SZOVJETUNIÓ
SZOVJETUNIÓ
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik (oroszul)
Európa-Ázsia
Földrajz: Terület: 22 274 900 km2, Magyarországnál kb. 239-szer nagyobb. Fekvés: Kelet-Európától Észak-Ázsián át a Csendes-óceánig terjed. Szomszédai: Finnország, Norvégia, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia (Ny), Törökország, Irán, Afganisztán, Kína, Mongólia, KDNK (D). Felszín: Az európai területen lévő síkságot az Urál hegylánca választja el Szibériától (Ny-Szibéria: D-en dombokkal határolt, mocsaras alföld; Közép-Szibéria: fennsík, Kelet-Szibéria: hegyvidék). D-i része (Közép-Ázsia) sivatagos, félsivatagos terület. Legmagasabb pont: Kommunizmus-csúcs (7495 m). Legjelentősebb folyók: Ob, Irtisz, Jenyiszej. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Aral-tó, Bajkál-tó.
Népesség: Lakosság (1986): 280 000 000. Életkor szerint: 0-14: 36,7%, 15-59: 50,6%, 60-: 12,7%. Népsűrűség: 12,6/km2. Etnikai csoportok: (összesen 100-nál több nemzetiség): orosz 52,3%, ukrán 16,1%, üzbég 5%, belorusz 4%, kazah 2%, tatár 2%, azerbajdzsán 2%, örmény 2%, grúz 1%, litván 1%, moldován 1%, tadzsik 1%, kirgiz, türkmén. Nyelvek: orosz (hiv.), ukrán, üzbég, belorusz, litván, lett, észt, jiddis, grúz, örmény, moldován. Vallások: görögkeleti, mohamedán, zsidó, protestáns, buddhista. Városi lakosság: 65%. Főváros: Moszkva (1984): 8 500 000. Városok (1984): Leningrád 4 779 000, Kijev 2 355 000, Taskent 1 944 000.
Államforma: szocialista szövetségi köztársaság. Államfő: Andrej Gromiko (szül.: 1909. július 18.). Kormányfő: Nyikolaj Rizskov (szül.: 1929). Nemzeti ünnep: november 7., május 9.
Gazdaság: Pénznem: rubel (1987. május: 0,62 = 1 USD). GNP (1982): 1540 Mrd USD. GNP/fő (1983): 5500 USD. Gazdasági növekedés (1986): 4,1%. Fogyasztási árváltozások (1985): 0,4%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 19%, ipar 29%. Export (1983): 91,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, szén, érc, gép, berendezés, nyersanyag, vas, acél, iparcikk. Főbb exportpartnerek: NDK 10%, Lengyelország 8%, Bulgária 8%, Csehszlovákia 8%. Import (1983): 80,4 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, jármű, fém, gyapot, gyapjú, nyersgumi, élelmiszer, iparcikk. Főbb importpartnerek: NDK 10%, Csehszlovákia 8%, Bulgária 8%, Lengyelország 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1984): 143 630 km, ebből villamosított: 46 800 km. Közúti hálózat (1984): 1,5 M km, ebből burkolt: 773 000 km. Gépjárművek (1980): személygépkocsi: 9,2 M, egyéb gépjármű: 7,9 M. Főbb kikötők: Leningrád, Odessza, Arhangelszk. Hírközlés: Tv (1985): 80 M. Rádió (1985): 81,2 M. Telefon (1985): 29,5 M. Napilap (1984): 726/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1982): férfiak: 62,0, nők: 73,0 év. Születés (1984): 19,6‰. Halálozás (1984): 10,8‰. Népességnövekedés (1984): 0,8%. Csecsemőhalandóság (1985): 34,0‰. Kórházi ágyak (1986): 3,6 M. Orvosok (1986): 1 136 000. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 270.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 99%. Iskolakötelezettség: 10 év.
Az 1922. december 30-án megalakult Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében 1964 októbere és 1982 novembere között Leonyid Brezsnyev áll a Szovjetunió Kommunista Pártjának élén. Jelentős reformok nélküli gazdasági vezetésével egy időben fontos külpolitikai egyezményeket köt: a SALT-I és a SALT-II szovjet–amerikai egyezmények (bár az utóbbit az amerikai törvényhozás nem hagyja jóvá) fékezik a fegyverkezési versenyt. 1979 decemberében – egy korábbi egyezmény értelmében – szovjet csapatok vonulnak be Afganisztánba. A Brezsnyevet követő Jurij Andropov (1982. november–1984. február), majd Konsztantyin Csernyenko (1984. február–1985. március) után 1985 márciusában Mihail Gorbacsovot választják meg az SZKP főtitkárává. Augusztusban egyoldalú moratóriumot jelent be az atomkísérletekre, amit 1987 elejéig a Szovjetunió többször meghosszabbít, azóta viszont a folyamatos amerikai robbantások miatt újabb kísérleti atomrobbantásokat hajtanak végre a Szovjetunióban is. 1985 szeptembere óta Nyikolaj Rizskov az új kormányfő, aki hamarosan új, a fogyasztási cikkek termelését ösztönző és sürgető programot indít el, az 1982 óta tartó, még Brezsnyev által meghirdetett élelmiszerprogram mellett. 1985. november 19-20-án a pártfőtitkár Genfben találkozik az amerikai elnökkel. Decemberben a KGST-országok Moszkvában programot fogadnak el a műszaki haladás meggyorsítására. 1986 januárjában Gorbacsov háromlépcsős tervet terjeszt elő az atomfegyverek teljes megszüntetésére 2000-ig. A február végi, március eleji XXVII. pártkongresszuson kritikusan összegzik az elmúlt évtizedek teljesítményét és új gazdasági intézkedéseket sürgetnek, amelyek a dolgozóknak közvetlen beleszólást engednek a vezetőik kiválasztásába és a termelésbe, valamint új pártprogramot fogadnak el. Áprilisban a csernobili atomerőműben a helyi vezetők gondatlanságából nukleáris katasztrófa történik. Az októberi újabb szovjet–amerikai csúcstalálkozón Reykjavíkban nem születik fegyverzetkorlátozási megállapodás. Az új 1986-90-es ötéves tervben szerep jut a magánkezdeményezéseknek, a nagyobb vállalatok önálló külkereskedelmi jogot kapnak. 1987-ben Gorbacsov először a közép-, majd a rövid-hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolására tesz javaslatot. A főtitkár tevékenységének első két éve alatt kicserélődik a Politikai Bizottság tagjainak, a minisztériumok vezetőinek többsége.
