IRÁN
IRÁN
Iráni Iszlám Köztársaság
Jomhori-e-Islami-e-Iran (perzsa nyelven)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 1 648 000 km2, Magyarországnál kb. 17-szer nagyobb. Fekvés: A Közel-Kelet és Dél-Ázsia között. Szomszédai: Törökország, Irak (Ny), Szovjetunió (É), Afganisztán, Pakisztán (K). Felszín: Nagy része magas hegyvidék által övezett felföld, sivatagokkal, mocsarakkal, sós-tavakkal. Legmagasabb pont: Damavand (5771 m). Legjelentősebb folyók: Aras, Atrak, Karun. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Urmia-tó, Namak-tó.
Népesség: Lakosság (*1984): 43 830 000. Életkor szerint: 0-14: 44,4%, 15-59: 50,3%, 60-: 5,2%. Népsűrűség: 26,6/km2. Etnikai csoportok: perzsa 60%, török, tatár, azerbajdzsáni 20%, kurd 10%, örmény, arab. Nyelvek: fárszi (perzsa), kurd, luri, beludzsi, azerbajdzsán, türkmén. Vallások: mohamedán (államvallás) (síita 96%, szunnita 3%), zsidó, keresztény. Városi lakosság: 53%. Főváros: Teherán (*1982): 5 734 199. Városok (*1982): Mashhad 1 119 747, Isfahan 926 601, Tabriz 853 296.
Államforma: iszlám köztársaság: Államfő: Sajed Ali Hamenei (1981. október 12. óta). Kormányfő: Mir Hoszein Muszavi-Khamenei (1981. november óta). Nemzeti ünnep: február 11.
Gazdaság: Pénznem: iráni rial (1987. május: 70,4 = 1 USD). GDP (1986): 199,2 Mrd USD. GDP/fő (1986): 4150 USD. Gazdasági növekedés (1986): –8,0%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1983): 3,0. Adósságszolgálat az export %-ában (1982): 13,52. Fogyasztói árváltozások (1986): 12,%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 40%, ipar és kereskedelem 33%. Export (1985): 13,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajtermék, szőnyeg, bőr, gyapot, gyümölcs. Főbb exportpartnerek: Olaszország 14%, Japán 13%, Bahrein 7%. Import (1984): 14,8 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, iparcikk, vegyipari termék, élelmiszer. Főbb importpartnerek: NSZK 14%, Japán 9%, Nagy-Britannia 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1983): 5802 km. Közúti hálózat (1983): 110 927 km. Gépjárművek (1981): személygépkocsi: 1,5 M, egyéb gépjármű: 313 000. Főbb kikötők: Khark-sziget, Khorramshahr, Bushehr. Hírközlés: Tv (1980): 2,1 M. Rádió (1980): 10 M. Telefon (1983): 2 118 080. Napilap (1984): 22/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1981): férfiak: 57,1, nők: 59,0 év. Születés (1983): 51,1‰. Kórházi ágyak (1983): 67 734. Orvosok (1982): 15 945 (+ 2340 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1980): 6090.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1980): 48%. Iskolakötelezettség: 6-14 éves korig.
A perzsa sahok államában Reza Pahlavi 1925-ben szerzi meg a hatalmat és alapít új dinasztiát. 1941 szeptemberétől fia követi, akit 1979 januárjában az iszlám forradalomnak nevezett népi megmozdulás űz el a pávatrónról. Muhammad Reza Pahlavi 1980 júliusában Egyiptomban hal meg. Khomeini ajatollah, a síita iszlám vallási felekezet vezetője 15 éves száműzetésből tér haza, és 1979 februárjában először ideiglenes kormányt nevez ki, majd áprilisban – népszavazás után – kikiáltja az iszlám köztársaságot. 1980 szeptemberében háború kezdődik Irakkal, amelynek első napjaiban néhány iráni várost feldúlnak és károk érik az abadani olajberendezéseket. Irán azóta nagyobb létszámú mozgósítható tömegeivel több „végső offenzívát” indít, de egyikben sem ér el jelentős eredményt. A halottak számát mindkét oldalon százezrekre teszik. A mélyen vallásos iszlám Köztársasági Párt az 1984 áprilisi választásokon kettő híján az összes képviselői helyet megszerzi a parlamentben. Előzőleg több robbantásos merénylet tizedeli meg a párt és állam vezetését. Hameini elnök 1985 szeptemberében második periódusát kezdi meg, az abszolút – de időnként megkérdőjelezett – hatalmú Khomeini ajatollah 1985 novemberében Montazeri ajatollahot jelöli ki utódául. Azóta mégis Rafszandzsani ajatollah pozíciója erősödik, aki az amerikai-iráni fegyvereladási botrány idején a világsajtót tájékoztatja. 1987 nyarán a Biztonsági Tanács a háború befejezésére szólítja fel Iránt és Irakot. Ennek egyelőre nincs foganatja: a háború elhúzódása, óriás tankhajók tucatjait érő támadások, a Perzsa (Arab)-öböl egy részének elaknásítása a világ legfontosabb kőolajszállító útvonalának megbénulásával fenyeget.
