HARMADIK JELENET
HARMADIK JELENET
TIBORC
(bizodalom s félelem közt besompolyog).
Bánk bán, nagyúr! jó reggelt.
(bizodalom s félelem közt besompolyog).
Bánk bán, nagyúr! jó reggelt.
BÁNK
Útonálló!
Útonálló!
TIBORC
Igazán? lehet meglátni képemen?
Igazán? lehet meglátni képemen?
BÁNK
Minek is becsület emberek között!
Minek is becsület emberek között!
TIBORC
Való igaz; megőszült a fejem.
Való igaz; megőszült a fejem.
BÁNK
Miért?
Miért?
TIBORC
Időm eljárt, jaj s panasz közt.
Időm eljárt, jaj s panasz közt.
BÁNK
Azért teremtettem -
Azért teremtettem -
TIBORC
Köszönöm. Ma már
Nem háborogsz úgy, mint az éjtszaka.
Köszönöm. Ma már
Nem háborogsz úgy, mint az éjtszaka.
BÁNK
Munkálkodó légy, nem panaszkodó -
Munkálkodó légy, nem panaszkodó -
TIBORC
Oh, istenem! tekéntenél csak egyszer
Hazámba - élve látnád a panaszt
Előtted. Mért valék becsűletes!
Holott gazember lévén, mostan is
Tied lehetnék.
Oh, istenem! tekéntenél csak egyszer
Hazámba - élve látnád a panaszt
Előtted. Mért valék becsűletes!
Holott gazember lévén, mostan is
Tied lehetnék.
BÁNK
Mely boldogtala
nAz, akinek bármely bilincsei
Boldogtalan módon oldóznak el!
Mely boldogtala
nAz, akinek bármely bilincsei
Boldogtalan módon oldóznak el!
TIBORC
Oh, mint örültem, hogy szabad levék!
Oh, mint örültem, hogy szabad levék!
BÁNK
Mikép örültem én bilincseimnek!
Mikép örültem én bilincseimnek!
TIBORC
Hiszen való, hogy jó is az: de márMióta a merániak -
Hiszen való, hogy jó is az: de márMióta a merániak -
BÁNK
Hah! - oh!
Hah! - oh!
TIBORC
Sok pénzre van szükségek: és mivel
Mi annyit adni nem tudunk, tehát
Sovány nyakunkra izmaelitákat
Ültettek - ez már égbe kiált.
Sok pénzre van szükségek: és mivel
Mi annyit adni nem tudunk, tehát
Sovány nyakunkra izmaelitákat
Ültettek - ez már égbe kiált.
BÁNK
Piha!
Piha!
TIBORC
Míg tűrhetém, tűrtem becsűletessen:
Most már gazember is lennék; de késő - !
Ősz fő, kiszáradt kar: hová megyek?
Míg tűrhetém, tűrtem becsűletessen:
Most már gazember is lennék; de késő - !
Ősz fő, kiszáradt kar: hová megyek?
BÁNK
Haramia - nincs itt más kigázolás.
Haramia - nincs itt más kigázolás.
TIBORC
Ma éjtszakán először kezdtem el
Próbálni azt a mesterséget; oh
Hiszen beteg feleségem és öt éhes
Porontyaimnál szívem majd kiugrott.
De látja isten, hogy nem értem azt.
Lenn a királyi ház előtt soká
Ólálkodék. Vígan valának abban,
És sokszor azt vettem csak észre, hogy
Nyelvem kiöltém, mintha azt akarnám
Felnyalni, amit ott fenn ellocsoltak.
Akkor lopózkodtál be a kapun -
Hallám az őrzővel beszédedet -
Én is tehát utánad mentem, és
Mivelhogy azt meg tudtam mondani:
Ki ment be oly titokba, mindenik
Azt hitte, hogy Bánk bánhoz tartozok.
Ma éjtszakán először kezdtem el
Próbálni azt a mesterséget; oh
Hiszen beteg feleségem és öt éhes
Porontyaimnál szívem majd kiugrott.
