V.
V.
Vacsora után vagy állj, vagy ezer lépést sétálj.
(Egészségi szabály.)
(Egészségi szabály.)
Vacsora után az öreg apám sem dolgozott.
(A czigányt napszámba fogadták. Reggeli után igy szólt a gazdához: Gazd’uram, jó volna most mindjárt ebédelni is, legalább nem kell délben a munkát megszakitani. A gazda beleegyezett s neki adta az ebédet is. A czigány jó sokáig huzta ki az ebédet és mikor a gazda már figyelmeztette e körülményre, a czigány azzal 244állt elő, hogy bizony legjobb volna most már egy füst alatt a vacsorát is megenni, akkor aztán a gazdának erre sem lesz gondja és a munka is sokkal jobban fog menni. Mikor a vacsorát is elköltötte a czigány és a gazda nógatta, hogy most már fogjon hozzá a munkához, Pharao derék unokája ezt felelte: »vacsora után az öreg apám sem dolgozott többé« – és ezzel, vesd el magad, elinalt.)
(A czigányt napszámba fogadták. Reggeli után igy szólt a gazdához: Gazd’uram, jó volna most mindjárt ebédelni is, legalább nem kell délben a munkát megszakitani. A gazda beleegyezett s neki adta az ebédet is. A czigány jó sokáig huzta ki az ebédet és mikor a gazda már figyelmeztette e körülményre, a czigány azzal 244állt elő, hogy bizony legjobb volna most már egy füst alatt a vacsorát is megenni, akkor aztán a gazdának erre sem lesz gondja és a munka is sokkal jobban fog menni. Mikor a vacsorát is elköltötte a czigány és a gazda nógatta, hogy most már fogjon hozzá a munkához, Pharao derék unokája ezt felelte: »vacsora után az öreg apám sem dolgozott többé« – és ezzel, vesd el magad, elinalt.)
Vacsorán éri Pilátust.
(Azaz meghal.)
(Azaz meghal.)
Vad a szelid gyümölcs is, míg meg nem érik.
Vad fának gyümölcse is vad.
Vad tigrisek között nevelkedett; vad oroszlányok alatt szopott.
Vadász mindig olyat keres, mit el nem vesztett.
Vadásznak, halásznak nem jó szerencsét kivánni.
(Mert a vad és a hal mind elkerülik a fegyvert, vagy a hálót. Babonás km.)
(Mert a vad és a hal mind elkerülik a fegyvert, vagy a hálót. Babonás km.)
Vadász sokat fárad, halász ritkán szárad.
Vagy bor, vagy viz.
(Ezt azok mondják, kik nem szokták a bort vizzel vegyiteni.)
(Ezt azok mondják, kik nem szokták a bort vizzel vegyiteni.)
Vagy élek, vagy halok, de szerencsét próbálok.
Vagy élet, vagy halál.
Vagy hatra, vagy vakra.
(Azoknak szokott mondása, kik már mindenre elszánvák.)
(Azoknak szokott mondása, kik már mindenre elszánvák.)
Vagy kosul, vagy bakul, de meg kell lenni.
Vagy megszokik, vagy megszökik.
Vagyok, aki voltam, leszek, aki vagyok.
(Mikes leveleiből.)
(Mikes leveleiből.)
Vagyon itt minden: kis szita, nagy szita.
Vagyon itt mind őszi, mind tavaszi.
(Jó mód.)
(Jó mód.)
Vagyont nem a tüzmentes szekrény, hanem a tüzhely őrzi meg.
Vagy törik, vagy szakad, – meg kell lenni.
Vagy-vagy.
(Oly állapot, melyben két eset közül egyet választani kell.)
(Oly állapot, melyben két eset közül egyet választani kell.)
Vajudik a hegy, egeret szül.
(Nagy várakozás után csekélység jő létre.)
(Nagy várakozás után csekélység jő létre.)
Vakarcs akar kitenni a kenyéren.
(A kisebb a nagyobbon.)
(A kisebb a nagyobbon.)
Vakarj falat.
