ELSŐ JELENET
ELSŐ JELENET
BÁNK
(az asztalnál állva kezére bókolt).
Hazudsz!
(az asztalnál állva kezére bókolt).
Hazudsz!
MELINDA
(előtte térdepel).
Igen; mióta hitvesed
Megszünt Melinda lenni, mindenik
Vétek lehetséges. Hazudni? óh!
Oh vajha angyalom lehetne az.
(előtte térdepel).
Igen; mióta hitvesed
Megszünt Melinda lenni, mindenik
Vétek lehetséges. Hazudni? óh!
Oh vajha angyalom lehetne az.
BÁNK
Mit térdepelsz? az Isten nincsen itt -
Állj fel! beléphet egy meráni állat,
És azt hihetné: őtet illeti.
(El akar menni, de ismét visszajön.)
Hát nem cselekszed?
Mit térdepelsz? az Isten nincsen itt -
Állj fel! beléphet egy meráni állat,
És azt hihetné: őtet illeti.
(El akar menni, de ismét visszajön.)
Hát nem cselekszed?
MELINDA
(térdein eleibe csúszik).
Ölj meg engemet
Bánk! ölj meg engemet -
(térdein eleibe csúszik).
Ölj meg engemet
Bánk! ölj meg engemet -
BÁNK
S egy semmi asszonyt!
S egy semmi asszonyt!
MELINDA
Oh Istenem! de én nem az vagyok.
Oh Istenem! de én nem az vagyok.
BÁNK
Ártatlan? és az udvar nyelve e
Névvel nevezte-é becsűletem?
Ártatlan? és az udvar nyelve e
Névvel nevezte-é becsűletem?
MELINDA
Nem, azt ne mondja az udvar, mert hazud
Mindenkor - ez ne mondjon engem annak,
Ah, én szerencsétlen személy vagyok!
(Lerogy a földre.)
Nem, azt ne mondja az udvar, mert hazud
Mindenkor - ez ne mondjon engem annak,
Ah, én szerencsétlen személy vagyok!
(Lerogy a földre.)
BÁNK
(felemeli).Szegény, szerencsétlen Melinda!
(Merően néznek egymásra.)
Mit
Akarsz? Mi kell? tehát te engemet, mint
Egy Tantalust az el nem érhető
Végcél után csak hagysz kapkodni? - Sírsz?
Felelj; de szóval, és ne így! hiszen
Szép könnyeid elbúsíthatnák az ég
Lakosait, s az angyalok magok
Szánnák kigördüléseit. Elveszek, s én
Igy férfi nem vagyok. (Elereszti.) Még sem hiszek.
Ottó, s Melinda, egyaránt örültek! -
(felemeli).Szegény, szerencsétlen Melinda!
(Merően néznek egymásra.)
Mit
Akarsz? Mi kell? tehát te engemet, mint
Egy Tantalust az el nem érhető
Végcél után csak hagysz kapkodni? - Sírsz?
Felelj; de szóval, és ne így! hiszen
Szép könnyeid elbúsíthatnák az ég
Lakosait, s az angyalok magok
Szánnák kigördüléseit. Elveszek, s én
Igy férfi nem vagyok. (Elereszti.) Még sem hiszek.
Ottó, s Melinda, egyaránt örültek! -
MELINDA
(térdeit csókolja).
Bánk, Bánk! Taposs meg legalább engemet!
Én bűntelen vagyok. Oh, ne mondd meg ezt
Testvéreimnek: nem feleség - anya.
(térdeit csókolja).
Bánk, Bánk! Taposs meg legalább engemet!
Én bűntelen vagyok. Oh, ne mondd meg ezt
Testvéreimnek: nem feleség - anya.
BÁNK
(belök egy oldalajtót).
Te átkozott kis alvó, mit mosolyogsz?
(belök egy oldalajtót).
Te átkozott kis alvó, mit mosolyogsz?
MELINDA
(sikoltva felugrik).
Ember, tudod te, mit mondtál fiadnak
Most? - Átkozott! - (Merően néz maga elébe.)
Atya-átok egy anyáért!
(sikoltva felugrik).
Ember, tudod te, mit mondtál fiadnak
Most? - Átkozott! - (Merően néz maga elébe.)
Atya-átok egy anyáért!
BÁNK
Mint vándor a hófúvásban, úgy
Lelkem, ingadoz határtalan
Kétség között, s eszem egy nagy óceánban
Lebeg, veszejtve minden csillagot.
Mint vándor a hófúvásban, úgy
Lelkem, ingadoz határtalan
Kétség között, s eszem egy nagy óceánban
Lebeg, veszejtve minden csillagot.
MELINDA
Atya-átok egy anyáért! - Kábaság!
Ha szegény hold férjhez adja szép
Leányait, mondjátok, hogy királyi
Lakadalma van két nyíl-lövésnyire.
Atya-átok egy anyáért! - Kábaság!
Ha szegény hold férjhez adja szép
Leányait, mondjátok, hogy királyi
Lakadalma van két nyíl-lövésnyire.
BÁNK
Boldogtalan! -
Boldogtalan! -
MELINDA
Jó név. Pokolbeli
Tűz ége csontjaimban s a királyné
Aludni ment - álmos volt. Ébredezz!
Add vissza gyermekem, te nagy királyné!
(Elsiet.)
Jó név. Pokolbeli
Tűz ége csontjaimban s a királyné
Aludni ment - álmos volt. Ébredezz!
Add vissza gyermekem, te nagy királyné!
(Elsiet.)
BÁNK
Menj, menj hová a történet viszen! - -
Úgy, úgy! aludni ment - álmos vala.
Helyes, helyes, meráni asszonyom! - Nap
Küldd oktalan Phaétonod, hogy a
Világot öszve meg-meg öszverontván,
Pörköljön engem is pokolra le!
De istenemre, lehetelen mégis ez -
Nem! nem lehet! Tanácsot álmod e
Szív, s kimérhetetlen irgalom
Által susogja azt a jó reménység
Lelkembe: nem lehet. - Setét remény!
(Karjait kinyújtja az ablakon, ölelve.)
Ne rontsa ezt el a világod, oh
Auróra!
Hiszen Melinda úgyse tudja, mit
Beszéle - - ég, és föld! de hát ki az
Oka, hogy szegény nem tudja mit beszél?!
És a királyné álmos volt! - Nem-é (Megijed.)
Hah!
Mely gondolat lesz agyvelőmben első
Zsengéjekor már meghatározás? - -
Épülj fel! Izmosodj meg, gondolat! -
Veled épül ismét csak fel, örök lenyugtom
Felett, megéledő becsületem! (El akar.)
Menj, menj hová a történet viszen! - -
Úgy, úgy! aludni ment - álmos vala.
Helyes, helyes, meráni asszonyom! - Nap
Küldd oktalan Phaétonod, hogy a
Világot öszve meg-meg öszverontván,
Pörköljön engem is pokolra le!
De istenemre, lehetelen mégis ez -
Nem! nem lehet! Tanácsot álmod e
Szív, s kimérhetetlen irgalom
Által susogja azt a jó reménység
Lelkembe: nem lehet. - Setét remény!
(Karjait kinyújtja az ablakon, ölelve.)
Ne rontsa ezt el a világod, oh
Auróra!
Hiszen Melinda úgyse tudja, mit
Beszéle - - ég, és föld! de hát ki az
Oka, hogy szegény nem tudja mit beszél?!
És a királyné álmos volt! - Nem-é (Megijed.)
Hah!
Mely gondolat lesz agyvelőmben első
Zsengéjekor már meghatározás? - -
Épülj fel! Izmosodj meg, gondolat! -
Veled épül ismét csak fel, örök lenyugtom
Felett, megéledő becsületem! (El akar.)
