S.
S.
Saját árnyékától is megijed.
(Félénk s gyáva.)
(Félénk s gyáva.)
Saját zsebébe hazudik.
(Olcsóbbnak mondja az árút, mint a mennyiért vette.)
(Olcsóbbnak mondja az árút, mint a mennyiért vette.)
Saját szakállára.
(Saját hitelére.)
(Saját hitelére.)
Sajt és kenyér két tál étel a szegénynél.
Sajt reggel arany, délben ezüst, este álom.
Sarkalással szokott a szegény fizetni.
Sarkára hágtak.
(Utólérték a rosszban.)
(Utólérték a rosszban.)
Sarkával fenyegi az ellenséget.
(Fut az ellenség elől.)
(Fut az ellenség elől.)
Saroglyában hagyták.
(Megfeledkeztek róla.)
(Megfeledkeztek róla.)
Sarokba szoritották.
(Kellemetlen helyzetbe juttatták.)
(Kellemetlen helyzetbe juttatták.)
Sas legyet nem fogdos.
Sasnak sas a fia.
»Csak sast nemzenek a sasok,
Nem szül gyáva nyulat
Nubia párducza.«
»Csak sast nemzenek a sasok,
Nem szül gyáva nyulat
Nubia párducza.«
205Sast tanit repülni.
(Okosat tanit a járatlan.)
(Okosat tanit a járatlan.)
Savanyu a szőlő.
(A mesebeli róka után.)
(A mesebeli róka után.)
Savanyu, mint az eczet.
Savanyu, mint a káposztalé.
Savanyu, mint a korhelyleves.
Savanyu pofát vág.
(Kedvetlen, szomoru.)
(Kedvetlen, szomoru.)
Savát, borsát megadni.
(Valamely dolgot jól elintézni.)
(Valamely dolgot jól elintézni.)
Sáhos abrosznak szebb a szine, mint visszája.
Sánta lábat nehéz eltitkolni.
Sántit a beszéde; – sántit a hasonlata.
Sápadt, mint a beteg.
Sápadt, mint a haldokló.
Sápadt, mint a halál.
Sár fazékra sár födő való.
Sárga, mint a viasz.
Sárga, mint az arany.
Sárga, mint a czitrom.
Sárga, mint a narancs.
Sárga, mint az irigység.
Sári-vári labancz.
(Haszontalan katona.)
(Haszontalan katona.)
Sárkányfogat vetni.
(Erdélyi szerint: értik alatta az oly okot, mely sok apró eredményben születik meg ujra.)
(Erdélyi szerint: értik alatta az oly okot, mely sok apró eredményben születik meg ujra.)
Sárkány tejet szopott, – vagy: sárkány tejen hizott.
(Kegyetlen ember.)
(Kegyetlen ember.)
Sárkányt ölt az apja.
(Érelme: régi nemes családból való.)
(Érelme: régi nemes családból való.)
Sáros csizmámat se törlöm hozzá.
Sárt sárral csapják vissza.
Sebaj papéknál, egészséges a mester.
Sebes, mint az istennyila.
Sebes, mint a menykő.
Sebes, mint a nyíl.
Sebes, mint a szél.
Sebes, mint a ráró madár.
Se bűt, se bát nem mondott.
Se eleje, se hátulja; se háza, se tüze; se jobbra, se balra; se hossza, se vége; se ide, se oda; se keze, se lába; se étele, se itala; se hal, se hus; se teszi, se veszi; se hideg, se meleg; se oka, se foka stb.
Se eleje, se vége, – mint az örökkévalóságnak.
Se ereje, se veleje.
(Testileg, lelkileg nyomorék.)
(Testileg, lelkileg nyomorék.)
Se fia, se lánya; – se kutyája, se macskája; – se szőre, se bőre.
206Se füle, se farka nincs beszédjének.
(Értelmetlen beszéd; birálaton aluli tárgyra s több effélére is mondják.)
»Boczi, boczi tarka,
Se füle, se farka.«
(Értelmetlen beszéd; birálaton aluli tárgyra s több effélére is mondják.)