(Add meg magadat, engedj.)
(Add meg magadat, engedj.)
Vak beszél a szinkeről, – süket a zenéről.
Vak ember lova nehezen hizik.
(Kovácsnál: Nehezen hizik a paripa, kinek ura vak.)
(Kovácsnál: Nehezen hizik a paripa, kinek ura vak.)
Vak, ha sok is az aranya, mégis nyomorult.
Vak is látja.
(Olyan világos a dolog.)
(Olyan világos a dolog.)
Vak is lát néha álmában.
Vak is lelt egy patkót, örült neki, hogy vas volt.
Vak is talál olykor garst.
Vak koldusnak is alamizsnán a szeme.
Vak légy, ha hamar akarsz járni.
Vak, ki rostán át nem lát.
(Faludi.)
(Faludi.)
Vakmerőség a bolondság szele.
Vak mutat a szemesnek utat.
245Vaknak és sántának nincs helye a templomban.
(Zsidó eredetü km.)
(Zsidó eredetü km.)
Vaknak mutatsz tükröt; vak nem veszi hasznát a tükörnek.
(Kis-Viczay után.)
(Kis-Viczay után.)
Vakok közt az egy szemü – néhol: sanda – a király.
(Az ügytlenek között a kevésbé ügyes már szerepet játszik.)
(Az ügytlenek között a kevésbé ügyes már szerepet játszik.)
Vakot ütni valakin.
(Boszuból szégyenbe hozni.)
(Boszuból szégyenbe hozni.)
Vakot vetett a koczka.
(Nem szolgál a szerencse.)
(Nem szolgál a szerencse.)
Vaktól utat kérdez.
Vak tyúk is lel gyöngyöt; – vagy: vak tyúk is talál néha szemet.
Vakuljak meg a két fülemre és süketüljek meg a két szemere, ha nem igaz.
(Tréfás szólásmód.)
(Tréfás szólásmód.)
Vakulj magyar, – ne láss tót!
Vakuljon meg, he meghal.
Vak veréssel verni.
(Azaz: megszólni valakit.)
(Azaz: megszólni valakit.)
Vak veti világtalannak szemére.
(Székely.)
(Székely.)
Vak vezeti a világtalant.
(Evang.)
(Evang.)
Valakinek a falatot kivenni a szájából.
(Megfosztani attól, amit már bizonyosnak hitt.)
(Megfosztani attól, amit már bizonyosnak hitt.)
Valamivel több a semminél.
Vallató, – rabvallató – mint a beczkói bor.
(Nagyon savanyu borra mondják. Beczkó, Trencsénmegyében van.)
(Nagyon savanyu borra mondják. Beczkó, Trencsénmegyében van.)
Van annak, aki meg nem issza.
Van anyja, de ki tudja, ki az apja.
(Kovács Pál.)
(Kovács Pál.)
»Van«-ból nem tudott megélni, most a »nincs«-ből is megél.
Van bőven, mint szabó szeméten a posztószél.
Van az ur Istennek elég oly kosztosa.
(Ingyenélőt jelent.)
(Ingyenélőt jelent.)
Van-e bolondabb fia apádnak?
(Szegedvidéki.)
(Szegedvidéki.)
Van is, nincs is.
Van lova, de nincs kocsisa.
(Van esze, de nem tud vele élni.)
(Van esze, de nem tud vele élni.)
Van magához való esze.
(Maga érdekét követi.)
(Maga érdekét követi.)
Van, mint zsidónak szegett szalonnája.
(Szabolcs m.)
(Szabolcs m.)
Van mit apritani a tálba.
Van mit apritani a tejbe.
(Jó módu.)
(Jó módu.)
Van ott kakas tej is.
(Valamely háznál nagy bőséget jelent.)
(Valamely háznál nagy bőséget jelent.)
Van szakáll.
(Azaz hitel.)
(Azaz hitel.)
Van valami a dologban.
Van valami a közember kalapja alatt is.
Vargabetüt csinálni.
(Kerülő útat tenni.)
