Aggszó szerint: egyféle állatnak sem jó az első kölyke.
A hamisságot hamisságnál egyébbel senki be nem boronálhatja.
Ajtó közé nem teszem ujjomat.
A ki szurkot forgat, megmocskolja kezét.
Aranyos kantár szamár fejéhez: bot a tegezhez.
Az ő agyveleje sem uborka.
Azt sem tudja: hány foga van.
Bokorból kiugrott nem tudom ki.
Boldogok azok, kiknek kezében kacsók.
Csak abban nem egyesülhetnek: ha a szénát kaszával kaszálták-e, vay ollóval ollólták.
Csak a part malját turbokolja.
Csuda féreg az a bolha, addig szökdécsel, hogy vagy a vizbe esik, vagy a tüzbe.
Csuda, ha félszemére eleget aludt.
Egymás gubáját hurczolják.
Emlékezik kígyó farka vágásárul.
Én velem el nem hiteted, hogy gyomorból szólasz.
Érti az, kinek feje nem koszos.
Farkasnyakat vonszanak egymással.
Fának haszna gyümölcsén tetszik meg.
Fülét sem fogják a dolognak.
Hamar nő, ragadós is a bojtorján.
Ha szábla szakadja, pálcza megvágja.
Hol tüzet gyujtanak, füsti megy kivül is.
Igen fen kezdesz heázni, elszédül agyad.
Inkább megtetszik mocsok egy tiszta ruhán, hogy sem a fazékon.
Jaj mi nehéz azt észre hozni, a kinek Isten okosságot nem adott.
Kinek feje nem kócsagos, érti.
Ki lovat veszen, a féket is vele veszi.
Kimutatta, mint majom a menyasszonyságát.
Kitetszik füle a rókának.
Könnyü a borból eczetet csinálni, de az eczet borrá nem változik.
Levonták orráról az erszényt.
Maga fejére csinál sulykot.
Magának van, mint az özvegy ürge.
Markában kapták czigányságát.
Mihelyt a csipát kitörlik szemeikről.
Nagy árkot ásál, nagy a szökellője.
Nagyobb csuda, ha egyszer eszterhára száll a lud, hogysem napestig ott sétál a kakas.
Nálunk is, kinek hol fáj, ott tapogatja, a hol viszket, ott vakarja.
Nem csekély vizben tapogat.
260Nem mindjárt bugyan, mihelyt párállik a pattantyu.
Sem irek, sem szelenczéjek, mégis borbélylyá tették magokat.
Szaladj farkas, inadban az igazság.
Telle, tulla! tedd fel az okulárt.
Vergődünk, mint hal a harasztban.
Vonszák egymáson a gubát.