NEGYEDIK JELENET
(hirtelen belép, megáll, merően néz).
Ez a magyar királyné?
Kérdezed?
Úgy, úgy, ez a kevély királyi asszony!
Eszelős!
Hiszed, hogy reszketek?
Mi kell?
Mi? Kérdezed? Nem, nem! lehetetlen az!
Micsoda?
Hogy álmos a - rabló!
Veszett! megengedek. -
Késő az immár!
Add vissza egy anyának gyermekét
Add vissza testvérnek testvéreit -
Add vissza férjét e tökéletessen
Megrontatott beteg lelkemnek is.
Szánlak.
Köszönném, hogyha elhihetném.
Midőn
Kifutottam a sárkány elébe, még
Bánkom se jött utánam - szegény!
Azt vélte tán, hogy nála nélkül is
Elmenni tudnék lakodalomba. - Oh jaj!
(Fejét kezei közé szorítja.)
(megijedve néz rá).Hah! istenem - Melinda!
Csak ne lennél
Az, ami vagy: megátkoználak. Oh
Ti a szegény Melinda jó nevével
Ma egy egész familiát töröltetek
Az üdvözülhetők sorából el.
Átkozza férjem azt az esküvést,
Mely engemet hitvesévé teve -
Átkozza a szerette gyermeket,
Mert a bojóthi Melinda szülte azt -
(csenget).Udvornik! A nagyúr! -
(bámul). Itthon?
Siess!
(el).
(szelíden). El kell az udvarunk hagynod, Melinda.
El, el? helyes!
De minden lárma nélkül.
Semmit se félj, hogy pompásan hagyom
El! - Gazdagon jövék abba; és
Koldúsi módra költözök ki abból -
Szegény Melinda!
És - te tudsz így szólani?
(kezét nyújtja a csókolásra).
(nem fogadja el).El ezzel a szennyes kézzel.
Melinda!
Nem csókolom - nem is csókolhatom
Azon kezet, mely útat nyithatott
Lelkem kirablására. Úgyde hát
Ki állhat a pestisnek ellene,
Hogy el ne terjedjen?
Te oktalan!
Tudod, hol, és kivel beszélsz?
Veled,
Koronák bemocskolója! aki meg-
Loptad királyi férjedet, - kitépted
Kezéből a jobbágyi szíveket,
Áruba tetted a törvényt - nyomád a
Nyomorultakat - mártirrá tetted az
Erkölcsöt és (sírva fakad) testvéri indulatból
Egy szennytelen nyoszolyának eltörése
Végett, királyházban bordélyt nyitottál.
(az oldalajtón kikiált).Hah! asszonyok!
(szava kívül). Melinda!
(térdreesik). Istenem!...
Ne hagyd bejönni őtet - csak ne most -
Ne hagyd királyné (eleibe mászik). Mind csak kérdezé
Odakinn, miért sírok s fehér hajával
Törölte könnyeit, hogy nem tudá
Meg tőlem azt. Ha benned emberi
Érzés vagyon, ne öld meg őtet ön
Gyalázatoddal! (háborodva). Mondd, hogy a menyegző
Két nyillövésnyi - az Bánk, és Melinda.
(a bejövő asszonyokhoz - méltósággal, de mégis valamennyire szánakozva).
Vigyétek e szegény tébúltat el!
Mindenható, ments meg kerűletétől
Minden tapasztalatlan sziveket! (Mennek.)