(Kerülő útat tenni.)
Varga ne tovább a kaptánál, – vagy: kaptafánál.
(Mihez nem értesz, ahhoz ne szólj. – Eredete pedig ez: Apelles hires görög festész egyik általa festett képét a piarczra a közszemlének kiállitotta. A hires 246művésznek munkáját számosan bámulták, nevezetesen a többi közt egy varga is, s ez egy hibát lelt a képen. Egyik bakkancson egy füzőlyukkal kevesett volt, mint a másikon. E gáncsot látván Apelles, a képet haza vitte s a hibát kigazitotta és ujra kitette a szemléletre. Másnap az igazitást látván a varga, elbizakodva más részeit is birálgatni kezdé a festménynek. Ekkor Apelles az idétlen gáncsoskodásokat megunván, mondá: »Varga, ne tovább a kaptánál.«)
(Mihez nem értesz, ahhoz ne szólj. – Eredete pedig ez: Apelles hires görög festész egyik általa festett képét a piarczra a közszemlének kiállitotta. A hires 246művésznek munkáját számosan bámulták, nevezetesen a többi közt egy varga is, s ez egy hibát lelt a képen. Egyik bakkancson egy füzőlyukkal kevesett volt, mint a másikon. E gáncsot látván Apelles, a képet haza vitte s a hibát kigazitotta és ujra kitette a szemléletre. Másnap az igazitást látván a varga, elbizakodva más részeit is birálgatni kezdé a festménynek. Ekkor Apelles az idétlen gáncsoskodásokat megunván, mondá: »Varga, ne tovább a kaptánál.«)
Vargaságot nem lehet egy nap alatt megtanulni.
Varga, tót, meg hóhér szégyenli a nevét.
Vargához viszi az ekevasat.
Vargát fogott; – csizmadiát fogott.
Vargát rántott.
(Meleg kemencze mellett a bőrnemüek.)
(Meleg kemencze mellett a bőrnemüek.)
Varjak örömest rájárnak a buzára, – vagy: a dörge.
Varju varjunak, csóka csókának, holló hollónak nem vájja ki szemét.
Vasárnap font fonál péntekig meg nem áll, – vagy: nem sokáig tart.
(Vasárnapi munkán nincs Isten áldása.)
(Vasárnapi munkán nincs Isten áldása.)
Vas is megvásik idővel.
(Minden mulandó, az idő mindent megemészt.)
(Minden mulandó, az idő mindent megemészt.)
Vaskalapos.
(Elavult nézetü, ujitástól irtózó emberekről mondják.)
(Elavult nézetü, ujitástól irtózó emberekről mondják.)
Vastag abrosz, vékony ebéd.
(Tolna m.)
(Tolna m.)
Vastag, mint a debreczeni kofa.
Vastag nyaku kálvinista.
Vádolja a lelkiismeret.
Vágja, mint Sallay a szappant.
(Tövisháti.)
(Tövisháti.)
Vágyódik, mint kecske a zöld ágra.
Vágyódik, mint leány a házasságra.
Váljék egészségére!
(A tüsszentésnél mondják. A mai társaságban nem divatos a tüsszentésnél a régi »prosit«, »adj’ Isten!«, »váljék egészségére!« stb. E szokásnak azonban hosszú multja van. Sokáig I. Gergely idejére vitték vissza, a mikor Olaszországban a mirigypestis pusztitott; az erős tüsszentés akkor biztos előjele volt a közelgő halálnak, s azért a tüsszentőnek »egészség«-et kivántak. De már az ó-korban is általános volt a szokás, a tüsszentőnek szerencsét kivánni. Aristoteles e szokásról az ő »problemáiban« emlékszik meg. Arisztofanes az ő »Madaraiban« a tüsszentést isteni kinyilatkoztatásnak nevezi és Sokrates azon nézetben volt, hogy belső geniusza, »démona« üdvöt jelentően hat az orrára. A tüsszentést még ma is valami állitás megerősitésének veszik s ez a kifejezés »tüsszentett rája«, Németországban s nálunk is használatban van. A szerencsekivánás szokása a tüsszentésnél tehát ősrégi – s bár most nem divatos, teljesen azonban aligha fog elenyészni.)
(A tüsszentésnél mondják. A mai társaságban nem divatos a tüsszentésnél a régi »prosit«, »adj’ Isten!«, »váljék egészségére!« stb. E szokásnak azonban hosszú multja van. Sokáig I. Gergely idejére vitték vissza, a mikor Olaszországban a mirigypestis pusztitott; az erős tüsszentés akkor biztos előjele volt a közelgő halálnak, s azért a tüsszentőnek »egészség«-et kivántak. De már az ó-korban is általános volt a szokás, a tüsszentőnek szerencsét kivánni. Aristoteles e szokásról az ő »problemáiban« emlékszik meg. Arisztofanes az ő »Madaraiban« a tüsszentést isteni kinyilatkoztatásnak nevezi és Sokrates azon nézetben volt, hogy belső geniusza, »démona« üdvöt jelentően hat az orrára. A tüsszentést még ma is valami állitás megerősitésének veszik s ez a kifejezés »tüsszentett rája«, Németországban s nálunk is használatban van. A szerencsekivánás szokása a tüsszentésnél tehát ősrégi – s bár most nem divatos, teljesen azonban aligha fog elenyészni.)
Vállat vonitott rá.
Válogat, mint kondás a pergőben.
Válogat, mint tót a vadkörtében.
Válogat, mint czigány a vadkörtében.
Válogat, mint oláh a vadkörtében.
247Válogat, mint az egriek a templomban.
Válogat, mint a rossz lencse a vizben.
Változó, mint az április idő.
Változó, mint a hold.
Változik, mint a szivárvány.
Változtatja, mint Csausz az ételt: hol irót, hol savót.
(Szeged.)
(Szeged.)
Várja, míg szájába repül a sült galamb.
Várja, mint varju a dögöt.
Várja, mint zsidók a Messiást.
Várja, mint Noé a hollót.
Várja, mint a kompolti kisasszony.
(Kompólt, Hevesben.)
(Kompólt, Hevesben.)
Várt leány várat nyer.
(A várt leány mindig szerencsésebben jár.)
(A várt leány mindig szerencsésebben jár.)
Várva-várta; kérve-kérte.
Vásár nélkül is elkél a jó árú.
(Kis-Viczay Péter.)
(Kis-Viczay Péter.)
Vásár előtt van esze, mint a zsidónak.
Vásár esővel jár.
Vásárt napján kell megtartani.
Vásik rá a foga.
(Nagyon kivánja.)
(Nagyon kivánja.)
Vásitja száját.
(Fecseg.)
(Fecseg.)
Vásott ficzkó, vásott kölyök.
Vászon táblára kitétetni.
(Azaz: Világ lenni, születni.)
(Azaz: Világ lenni, születni.)
Vederből csöbörbe hágott.
(Kis bajból nagyobbra került.)
(Kis bajból nagyobbra került.)
Vegye el az Isten a szája izét.
(Czigányátok.)
(Czigányátok.)
Veled is csak sürübb a világ.
(Hasznavehetetlen s csak az ember számot szaporitja.)
(Hasznavehetetlen s csak az ember számot szaporitja.)
Veled járom kemencze, mint a géresi ember mondaná.
(Széles jó kedvében az ember mindenre kész, mint a géresi ember, ki virágos jó kedvében arra is késznek nyilatkozott, hogy a kemenczével járja a tánczot. Géres, Szatmár megyei helység.)
(Széles jó kedvében az ember mindenre kész, mint a géresi ember, ki virágos jó kedvében arra is késznek nyilatkozott, hogy a kemenczével járja a tánczot. Géres, Szatmár megyei helység.)
Velencze, Gelencze.
(Ez kis falu Erdélyben, amaz pedig olaszországi város lévén, e km. nagy különbséget jelent.)
(Ez kis falu Erdélyben, amaz pedig olaszországi város lévén, e km. nagy különbséget jelent.)
Verboválónak, czigánynak, kalmárnak nem kell hinni.
(Faludi.)
(Faludi.)
Verebek is azt csiripelik.
(Nem titok már.)
(Nem titok már.)
Verekedő pásztorok közt jó dolga van a farkasnak.
Veréb van a házon.
(Vendég jön. – Babonás km.)
(Vendég jön. – Babonás km.)
Veréb van a kalapja alatt.
(Köszönni nem akaró gyermeknek szokás ezt mondani.)
(Köszönni nem akaró gyermeknek szokás ezt mondani.)
Verik, mint Pilátust.
(Nagy-csütörtökön a délutáni breviárium után a gyerekek a templom padjait pálczákkal veregetik.)
(Nagy-csütörtökön a délutáni breviárium után a gyerekek a templom padjait pálczákkal veregetik.)
248Verje meg a Jehova!
Verje meg a hólyagos himlő!
Verje meg a ragya!
Verje meg a százkilenczedik zsoltár!
Verje meg az Isten, ki az árvát bántja!
Verjen meg a török átka!
(Soh’se légy egy akaraton.)
(Soh’se légy egy akaraton.)
Verte a mellét.
(Erősen fogadkozott valamit.)
(Erősen fogadkozott valamit.)
Vert viszen veretlen, agya-feje töretlent.
(Olyanról mondatik, kinek magának van nagy baja s mégis másokon akar segiteni.)
(Olyanról mondatik, kinek magának van nagy baja s mégis másokon akar segiteni.)
Vess az ebnek, nem harap meg.
(Igy is: Vess az ebnek, majd nem ugat.)
(Igy is: Vess az ebnek, majd nem ugat.)
Vess egy konczot neki, az ugatást elfelejti.
Vessünk ágyat az italnak.
(Székely mondás.)
(Székely mondás.)
Vessünk fátyolt a multra.
Vessünk mákot.
(Mikor mind elhallgatnak a beszélgetők. Székelységi.)
(Mikor mind elhallgatnak a beszélgetők. Székelységi.)
Veszedelem mutatja meg az embert.
(Valamint a szükség a barátot.)
(Valamint a szükség a barátot.)
Veszendőbe megy.
Veszett fejszének nyele is jó; – veszett fejszének nyele fordul.
Veszett hirét költötték.
Veszett volna földében a retek.
(Azaz maradt volna el oka valaminek.)
(Azaz maradt volna el oka valaminek.)
Veszkődik utána.
Veszszek el, ha igazat nem mondok.
Veszszen el a föld szinéről!
Veszszen ki a magja!
(Átkozódás.)
(Átkozódás.)
Veszszen inkább élted, mint becsületed.
Veszteg álló viznek, hallgató embernek nem kell hinni.
Vesztél volna a pokolba, – a hireddel együtt!
(Székely.)
(Székely.)
Vesztét érzi.
Vessző nem töri csontját a gyermeknek.
(Régi nevelési elv.)
(Régi nevelési elv.)
Vesszőparipán nyargal.
Veszve van az a tyuk, mely rókát hí komának.
Vetekedésnek veszekedés a vége.
Vetés előtt arat.
Vége jó, minden jó.
Vége vig Andrásnak.
Végén csattan az ostor.
Végét járja.
(Akkor mondják, ha valaki közel van a halálhoz, vagy tönkrejutáshoz.)
(Akkor mondják, ha valaki közel van a halálhoz, vagy tönkrejutáshoz.)
Végletek találkoznak.
Véka eső, köböl sár.
(Őszi idő jellemzése.)
(Őszi idő jellemzése.)
249Vékony a kereset.
Vékony dongáju.
(Vézna ember.)
(Vézna ember.)
Vékony emberség, vastag embertelenség.
Vékony, mint a papiros.
Vékony, mint a gyolcs.
Vékony, mint a patyolat.
Vékony, mint a hajszál.
Vékony, mint a czérnaszál.
Vékony pénzü.
Vékony reménység.
Véletlen bokorban fekszik a nyúl.
