AFGANISZTÁN
AFGANISZTÁN
Afgán Demokratikus Köztársaság
De Afghanistan Demokratik Djamhürlare (pastu nyelven)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 646 497 km2, Magyarországnál kb. 7-szer nagyobb. Fekvés: A Szovjetunió közép-ázsiai területei és az Indiai-félsziget között. Szomszédai: Pakisztán (K, D), Irán (Ny), Szovjetunió (É), Kína (ÉK). Felszín: Völgyekkel szabdalt hegyvidék, nagy része félsivatagos terület. Legmagasabb pont: Nowshak (Hindukus – 7485 m). Legjelentősebb folyók: Helmand, Amu-darja, Farah.
Népesség: Lakosság (*1984): 14 500 000 (8-12% nomád). Életkor szerint: n. a. Népsűrűség: 22,4/km2. Etnikai csoportok: pastu 50%, tadzsik 25%, üzbég 9%, hazara 9%. Nyelvek: pastu, dari (perzsa), üzbég. Vallások: mohamedán (szunnita 80%, síita 20%). Városi lakosság: 17%. Főváros: Kabul (*1986), 2,5 M. Városok (1979): Quandahar 178 409; Herat 140 323; Mazar-e Sharif 103 372.
Államforma: Népköztársaság. Államfő: Hadzsi Mohammed Camkani (1986. máj. óta). Kormányfő: Szultan Ali Kistmand. Nemzeti ünnep: április 27.
Gazdaság. Pénznem: afghani (1987. máj.: 50,60 = l USD). GDP (1982): 3,5 Mrd USD. GNP/fő (1983): 221 USD. Gazdasági növekedés (1973-82): –0,5%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1983): 2,5. Export (1982): 707 M USD. Főbb exportcikkek: gyümölcs, földgáz, gyapjú, szőnyeg, bőr, gyapot. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 60%, Pakisztán 12%, Nagy-Britannia 12%. Import (1981): 562 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, textília, kőolajtermék, gép, berendezés, közlekedési eszköz. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 53%, Japán 21%, Irán 13%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1982): 200 km. Közúti hálózat (1978): 18 752 km; ebből burkolt: 2812 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi. 30 000, egyéb gépjármű: 35 000. Hírközlés: TV (1984) 12 000. Rádió (1982): 1,2 M. Telefon (1984): 31 000. Napilap (1984): 5/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984): férfiak: 37,2; nők: 37,9 év. Születés (1985): 49,6‰. Halálozás (1985): 27,3‰. Népességnövekedés (1985): 2,2%. Csecsemőhalandóság (1979): 182‰. Kórházi ágyak (1982): 6875. Orvosok (1985): 1215. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 16 730.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1982): 10%. Iskolakötelezettség: 7-15 éves korig.
Az angol befolyás alól az I. világháború után függetlenedő monarchia 1973-ban omlik össze. Muhammad Zahir sah lemondólevele is szentesíti a köztársaságot, melynek élére a király unokatestvére és sógora, Muhammad Daud áll. Az új elnököt 1978 áprilisában katonai hatalomátvétel során megölik. Forradalmi Tanács élén Nur Muhammad Taraki államfő és miniszterelnök kikiáltja az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot. Hatályon kívül helyezik a régi alkotmányt, földreformot vezetnek be. 1979 szeptemberében Hafizullam Amin veszi át a hatalmat, majd decemberben szovjet csapatok támogatásával Babrak Karmal lesz az államfő, valamint az Afganisztáni Demokratikus Néppárt főtitkára. Őt 1986 májusától dr. Nadzsib, a biztonsági erők korábbi irányítója követi a párt élén. Új alkotmány kidolgozásába kezd, fegyverszünetet ajánl az 1980 óta harcoló kormányellenes gerilláknak. A Szovjetunió 1986-ban hat ezredét vonja ki az országból, a többiek távozásáról – összefüggésben a kormányellenes erőknek nyújtott külföldi segítség megszüntetésével – tárgyalások folynak.
