Második fejezet

Teljes szövegű keresés

Második fejezet
Európában jobbra, a harmadik zsalugáter mellett állott akkor egy kocsma, félig a földben, melyben régi kisasszonyok délután strimplit hímeztek, és az eresz alatt Knezmicsné fekete macskája poros akácfákról és a dűlőút végén korhadozó fakeresztek ódon zenéléséről ásítozott. Hatkor megszólalt ebben a kocsmában egy kis princesse, régi kőrisfából, ennek a fejében apró zenélő szerkezet volt, és ezt zenélte: "Du hast mich nie geliebt, Augusztin."
Délután Knezmicsné és a régi kisasszonyok promenádére indultak, végigsétálták a redut környékét, aztán letértek a Városerdőn túl, a Tattersall felé.
Ottan éppen repülőverseny volt, Knezmicsné és a régi kisasszonyok a hatos fészer előtt álltak meg, és benéztek. Székely, a kurátor, betessékelte a régi kisasszonyokat, és megmutatta nekik a repülő masinát.
Ódon, tömör masina volt, a harmincas évek patinájával. Két szárú felülete kalotaszegi varrottas bádogból tompult; rozsdás, régi vasak tartották össze a kedves, otthonos, nyikorgó szerkezetet. Ilyen régi, harmincas repülőgépe az egész városban csak neki volt, a "főúrnak", ahogy nevezték. Az ülés barnásvörös, nyűtt bársony: két kis ablaka, amin az utas kinézhetett, pókhálós üveggel; - az ablak peremén muskátlis cserepek. Kormánylapátját egy csepeli tutajból eszkábálták oda; a kormány szélén még rajt' ült egy öreg tót, akit ottfelejtettek, és olyankor, mikor a gép döcögve és nyikorogva felszállott a levegőbe, az öreg tót furulyázni kezdett. A légcsavarra - régi zsalugáterekből eszkábáltatta össze az uraság - nefelejtseket hímeztek régi kisasszonyok, könnyhullatások között: a légcsavar szélén, olyankor, mikor repült, két kékdolmányú hajdú ült, hosszú féderes ostorral és zsalugáterrel - ezek néha rávágtak a motorra, ha elakadt, különben keveset beszéltek, hanem a bajuszukat pederték. Teteje is volt a gépnek, jóféle, illatos kecskebőrből, amin régi rovátkák sorakoztak.
Ilyen volt a "nagyúr" masinája. Ha útra kelt, a két hajdú belevágott a kis kávéfőzőbe, ami motorul szolgált: ilyenkor a harmonikás ferde kéményen fekete füst szálldogált fel a kékséges égbe. Nagy döcögve és nyikorogva felszállott a masina - ferdén mászott a levegő kátyújában, berregett a gőzdaráló, a muskátlik lebegtek, a hajdúk zsalugátereztek... aztán egyszerre megállt az egész miskulancia. Ilyenkor régi, színvas létrát támasztottak neki, és a régi kisasszonyok lesétáltak ezen a létrán - földre, mint az angyalok.
 

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages