, meghivta néhány barátját a szőlőbe egy kis mulatságra. A szőlőbe becsipette őket és hazafelé menet szép holdvilágos idő lévén, a templom tornyának árnyéka épen azon uton esett keresztül, 172melyen mentek. Az árnyékot látva, hirtelen egy ötlete támadt és mondá barátjainak, hogy ő ma délután itt egy árkot huzatott, vigyázzanak, nehogy abba bele essenek. Erre valamennyien átugrották az árnyékát, – sőt egyikük el is esett a nagy ugrásban – minek másnap ők maguk is jót nevettek.)
Nevess a kis ujjamra.
(Durcáskodó, vagy: siró gyermeknek mondják ezt, oda tartva eléje a kis ujjat, mire azután a gyermek rendesen el is neveti magát.)
Nevet, mint a fóthi paraszt.
(Fóth, Pestmegyében.)
Nevet, – vigyorog – mint a fakutya.
(Szünet nélkül nevet, mint bolond.)
Nevet, mint a fazekas, ha feldűl.
(Boszankodik kára miatt.)
Nevet, mint a pék kutyája a zsemlyére.
Nevén szólitja a gyermeket.
(Érthető szavakkal fejezi ki magát; nem himez-hámoz; egyenesen kimondja az igazat.)
Négy dolog nem engedi magát eltitkolni.
(Ezek: tűz, viz, köhögés és szeretet. Pelkónál »viz« helyett »szegénység« áll.)
Négy fal, négy szem közt sok történik.
Négy lábu is megbotlik.
Négy szeme van s még sem lát.
(Szemüvegre mondják tréfásan.)
Néha a disznóláb is elsül.
(Érmelléki.)
Néha a varju is elég szépen krákog.
Néha a bolond is mond igazat.
Néha a kérdés is felelet.
Néha a vak is talál garast.
Néha a vak tovább lát a szemesnél.
(Sok pénze lévén egy vak koldusnak, azt alattomban a mezőre kivitte és elásta. Ezt komája észrevevén, még azon nap kiásta. Rövid idő mulva kincséhez menvén a vak koldus, mivel azt helyén nem találta, mindjárt komájára esett gyanuja. Hogy pénzét vissza nyerje, komájához megy és jó kedvet szinlelve, azt mondja neki, hogy miután rövid idő óta szép pénzecskét kaparitott össze, adjon neki tanácsot, hová tegye pénzét, hogy biztos helyen legyen. A koma kapván a jó alkalmon, azt javasolta, hogy oda tegye, a hová a többi pénzét tette. Ezt helyben hagyván a vak, a koma azonnal a mezőre siet és az ellopott pénzt helyére visszateszi, hogy a többit is kezéhez kaparitsa. Ott találván pénzét a vak, felvette s komájának háza előtt elmenvén, »a vak – ugy mondá – most továbbra látott a szemesnél.«)
Néha jobb a fél, mint az egész – vagy: fele gyakran több az egésznél.
(Pl. jobb felényit enni; aztán büntetésre is értetik.)
Néha napján; soha napján.
Néha kis felhőből is nagy eső lesz.
Néha reggel táncz, este pedig láncz.
(Előbb öröm, utóbb szomoruság.)
173Néha mindig részeg.
(Ehhez hasonlók: Némely asszony mind olyan. Talán bizonyos. Minden bizonynyal talán. Most vagy mindjárt stb.)
Néha többet használ a jóbarát az erszény pénznél.
Néma gyermeknek anyja sem érti szavát.
Néma mesterektől sok jót tanulhatni.
(Azaz könyvekből.)
Néma, mint a hal.
Néma, mint a sir.
Néma, mint a nagypénteki harang.
Német hasa van.
(Olyanra mondják tréfásan, kinek »hasmenése« van.)
Németnek Bécs, magyarnak Pécs.
Németnek negyven éves korában érik meg az esze.
Németnek szél (Seele) a lelek; kint (kind) a gyermeke; az apja fátér (Vater); eczetje eszik (Essig); az olaja öl (Oel); szalad a salátája (Salat); mász (Maas) a pintje; jár (Jahr) az esztendeje. Esője régen (Regen) volt; szegény is az áldása (Segen); hanem azért háj (Heu) a szénája; mert vizen (Wiesen) a rétje; de csak mégis rossz (Ross) a lova. Ha tűz van, fáért (Feuer) kiabál. Gebed (Gebet) az imádsága s ha meghalt, tót (Tod) veszi ki belőle a lelket stb.
(Mind ismert szójátékok.)
Nép szava: Isten szava.
Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.
Nézd meg az udvart, látod a gazdát.
Néz, mint varju az üres konczba.
(Koncz = velős csont.)
»Nincsen« veszi a »semmin« adottat.
(Lop.)
Nincs a hasnak lelkiismerete.
Nincs a zsidónak mennyben jussa.
»A zsidónak nincs Krisztusa,
Nincs is annak mennyben jussa,
Van neki egy zöld papucsa,
Azzal csuszik a pokolba.«
Nincs a papnak földön jussa.
Nincs arcza, hanem csak pofája.
Nincs a szegénynek féltő marhája.
Nincs a szükségnek szabott törvénye.
Nincs a viznek, – vagy: bornak rakonczája.
Nincs az a nagy hegy, melyet idővel el ne lehetne hordani.
Nincs benne köszönet.
(Nem szivesen s rosszul végzett munkában nincs köszönet.)
Nincs drágább a hegedűszónál.
(El is fáradsz, meg is fizetsz érte.)
Nincs drágább az időnél.
174Nincs egy betevő – vagy: megevő – falatja.