Vén asszony dér-dur, – vagy: vén asszony veszedelem.
(Mindig birálja, korholja a fiatalokat.)
(Mindig birálja, korholja a fiatalokat.)
Vén asszony: puskapor.
(Székelységi.)
(Székelységi.)
Vén banyák nyara.
(Szent-Mihály nap utáni meleg napok.)
(Szent-Mihály nap utáni meleg napok.)
Vén bába ördögök hadnagya.
(Kis-Viczay Péter.)
(Kis-Viczay Péter.)
Vén csoroszlya; vén banya; vén satrafa; vén boszorkány; vén bregyó.
Vén czigány minden nap egy nótát felejt.
Vén ember mindenben lassu, csak a koporsóhoz gyors.
Vén embernek bor az orvossága.
Vén embert is tánczba viszi a bor.
Vén fának árnyékában jól lehet nyugodni.
(Ezzel biztatják a fiatal leányt, ha öreg emberhez akarják férjhez adni.)
(Ezzel biztatják a fiatal leányt, ha öreg emberhez akarják férjhez adni.)
Vén fának gyümölcse is selejtes.
Vén kecske is megnyalja a sót.
(Idősb férfiakra mondják kik fiatal nők körül forgolódnak.)
(Idősb férfiakra mondják kik fiatal nők körül forgolódnak.)
Vén kutyának, agg szolgának egy a fizetése.
Vén leánynak kurta mindig a farsang.
Vén leányt férjhez adják, menyecskének hivják.
Vén leány, vén tető hamar tüzet fog.
Vén lóból nem válik poroszka.
(Poroszka = apró, gyorslépésü ló.)
(Poroszka = apró, gyorslépésü ló.)
Vén ember elméje, ifjak ereje, verik meg a hadakat.
»Vén ember elméje,
S az ifju ereje,
Verik meg a hadakat;
Gyakran álnoksággal,
És nem erőszakkal
Rontnak erős várakat:
Mert az ész gyakrabban,
Mint kéz vadászatban
Kötöz oroszlánokat.«
(Beniczky Péter Példabeszédeiből.)
»Vén ember elméje,
S az ifju ereje,
Verik meg a hadakat;
Gyakran álnoksággal,
És nem erőszakkal
Rontnak erős várakat:
Mert az ész gyakrabban,
Mint kéz vadászatban
Kötöz oroszlánokat.«
(Beniczky Péter Példabeszédeiből.)
250Vénség kész betegség.
Vénség tisztesség.
Vén szolga a ház becsülete.
Vén szolga ócska bútor.
Vén róka.
(Ravasz, kipróbált idős emberre mondják.)
(Ravasz, kipróbált idős emberre mondják.)
Vén róka ravaszabb.
Vén rókát, vén verebet, vén parasztot nehéz megcsalni.
Vénebb a tiz parancsolatnál.
(Szala sz.-lászlói asszony második házasságra kelvén, és próbatét végett papja előtt megjelenvén, a tiz parancsolatot elmondani nem tudá. Kérdé a pap csudálkozva: »Hogy mehettél először is férjhez, mikor még a tiz parancsolatot sem tudod?« – »Jaj uram! – felelé az asszony – mikor én először férjhez mentem, még akkor híre sem volt a tizparancsolatnak.«)
(Szala sz.-lászlói asszony második házasságra kelvén, és próbatét végett papja előtt megjelenvén, a tiz parancsolatot elmondani nem tudá. Kérdé a pap csudálkozva: »Hogy mehettél először is férjhez, mikor még a tiz parancsolatot sem tudod?« – »Jaj uram! – felelé az asszony – mikor én először férjhez mentem, még akkor híre sem volt a tizparancsolatnak.«)
Vénebb a visegrádi várnál; vénebb az aradi utnál.
(Vén leányokra s ódon tárgyakra alkalmazzák.)
(Vén leányokra s ódon tárgyakra alkalmazzák.)
Vérit vették a kulacsnak.
Vérré válik benne, mint barátban a lencse.
(A barát lencsét evett s azt mondá: vere valet – a paraszt arra értette, hogy vérré válik.)
(A barát lencsét evett s azt mondá: vere valet – a paraszt arra értette, hogy vérré válik.)
Vérszemet kapott.
(Neki bátorodott.)
(Neki bátorodott.)
Vér vizzé nem válik.
(A jó ember el nem korcsodik.)
(A jó ember el nem korcsodik.)
Véteknek büntetés a zsoldja.
Vétek nélkül nem is tudna semmit csinálni.
(Székely.)
(Székely.)
Vicsoritja a fogát, mint a mérges kutya.
Vidd ördög, tartsd pokol.
Vigasztaló szó, a betegnek fél orvosság.
Vigyázz gyerek, mert fenekedre verek.
(Margalits.)
(Margalits.)
Vigyázz! mert egyszer egymás után futunk, de te leszszes az első.
Vigye a manó!
Vigye a lába!
Vigye az ördög!
Vigye el a fránya a dolgát.
(Fránya = ördög, gonosz szellem.)
(Fránya = ördög, gonosz szellem.)
Vigye el az ördög Bécset, – nekem ugyan becsengetett.
Vigyorog, mint a fakutya.
(Ostobául nevet.)
(Ostobául nevet.)
Világ bolondja.
Világ csúfjává tették.
Világgá ment.
(Elbujdosott.)
(Elbujdosott.)
Világ hátán nincs párja.
(»Nem volt párja hét faluban Kerekes Andrásnak.«)
(»Nem volt párja hét faluban Kerekes Andrásnak.«)
Világnak szaladt, mint a miskei malacz.
(Miske falu Bácsmegyében, Bajához közel.)
(Miske falu Bácsmegyében, Bajához közel.)
251Világos felhőnek, fehér rokolyás asszonynak nem kell hinni.
(Rokolya = derék nélküli szoknya, milyet a földmives nők a pendely fölött szoktak viselni.)
(Rokolya = derék nélküli szoknya, milyet a földmives nők a pendely fölött szoktak viselni.)
Világ szájára került.
Világra való.
(Élelmes, iparkodó, törekvő ember.)
(Élelmes, iparkodó, törekvő ember.)
Villám a futó embert sújtja.
Világos, mint a vakablak.
Világ kincseért sem adná oda.
(T. i. annyira szereti.)
»De ha téged birhatnálak,
E világért nem adnálak.«
(T. i. annyira szereti.)
»De ha téged birhatnálak,
E világért nem adnálak.«
Villog, mint a szalmás tehén.
(Várja, mikor hozzák már a szénát.)
(Várja, mikor hozzák már a szénát.)
Virágos czégért köt, a ki mérget árul.
Virágból is mérget szí a pók.
Virág helyett kórót szedett.
Virág mondja kórónak; virág keni kóróra.
(Székely.)
(Székely.)
Virágvasárnapi eső elmossa a termést.
(Babonás mondás.)
(Babonás mondás.)
Viselve válik meg az asszony.
(Tolna m.)
(Tolna m.)
Viszi a rőföt.
(Szökik.)
(Szökik.)
Viszket a háta.
(Verést kap. Babonás km.)
(Verést kap. Babonás km.)
Viszket a marka.
(Veszekedni szeretne.)
(Veszekedni szeretne.)
Viszket a talpa.
(Szeretne tánczolni.)
(Szeretne tánczolni.)
Viszket a tenyere.
(Pénzt vár. Szeretne valakit megverni. Babonás km.)
(Pénzt vár. Szeretne valakit megverni. Babonás km.)
Visszafogni, – vagy: visszaszegni a kaszát.
(Változtatni a gondolkozást, ravaszkodni.)
(Változtatni a gondolkozást, ravaszkodni.)
Visznek Ferkó.