De látja isten, hogy nem értem azt.
Lenn a királyi ház előtt soká
Ólálkodék. Vígan valának abban,
És sokszor azt vettem csak észre, hogy
Nyelvem kiöltém, mintha azt akarnám
Felnyalni, amit ott fenn ellocsoltak.
Akkor lopózkodtál be a kapun -
Hallám az őrzővel beszédedet -
Én is tehát utánad mentem, és
Mivelhogy azt meg tudtam mondani:
Ki ment be oly titokba, mindenik
Azt hitte, hogy Bánk bánhoz tartozok.
BÁNK
Pih! minden e szerént tehát hamis
S megcsal, - keresse bár az ember a-
Hol akarja - legtisztábbnak mutassa
Magát, de egyben mégis mocskos az.
Pih! minden e szerént tehát hamis
S megcsal, - keresse bár az ember a-
Hol akarja - legtisztábbnak mutassa
Magát, de egyben mégis mocskos az.
TIBORC
Mért bélyegez meg a szükség vele!
Mért bélyegez meg a szükség vele!
BÁNK
De hogyha jól meggondolom: maga
A tiszta hívség, oh! - de, ej, mi meg-
Gondolni is való van itten? a
Hívség? Kisértet, melyről minden ember
Fecseg; de még nem látta senki is.
De hogyha jól meggondolom: maga
A tiszta hívség, oh! - de, ej, mi meg-
Gondolni is való van itten? a
Hívség? Kisértet, melyről minden ember
Fecseg; de még nem látta senki is.
TIBORC
No, édes istenem! Ismét azt hiszem, hogy
Velem beszél. -
No, édes istenem! Ismét azt hiszem, hogy
Velem beszél. -
BÁNK
Beszélj, beszélj; igen
Jól hallom én panaszod; de a magam
Panasza is beszél -
Beszélj, beszélj; igen
Jól hallom én panaszod; de a magam
Panasza is beszél -
TIBORC
Uram teremtőm
Még a nagyúrnak is van? - No hát
Nem vétek a szegény Tiborcnak, egy
Titkos szövetségben hitét letenni.
Uram teremtőm
Még a nagyúrnak is van? - No hát
Nem vétek a szegény Tiborcnak, egy
Titkos szövetségben hitét letenni.
BÁNK
Ha! - ezt hogy elfelejthetém - istenem!
Ha! - ezt hogy elfelejthetém - istenem!
TIBORC
Van más kigázolás? - vitézkedést
Ugyan ne várjanak tőlem; de hisz'
A háborúban szabad fosztani.
E gondolat legjobbnak látszatott.
Van más kigázolás? - vitézkedést
Ugyan ne várjanak tőlem; de hisz'
A háborúban szabad fosztani.
E gondolat legjobbnak látszatott.
BÁNK
(búsan néz ki az ablakon).
Magyar hazám! -
(búsan néz ki az ablakon).
Magyar hazám! -
TIBORC
A jó merániak
Azt háború nélkül is megteszik; mert
Hisz' a zsidók eleget fizetnek; a-
Kiket tulajdonképpen tán nem is
Lehetne embernyúzóknak nevezni,
Nyúzásra bőr kivántatik, holott
Azt a merániak magok lehúzták
Már csontjainkról; így tehát ezek
A húsba kénytelenek bemetszeni -
Igaz, hogy a metéltetett sikolt; de
Hisz' arra nem szükség hallgatni, csak
Haszon lehessen. - S a nagyasszony - ?
(Keserű megvetéssel lódítja el a kezét.)
A jó merániak
Azt háború nélkül is megteszik; mert
Hisz' a zsidók eleget fizetnek; a-
Kiket tulajdonképpen tán nem is
Lehetne embernyúzóknak nevezni,
Nyúzásra bőr kivántatik, holott
Azt a merániak magok lehúzták
Már csontjainkról; így tehát ezek
A húsba kénytelenek bemetszeni -
Igaz, hogy a metéltetett sikolt; de
Hisz' arra nem szükség hallgatni, csak
Haszon lehessen. - S a nagyasszony - ?
(Keserű megvetéssel lódítja el a kezét.)
BÁNK
(fejét az ablakfához nyomván).
Oh!
(fejét az ablakfához nyomván).
Oh!
TIBORC
Ő cifra és márványos házakat
Épittet; és mi - csaknem megfagyunk
Kunyhónk sövényfalai közt -
Ő cifra és márványos házakat
Épittet; és mi - csaknem megfagyunk
Kunyhónk sövényfalai közt -
BÁNK
Átkozott!
Átkozott!
TIBORC
Ő csorda számra tartja gyűlevész
Szolgáit! éppenséggel mintha minden
Hajszála egy őrzőt kivánna; sok
Meránit, olykor azt hinné az ember,
Hogy tán akasztani viszik, úgy körül
Van véve a léhűtőktől, s mi egy
Rossz csőszt alig tudunk heten fogadni.
Ő táncmulatságokat ád szűntelen,
Úgy, mintha mindég vagy lakodalma, vagy
Keresztelője volna: és nekünk
Szívünk dobog, ha egy csaplárlegény az
Utcán előnkbe bukkanik, mivelhogy
A tartozás mindjárt eszünkbe jut.
A jó merániak legszebb lovon
Ficánkolódnak - tegnap egy kesej,
Ma szürke, holnap egy fakó: - nekünk
Feleség- és porontyainkat kell befogni,
Ha veszni éhen nem kivánkozunk.
Ők játszanak, zabálnak szűntelen,
Úgy, mintha mindenik tagocska bennek
Egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk
Kéményeinkről elpusztúlnak a
Gólyák, mivel magunk emésztjük el
A hulladékot is. Szép földeinkből
Vadászni berkeket csinálnak, a-
Hová nekünk belépni nem szabad.
S ha egy beteg feleség, vagy egy szegény
Himlős gyerek megkívánván, lesújtunk
Egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek,
És aki száz meg százezert rabol,
Bírája lészen annak, akit a
Szükség garast rabolni kényszerített.
Ő csorda számra tartja gyűlevész
Szolgáit! éppenséggel mintha minden
Hajszála egy őrzőt kivánna; sok
Meránit, olykor azt hinné az ember,
Hogy tán akasztani viszik, úgy körül
Van véve a léhűtőktől, s mi egy
Rossz csőszt alig tudunk heten fogadni.
Ő táncmulatságokat ád szűntelen,
Úgy, mintha mindég vagy lakodalma, vagy
Keresztelője volna: és nekünk
Szívünk dobog, ha egy csaplárlegény az
Utcán előnkbe bukkanik, mivelhogy
A tartozás mindjárt eszünkbe jut.
A jó merániak legszebb lovon
Ficánkolódnak - tegnap egy kesej,
Ma szürke, holnap egy fakó: - nekünk
Feleség- és porontyainkat kell befogni,
Ha veszni éhen nem kivánkozunk.
Ők játszanak, zabálnak szűntelen,
Úgy, mintha mindenik tagocska bennek
Egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk
Kéményeinkről elpusztúlnak a
Gólyák, mivel magunk emésztjük el
A hulladékot is. Szép földeinkből
Vadászni berkeket csinálnak, a-
Hová nekünk belépni nem szabad.
S ha egy beteg feleség, vagy egy szegény
Himlős gyerek megkívánván, lesújtunk
Egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek,
És aki száz meg százezert rabol,
Bírája lészen annak, akit a
Szükség garast rabolni kényszerített.
BÁNK
Hogy úgy van!
Hogy úgy van!
TIBORC
Ők monostort, templomot
Építenek, hol úgy sípolnak, úgy
Megzengenek, hogy a zarándokok
Táncolni kénytelenek a sáros útcán;
Nekünk pedig nincs egy jó köntösünk,
Melyben magát az ember egy becses
Védszent előtt mutathatná meg a
Templomban.
Ők monostort, templomot
Építenek, hol úgy sípolnak, úgy
Megzengenek, hogy a zarándokok
Táncolni kénytelenek a sáros útcán;
Nekünk pedig nincs egy jó köntösünk,
Melyben magát az ember egy becses
Védszent előtt mutathatná meg a
Templomban.
BÁNK
Oh, buzogj vér! csak buzogj!
Oh, buzogj vér! csak buzogj!
TIBORC
Hahogy panaszkodni akarunk, előbb
Meg kell tanulnunk írni; mert az ily
Szegény paraszt az úr elébe nem
Mehet be többé - úgy rendelte Béla
Király, s merániak hasznát veszik -
Hisz' öszvekarmolázná a szegénynek
Patkója a szép síma padlatot!
S ha tán utolsó fillérünkre egy
Törvénytudó felírja a panaszt:
Ki írja fel keserves könnyeinket,
Hogy jó királyunk megláthassa azt. - -
Hahogy panaszkodni akarunk, előbb
Meg kell tanulnunk írni; mert az ily
Szegény paraszt az úr elébe nem
Mehet be többé - úgy rendelte Béla
Király, s merániak hasznát veszik -
Hisz' öszvekarmolázná a szegénynek
Patkója a szép síma padlatot!
S ha tán utolsó fillérünkre egy
Törvénytudó felírja a panaszt:
Ki írja fel keserves könnyeinket,
Hogy jó királyunk megláthassa azt. - -
BÁNK
Te Isten!
Te Isten!
TIBORC
El kellene pirúlniok,
Midőn ezüst-arannyal varrt övek
Verődnek a lábszáraikra, mert
Véres verejtékünk gyümölcse az.
Lelkemre mondom, egy halotti fátyolt
Kötnének inkább a hasokra, - leg-
Alább csak úgy külsőkép is mutatnák
A gyászt azon szegény nyomorúltakért
Kiket kiállhatatlan sajtolásaikkal
A sírba döntenek -
El kellene pirúlniok,
Midőn ezüst-arannyal varrt övek
Verődnek a lábszáraikra, mert
Véres verejtékünk gyümölcse az.
Lelkemre mondom, egy halotti fátyolt
Kötnének inkább a hasokra, - leg-
Alább csak úgy külsőkép is mutatnák
A gyászt azon szegény nyomorúltakért
Kiket kiállhatatlan sajtolásaikkal
A sírba döntenek -
BÁNK
Tűrj békességgel -
Tűrj békességgel -
TIBORC
Tűrj békességgel, ezt papolta az
Apáturunk is sokszor; boldogok
A békességesek, mert isten fiainak
Hívatnak, - úgy de tömve volt magának
A gyomra. Istenem! mi haszna! ha
Szorongat a szegénység: a pokolt
Nem féljük - a mennyország sem jön oly
Szép színben a szemünk elébe.
Tűrj békességgel, ezt papolta az
Apáturunk is sokszor; boldogok
A békességesek, mert isten fiainak
Hívatnak, - úgy de tömve volt magának
A gyomra. Istenem! mi haszna! ha
Szorongat a szegénység: a pokolt
Nem féljük - a mennyország sem jön oly
Szép színben a szemünk elébe.
BÁNK
Kirontjuk a korlátokat, lezúzzuk
A jó barátot, ellenséget; és
Aztán ha célra értünk, sírni kell csak:
Szánom keserveiteket, emberek!
Kirontjuk a korlátokat, lezúzzuk
A jó barátot, ellenséget; és
Aztán ha célra értünk, sírni kell csak:
Szánom keserveiteket, emberek!
TIBORC
(nevetve).
Te szánsz nagyúr? oh a magyar se gondol
Már oly sokat velünk, ha a zsebe
Tele van - hisz' a természet a szegényt
Maga arra szánta, hogy szülessen, éljen.
Dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon és -
Meghaljon. Úgy van, úgy! ismérni kell
Az élhetetlenek sorsát, minek-
Előtte megtudhassuk szánni is.
(nevetve).
Te szánsz nagyúr? oh a magyar se gondol
Már oly sokat velünk, ha a zsebe
Tele van - hisz' a természet a szegényt
Maga arra szánta, hogy szülessen, éljen.
Dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon és -
Meghaljon. Úgy van, úgy! ismérni kell
Az élhetetlenek sorsát, minek-
Előtte megtudhassuk szánni is.
BÁNK
(haraggal teként reá, de szeme Tiborc homlokán levő sebhelyen akad fel).
(haraggal teként reá, de szeme Tiborc homlokán levő sebhelyen akad fel).
TIBORC
(észreveszi, s kevés hajával igyekszik eltakarni).
Huszonhat esztendő előtt vala ez
Még gyenge ifjonc voltál. - Jáderánál
Egy rossz velencei akart tégedet s
Atyádat - Ej, hisz' az régen vala!
(észreveszi, s kevés hajával igyekszik eltakarni).
Huszonhat esztendő előtt vala ez
Még gyenge ifjonc voltál. - Jáderánál
Egy rossz velencei akart tégedet s
Atyádat - Ej, hisz' az régen vala!
BÁNK
(Tiborc homlokát megölelvén, melléhez szorítja, majd egy erszényt nyom a markába).
Engem s atyámat - menj, menj, menj Tiborc.
(Tiborc homlokát megölelvén, melléhez szorítja, majd egy erszényt nyom a markába).
Engem s atyámat - menj, menj, menj Tiborc.
TIBORC
Szép pénz; de adhatsz-é hát mindenikSzűkölködőnek? visszaadja-é
Ez a halottakért hullt könnyeket?
Ha mást nem adhatsz, úgy annál, kinek
Adsz, még szegényebb vagy. Vigyázz, hogy egy
Zsivány, tömött erszényeiddel együtt
Ne lopja el nagylelkűségedet.
Szép pénz; de adhatsz-é hát mindenikSzűkölködőnek? visszaadja-é
Ez a halottakért hullt könnyeket?
Ha mást nem adhatsz, úgy annál, kinek
Adsz, még szegényebb vagy. Vigyázz, hogy egy
Zsivány, tömött erszényeiddel együtt
Ne lopja el nagylelkűségedet.
BÁNK
(méltósággal).
Tiborc! Tiborc! kivel beszélsz?
(méltósággal).
Tiborc! Tiborc! kivel beszélsz?
TIBORC
(térdre rogyik).
Uram-
Isten! hisz' azt karom, hogy vesszek el.
Én nem vagyok gonosztevő - azért nem
Bátorkodom magamat elölni, mert az
Isten haragjától félek.
(térdre rogyik).
Uram-
Isten! hisz' azt karom, hogy vesszek el.
Én nem vagyok gonosztevő - azért nem
Bátorkodom magamat elölni, mert az
Isten haragjától félek.
BÁNK
Tiborc!
Menj, menj; keresd fel asszonyomat, s ha meg-
Találtad, úgy jöjj, s várakozz reám.
Hazamegytek - ott megmondhatod, hogy él
Még Bánk.
Tiborc!
Menj, menj; keresd fel asszonyomat, s ha meg-
Találtad, úgy jöjj, s várakozz reám.
Hazamegytek - ott megmondhatod, hogy él
Még Bánk.
TIBORC
Igen - kedves szomszédok! él
Még Bánk, atyánk - fogom kiáltani.
(Sírva elmegy.)
Igen - kedves szomszédok! él
Még Bánk, atyánk - fogom kiáltani.
(Sírva elmegy.)
BÁNK
Atya? - úgy - ez is még hátra van -
(Megáll a belökött ajtónál.)
Hah! fel,
Fel puha ágyadból gyermek, nehogy
Megvesztegessen udvarunk szele. (Bemegy.)
Atya? - úgy - ez is még hátra van -
(Megáll a belökött ajtónál.)
Hah! fel,
Fel puha ágyadból gyermek, nehogy
Megvesztegessen udvarunk szele. (Bemegy.)
