O.

Teljes szövegű keresés

O.
Ocsmány beszélgetés, erkölcsvesztegetés.
Oda adná az ingét is.
(Jó szivü, adakozó.)
Oda fut az ember, a hová a többi tódul.
Oda megy, hová a császár is gyalog jár.
Oda se neki, mint Kardos a fazéknak.
(Hegylja, Bodrog-Kereszturi.)
Oda se néz a bajnak.
Oda vagyunk falustól.
Oda vagyunk várostól.
Oda vagyunk kocsistól.
Oda vagyunk lovastól.
(Bajban vagyunk.)
Oda sózott neki.
(Oda szólt, vagy oda vágott neki.)
Oda ültették az egyesbe.
(Elzárták.)
Odább állott a lőcs árával.
(Nem fizetett érte.)
Okosabb akar lenni a csirke a tyúknál.
179Okosabb enged.
Okosan van a csizma fejelve.
Okos asszony nem marad gyermek nélkül.
Okos azt is elhallgatja, amije van, a bolond azzal is dicsekszik, amije nincs.
Okos biró a részeget józan korában bünteti.
Okos egérnek több lyuka van.
Okos bolond.
(Bolondnak látszik, de azért a maga hasznáról nem felejtkezik meg.)
Okos ember ellenségétől is tanul.
Okos ember kevés szóból is ért; okos ember kevésből is sokat ért.
Okos ember más kárán tanul.
Okos embernek mester a neve.
Okos embernek mindenütt van kelete.
Okos embernél próbált dolog mind az ész, mind a mész; – vagy: mind a só, mind a szó.
(Szójáték.)
Okos ember mindenkor otthon van.
Okos embert egy szaváról is megismerhetni.
Okos embert nem a kakuk tojja.
Okos embert csak egyszer lehet megcsalni.
Okos feleség nagy Isten ajándéka.
Okos gazda a kárt is jóra forditja.
Okos gazda a szomszéd házát is védelmezi a tüztől.
Okos, ha botlik, nagyot botlik.
Okos, mint a kecskeméti szélmalom.
(Olyanról mondatik, ki mindig hallgat, hogy okos embernek lássék; mint a kecskeméti szélmalom, melyet ritkán látott, hallott ember forogni. – Bezzeg kevés hasznát is láttak – Ballagi szerint.)
Okos, mint a nádi veréb.
Okos, mint a bécsi kos.
Okos, mint a vén kos.
Okos, mint a tavalyi kos.
Okos, mint a tordai malacz.
(Tordán – Ballagi meséje szerint – egy sebesen hajtó kocsis egy utban alvó malaczot taposott össze. A biró eleibe hajtatván, a malacznak gazdája ez eseten nyerekedni akarván, azt állitá, hogy a malacz már egy esztendős volt. De a biró a malacznak annyi idejét lehetetlennek mondá, mert ha a tordai malacz esztendős, van annyi esze, hogy a kocsi előtt felugorjon.)
Okos, mint a serki malacz.
(Tolna m.)
Okosnak áll a világ, – vaknak az alamizsna.
180Okos nem vár a szerencsétől.
Okos nem ütközik kétszer egy kőbe.
Okos nem jár »gondolom« szerint.
Okos ember többet fordit egy pénzen, mint más aranyon.
Okosság szüli a gazdagságot.
Olajt önt a tüzre.
(A bajt, a veszedelmet még fokozza.)
Oláh csak sülve jó.
(Csongrád megyei.)
Oláh után szokik a disznó.
Olcsó az ember, a hol sok van.
(A hol sok a versenytárs.)
Olcsó kocsisnak több a pénze.
(Eladja a zabot.)
Olcsó, mint a czigányhal.
Olcsó husnak híg a leve.
Oldalán kamarája, mint a baranyai embernek.
(A baranyai paraszt szobájából ki nem megy tarisznya nélkül, melybe kenyeret, szalonnát és hagymát tesz. »Add ide anyjuk – ugymond – a tarisznyámat, hadd öltözzöm föl.«)
Oldal Pállal beszélt.
(Megszökött.)
Oldalbordáját is meg lehet olvasni.
(Nagyon sovány, kiaszott.)
Oldalról köti a derest.
(Lopott ló.)
Oldalát kifurná, ha meg nem mondaná.
Oltárról is lopna.
Oltár előtt kötött parolát nem oly könnyü feloldani, mint a rossz varrást.
(Oltár előtti parola = házasság. – Kovács.)
Oltatlan mész meggyullad a nedvességtől.
(Bor éleszti a barátságot.)
Olvad, mint a vaj.
Olvasott juhot is megeszi a farkas.
Olvassa a medve zsoltárt.
(Dörmög.)
Olyan a hasa, mint a dob.
(Igen sokat evett; felpuffadt a hasa.)
Olyan a hangja, mint a repedt fazéké.
Olyan a szakálla, mint a szegény ember buzája.
(T. i. ritka.)
Olyan a világ: sokat igér, keveset ád.
Olyan atyafija, mint az ökör a lónak.
Olykor az egyenes is meggörbül.
Olyan az orra, mint a bécsi torony.
(Nagy orru.)
Olyan bátrak, mint a hét sváb.
(Heten mentek egy nyulra, mégis megfutamodtak.)
Olyan bolond több is akad.
Olyan bolond, hogy király is lehente.
(Már t. i. a bolondok között.)
181Olyan czifrán öltözik, mint Csicsóba készülne.
»Léva, Tátika lejtőt jár,
De Csicsó is vendéget vár.«
Olyan derék ember, hogy kilencz puszta faluban sincs párja.
(Székelységi.)
Olyan éhes, mint a molnár csirkéje.
(O.-Becsei km.)
Olyan harag ingyen kél, melytől senki sem fél.
Olyan hideg, mint a pápista pap.
(Tolna m.)
Olyan huszár lesz belőle, hol felül, ott le is száll.
Olyan igaz, mint kétszer kettő négy.
Olyan igaz, mint hogy az Isten az égben van.
Olyan igaz, hogy tizenkét czigány is megesküdnék rá.
Olyan igaz, mint az öklöm, bizonyitja a könyököm.
(Csongrád m.)
Olyan jó ember, mint a falat kenyér.
Olyan jó, hogy még a kutyák is megugatják.
(Többen elmentek vadászni. Egyikök a tüznél maradt szakácsnak; főzött paprikást. De ha paprikás akar lenni, hadd legyen paprikás, szólt magában és hatalmas adag paprikát, jó erőset, hintett az ételbe. Jönnek a lakomára társai »Ahá – mondja az egyik – tudtam, hogy paprikás lesz«, s mert szerette azt jó paprikásan, titkon ő is bele markol a magával hozott paprikából, s az ételbe hint. Igy tett a 3-ik és a 4-ik is. Evésre kerül a sor, megizleli az 1-ső, csak fintorgatja az orrát, egyet köhint s mit sem szólva leteszi kanalát. Igy tesz a többi is. Az étel agyon lévén paprikázva, élvezhetlenné lett, – oda adták a kutyáknak. Mohó vágygyal esnek neki a kutyák. – Alig hogy az első falatot felhabzsolták, kezdődött rendbe a tüszkölés, orrfintorgatás; végre azok sem lévén képesek a jó illat kivánt ételből enni, kitöltötték rajta bosszukokat akkép, hogy a tál köré álltak és hatalmasan megugatták az ételt. »No lám, – szólt az egyik vadász – olyan jó az étel, hogy még a kutyák is megugatják.« – Azóta ez közmondássá vált.)
Olyan kevély, mintha egész a diófáig az övé volna.
Olyan kevély, hogy a kalapját se tudja egyenest tenni.
(Székelységi.)
Olyan kevély, hogy alig tud a lábán állni.
(Székelységi.)
Olyan kevély, mintha ő csinálná a spanyol viaszt.
Olyan kevély, mintha ő csinálná a tajtpipát.
Olyan kövér, mint az agyag.
Olyan kövér, mint a retek.
Olyan kövér, mint a gyúrott háj.
(Székelységi.)
Olyan levelet irok neki, hogy nem teszi ablakába.
Olyan magamszőrü.
Olyan messze, mint Bécs Amerikától.
Olyan messze, mint Makó Jeruzsálemtől.
182Olyan nem minden bokorban terem.
Olyan, mint a két szinü keszkenő.
(Keszkenő = kendő.)
Olyan, mint a kőrösi szentelt viz: sem nem használ, sem nem árt.
(Kőrösön kálvinisták laknak.)
Olyan, mint a légy az aludt tejben.
Olyan, mint a váltott gyermek.
(Babonás km.)
Olyan, mint a váz.
(Nagyon sovány emberre mondják.)
Olyan, mint a bazsarózsa.
(Piros pozsgás, egészséges.)
Olyan, mint a napon sült málé.
(Margalits.)
Olyan, mint a bőjti boszorkány.
Olyan, mint a vert had.
(Szomoru, levert, bágyadt.)
Olyan, mint a rossz óra, mely máskép mutat és máskép üt.
Olyan, mint a rossz pénz.
(Nem marad egy helyen; nyughatatlan.)
Olyan, mint a kürtő dugó.
(Szabolcs m.)
Olyan, mint a tót (ember) nadrágja.
(Őrségi.)
Olyan, mint a kopogó fa.
(Székelységi.)
Olyan, mint a százrétü paczal.
(Sokféle beosztásu.)
Olyan, mint az áspis-kigyó.
(Hamar fölfortyan.)
Olyan, mint az árnyék.
(Sovány, vékony, vézna.)
Olyan, mintha koporsóból, – vagy sirból húzták volna ki.
Olyan módja van, mint a grófnak.
Olyan módja van, mint a bárónak.
Olyan nincs a pakliban.
Olyan nincs a sifonérban.
Olyan ostoba, hogy falat lehetne vele dönteni.
Olyan pofát vág, mint tót a savanyu uborkától.
Olyan régen volt, hogy már talán nem is igaz.
Olyan rossz, hogy az ördögnek sem kell.
Olyan sovány, hogy árnyékot sem vet.
Olyan tedd-ide, tedd-oda ember.
(Anyámasszony ember.)
Olyan rossz idő van, hogy a kutyát sem kellene a házból kihajtani.
Olyan sötét van, hogy a vasas kereket is hozzá lehetne támasztani.
(Hódmezővásárhely.)
Olyan sötét van, hogy megállana benne a vasvilla.
(N.-Tárkányi.)
Olyan szivesen látták, hogy alig találták helyét.
(Kedves vendég volt.)
Olyan szemeket vet rá, mint a kutyára.
Olyan templomba jár, a hol üveggel harangoznak.
(T. i. a korcsmába.)
Olyan vén, mint Mathuzálem.
Olyan zsúfolva volt, hogy nem lehetett volna egy tűt leejteni.
Olyan vörös lett, mint a rák.
183Olyan, a milyen a hire.
(Székelységi.)
Olyan, mint az elevenkényes.
(Fürge, eleven. Elevenkényes tájszó, annyi mint higany.)
Olyan savanyu a bora, hogy kinyilik a bicska tőle.
(Bicska, bugyli, kulicska, kusztora = fanyelü paraszt zsebkés. Tájszók.)
Olyan lett, mintha leforrázták volna.
Olyan szép, hogy még a sirás is jól áll neki.
(Székelységi.)
Olyan szegény, mint a templom egere.
(Nagyon szegény.)
Olyant hazudott, hogy maga sem hiszi.
Olyat mondok, hogy magam is megbánom.
Olykor a mester is elhibázza a vecsernyét.
Omodé vára.
(Elpusztult jószágra mondják.)
Orbán megrázta a szakállát.
(Májusi havazáskor mondják.)
Orbán szele.
(Szeszélyes.)
Onnan visznek, a hol van, addig visznek, amig van.
(Lopnak.)
Orczátlan sehol sem vall szégyent.
Ordit a szamár, szél lesz.
(Tréfás s babonás mondás.)
Ordit, mint a pap kutyája.
(Elbizakodott.)
Orgazda, tolvaj mind egy zsákba való.
(Mindketten bünösök.)
Orgazdát egy szeggel föllebb akasszák.
(Kovács P.)
Oroszlány is rászorult az egérre, midőn hálóba került.
(A hatalmas is rászorulhat a gyengébbre.)
Orosznak csak délig van esze.
(Szatmári km.)
Orrával turja a földet, mégis szegény marad.
Orránál fogva vezetik.
(Tetszés szerint bánnak vele.)
Orrára vette.
(Megneheztelt, megharagudott.)
Orrod ime megmutatja, hogy hazudol.