(Kincset ásni ment két paraszt ember. Miután a szokásos imádságokat visszafelé is elmondták és egyébként is minden előirt intézkedést megtettek arra nézve, hogy az ördög őket el ne vigye és a kincs ujra el ne sülyedjen, hozzá fogtak a munkához. Egyszerre csak neki szaladt az egyiknek egy eltévedt disznó és lába közé kerülvén, a paraszt ráesett a disznó hátára s ez néhány lépésnyire vitte. Igen sötét levén, a paraszt nem látta a disznót és azon hiszemben, hogy az ördög jött értök, oda kiáltott pajtásának: Visznek már Ferkó, jó egészséget!)
(Kincset ásni ment két paraszt ember. Miután a szokásos imádságokat visszafelé is elmondták és egyébként is minden előirt intézkedést megtettek arra nézve, hogy az ördög őket el ne vigye és a kincs ujra el ne sülyedjen, hozzá fogtak a munkához. Egyszerre csak neki szaladt az egyiknek egy eltévedt disznó és lába közé kerülvén, a paraszt ráesett a disznó hátára s ez néhány lépésnyire vitte. Igen sötét levén, a paraszt nem látta a disznót és azon hiszemben, hogy az ördög jött értök, oda kiáltott pajtásának: Visznek már Ferkó, jó egészséget!)
Vissza nem hozom fejében vitte el.
(Azaz ellopta.)
(Azaz ellopta.)
Visszatért a régi kerékvágásba.
Vissza várd, mit mással cselekszel.
Viz a tüznek ellensége.
Vizbe fuló habhoz is kap.
(A veszedelemben lévő mindent megpróbál megmentésére.)
(A veszedelemben lévő mindent megpróbál megmentésére.)
Vizbehaló a fűszálhoz, – szalmaszálhoz is kapaszkodik.
Vizben lévén, szomjuzik.
(Mint a győriek – Kovács Pál szerint sok vizek között lévén, pénzen vesznek vizet.)
(Mint a győriek – Kovács Pál szerint sok vizek között lévén, pénzen vesznek vizet.)
Vizbe ölte a békát, tóba a halat.
(Büntetés helyett megjutalmazta.)
(Büntetés helyett megjutalmazta.)
252Viz csak a bűnt nem mossa le.
Viz ellen nehéz úszni.
Vizen kullogó fene.
Vizet prédikál s maga bort iszik.
(Olyan emberre illik e km., ki másként cselekszik, mint beszél.)
(Olyan emberre illik e km., ki másként cselekszik, mint beszél.)
Vizet sem érdemli, – vagy: keresi meg.
Vizet sem tud zavarni.
(Gyámoltalan ember.)
(Gyámoltalan ember.)
Viz is méreggé válik benne.
Viz italtól nád terem az orrodban.
(Faludi.)
(Faludi.)
Viznek legjobb a csendese.
Vizre vitte s szomjan hozta vissza.
(Mindent igért és semmit sem adott.)
(Mindent igért és semmit sem adott.)
Viz se folyik örökké egyaránt.
Voltnak és meglettnek szemérmes az orczája.
Volt, nincs.
»Volt«-ra nem ád a zsidó semmit.
Volt szülőjök is: tátos volt és szemfényvesztő.
(Pázmány.)
(Pázmány.)
Völgynek lassan, a hegy maga tanit.
(Kocsizók mondása.)
(Kocsizók mondása.)
Vörös ember, derek ló, ritkán válik abból jó.
Vörös ember ritkán jó, de ha jó, igen jó.
(Vörös emberek mondják magunkról.)
(Vörös emberek mondják magunkról.)
Vörös kutya, vörös ló, vörös ember egy se jó.
(Előitélet a népnél.)
(Előitélet a népnél.)
Vörös kakast röpit a házára.
(Fölgyujtja a házát.)
(Fölgyujtja a házát.)
Vörös, mint a róka.
Vörös, mint a főtt rák.
Vörös, mint a Judás haja.
Vörös, mint a paprika.
Vörös nadrágot nyert.
(Besugókra, árulkodókra mondják.)
(Besugókra, árulkodókra mondják.)
Vőm nem fiam, menyem nem leányom.
Vőnek, ha mézből van is, nem kedves anyósa.