Nincs ember hiba nélkül.
Nincs édesebb, mint a méz.
»Nincs édesebb, mint a méz,
Ki mit szeret, arra néz.«
Nincs farsang bőjt nélkül.
Nincs hamisabb viz az asszonyok könyhullatásánál.
Nincs hazugság nélkül?
(Mikor valaki valószinütlen dolgot nagyon erősen állit.)
Nincs hely a világon, honnan pokolba ut ne volna.
Nincs helyén az esze, – vagy: a szive.
Nincs hová fejét lehajtani.
(Annyira szegény.)
Nincs ideje, ki az időre várakozik.
Nincs itthon a macska, czinczognak az egerek.
Nincs jobb szag, mint a penészes pénz illatja.
Nincs keservesebb a kegyelem kenyérnél.
Nincs kutya Szent-Pálon, mind megették a nyáron.
(Székely m.)
Nincs könnyebb a szónál.
(Mert azt fekve is ki lehet mondani.)
Nincs könnyebb a teli erszénynél.
Nincs közmondás igazság nélkül.
Nincs más baja, csak a torka véres.
Nincs mersze.
(Félénk, bátortalan, gyáva.)
Nincs mindennap vasárnap.
Nincs mit tenni, el kell menni.
Nincs mit tenni, meg kell enni.
Nincs müveltsége.
(Kártyázók mondása arra, ki nem tud tarokkozni.)
Nincs nagyobb szerencse, mint a jó házasság.
Nincs nagyobb baj a nincsenségnél.
(Hódmezővásárhelyi.)
Nincs nehezebb a katona kenyérnél.
Nincs nehezebb seb, mint a mit a rokon kéz ejt.
Nincs okosabb fia az apádnak?
Nincs nehezebb a könnyü uti költségnél.
Nincs nehezebb az üres kosárnál.
Nincs oly dolog, melyet meg nem hajt az idő.
Nincs oly gazdag, ki másra ne szoruljon.
Nincs oly kut, mely ki ne fogyna, ha mindig húzzák.
Nincs olyan jó, kiben gáncsot ne leljenek.
Nincs oly rakott szekér, melyre még egy villával ne férne.
(A magyar ember jólakott vendégét kinálja e mondással.)
Nincs oly tele zsák, melyikbe egy szem ne férne.
175Nincs oly kevés, ami elég nem volna.
Nincs oly rossz kert, melyben jó is ne teremne.
(Nincs oly rossz ember, akitől valami jó is ki ne telnék.)
Nincs oly hazugság, melynek ne akadna csudálója, – vagy: hivője.
Nincs oly nap, melyen valami jót ne cselekedhessünk.
Nincs oly öreg, ki tovább ne kivánna élni.
(Egy szegény öreg ember elment az erdőbe fát szedegetni, hogy szobáját füthesse. Midőn már jókora köteget összeszedett, föl akarta azt a vállára emelni, de igen gyenge lévén, nem tehette azt. Ekkor tehetetlenségében elkeseredve mondá: Miért késik oly soká a halál, hiszen én már ugy sem vagyok e világra való; nekem legjobb volna meghalni. Erre megjelent a halál és azt mondá: itt vagyok, hivtál, mit akarsz tőlem? Erre azt felelte az öreg: emeld föl a vállamra ezt a fát.)
Nincs oly rossz könyv, mely valamikép hasznos ne lehetne.
Nincs oly hosszú, aminek vége nem volna.
Nincs oly sok, hogy el ne fogyjon, ha nem kimélik.
Nincs oly szilaj tinó, melynek szarvát meg ne lehessen fogni.
Nincs oly titok, mely idővel ki ne nyilatkozzék, – vagy: ki ne tudódnék.
Nincs ott czigánynak csontja.
(Ha ütnek valakit, vagy megüti magát valaki és fájlalja, akkor szokták ezt tréfásan mondani.)
Nincs otthon a gazda.
(Ahol nem akarnak kölcsön adni, azt mondják: nincs otthon a gazda. Igy e km. – Erdélyi szerint – nem akarást jelent.)
Nincs öröm üröm nélkül.
Nincs pokolból szabadulás.
Nincs rá jó idő.
Nincs rajta emberi ábrázat.
Nincs rendén a szénája.
Nincs rózsa tövis nélkül; – de öröm sincs bánat nélkül.
Nincs rosszabb a kölcsönnél.
Nincs rosszabb a szegény zsidónál, száraz sertésnél és részeg asszonynál.
Nincs se kedvesebb, se rövidebb a »szép«-nél.
Nincs szabály kivétel nélkül.
Nincs szégyene, – nincs pofája.
(Szemérmetlen, arczátlan.)
Nincs szebb szó az arany pengésénél.
Nincs szerencséje az igazmondáshoz.
Nincs szive; – vagy: kőből van a szive.
(Szivtelen, kegyetlen.)
Nincs török a nyakunkon.
(Ugy is mondják: Nem hajt a török. – Mondatik, midőn valakit ok nélkül sietségre nógatnak.)
176Nincs uj a nap alatt.
Nincs tiszta kanala.
(Nem mer oda menni.)
Nincs vétke a pénzes embernek.
Nincsenek otthon a felső emeleten.
(Nincs ész.)
No már ez öreg hiba.
Nosza eb után komondor.
Nők »igen« és »nem« szava közt tűhegy sem fér el.
Nőnek szája a kardja, – vagy: nyelve a fegyvere.
Nő, mint a gomba.
Nő a ház eleje, – vagy: teli van a kas.
(Terhes asszonyokra mondják.)
Nőt a kevés beszédüség ősziti meg.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages