Sz.
Sz.
Szabad a csók.
(Mondják, ha valaki véletlenül elkoppantja a gyertyát s a szobában sötét lesz.)
(Mondják, ha valaki véletlenül elkoppantja a gyertyát s a szobában sötét lesz.)
Szabad a mi illik.
(Az illendő dolog nem bűn.)
(Az illendő dolog nem bűn.)
Szabad a patak, de nem a palaczk.
Szabad a vásár.
Szabadjára ereszteni; – szabadjára hagyni.
215Szabad száju; mosdatlan száju; lucskos száju; csunya száju.
Szabad, mint a madár.
Szabadság drágább az aranynál.
Szabad szakállra bocsájtani.
(Pl. a kiskorunak hitelt nyujtani.)
(Pl. a kiskorunak hitelt nyujtani.)
Szabódik, mint a koldus a vaj elől.
Szabó is csak csupa szokásból csip.
(Csip = lop.)
(Csip = lop.)
Szag után jár.
(Potyát szerető ember.)
(Potyát szerető ember.)
Szakasztott mása.
(Épen olyan.)
(Épen olyan.)
Szakadhat a kötél, ha vastag is.
Szakácscsal, kulcsárral nem jó haragot tartani.
(Mert éhen, szomjan marad az ember.)
(Mert éhen, szomjan marad az ember.)
Szakállára iszik.
(Hitelbe.)
(Hitelbe.)
Szakállas szolgának a szó is vereség.
Szakállamra veszem.
(Elvállalom érte a felelősséget.)
(Elvállalom érte a felelősséget.)
Szaladj török! inadban János vajda.
(Hunyady János, Mátyás király atyja, értetik János vajda nevezet alatt, a kitől a törökök borzadásig féltek.)
(Hunyady János, Mátyás király atyja, értetik János vajda nevezet alatt, a kitől a törökök borzadásig féltek.)
Szaladj-vármegyéből való.
(Félénk, gyáva.)
(Félénk, gyáva.)
Szaladj kurucz, jön a labancz, – vagy: a német.
Szalmatüz hamar fellobban, de hamar el is alszik.
Szalmatüznek a szene is hitvány.
Szalmát csépelni.
(Haszontalanul beszélni vagy fáradni, tenni.)
(Haszontalanul beszélni vagy fáradni, tenni.)
Szalmát a szamárnak, nem szalonnát.
(Kovács P.)
(Kovács P.)
Szalonnát evett, megcsukott a szája.
Szamarat füléről ismerik meg.
Szamarak orditoznak, eső lesz.
Szamárfejet nem szokták megszappanozni.
Szamár létra.
(Pl. valamely hivatalban a kor szerinti előléptetés.)
(Pl. valamely hivatalban a kor szerinti előléptetés.)
Szamárnak mindenütt meg van a neve.
Szamár sem bir el asztagot.
Szamárra bársony nyerget.
Szamár is a jégre ment tánczolni, – mikor jó módja volt.
(Egy csacsinak igen jól ment dolga. Könnyebben élt, mint sok munkás szolga. Szénát, zabot elegendőt kapott s télen-nyáron csinos ólban lakott. De ő ezen sok jól keveslette. S a mint farsang végén észrevette, hogy a juhász dudaszónál mulat, elhagyá őt a jámbor indulat. Oly kedve gerjedett tánczolásra, hogy már gondolni sem tudott másra. Csak ugy turkált mindent maga mellett. Minden rossz volt neki, mi sem kellett. Végre egy macskát fogad dudásul s azzal a befagyott tónak indul. A sima jégre alig hogy rálép, – a tó körül összecsődül a nép. Rákezdik a csacsinszki nótáját, füles úr összeüti bokáját. De alig hogy kettőt-hármat ugrik, szörnyü orditással hasra rogyik. Dudás úr ijedtében elszaladt, s a nép nevetésben majd megszakadt. 216Szegény csacsi – nem ok nélkül nyögött, mert jaj! a keresztcsontja eltörött. S a nagyravágyónak harmadnapon bőrét árulgatták a piaczon.)
(Egy csacsinak igen jól ment dolga. Könnyebben élt, mint sok munkás szolga. Szénát, zabot elegendőt kapott s télen-nyáron csinos ólban lakott. De ő ezen sok jól keveslette. S a mint farsang végén észrevette, hogy a juhász dudaszónál mulat, elhagyá őt a jámbor indulat. Oly kedve gerjedett tánczolásra, hogy már gondolni sem tudott másra. Csak ugy turkált mindent maga mellett. Minden rossz volt neki, mi sem kellett. Végre egy macskát fogad dudásul s azzal a befagyott tónak indul. A sima jégre alig hogy rálép, – a tó körül összecsődül a nép. Rákezdik a csacsinszki nótáját, füles úr összeüti bokáját. De alig hogy kettőt-hármat ugrik, szörnyü orditással hasra rogyik. Dudás úr ijedtében elszaladt, s a nép nevetésben majd megszakadt. 216Szegény csacsi – nem ok nélkül nyögött, mert jaj! a keresztcsontja eltörött. S a nagyravágyónak harmadnapon bőrét árulgatták a piaczon.)
Szamárdöglés és paphalál ritkán esik.
Szamár csacsit fiadzik.
Szamár aranylant mellett is szamár nótát ordit.
Szamár, szamár marad, ha Bécsbe viszed is.
Szamár többre becsüli a kórót, mint az aranyat.
Szapora, mint a sáska.
Szapora, mint a dara.
Szapora, mint a kása.
Szapora, mint a mák.
Szapora, mint az ebkapor.
Szapora malom, sokat darál.
Szapora Margit módjára.
(Frissen sürgölődve.)
(Frissen sürgölődve.)
Szapora, mint eső után a gomba.
Szapora tréfa, ritka – vagy: meddő – okosság.
Szarvat visel.
(A férj, ha felesége szeretőt tart.)
(A férj, ha felesége szeretőt tart.)
Szarva árulja el a bakcsot.
(Bakcsó gém fajta vizi madár tájneve; néhol: vak varju.)
(Bakcsó gém fajta vizi madár tájneve; néhol: vak varju.)
Szava elhangzik a pusztában.
Szava édes, de fulánkos.
Szavajárása.
(Pl. lehet valakinek a szavajárása: »Kérem alásan«.)
(Pl. lehet valakinek a szavajárása: »Kérem alásan«.)
Szavak oktatnak, példák vonzanak.
Szaván vagy szavánál fogták.
Szája ize szerint beszél.
Szájas, mint a temesi kapu.
Szája veri meg az asszonyt.
Szájába rágni; szájába adni a szót.
(Leplezett beszédben értésére adni, hogy mit mondjon vagy feleljen.)
(Leplezett beszédben értésére adni, hogy mit mondjon vagy feleljen.)
Szájával szokott az ember hazudni.
Száján az ember messzire elmehet.
Szállj le barát a hintóról, nem a pénzed ára.
(H.-M.-Vásárhelyi.)
(H.-M.-Vásárhelyi.)
Szálka a szemében.
(Nem kedveli, utjában van neki.)
(Nem kedveli, utjában van neki.)
Száma sincs, mint Kis Ilus fiának.
(Azaz nincs szám – irja Erdélyi – vagy oly nagy mennyiség melyen túl ne menne Kis Ilus fia a hazugságban.)
(Azaz nincs szám – irja Erdélyi – vagy oly nagy mennyiség melyen túl ne menne Kis Ilus fia a hazugságban.)
Számát sem tudja (a zsoltárnak), mégis előre énekel.
Számok beszélnek.
Számból vette ki a szót.
(T. i. én is épen azt akartam mondani.)
(T. i. én is épen azt akartam mondani.)
217Szándék annyi, mint a tett.
(Az egyszeri leány elment a baráthoz gyónni. A többi között azt is meggyónta, hogy ő egy alkalommal imádóját meg akarta csókolni, mire a barát azt mondá neki, hogy ez oly nagy bűn, a mely alól őt föl nem oldozza. A leány azt veté ellen, hogy ő nem tette meg, tehát nem követte el a bűnt, de a barát hajthatatlan maradt, mondván, hogy a szándék annyi, mint a tett. A leány erre azt mondá, hogy van neki egy ezüst forintja, azt oda adja, ha föloldoztatik. A barát erre azt mondá, hogy jól van, ő majd a forintért misét mond s külön is kéri az Istent, hogy bocsássa meg a leány nagy bűnét. De mert neki itt a templomban pénzt elfogadnia nem szabad, hát csak csusztassa be a forintot hátul a csuklyájába s miután a leány ezt látszólag megtette, absolválta s föladta neki a penitencziát. A barát elvégezvén a gyóntatást, a sekrestyében belenyult a csuklyába, hogy a forintot kivegye, de biz az nem volt ott. Magához intette tehát a még a templomban imádkozó leányt és szemrehányást tett neki eljárásáért, mire ez azt felelte, hogy ő a bűnt is csak akart elkövetni, a forintot pedig szintén akarta bele tenni a csuklyába s igy ő maga részéről eleget tett, mert hisz a tisztelendő páter maga mondotta: hogy a szándék annyi, mint a tett.)
(Az egyszeri leány elment a baráthoz gyónni. A többi között azt is meggyónta, hogy ő egy alkalommal imádóját meg akarta csókolni, mire a barát azt mondá neki, hogy ez oly nagy bűn, a mely alól őt föl nem oldozza. A leány azt veté ellen, hogy ő nem tette meg, tehát nem követte el a bűnt, de a barát hajthatatlan maradt, mondván, hogy a szándék annyi, mint a tett. A leány erre azt mondá, hogy van neki egy ezüst forintja, azt oda adja, ha föloldoztatik. A barát erre azt mondá, hogy jól van, ő majd a forintért misét mond s külön is kéri az Istent, hogy bocsássa meg a leány nagy bűnét. De mert neki itt a templomban pénzt elfogadnia nem szabad, hát csak csusztassa be a forintot hátul a csuklyájába s miután a leány ezt látszólag megtette, absolválta s föladta neki a penitencziát. A barát elvégezvén a gyóntatást, a sekrestyében belenyult a csuklyába, hogy a forintot kivegye, de biz az nem volt ott. Magához intette tehát a még a templomban imádkozó leányt és szemrehányást tett neki eljárásáért, mire ez azt felelte, hogy ő a bűnt is csak akart elkövetni, a forintot pedig szintén akarta bele tenni a csuklyába s igy ő maga részéről eleget tett, mert hisz a tisztelendő páter maga mondotta: hogy a szándék annyi, mint a tett.)
Szánom, de nem bánom; – szánom is, bánom is.
Szántatlan földön gazt szoktak aratni.
Szántóvető embernek a jövő esztendőben áll minden gazdasága.
Száraz, – ép bőrrel menekülni meg.
Szárazon tartani a puskaport.
Száraz égből menykő.
Száraz fa mellett a nyers fa is elég.
Száraz fában terem a szú.
»Száraz fában terem a szú,
Vén asszonynak való a bú.«
»Száraz fában terem a szú,
Vén asszonynak való a bú.«
Száradjon a lelkén!
Száradjon meg az akasztófán!
Száraz, mint a kender.
Száraz, mint a puskapor.
Száraz, mint a pozdorja.
Száraz, mint a szalma, – mint a rőzse.
Szárán csapja a legyet; – lábán csapja a legyet.
Száraz kortyot nyel.
Szász emberség, – szalmatűz, nem sokat ér.
(A szászoktól maradt fönn e közmondás, mert hazugságről és hűtlenségről vádolja őket a történet. – Szirmay után.)
(A szászoktól maradt fönn e közmondás, mert hazugságről és hűtlenségről vádolja őket a történet. – Szirmay után.)
Száz esztendős kanverébnek, hátul van a farka.
(Tréfás ötlet.)
(Tréfás ötlet.)
Száz gyanú közt kilenczvenkilenc helytelen.
Száz szónak is egy a vége.
»Száz szónak is egy a vége,
Bort ihatnék ez a gége.«
»Száz szónak is egy a vége,
Bort ihatnék ez a gége.«
218Száz temetés sem ér egy lakzit.
Szebb a páva, mint a pulyka.
(Gyermeknek mondása a pulykára.)
(Gyermeknek mondása a pulykára.)
Szedd hónod alá a lábadat; – szedd előre a lábadat.
(Siess.)
(Siess.)
Szeget szeggel.
(Hasonlót hasonlóval.)
(Hasonlót hasonlóval.)
Szeget ütött a fejébe.
(Gondot szerez neki a dolog.)
(Gondot szerez neki a dolog.)
Szegre akasztotta elveit; – szegre akasztotta mesterségét.
Szegény a koldus, ha Király is a neve.
Szegény az eklézsia, maga harangoz a pap.
Szegény az ördög, mert nincs lelke.
Szegény ebéd, melynek vacsorája nincsen.
(Szegény háztartást jelent e km.)
(Szegény háztartást jelent e km.)
Szegény ember élete csupa komédia.
Szegény ember szándékát, boldog Isten birja.
Szegény ember vizzel főz.
Szegény embernek jó a szilvapálinka is.
Szegénynek a szerencséje is szegény.
(Élt egyszer egy olyan szerencsétlen a világon, kit kerülve került a szerencse. E szegény ördögöt bizonyos jó módu uri ember megsajnálta. Mesénk hőse naponkinti utjában mindig átment egy gyaloghidon. Az illető uri ember, – hogy segitsen a szerencsétlen flótás anyagi helyzetén, – több aranypénzt tett le azon hidra közvetlenül a szegény oda érkezése előtt. Ez, közel érvén a hidhoz, azon töprenkedett, hogy – miután már annyi százszor végig ment e hidon, – nem-e tudna azon átmenni szembecsukva? Ugy is tőn; – sőt az aranyokat göröngyöknek képzelvén, nehogy azok utjában akadályozzák, – lábába lelökte a patakba.)
(Élt egyszer egy olyan szerencsétlen a világon, kit kerülve került a szerencse. E szegény ördögöt bizonyos jó módu uri ember megsajnálta. Mesénk hőse naponkinti utjában mindig átment egy gyaloghidon. Az illető uri ember, – hogy segitsen a szerencsétlen flótás anyagi helyzetén, – több aranypénzt tett le azon hidra közvetlenül a szegény oda érkezése előtt. Ez, közel érvén a hidhoz, azon töprenkedett, hogy – miután már annyi százszor végig ment e hidon, – nem-e tudna azon átmenni szembecsukva? Ugy is tőn; – sőt az aranyokat göröngyöknek képzelvén, nehogy azok utjában akadályozzák, – lábába lelökte a patakba.)
Szegény embernek drága kincs a hit.
(Mert türni és remélni megtanit.)
(Mert türni és remélni megtanit.)
Szegény embernek a szél is mindig szemébe fú.
Szegényt az ág is huzza.
Szegény embert az eb is megugatja.
Szegény embert kerülni szokták.
(Székely mondás.)
(Székely mondás.)
Szegény embertől ne kérj kölcsön, – csunya leányt meg ne csókolj!
Szegényért is meghalt Krisztus.
Szegény háztól málé.
Szegény háztól ösztövér szalonna.
Szegény kevélyt az ördög is neveti.
Szegény lakós: szegény ország; szegény ország: szegény király.
Szegény legény nem nagy úr.
Szegény légy, kevély légy, hogy be ne köpjön a légy.
(Háromszéki.)
(Háromszéki.)
Szegény mindenütt láb alatt van.
Szegény, mint a templom egere.
Szegénynek bőrét is lehuzzák.
219Szegénynek ajándéka drágába kerül.
Szegénynek ajtaját nem őrzi a manó.
Szegénynek egy pénz is oly kár, mint a gazdagnak száz.
Szegény nem fél a tolvajtól.
Szegény ördög.
Szegény pokolban is szegény.
Szegénységet, betegséget, köhögést, fogfájást nehéz eltitkolni.
Szegénység nem szégyen.
Szegénység és öregség két nagy teher.
Szegényt a légy is jobban csípi.
Szegény tatár!
Szegény vagyok, bolond vagyok.
Szegődött bér, osztott koncz.
(Azaz: jó ha a cseléddel előre megalkuszol s világosan kikötöd, mennyi a bére, hogy mikor a kiérdemelt fizetését megadod, az evangelium szavaival mondhassad neki: ime ennyibe szegődtél, nem teszek néked rövidséget. – Ballagi.)
(Azaz: jó ha a cseléddel előre megalkuszol s világosan kikötöd, mennyi a bére, hogy mikor a kiérdemelt fizetését megadod, az evangelium szavaival mondhassad neki: ime ennyibe szegődtél, nem teszek néked rövidséget. – Ballagi.)
Szekeres karácsony, szénás husvét.
Szekeret ha megkenjük, nem csikorog.
(A megvesztegetésre czéloz.)
(A megvesztegetésre czéloz.)
Szekéren jött, gyalog ment; – szekéren ment, gyalog jött.
Szelid tyuk hamar meglapul.
Szelid a galamb, mégis van epéje.
Szelid, mint a nyul.
Szelid, mint a kezes galamb.
Szelid, mint a bárány.
Szelid, mint ősszel a légy.
Szeles kocsinak bokros a lova.
Szellemi abrak.
(Könyvek s lapok.)
(Könyvek s lapok.)
Szellő is megárt neki.
(El van kényeztetve.)
(El van kényeztetve.)
Szem a lélek tükre.
(Lavater.)
(Lavater.)
Szem ártott neki.
(Babonás km.)
(Babonás km.)
Szembekötősdit játszik.
Szembe dicsér, hátul gyaláz.
Szembe mondás, nem emberi szokás.
Szemem, szám elállt.
Szeme kivánja, nem a hasa.
(Nem éhes már s mégis eszik.)
(Nem éhes már s mégis eszik.)
Szemenszedett.
(Jól válogatott.)
(Jól válogatott.)
Szemesé a játék.
Szemesnek áll a világ, vaknak az alamizsna.
Szeme sem áll Isten igazában; szeme sem áll jól.
(Hamis s gonosz emberre mondják.)
(Hamis s gonosz emberre mondják.)
220Szeme meredtéig tölteni a poharat.
(Kemenes vidéki.)
(Kemenes vidéki.)
Szemet hunyni.
(Valamit szándékosan nem venni tudomásul.)
(Valamit szándékosan nem venni tudomásul.)
Szemet szemért, fogat fogért.
(Kálmán király törv.)
(Kálmán király törv.)
Szeméből ki lehet olvasni.
(Lelki tulajdonságai.)
(Lelki tulajdonságai.)
Szemérmes, mint a menyasszony.
Szemérmes, mint a szűz.
Szemérmes, mint a falusi liba.
Szemérmes, mint az uj menyecske.
Szemérmes koldusnak üres a tarisznyája, – vagy: táskája.
Szemét kiszurni.
(Kevéssel kielégiteni.)
(Kevéssel kielégiteni.)
Szemét hizlalja.
(Valaminek nézésében gyönyörködik.)
(Valaminek nézésében gyönyörködik.)
Szemfedélre valója sincs.
(Nagyon szegény az Isten-adta.)
(Nagyon szegény az Isten-adta.)
Szemfüles; szemre való; szemes; szemtelen.
Szem kukoriczán is levágják a disznót.
(Sokszor csekélység csábitja az embert a veszedelembe.)
(Sokszor csekélység csábitja az embert a veszedelembe.)
Szemnek minden, – kéznek semmi.
Szemre kapni; – szemre kivánni.
Szemtelen, mint a piaczi légy.
Szemtelen, mint a piaczi kofa.
Szent a békesség.
(Szóvita után mondják.)
(Szóvita után mondják.)
Szent a szabó neve, kinél folt nem marad.
(A mely szabó nem lop, arról áll e km. – Pelkó.)
(A mely szabó nem lop, arról áll e km. – Pelkó.)
Szent-Gergely vitéze.
(A nép fiaiból – irjva Szvorényi – kerülnek ki a Szent-Gergely vitézei, azaz gyenge vitézkék. Ez már félig-meddig játékba menő vállalata itt-ott az iskolás fiuknak, kik Szent-Gergely napján [márczius 12.] katona formának öltözve, kardosan, szalagos süvegben s zászló alatt járják be a falut s énekkel s rigmusokkal gyermekeket toborzanak az iskolába.)
(A nép fiaiból – irjva Szvorényi – kerülnek ki a Szent-Gergely vitézei, azaz gyenge vitézkék. Ez már félig-meddig játékba menő vállalata itt-ott az iskolás fiuknak, kik Szent-Gergely napján [márczius 12.] katona formának öltözve, kardosan, szalagos süvegben s zászló alatt járják be a falut s énekkel s rigmusokkal gyermekeket toborzanak az iskolába.)
Szentesi mester a szent irásból is hazudott.
(A katholikus anyaszentegyházban virágvasárnapra rendelt passióban ez énekeltetik Jézus személyében; tudjátok, hogy három nap mulva husvét lészen. – Ezt hallván egy tanulatlan ember, azt mondta egy mellette ülő pajtásának: ez a kántor a szent irásból is tud hazudni; mert ezen mostani virágvasárnap után nem három, hanem hét nap mulva lesz husvét. – Ballagi.)
(A katholikus anyaszentegyházban virágvasárnapra rendelt passióban ez énekeltetik Jézus személyében; tudjátok, hogy három nap mulva husvét lészen. – Ezt hallván egy tanulatlan ember, azt mondta egy mellette ülő pajtásának: ez a kántor a szent irásból is tud hazudni; mert ezen mostani virágvasárnap után nem három, hanem hét nap mulva lesz husvét. – Ballagi.)
Szent-heverd el napja.
(A munkásoknál a hétfői nap, ha nem dolgoznak.)
(A munkásoknál a hétfői nap, ha nem dolgoznak.)
Szent-Lukács iródiákja.
(Ökör; mert ezen evangelistát vagy borjúval, vagy ökörrel szokták ábrázolni, minek oka abban rejlik, hogy szent evangliumát Jézus Krisztusnak a bethelemi istállóban történt születésével kezdi. – Pelkó.)
(Ökör; mert ezen evangelistát vagy borjúval, vagy ökörrel szokták ábrázolni, minek oka abban rejlik, hogy szent evangliumát Jézus Krisztusnak a bethelemi istállóban történt születésével kezdi. – Pelkó.)
Szent ember is csak ember.
Szentnek is maga felé hajlik a keze.
221Szerelem, bor, koczka, az erszény ellenségei.
Szerelem búra visz.
»Nem hittem én, de már hiszem,
A szerelem búra viszen.«
»Nem hittem én, de már hiszem,
A szerelem búra viszen.«
Szerelmes, mint a macska.
Szerelem sötét verem.
Szerelem mindenható; – a szerelem vak.
»Vak vagy oh szerelem,
Hályog van a szemeden. …«
»Vak vagy oh szerelem,
Hályog van a szemeden. …«
Szerelmes volt a szakácsné, – elsózta az ételt.
Szerencsés gyermek, kinek az atyja elkárhozott.
(Babonás km.)
(Babonás km.)
Szerelem és az esztelenség csak névben különböznek egymástól.
Szerelem és harag nem igaz birák.
Szerelem és uraság nem szenvednek társat.
Szerelmet, hurutot nehéz eltitkolni.
Szerecsent mosni; – szerecsent szappanozni.
(Meddő dolgot végezni.)
(Meddő dolgot végezni.)
Szerencse, anyja a kevélységnek.
(Sok embert kevélylyé s elbizakodottá tesz a szerencse.)
(Sok embert kevélylyé s elbizakodottá tesz a szerencse.)
Szerencse ritkán jár kevélység nélkül.
Szerencse forgandó.
Szerencse fia.
Szerencse-fűre talált.
(Jól folynak dolgai.)
(Jól folynak dolgai.)
Szerencse- próbálva jó.
Szerencse szárnyon jár, boldog ember, kire száll.
Szerencse kedvez az ostobáknak.
Szerencse nádszál, könnyen eltörik.
Szerencsés csillag alatt született.
Szerencsésnek kiki társa akar lenni.
Szerencsés utat!
(Igy is: Szerencsés utat az úrnak, egészséges korában harangozzák ki szolgabiró prédikáljon a temetésén! = Akaszszák föl.)
(Igy is: Szerencsés utat az úrnak, egészséges korában harangozzák ki szolgabiró prédikáljon a temetésén! = Akaszszák föl.)
Szerencsét üstökén kell ragadni.
Szerencsésebb a csillagvári ökröknél.
(A komáromi ostrom alatt a csillagvár udvarában csak egy ökröt talált a golyó s nem többet, innen e közmondás eredete.)
(A komáromi ostrom alatt a csillagvár udvarában csak egy ökröt talált a golyó s nem többet, innen e közmondás eredete.)
Szerencsétlen fuvolás, – flótás, – vagy: furulyás.
(Szánakozás oly ember fölött, kinek semmi sem sikerül.)
(Szánakozás oly ember fölött, kinek semmi sem sikerül.)
Szerencsétlen órában született.
Szerencsétlenség mellett jó henyélni.
(Azaz semmibe sem fogni, mert semmi sem sikerül.)
(Azaz semmibe sem fogni, mert semmi sem sikerül.)
Szerencsétlenség ritkán jár társ nélkül.
222Szerencse órában született.
(Nem érte életében semmi baj; kivánsága szerint folynak dolgai.)
(Nem érte életében semmi baj; kivánsága szerint folynak dolgai.)
Szeret fenekére nézni a pohárnak.
(Szeret inni, – de nem vizet.)
(Szeret inni, – de nem vizet.)
Szereti, mint a tiszahátiak az árvizet.
Szereti, mint a farkas a bárányt.
(Szeretetből meg is eszi.)
(Szeretetből meg is eszi.)
Szereti, mint galamb a buzát.
Szereti, mint hal a vizet.
Szereti, mint kecske a kést.
Szereti, mint medve a mézet.
Szereti, mint kutya a gereben nyalást.
Szereti, mint hajdu, – vagy: bakancsos a pocsolyát.
Szereti a potyát.
Szeretik egymást, mint kutya és macska.
Szeretné vissza szopni.
(Olyat mondott, vagy tett, amit megbánt.)
(Olyat mondott, vagy tett, amit megbánt.)
Szeretné a hasznot, de fut a munkától.
Szeretnék a fejével beszélni.
Szerit – vagy: módját ejtette.
Szerfölött hizelkedő vagy megcsalt, vagy meg akar csalni.
Szégyen a futás, de hasznos.
Szégyenkőre állitották.
Szégyenlős, mint az uj menyecske.
Széjjel van, mint az özvegy asszony szénája.
Székely szülte a magyart.
(Székely mondás.)
(Székely mondás.)
Székely a pokolba is elmegy, csak megfizessék.
(E km. a székelyek bátorságáról van véve.)
(E km. a székelyek bátorságáról van véve.)
Szél a tél.
(Czigányok mondják.)
(Czigányok mondják.)
Szél a tölgyet ledönti, de a náddal nem bir.
Széles az asztal, keskeny az abrosz, vékony a vacsora.
Széles, mint az ország utja.
Szél ellen vizelni nem lehet.
Szél, fuvatlan nem indul.
Szél kerekedik, alighanem akasztottak.
Széllel-bélelt a mentéje.
(Szeleburdi, hóbortos.)
(Szeleburdi, hóbortos.)
Szél nem lenne, tüz sem égne.
Szélnek ereszteni.
(Elfeledni.)
»Bele fújja búját
A birka bőrébe,
Szélnek ereszti belőle.«
(Elfeledni.)
»Bele fújja búját
A birka bőrébe,
Szélnek ereszti belőle.«
Szélnek beszélni.
(Össze-vissza beszélni; hasztalan fáradni.)
(Össze-vissza beszélni; hasztalan fáradni.)
Szélről kötötte a derest.
223Széna-e, vagy szalma?
(Sikerült-e, vagy sem? Jobb-e, vagy rosszabb? Fiu-e, vagy leány? Ily s ezekhez hasonló kérdések helyett áll e közmondás.)
(Sikerült-e, vagy sem? Jobb-e, vagy rosszabb? Fiu-e, vagy leány? Ily s ezekhez hasonló kérdések helyett áll e közmondás.)
Szénáról szalmára.
(Jobbról rosszabbra.)
(Jobbról rosszabbra.)
Szénégetőnek tőkén a szeme.
Szénvonó nem nevetheti a pemetét, – lapátot.
Szép, a kinek esze nincs, de még szebb, a kinek van.
(Néhol tréfásan igy is mondják: Szép, a kinek esze van, de még szebb, kinek nincs, – nem vesződik vele.)
(Néhol tréfásan igy is mondják: Szép, a kinek esze van, de még szebb, kinek nincs, – nem vesződik vele.)
Szép asszony is, ha megvénül, csunya időt ér.
Szép asszonynak szép a leánya.
»Kék eres a szőlőlevel,
A szép asszony szép lányt nevel.«
»Kék eres a szőlőlevel,
A szép asszony szép lányt nevel.«
Szép asszony a szemnek paradicsoma, az erszénynek purgatoriuma, a léleknek pokla.
Szép asszonynak, jónak, a jó hátas lónak kár megöregedni.
(Margalits.)
(Margalits.)
Szép a szava, – vagy: szeme, – de ördög a szive.
Szép asszony a ház szemefénye.
Szép asszony s rongyos köntös mindenütt megakad.
Szép a leány ideig, huszonnégy esztendeig.
Szép a legény ideig, harmincznégy esztendeig.
Szép, ha Istentől van.
Szép szóért botot, keményért kalácsot nyerhetsz a paraszt embertől.
Szép kivül, de ördög belül.
Szép, mint a hajnal.
Szép, mint a harmat gyöngy.
Szép, mint a piros alma.
Szép, mint a pünkösdi rózsa.
Szép, mint a ragyogó csillag.
Szép, mint a kiforditott hurka.
(Azaz: nagyon is csunya.)
(Azaz: nagyon is csunya.)
Szép, mit az eleven kép.
(Szeretjük a szépet, az eleven képet. Pelkó.)
(Szeretjük a szépet, az eleven képet. Pelkó.)
Szép a borju, nyilván kövér tehén alatt szopott.
(Ügyefogyott, bamba, de kövér gyermekről mondják.)
(Ügyefogyott, bamba, de kövér gyermekről mondják.)
Szép az adás, de szebb a titokban maradás.
Szép köntöst inkább mocskolja a rossz erkölcs, mint a sár.
Szép meghalni a hazáért, de még szebb a hazának élni.
Szép ott adni, a hol senki sem kér.
Szép nyolcz ökör, de a másé.
Szép szó alatt gyakran ravaszság szokott lenni.
(Csábitókra áll.)
(Csábitókra áll.)
Szépre megy a füst! – (Néhol: bolondra száll a füst.)
Szép se tart örökké.
224Szépen iszik, mint a szabadkai ember.
(Nagyivó.)
(Nagyivó.)
Szépség és gazdagság, hamar muló jószág.
Szépség mulandó, csak a jóság állandó.
Szép szó az ellenséget is kibékiti.
(Szép szó legjobb békéltető. Pl. haragosok közt.)
(Szép szó legjobb békéltető. Pl. haragosok közt.)
Szép szó nem kerül pénzbe.
Szép szónak szárnyát nem szegik.
Szérüt csinált az ördög a fején.
(Tövisháti.)
(Tövisháti.)
Szétnézett, mint vak Pali Komlóson.
(A komlósi vak Palit kérdezték egy izben, hogy hol járt. – »Szétnéztem – ugymond – kissé a vásárban.« – Másutt igy is mondják: Szétnézett, mint vak Pista a veremben. Széttekint, mint vak kutya az ugaron.)
(A komlósi vak Palit kérdezték egy izben, hogy hol járt. – »Szétnéztem – ugymond – kissé a vásárban.« – Másutt igy is mondják: Szétnézett, mint vak Pista a veremben. Széttekint, mint vak kutya az ugaron.)
Szidja, mint a bokrot.
Szijat hasitok a hátából.
Szijja már Estókot is a sárga föld.
(Meghalt. Estók = István.)
(Meghalt. Estók = István.)
Szijja tőle a fogát.
Szikrából is nagy tüz lehet.
Szikrát hányt a szeme, – vagy: szikrázott a szeme.
Szilárd, mint a gránit szikla.
Színes kendő egy szint sem mutat igazán.
Szitán felül eszik.
Szivből szivbe csók az út.
Szivfacsaró; – könyfacsaró.
(Pl. nóta, szónoklat, látvány.)
(Pl. nóta, szónoklat, látvány.)
Szived hire nélkül kezet ne adj.
(Óvatos légy barátod megválasztásában.)
(Óvatos légy barátod megválasztásában.)
Szived titkát kimondja szád.
Szive lelke helyén van.
Sziv tolmácsa az arcz.
Szó ami szó, – de a való is való.
Szóba se állok vele.
Szó éri a ház elejét.
(»Más állapotban« lévő – terhes – nőkre mondják.)
(»Más állapotban« lévő – terhes – nőkre mondják.)
Szóból ért az ember; – szóból ért a magyar ember.
Szó be nem töri az ember fejét.
Szó elrepül, de az irás megmarad.
Szókimondó.
Szólja-szapulja az embert.
(Pletykálkodik.)
(Pletykálkodik.)
Szólott valamit, de semmit sem mondott.
Szó is vereség a régi szolgának.
Szokás második természet.
Szokásba vett szó olyan, mint ételben a só.
(Szójáték.)
(Szójáték.)
225Szófia beszéd, aggnőre.
(Pázmány.)
(Pázmány.)
Szokásból is házasodnak.
Szokásért is fölakasztják az embert.
Szoknya mögé való.
(Értelme: nem való férfi társaságba.)
(Értelme: nem való férfi társaságba.)
Szolgalelkü.
Szolga sokat halljon, de keveset valljon.
(A szolgának nem szabad mindent kifecsegni, mi ura házánál történik.)
(A szolgának nem szabad mindent kifecsegni, mi ura házánál történik.)
Szolga fizetett kém; – szolga nem ur.
Szolgál a gyertya, de magát emészti.
Szólj, ha kell, hallgass, ha nem kell.
Szólj igazat, betörik a fejed.
Szomjuság ellen ital az orvosság.
Szomju ökörnek zavaros viz is jó.
Szomoru füzfának is van virága.
Szomoru, mint a nagyidai nóta.
Szomoru, mint az őszi légy.
Szomoru, mint a szedett szőlő.
Szomoru, mint bőjtben a muzsikus czigány.
Szomoru, mint a párja vesztett madár.
»… Párja vesztett kis madár sir az ágon,
Mit keresgek ezen a nagy világon.«
»… Párja vesztett kis madár sir az ágon,
Mit keresgek ezen a nagy világon.«
Szomoru, mint a fancsali feszület.
(Fancsalban, egy Abauj megyei tót faluban feszületet csináltattak a falusiak. Kérték pedig a favágót, hogy a képet ne főmeghajtva s halva, hanem élő ábrázattal csinálja. Elkészülvén, fel is állittatván a feszület, a rákövetkező éjjel oly égi háboru lett, hogy az egész falu határát elverte a jég. Reggelre kelvén a szomoru idő, egybegyültek az esküdtek és maguk közt ezen iszonyatos kárnak okáról tanakodtak. Azt mondá a lelkipásztor, hogy ennek nem más az oka, minthogy ama látó feszület gonoszságukat látván, reájok e büntetést rótta. Ezt hallván a falusiak, a lelki atyának hire nélkül a feszületnek szemét kitolták és azt más feszülettel egyformára vették. Ez alkalommal pedig a feszületet ugy összerombolták, hogy rajta az emberi ábrázatnak semmi helyét nem hagyták, minek következtében ugyancsak szomoru képet mutatott a fancsali feszület. Ezt a közmondást a rút ábrázatu emberekre is alkalmaztatják mások, különösen azokra, kiket a himlő össze-vissza szaggatott, azokat is fancsali feszületnek nevezik. – Dugonics.)
(Fancsalban, egy Abauj megyei tót faluban feszületet csináltattak a falusiak. Kérték pedig a favágót, hogy a képet ne főmeghajtva s halva, hanem élő ábrázattal csinálja. Elkészülvén, fel is állittatván a feszület, a rákövetkező éjjel oly égi háboru lett, hogy az egész falu határát elverte a jég. Reggelre kelvén a szomoru idő, egybegyültek az esküdtek és maguk közt ezen iszonyatos kárnak okáról tanakodtak. Azt mondá a lelkipásztor, hogy ennek nem más az oka, minthogy ama látó feszület gonoszságukat látván, reájok e büntetést rótta. Ezt hallván a falusiak, a lelki atyának hire nélkül a feszületnek szemét kitolták és azt más feszülettel egyformára vették. Ez alkalommal pedig a feszületet ugy összerombolták, hogy rajta az emberi ábrázatnak semmi helyét nem hagyták, minek következtében ugyancsak szomoru képet mutatott a fancsali feszület. Ezt a közmondást a rút ábrázatu emberekre is alkalmaztatják mások, különösen azokra, kiket a himlő össze-vissza szaggatott, azokat is fancsali feszületnek nevezik. – Dugonics.)
Szomorunak nehéz vig arczot mutatni.
Szomoruság is hasznos, ha nem tartós.
Szomszéd tehenének nagyobb a tőgye.
Szomszéd vetése mindig gazdagabb.
Szomszéd nem mindenkor jó barát.
Szomszéd asszony tyúkjának nagyobb a tojása.
226Szomszéd falat jobb darab.
(Nekünk a másé tetszik, másoknak a mienk.)
(Nekünk a másé tetszik, másoknak a mienk.)
Szomszéd szeme irigy.
Szorgalmas ember nem utal a holnapra.
Szót sem érdemel; szó sincs róla; szó sem fér hozzá, szóval tartani valakit; szószátyár.
Szót se vasárnapig.
Szóval árulták el Urunkat is.
Szökött szolgának nincsen bére.
Szökött szolga nem mond jót uráról.
Szőrén, szálán elveszett.
Szőröstől, bőröstől; szőrt, szőrért; szőrszálhasogató; szőrét is, bőrét is; szőrmentében bánni stb.
Szörnyü szél, ha meg nem áll!
(Hiábavaló beszédre mondják.)
(Hiábavaló beszédre mondják.)
Szőrös, mint a juhászbunda.
Szőrös, mint a medve.
Szőrös, mint a kulacs.
Szőrös, mint a majom.
Szuhát urral, Otrokocsot pappal, Mihályfalvát zsidóval a jó Isten se győzi.
(Szuhán az ur, Otrokocson a pap gyakran változik. Mihályfalvának józan népe közt a zsidó nem él meg. – Gömörben mondják.)
(Szuhán az ur, Otrokocson a pap gyakran változik. Mihályfalvának józan népe közt a zsidó nem él meg. – Gömörben mondják.)
Szunyogban is hájat keres.
(Ott is keres, a hol nincs.)
(Ott is keres, a hol nincs.)
Szunyogból is elefántot, – vagy: tevét – csinál.
(Minden kicsiséget nagy dologgá fú föl.)
(Minden kicsiséget nagy dologgá fú föl.)
Szunyognak vérét nem vehetni cseberrel.
Szunyogcsipésben is meghalhat az ember.
Szunyog elefánt ellen.
Szunyogot megszüri s a legyet elnyeli.
(A kis vétket kerüli s a nagyot elköveti. Nagyobb s fontosabb dolgokkal mitsem törődik.)
(A kis vétket kerüli s a nagyot elköveti. Nagyobb s fontosabb dolgokkal mitsem törődik.)
Szurkos a keze.
(Lop.)
(Lop.)
Szurkol, mint a rossz diák.
Szuszog, mint a tót orgona.
Szuszog, mint a süket disznó a buzában.
Szuszog, – ólálkodik, – mint tót a hajnalban.
Szuszog, mint a tót bocskor.
Szuszog, mintha a Czenkre mászna ki.
(Székely mondás. Czenk Brassó feletti hegy.)
(Székely mondás. Czenk Brassó feletti hegy.)
Szüköl, mint a sarokba szoritott kutya.
Szükség törvényt bont, – vagy: ront.
(A törvény áthágói mondják.)
(A törvény áthágói mondják.)
227Szükség vagy barátot, vagy katonát tesz a diákból.
(Barát = szerzetes.)
(Barát = szerzetes.)
Szükség megtanitja a restet dolgozni.
Szükség okossá teszi az embert.
Szükségből az ördögis legyet eszik.
Szükségben látod, ki igaz barátod.
Szükség választja meg az embert.
Szük marku.
(Fösvény.)
(Fösvény.)
Szük konyhán minden falat jobb izü.
Szüken költve, naponta keresve, szaporodik a gazdagság.
(Gazdasági km.)
(Gazdasági km.)
Szüleidnek átka ostort fonhat nyakadra.
(Pelkó.)
(Pelkó.)
Szünik a haszon, támad a kár.
Szürcsöl, mint az ökör.
(Székely mondás.)
(Székely mondás.)
Szüret, ha egy csepp bor sincs.
Szűr nem palást.
Szüz, mint a csizmám talpa a földtől.
