OLÁHUL MERINKA (A kegyetlen anyós)
(A kegyetlen anyós)
Magyarul Margitka,
Száz katanám közül
Melyiket szereted?
Vaj fényes csillagot?
- Napat es szeretem,
Hódat es szeretem,
Leginkább szeretem.
- Azt es mondd meg nekem,
Hogy ez mire menen?
Öreg Ráduj vajda,
S e szép fényes hód es
Ez öreg vajdáné,
Ifjú Ráduj Péter.
Megmondám, megmondám,
Hogy a mire menen. -
A katona legény:
- Oláhul Merinka,
Magyarul Margitka!
Hadba hadakozni,
Jó hírt hazahozni,
Neked megmondani!
Anyám, édesanyám,
Üsellye jól gondját,
Üsellye jól gondját
S az én Merinkámnak!
Hadba hadakozni,
Jó hírt hazahozni,
Neki megmondani.
Magyarul Margitka,
Lelkem, édes lányom,
Azt megengeded-e,
Favágó tőkém légy?
- Meg nem engedhetem,
Lelkem édesanyám!
Magyarul Margitka,
Lelkem édes lányom,
Azt megengeded-e,
Langon piríssalak?
- Meg nem engedhetem,
Lelkem édesanyám!
Magyarul Margitka,
Lelkem, édes lányom
Azt megengeded-e,
Asztali vendégnek
Gyórtyatartója légy?
- Azt megengedhetem,
Lelkem édesanyám! -
Belső kamerába,
Ő es csak kivevé
Rég iuszos vásznát,
Talpáig tekeré,
Fejinél meggyútá
Talpáig égeté.
Virjad-e, vaj még nem,
Virjad-e, vaj még nem,
Mert mindjár végem lesz!
Első kakas-szó van,
Oláhul Merinka,
Magyarul Margitka!
Lelkem, édesanyám,
Virjad-e, vaj még nem,
Mert mindjárt végem lesz!
Piros hajnal tetszik,
Oláhul Merinka,
Magyarul Margitka!
Lelkem, édesanyám,
Virjad-e, vaj még nem,
Mert mindjár végem lesz?
Ó es csak felvevé,
Ő es csak kivivé
A virágos kertbe,
Rózsabokor alá,
Rózsabokor alá,
Mint egy porgolt tőkét.
Ez ő édes fia.
- Oláhul Merinka,
Magyarul Margitka,
Erejsz be ingemet,
Mert én hazajöttem,
Jó hírt hazahoztam,
Neked megmondanám!
- Állj meg fiam, állj meg,
Mingyán béeresztlek!
Hol ez én Merinkám,
Hol ez én Merinkám,
Hogy maga nyissa ki?
A rózsa-mezőbe
Rózsavirág-szedni
Bokrétába kötni,
Kalapodba rakja. -
Ő es csak megtére,
Ő es csak elmene,
E rózsa-mezőbe.
- Nyeriss, lovam, nyeriss!
Hol ez én Merinkám?
Magyarul Margitka!
- Gazdám, édes gazdám,
Ne fárassz ingemet!
E virágoskerbe,
E virágoskerbe
Rózsabokor alatt. -
Ő es hazamene,
Ő es csak bemene
A virágoskerbe.
Mend egy porgolt csutkot.
Ő es odamene
Emellyikre bukék.
Magyarul Margitka,
Meghóttál-e, vaj élsz
Rózsabokor alatt?
De immán végem lett!
Ő es csak felkele,
Ő es csak bémene.
Adja ide nekem
Arany székecskémet,
Az ő édesanyja
Neki odaadá
Arany székecskéjét,
Aranybütü kését.
Szernyű halált hala. -
S őket csak elvivék
S őket eltemeték.
Fehér mármulykő koporsót,
S a másiknak csántanának
Fekete mármulykő koporsót.
Z ótár mellé belül,
S másikat temették
Z ótár mellé kivül.
Két szép lyilyiomszál.
Nőnek, növögetnek,
Z ótárt meghaladják.
Összekapcsolkodnak.
Hát az apjik bement,
Szépen virágoztak.
Úgy leszomorkodtak,
Úgy leszomorkodtak,
Fődig elirvadtak.
Hétszerebb az anya,
Ki két virágszálat
Elválasztja vala.