RUANDA
RUANDA
Ruandai Köztársaság
République Rwandaise (franciául)
Republica y’u Rwanda (ruandai nyelven)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 26 338 km2, Magyarországnál kb. 3,5-szer kisebb. Fekvés: Kelet-Afrika középső részében. Szomszédai: Uganda (É), Zaire (Ny), Burundi (D), Tanzánia (K). Felszín: Nagy része hegyvidék; K-en szavannás fennsík, É-on ma is működő vulkánok. Legmagasabb pont: Karisimbi (4507 m). Legjelentősebb folyók: Kagera, Ruzizi. Legnagyobb tó: Kivu-tó.
Népesség: Lakosság (*1984): 5 870 000. Életkor szerint: 0-14: 50,8%, 15-59: 46,2%, 60-: 3,0%. Népsűrűség: 222,9/km2. Etnikai csoportok: hufu 90%, tutsi 9%, twa (pigmeus) 1%. Nyelvek: francia (hiv.), kinyarwanda (ruandai, hiv.), szuahéli. Vallások: r. kat. 56%, törzsi vallású 23%, protestáns 12%, mohamedán 9%. Városi lakosság 5%. Főváros: Kigali (1981) 156 650. Városok (1978): Butare 21 691, Ruhengeri 16 025, Gisenyi 12 436.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Juvénal Habyarimana (szül.: 1937. március 8.) Nemzeti ünnep: július 1.
Gazdaság: Pénznem: franc (ruandai frank) (1987. május: 78,33 = 1 USD). GNP (1984): 1,7 Mrd USD. GNP/fő (1983): 270 USD. Gazdasági növekedés (1973-82): 2,3%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1983): 0,3. Fogyasztói árváltozások (1985): 5,4%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 93%. Export (1984): 147 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, tea, érc. Főbb exportpartnerek: Belgium 17%, Uganda 12%. Import (1984): 204 M USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, textília, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Kenya 21%, Belgium 16%, Japán 12%, NSZK 9%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1982): 6760 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 6188, egyéb gépjármű: 7168. Főbb kikötő: Giseny. Hírközlés: Rádió (1983): 155 000. Telefon (1983): 6598.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): 48 év. Születés (1983): 52,0‰. Halálozás (1983): 19,0‰. Népességnövekedés (1983): 3,3%. Csecsemőhalandóság (1985): 1020,0‰. Kórházi ágyak (1980): 7889. Orvosok (1980): 164 (+ 1 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1980): 31 340.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 37 %. Iskolakötelezettség: 8 év.
A Burundival sokáig közös történelmet író belga gyarmati terület 1962. július 1-jén lesz független. A törzsi ellentétek és a polgárháború miatt 1973 júliusában Juvénal Habyarimana vezérőrnagy puccsal veszi át a hatalmat. Betiltja a pártokat, 1975-ben saját politikai mozgalmat alapít, 1978-ban és 1983 decemberében 99%-os többség erősíti meg elnöki hivatalában. A Nemzeti Mozgalom Pártnak minden polgár tagja.