»Boczi, boczi tarka,
Se füle, se farka.«
Se hete, se hava, máris parancsol.
Se hire, se hamva.
(Régen megégették a holtat s eltették hamvát. Legnagyobb szerencsétlenség volt temetetlenül elveszni, mikor hirét sem volt hallani, hamvát sem volt látni a holtnak.)
(Régen megégették a holtat s eltették hamvát. Legnagyobb szerencsétlenség volt temetetlenül elveszni, mikor hirét sem volt hallani, hamvát sem volt látni a holtnak.)
Se hite, se lelke, – vagy: se oltárja; se hite, se szive, se lelke.
Sehol sem jobb a viz, mint tulajdon forrásánál.
Sehonnai.
(Jött-ment ember.)
(Jött-ment ember.)
Se ingem, se gallérom.
(Nem rokonom, semmi közöm hozzá; közömbös előttem.)
(Nem rokonom, semmi közöm hozzá; közömbös előttem.)
Se Istentől, se embertől nem fél.
Segit az ördög a magáénak.
Segits magadon, az Isten is megsegit.
Se ize, se büze.
»Isten adta vize,
Se ize, se büze.«
»Isten adta vize,
Se ize, se büze.«
Sejti, mint macska az esőt.
(Ó-Becsei.)
(Ó-Becsei.)
Se károm, se hasznom benne.
Se kicsije, se nagyja.
(Se gyereke, se felesége nincs.)
(Se gyereke, se felesége nincs.)
Se kinn, se benn, mint az ablakfa, – vagy: mint az ajtó küszöb.
Se ki, se be, mint Tót Janó a lakodaloma.
Se kovásza kenyerének, se vize malmának.
Se látója, se hallója nem voltam.
Selyem az élet, – kócz a jövedelem.
Selyem és bársony kioltja a konyhában a tüzet.
Semmi az – katona dolog.
Semmiből sem jó a sok.
Semmi haszon munka nélkül.
Semmi hire, mint a szökevénynek.
Semmin vették, ingyen adták.
Semmi, rosszabb a sajtnál.
(Erdélyi szerint – Mátyás király igy értette: a semmi rosszabb, mint a sajt.)
(Erdélyi szerint – Mátyás király igy értette: a semmi rosszabb, mint a sajt.)
Semmi sem oly édes, mint a lopott boldogság.
(Tiltott gyümölcs édesebb.)
(Tiltott gyümölcs édesebb.)
Semmi sem tökéletes a nap alatt, – vagy: semmi sem tökéletes a világon.
Semmi sem uj a nap alatt.
Semmi sem lett belőle, mint a tót fiából.
(Egy tót, fiát a szomszéd faluba akarván keresztelésre vinni, tarisznyájába erősen bele csömöszölte s hátára vetette. Csikorgó tél levén, a gyermek megfagyott. Amint 207a paphoz megérkezett, a gyermeket a tarisznyából kivette s meghorgadt ujjait látván, csak azért sajnálta halálát, mert amint ujjai mutatják, jeles dudás lett volna belőle. De ime most, ugy mondá, semmi sem lett kedves fiamból.)
(Egy tót, fiát a szomszéd faluba akarván keresztelésre vinni, tarisznyájába erősen bele csömöszölte s hátára vetette. Csikorgó tél levén, a gyermek megfagyott. Amint 207a paphoz megérkezett, a gyermeket a tarisznyából kivette s meghorgadt ujjait látván, csak azért sajnálta halálát, mert amint ujjai mutatják, jeles dudás lett volna belőle. De ime most, ugy mondá, semmi sem lett kedves fiamból.)
Semmi sem tapad ugy a testhez, mint hidegben a rongyos guba.
(Mert erősen fogja, a ki viseli. Ungmegyei km.)
(Mert erősen fogja, a ki viseli. Ungmegyei km.)
Semmi sem tart örökké.
Semmi szin alatt; semmi esetre; semmi közöm hozzá; semmiből semmi stb.
Semmit sem hoz a konyhára.
(Nem hoz hasznot.)
(Nem hoz hasznot.)
Semmit sem használ a sirás.
(A szegények rimánkodásaira mondják.)
(A szegények rimánkodásaira mondják.)
Sem orczája, sem szégyene.
(Arczátlan, pofátlan; nem tud pirulni.)
(Arczátlan, pofátlan; nem tud pirulni.)
Se országa, se világa, – vagy: se hazája; se Istene, se hazája, se Istene, se lelke.
»Se országa, se hazája,
Mégis piros az orczája.«
»Se országa, se hazája,
Mégis piros az orczája.«
Se ne ártson, se ne használjon, mint a barát áldása.
Se nem ritka, se nem drága, a mi közös.
Senki feje nem illik úgy az ember nyakához, mint önmagáé.
(Mátyás király követségbe akarta küldeni Kinizsit a törökökhöz, mi fejébe kerülhetett volna Kinizsinek, s egyszersmind biztatta, hogy azon esetre, ha megölik, haddal megy a törökre s 30 ezer fejet vágat le az övéért. – Igen ám, – felelé Kinizsi – de a harminczezer fej közül egy sem fog illeni az én nyakamra.)
(Mátyás király követségbe akarta küldeni Kinizsit a törökökhöz, mi fejébe kerülhetett volna Kinizsinek, s egyszersmind biztatta, hogy azon esetre, ha megölik, haddal megy a törökre s 30 ezer fejet vágat le az övéért. – Igen ám, – felelé Kinizsi – de a harminczezer fej közül egy sem fog illeni az én nyakamra.)
Senki sem ad gondolkozásáról vámot.
(Gondolatáért senkit sem büntetnek meg. Római jogi km.)
(Gondolatáért senkit sem büntetnek meg. Római jogi km.)
Senki sem barátja a szegénynek.
Senki sem boldog halála előtt.
Senki sem érzi a maga büzét.
Senki sem irigyli a pad alját.
Senki sem lehet biró a maga ügyében.
Senki sem lehet kereszt nélkül.
Senki sem lehet oly gazdag, hogy másra ne szoruljon.
Senki sem nagy úr szolgája előtt.
Senki sem nézi, mit eszem és iszom, hanem mikép ruházkodom.
Senki sem próféta a maga hazájában.
Senki sem szolgálhat két úrnak egyformán.
Senki sincs fogyatkozás, – hiba, – vétek – nélkül.
Senkinek sincs homlokára irva halála órája.
Se ördöge, se angyala; se papja, se barátja.
Se pénz, se posztó.
(Mindenét elvesztette.
»Minthogy se pénz, se posztó,
Búcsúzik a szinlaposztó.«
(Mindenét elvesztette.
»Minthogy se pénz, se posztó,
Búcsúzik a szinlaposztó.«
208Seregestől jön a szerencsétlenség.
Serény ló jobban megérdemli az abrakot, mint rest kocsis a kenyeret.
Serény tanitónak kemény a neve.
Serkéből lett tetü jobban csip.
(Rosszabb a szegényből lett, mint a született ur.)
(Rosszabb a szegényből lett, mint a született ur.)
Se szeri, se száma.
Se tücski, se hajts ki.
(Nagy a szegénység; nincs neki marhája.)
(Nagy a szegénység; nincs neki marhája.)
Se testének, se lelkének nincs hová lenni.
Se télen szalonnát, se nyáron bundáját el nem hagyja az okos.
Sétál, mint kunok ebe a homokon.
Sétál, mint a görög az üres boltban.
Sétál, mint a páva.
Siet mint a borbély, hogy későn ne járjon.
(Egy kényesen nevelt ifju véletlenül felkarczolta egy kissé fejebőrét és tüstént borbélyért szalasztotta inasát. Megérkezvén a borbély s s karczolásnak csekélységét látván, tetette magát, mintha a sebet életveszélyesnek találná, ugyan azért megparancsolta az urfi inasának, szaladjon a borbélymühelybe s hozza el rögtön a gyógyszert, különben az urfi meg is hallhat. Erre az ifjur nagy rettegve szólt, hogy a haláltól nagyon fél.– Én is – felelt vissza a borbély, – attól tartok, hogy az urfinak feje hamarább meggyógyul, mint az ír elérkezik.)
(Egy kényesen nevelt ifju véletlenül felkarczolta egy kissé fejebőrét és tüstént borbélyért szalasztotta inasát. Megérkezvén a borbély s s karczolásnak csekélységét látván, tetette magát, mintha a sebet életveszélyesnek találná, ugyan azért megparancsolta az urfi inasának, szaladjon a borbélymühelybe s hozza el rögtön a gyógyszert, különben az urfi meg is hallhat. Erre az ifjur nagy rettegve szólt, hogy a haláltól nagyon fél.– Én is – felelt vissza a borbély, – attól tartok, hogy az urfinak feje hamarább meggyógyul, mint az ír elérkezik.)
Siet, mintha a halál kergetné.
Siet, mintha török kergetné.
Siet, mint varga a vásárra.
Siet, mint aki panaszra megy.
Sietség, nyereség.
(Szeged vidéki.)
(Szeged vidéki.)
Simitsa meg a lapos guta!
(Káromkodás-féle.)
(Káromkodás-féle.)
Sima, mint a bársony.
Sima, mint a gyémánt.
Sima, mint a jég.
Sima, mint a márvány.
Sir kezében a munka.
(Igen rest emberre mondják.)
(Igen rest emberre mondják.)
Sir, mint a sebes eső.
»Sir az egyik szemem, a másik könyezik,
Sirjon mind a kettő, mint a sebes eső.«
»Sir az egyik szemem, a másik könyezik,
Sirjon mind a kettő, mint a sebes eső.«
Sír kiegyenesiti a nyomorékot is.
Sirás, asszonyi fogás.
Sirás meg nem rútitja a szépet.
Sirásnak is van ideje.
Sirással meg nem élsz; sirással akarja meggyőzni a világot; sirhatsz, mert van okod reá; siralmas életet él.
(Székely mondások.)
(Székely mondások.)
Sirva jöttünk a világra, siratva távozunk.
209Sirva néz utána.
(Pl. ha az üzletember kényszerüségből nagyon olcsón adja el áruit.)
(Pl. ha az üzletember kényszerüségből nagyon olcsón adja el áruit.)
Sirva vigad a magyar.
Sivit, mint a fába szorult féreg.
Sivit, mint a halálmadár.
Skarlát, gránát, nyuszt Léva, Tata, Csuszt!
(Csáki László, 1749-ben országbiró, igen pompásan jelenvén meg az országgyülésen, egy főpap mondá rá, hogy hátán uradalmak vannak. Hihetőleg ekkor csinálták e rímes közmondást. – Erdélyi J.)
(Csáki László, 1749-ben országbiró, igen pompásan jelenvén meg az országgyülésen, egy főpap mondá rá, hogy hátán uradalmak vannak. Hihetőleg ekkor csinálták e rímes közmondást. – Erdélyi J.)
Soha be nem áll, mindig jár a szája.
Soha jobbkor!
Soha megadom, – vagy: soha vissza nem hozom fejében; – soha napján.
Soha nem esett rosszul, de most nagyon jól esik.
(Borszerető ember szabódása.)
(Borszerető ember szabódása.)
Soh’se búsulj, ugyis késő, a mi elmult, vissza nem jő.
Soha nem sok, ami nem elég.
Soha se légy otthon, mikor esznek!
Soha sem lépem át küszöbét.
(Soha sem megyek többé a házába.)
(Soha sem megyek többé a házába.)
Soha sem halunk meg!
(Mulatás, főleg táncz közben mondják.)
(Mulatás, főleg táncz közben mondják.)
Soha sem elég a koldusnak.
Soha sem telik meg, mint a pap zsákja.
Soha sem telik meg, mint a koldus tarisznyája.
Sok a barát, kevés a jótevő.
Sok a jószág, kevés benne a jóság.
(Szójáték.)
(Szójáték.)
Sok a jóból is megárt; sok a mézből is megárt.
Sok a gyermek, kevés a czipó.
Sok a csillag, de föl nem ér egy nappal.
Sok a mi sok.
(Türelme fogyott ember fakad e mondásra.)
(Türelme fogyott ember fakad e mondásra.)
Sok aratás, – sok szüret volt azóta.
Sok a tanácsadó, de nincs kalácsadó.
(Csongrádmegyei.)
(Csongrádmegyei.)
Sok az eszkimó, kevés a fóka.
(Madách: »Ember tragoediájá«-ból. – Ujabban gyakran igy mondják: Sok az ember, kevés a fóka.)
(Madách: »Ember tragoediájá«-ból. – Ujabban gyakran igy mondják: Sok az ember, kevés a fóka.)
Sok a zsák, kevés a buza.
Sok a parancsoló, kevés a szófogadó.
Sok a lyuk a hálón, ha uj is.
Sokan futnak, de csak egy nyeri el a pálmát.
Sok csodálkodás tudatlanság jele.
Sok bolondja van az Uristennek.
(Annyi, hogy olasz példabeszéd szerint: ha minden bolond fehér sapkát viselne, valóságos libanyájhoz hasonlitanánk.)
(Annyi, hogy olasz példabeszéd szerint: ha minden bolond fehér sapkát viselne, valóságos libanyájhoz hasonlitanánk.)
210Sokból sokat, kevésből keveset.
Sok leány ment azóta férjhez.
Sokat akar a szarka, de nem birja a farka.
Sokat ér egy alföldi csendes eső.
Sokat az ördög se győz.
Sokat darál.
(Értsd: sokat eszik, vagy beszél.)
(Értsd: sokat eszik, vagy beszél.)
Sokat kell tűrni még a királynak is.
Sokat kotkodácsoló tyuk keveset tojik.
Sokat szól, de keveset mond.
Sokat tud a bor, – vagy: sokat tud a pénz.
Sokat hizeleg a kutya, de nem hisznek neki.
Sokat a szekér sem bir; sokat a ló se bir.
Sokat bőgő tehén, keveset tejel.
Sokat élt, ki meghalt a hazáért.
(Édes és dicső a hazáért meghalni.)
(Édes és dicső a hazáért meghalni.)
Sokat fárad a vadász, ritkán szárad a halász, – ugy keresi kenyerét.
Sokat hallj, láss; keveset beszélj, – vagy: szólj.
(Azért van két füle és két szeme az embernek és csak egy szája, nyelve.)
(Azért van két füle és két szeme az embernek és csak egy szája, nyelve.)
Sokat igér a világ, de keveset ad.
Sokat kér a beteg, de az egészséges nem adja meg.
(Nehogy ártson.)
(Nehogy ártson.)
Sokat rak zsebre.
(Ki nem tudja, mi a szégyen.)
(Ki nem tudja, mi a szégyen.)
Sokat kérj, hogy keveset kapj.
(Törekedjél a legmagasabbra és eléred legalább a középszerüt.)
(Törekedjél a legmagasabbra és eléred legalább a középszerüt.)
Sokat szólott neki a kakuk.
(Azt tartják a könnyen hivők, hogy maguknak annyi esztendőt igérhetnek, mennyi kakukszót hallottak legelőször kikeletkor. Babonás mondás.)
(Azt tartják a könnyen hivők, hogy maguknak annyi esztendőt igérhetnek, mennyi kakukszót hallottak legelőször kikeletkor. Babonás mondás.)
Sokat végeznek Bécsben, de elrontják az égben.
Sokat őrlőnek sok a korpája.
Sok baj közül a legkisebbet kell választani.
Sok ökör terhet mozdit.
Sok bába közt elvész a gyermek.
Sok bárányt visz el a farkas, mig verembe kerül.
Sok beszéd nehezen készül meg hazugság nélkül.
Sok beszédnek sok az alja.
Sok ásó szükséges az igazság eltemetéséhez.
Sok csiga-bigán ment keresztül.
Sokáig tart, mint a Samu nadrágja.
(A mezőtúri iskolatanitó, Búsi Sámuel uj nadrágjának fenekére s térdeire, hogy sokáig tartson, előlegesen foltot varrt, s azt mindig megujitotta. Igy aztán 24 évi hivataloskodása alatt csak két nadrágot volt képes elviselni. Innen maradt e km.)
(A mezőtúri iskolatanitó, Búsi Sámuel uj nadrágjának fenekére s térdeire, hogy sokáig tartson, előlegesen foltot varrt, s azt mindig megujitotta. Igy aztán 24 évi hivataloskodása alatt csak két nadrágot volt képes elviselni. Innen maradt e km.)
211Sokáig tartott, mint a Rákóczi lakodalom.
(I. Rákóczy Ferencz Erdély fejedelme volt. Felesége Ilona, leánya volt Zrinyi Péternek, kit első Lipót császár több összeesküdtekkel kivégeztetett. Hogy Ilonának fejéből a nyomoruságnak emlékezetét kiverhesse, Rákóczy Ferencz egész hat hónapig tartotta lakodalmát. E házasságból lett ama hires Rákóczy Ferencz, kinek tetteivel tele van a magyar és erdélyi krónika. – Ballagi.)
(I. Rákóczy Ferencz Erdély fejedelme volt. Felesége Ilona, leánya volt Zrinyi Péternek, kit első Lipót császár több összeesküdtekkel kivégeztetett. Hogy Ilonának fejéből a nyomoruságnak emlékezetét kiverhesse, Rákóczy Ferencz egész hat hónapig tartotta lakodalmát. E házasságból lett ama hires Rákóczy Ferencz, kinek tetteivel tele van a magyar és erdélyi krónika. – Ballagi.)
Soká készül, mint a Lucza-szék.
Sok darab kenyér kell ott.
(Nagy a család.)
(Nagy a család.)
Sok bűn oka a szegénység.
Sok csont van a nyakában.
(Önfejü.)
(Önfejü.)
Sok csepp követ váj; – sok csepp lyukat ver a kövön.
Sok elpatkol addig.
(Elpatkol = meghal.)
(Elpatkol = meghal.)
Sok embernek sok esze van, – és még sincs sok embernek sok esze.
(Szójáték.)
(Szójáték.)
Sok ember elmegy messzire, azután jön eszére.
(H.-M.-Vásárhelyi.)
(H.-M.-Vásárhelyi.)
Sok egy tojás sárgástól.
Sok eresztéke van a beszédjének.
(Fillent.)
(Fillent.)
Sok fától nem látja az erdőt; – sok háztól nem látja a várost.
Sok fecske ősz jele.
Sokféle fából farag.
(Hazudik.)
(Hazudik.)
Sok fő sokat főz.
Sok ház ég belül, de nem látszik kivül.
Sok haszontalan gondolat fordul meg a nő fejében azalatt, mig egy pár kapczát megköt.
Sok hangya az oroszlánt is megemészti.
Sok hű-hó semmiért; – sok zaj semmiért.
Sok irás, – kevés igazság.
Sokifju többre menne, ha nem tudná, hogy gazdag.
Sok is elfogy, ha nem keresnek hozzá.
Sokja van annak, ki többet nem kiván.
Sok jó ehetik egy tálból.
Sok jó ember elfér egy kis helyen.
(A talmud: Mig szeretet uralkodott köztünk, kard élén elfértünk, mert a szeretet megszünvén, hatvan rőf szélességü ágy kettőnknek nem elegendő.)
(A talmud: Mig szeretet uralkodott köztünk, kard élén elfértünk, mert a szeretet megszünvén, hatvan rőf szélességü ágy kettőnknek nem elegendő.)
Sok kevélyt, bolondot csinál a gazdaság.
Sok kemény fának lágy a gyümölcse.
(Sok durva szülőnek szelid a gyermeke.)
(Sok durva szülőnek szelid a gyermeke.)
Sok kéz, hamar kész.
Sok kézen általment, mint a kopott pénz; – sok kézen fordult már meg, mint a kopott garas.
(Nőről, vagy tárgyról mondják, ki – vagy mely sok ember birtokában volt.)
(Nőről, vagy tárgyról mondják, ki – vagy mely sok ember birtokában volt.)
212Sok kicsi sokra megy.
Sok kicsinyből halom nő.
Sok kis viseli a nagy nevet.
Sok kutya nyul halála.
Sok küszöböt koptat.
(Csavargó.)
(Csavargó.)
Sok láb nyomja a földet, mig utnak nevezhető.
Sok lapát sokat szór.
Sok lúd disznót győz.
(Néhol igy is mondják: Sok hangya ludat győz, sok lúd disznót győz.)
(Néhol igy is mondják: Sok hangya ludat győz, sok lúd disznót győz.)
Sok nem tarthat örökké.
Sok mentsége van a gonosznak.
Soknak sok kell; soknál is több; soknál van több.
Sok kárt tesz a korcsmáros, mig rajta kapják.
Sok nem használ, kevés nem árt.
(Életszabály.)
(Életszabály.)
Sok papimádság elhajtja az esőt.
(Bácskai km.)
(Bácskai km.)
Sok pénzt vernek addig Körmöczön.
Sok pásztor rosszul őriz; – sok pásztor mellett elvész a nyáj.
Sok pipát adnak el addig Debreczenben.
Sok semmi, kevés valami.
Sok sógor, sok hunczut.
Sok rétü kötél nehezebben szakad.
Sok rétü pogácsa, Istennek áldása.
Sok szava, kevés tava.
(Mikor a vagyontalan bőbeszédü.)
(Mikor a vagyontalan bőbeszédü.)
Sok szakács elsózza a levest.
Sok szeme, sok füle van a királynak.
Sok szenvedéssel nyerik a becsületet.
Sok száj, sok falat; – sok száj sokat emészt.
Sok törvénytől magát az igazságot nem látni meg.
Sok szem kap rajta; – sok szem megakad rajta.
Sok temetés nem nagy becsületére válik az orvosnak.
Sok viz lefolyt már azóta a Dunán, – Tiszán.
(Régen volt.)
(Régen volt.)
Sok viz lefoly még addig a Dunán, – Tiszán.
(Messze van még a dolog.)
(Messze van még a dolog.)
Sok van annak, ki semmit sem kiván.
Sok tűt elöltenek addig a szabók.
Sok törvény, sok örvény.
Sok törvény, sok vétek.
Sok van a rováson.
(Sok hibát, bünt követett el valaki.)
(Sok hibát, bünt követett el valaki.)
Sok szó esik a vásárban.
Sok szó, kevés só.
(A sok szóban nem rejlik sok bölcseség. Szójáték.)
(A sok szóban nem rejlik sok bölcseség. Szójáték.)
Sokkal becsületesebb embert is fölakasztottak már.
213Sokszor megszarvasodik addig a hold.
Sokszor egy kis felhő nagy esőt vet.
Sokszor a jó úszó is belehal a vizbe.
Sokszor elmondta Kristóf imádságát.
(Sok pénze van. Azon hitből marad e km., hogy a ki gyakran imádkozik Szent-Kristófhoz, az meggazdagszik. Igy mondja Erdélyi J. – Ballagi szerint azon nap, melyen valaki az imádságot elmondja, elásott pénzre talál.)
(Sok pénze van. Azon hitből marad e km., hogy a ki gyakran imádkozik Szent-Kristófhoz, az meggazdagszik. Igy mondja Erdélyi J. – Ballagi szerint azon nap, melyen valaki az imádságot elmondja, elásott pénzre talál.)
Sokszor megjárják addig Budát.
Somfánál főz.
(Fösvény, szükmarku.)
(Fösvény, szükmarku.)
Somfahájjal kenegették meg a hátát.
(Somfa bottal elverték.)
(Somfa bottal elverték.)
Somogyi ember.
(Tréfás gúnyneve oly férjnek, ki mindig, még társaságban is a felesége körül van.)
(Tréfás gúnyneve oly férjnek, ki mindig, még társaságban is a felesége körül van.)
Sompolyog, mint czigány a vásárban.
Sompolyog, mint a leforrázott kutya.
Soponyára ment emberséget tanulni.
(Soponya, Fehérmegyében.)
(Soponya, Fehérmegyében.)
Sorba megy, mint a falusi biróság.
Sorsát senki sem kerülheti el.
(Egy csizmadiának volt két inasa, kik egy ágyban aludtak és kiket a gazda – mert a nebulók reggel rendesen elaludtak – ugy keltett föl, hogy az ágyban elül fekvő üstökébe kapva, hatalmasan megrázta. Egyszer ez a sokszor megtépázott azt eszelte ki, hogy éjjel, mikor pajtása már alszik, helyet változtat, hogy elkerülje a reggeli czirógatást. Ugy is tett. Reggel ismét elaludtak és a gazda eljövén őket a rendes módon fölkelteni, ugy okoskodott, hogy most már nem az elül, hanem a hátul fekvőt fogja kelteni és ugy is cselekedett, mire a szerencsétlen flótásunk orditva mondá: már látom, hogy sorsát senki sem kerülheti el.)
(Egy csizmadiának volt két inasa, kik egy ágyban aludtak és kiket a gazda – mert a nebulók reggel rendesen elaludtak – ugy keltett föl, hogy az ágyban elül fekvő üstökébe kapva, hatalmasan megrázta. Egyszer ez a sokszor megtépázott azt eszelte ki, hogy éjjel, mikor pajtása már alszik, helyet változtat, hogy elkerülje a reggeli czirógatást. Ugy is tett. Reggel ismét elaludtak és a gazda eljövén őket a rendes módon fölkelteni, ugy okoskodott, hogy most már nem az elül, hanem a hátul fekvőt fogja kelteni és ugy is cselekedett, mire a szerencsétlen flótásunk orditva mondá: már látom, hogy sorsát senki sem kerülheti el.)
Sovány egyezség többet ér a kövér pörnél.
Sovány, mint a bőjti szél.
Sovány, mint a hét szük esztendő.
Sovány, mint a héring.
Sovány, mint a bőregér.
Sovány, mint a keszeg.
Sovány, mint a krakói apácza.
(Ubrik Borbála.)
(Ubrik Borbála.)
Sovány, mint az agár.
Sovány, mint a deszka.
Sovány, mint a csuka.
Sovány, mint a gencsi nyul.
(Szatmári km.)
(Szatmári km.)
Sógorság, komaság, nem nagy atyafiság.
Sóhajt, mint a bőjti szél.
Sóhajt, mint a kárvallott czigány.
Sólyom madárnak nem lesz galamb fia.
(Faludi.)
(Faludi.)
Sótartó feldől, – pör lesz a háznál.
(Babonás km.)
(Babonás km.)
214Söprött szeméttel nem jó a hirt is kivinni a házból.
Sötétben minden fehér feketének látszik, – vagy: feketét mutat.
Sötétben minden tehén fekete.
Sötétség van a fejében, – vagy: sötét a feje.
(Ostoba.)
(Ostoba.)
Sötétben tapogat.
Sötét, mint az éjszaka.
Sötét, mint a pincze.
Sötét, mint az árnyék.
Sötét, mint a pokol.
Sötét, mint a barlang.
Sötét, mint a tömlöcz.
(Tömlöcz = börtön.)
(Tömlöcz = börtön.)
Süketnek mondasz mesét.
(Nem hallgat meg, hiába beszélsz neki.)
(Nem hallgat meg, hiába beszélsz neki.)
Süket, mint a ló tavaszszal.
(Hódmezővásárhelyi.)
(Hódmezővásárhelyi.)
Sületlen beszéd.
Sült vak; – sült bolond.
Sült galamb senkinek sem repül a szájába.
Sülve-főve együtt vannak.
Sülyedő hajóról elfutnak az egerek.
Sürög, forog, mint Varga a nyárson.
(Csongrádmegyei.)
(Csongrádmegyei.)
Sürü gazda, ritka gatya.
(Oly szolgákra illik e km, kik miuntalan gazdát cserélnek.)
(Oly szolgákra illik e km, kik miuntalan gazdát cserélnek.)
Sürü gazda, ritka köntös.
Sürü csóknak gyerek a vége.
Sürü, mint a méz.
Sürü, mint a szita.
Sürü, mint a csillag.
Sürü, mint a gyapju.
Sürü, mint a náderdő.
Süt a nap, de a kenyeret még sem sütheti meg.
Sütheted, főzheted, meg is eheted.