Orrom után megyek.
(Tolakodó kérdezősködőnek mondják e kérdésre: Hová megy?)
Orrt kapott.
(Megdorgálták.)
Orsolya – okt. 21. – a káposztát gyalulja.
Orvos és gyóntató előtt káros a titoktartás.
Orvos ha embert öl, sem fél a hóhértól.
(Mert nem vonják kérdőre.)
Orvosságot nem kell megköszönni.
(Mert akkor nem használ. Babonás km.)
Ostoba, mint a borju.
Ostoba, mint a csizmám talpa.
Ostoba, mint a ló.
184Ostoba, mint az ökör.
Ostoba, mint a szamár.
Ostoba, mint a tulok.
Ostoba, mint a bodrogközi rigó.
(A bodrogközi rigóról tréfásan azt tartják, hogy nem tanul meg énekelni.)
Otthonn jó, mint a komáromi leány.
(Ez – Pelkó szerint – rendkivül jó volt, mindig honn ült.)
Otthonn parancsolj, – másutt hallgass.
Ott ad Isten esőt, a hol akarja.
Ott a pénznek legkevesebb becse, a hol verik.
Ott az ut, hol a kerékvágás.
Ott döglik, a hol van.
(Marhavész alkalmával elhullván a czigány egyik tehene, azt mondá nagy hetykén: ott deglik á hol ván! Mikor a második elhullott, azt mondá: jut is, márád is; mikor a harmadik és utolsó is elhullott, nagy búsan sóhajtá: hálá Isten megszünt a márhádeg!)
Ott egyél, a hol dolgoztál.
Ott felejtette a kis széket.
(Időn túl mulat valahol.)
Ott hagyta a fogát.
(Ott veszett pl. a háboruban.)
Ott is más pennával irnak már.
(H.-M.-Vásárhelyi.)
Ott hagyta, mint Szent Pál az oláhokat.
Ott hagyta a kapufélfánál.
»Megöleled kapum fáját,
Ugy siratod a gazdáját.«
Ott hagyták a faképnél.
(Magára hagyták, mindenki elpártolt tőle.)
Ott is vakaródzik, a hol nem viszket.
Ott is arat, a hol nem vetett.
(Más verejtékén él.)
Ott is terem a gazember, a hol nem vetik.
Ott járt az iskola mellett.
(Nem tanult az iskolában.)
Ott jó élni, hol gombóczczal hajigálják az embert; ott lenne jó katona, a hol gombóczczal hajigálnak.
»Gyere pajtás katonának.
Nem megyek, mert levágnak.
Dehogy vágnak, dehogy vágnak,
Csak gombóczczal hajigálnak.«
Ott járt, a hol nem kellett volna.
Ott keresd a napot, a hol feljő.
Ott leszek én akkor!
(Nélkülem nem esik meg.)
185Ott olts, a hol ég.
(Ott segits, a hol baj van.)
Ott se fonják kolbászszal a sövényt.
Ott szakad le a jég, a hol legvékonyabb.
Ott szakad a kötél, a hol leggyöngébb.
Ott tapogatja, hol nem fáj.
Ott telik, a hol van.
Ott van, a hol a mádi zsidó.
(Mád, Zemplénben.)
Ó bornak, vén leánynak nem egy az ára.
Ólom lábon jár.
(Lassu járásu.)
Ólom-madár.
(Nehézkes, gyámolatlan ember.)
Ó Moravicza, jaj Pacsér, átkozott Csantavér, kenyeretlen Bajsa.
(Bácskai falvak jellemzése. – Margalits.)
Óperencziás tenger.
(Mesékben fordul elő. Hol volt, hol nem volt, még az óperencziás tengeren is túl volt. Ebből: »Ob der Enns.«)
Óra járásából is megitélheted a várost.
Ó szalonna jó a háznál.
Óvd magadat a szakállas asszonytól.
(Mátyás király három dolgot tartott kellemetlennek: a kétszer főtt levest, a megbékélt barátot és a szakállas asszonyt. A kétszer főtt levesben mindig van valami izetlenség; a megbékélt barátban valami harag; a szakállas asszonyban valami férfiasság, mely utoljára kutyasággá válik. – Dugonics.)
Ó zsákba nem jó uj buzát tölteni.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem