ARGENTÍNA
ARGENTÍNA
Argentin Köztársaság
República Argentina (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 2 778 889 km2 , Magyarországnál kb. 29-szer nagyobb. Fekvés: Dél-Amerikai d-i részén. Szomszédai: Chile (Ny), Bolívia, Paraguay (É), Brazília, Uruguay (ÉK). Felszín: ny-i részén az Andok több ezer m magas hegyláncai, K-en a Gran Chaco fás, bokros síksága, a Pampák és Patagónia (táblás vidék). Legmagasabb pont: Aconcagua (6959 m.). Legjelentősebb folyók: Paraná, Praguay, Plicomayo. Legnagyobb tavak: Maar Chiquita-tó, Buenos Aires-tó, Argentino-tó.
Népesség: Lakosság (1984): 30 100 000. Életkor szerint: 0-14: 30,4%, 15-59: 57,8%, 60-: 11,8%. Népsűrűség: 10,8/km2. Etnikai csoportok: fehér 97%, indián, mesztic. Nyelvek: spanyol (hiv.), angol, olasz, német, francia. Vallások: r. kat. 92%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 84%. Főváros: Buenos Aires (1986): 10,7 M. (A). Városok: (1980): Córdoba 969 000. Rosario 750 455, Mendoza 597 000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Raúl Alfonsin (szül. 1926. március 3.). Nemzeti ünnep: május 25., július 9.
Gazdaság: Pénznem: austral (1987. Május: 1,56 = 1 USD). GDP (1986): 53 Mrd USD. GDP/fő (1986): 2505 USD. Gazdasági növekedés (1986): 5,0%. Fogyasztói árváltozások (1986): 90,1%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1986): 5,27. Adósságszolgálat az export %-ában (1986): 46,52. Munkanélküliség (1985): 5,3%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 19,0%, ipar és kereskedelem 36,0%. Export (1984): 8,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gabona, hús, konzerv, bőr, gyapjú, lenolaj, tejtermék, gyümölcs, vegyipari termék, gép. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 21%, Hollandia 9%, Egyesült Államok 9%, Kína 6%. Import (1984): 4,5 Mrd. USD. Főbb importcikkek: energia, gép, berendezés, vegyi cikk, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 21%, Brazília 14%, NSZK 10%, Japán 10%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1983): 33 807 km. Közúti hálózat (1978): 207 630 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 3,6 M, egyéb gépjármű 1,3 M. Főbb kikötők: Buenos Aires, Bahia Blanca, La Plata. Hírközlés: Tv (1984): 5,9 M. Rádió (1984): 10 M. Telefon (1983): 2,7 M. Napilap: (1982): 85/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1983): férfiak: 66,8, nők: 73,2 év. Születés (1983): 24,6‰. Halálozás (1983): 8,7‰. Népességnövekedés (1983): 1,5%. Csecsemőhalandóság (1984): 52‰. Kórházi ágyak (1980): 150 010. Orvosok (1980): 68 000. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 430.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): 94,%. Iskolakötelezettség: 6-14 éves korig.
Az 1810-ben Spanyolországtól függetlenné vált országban a II. világháború után Juan Perón egy évtizeden át elnök, majd hosszú száműzetés után 1973 szeptemberében újra az ország élére áll. 1974. júliusi halála után felesége veszi át tisztségét. 1976 márciusában vetnek véget Isabel Perón elnökségének. A korábbi alkotmány csak annyiban marad életben, amennyiben nem sérti az egymást követő junták rendeleteit. A diktatúra hét évében mintegy tízezer politikai ellenzéki tűnik el. Leopoldo Galtieri tábornok-elnök 1982 júliusában elveszíti a Nagy-Britannia ellen kezdeményezett Falkland-Malvin-háborút. Az ország 1983 decemberében tér vissza a polgári kormányzáshoz. Dr. Raúl Alfonsin elnök több korábbi katonai vezetőt elítéltet, gazdasági, stabilizációs programot kezd, új pénzt vezet be, az australt. Az 1985 októberi választások megerősítik hivatalában Alfonsint, 1986 júliusában az elnök új főváros, Viedma kiépítése tervét terjeszti elő, amelynek 1989-ig el kellene készülnie. A kezdeti gazdasági sikerek után 1987-től az austral-program elakad, de az elnök sikerrel és fegyveres harc nélkül lesz úrrá néhány – pl. az 1987. áprilisi – katonai lázadáskísérleten.
