A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)

Teljes szövegű keresés

A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)
Az MSZMP elődje, a Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. november 24-én jött létre. A Tanácsköztársaság megdöntése után a kommunisták 1944 végéig illegális pártként tevékenykedtek részben Magyarországon, részben emigrációban. 1944. november 5-én Szegeden megalakult a Magyar Kommunista Párt. Fél évvel később, 1945 májusában az MKP-nak már 150 ezer tagja volt. 1948 februárjában az MKP meghirdette a két munkáspárt egyesülésének programját. Erre – Magyar Dolgozók Pártja néven- 1948 júniusában került sor. Az 1956 október 28-án kirobbant válság következtében az MDP feloszlott. Helyette új marxista-leninista párt szervezését határozták el.
1956. november 1-jei rádióbeszédében Kádár János bejelentette, hogy megalakult az MSZMP.
November 4-én az MSZMP vezetői Szolnokon megalakították a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, amelynek elnöke Kádár János lett. A kormány a Szovjetunió segítségét kérte az ellenforradalmi lázadás leveréséhez.
Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. december 8-án közzétette határozatát, amelyben az ellenforradalom okait 4 fő tényezőben foglalta össze: a Rákosi-Gerő-klikk szektás-dogmatikus tevékenysége, a belső reakciós erők, a horthysta rendszer maradványainak harca és a külső imperialista erők felforgató tevékenysége. A testület kétfrontos harcot hirdetett, felszámolta a politikai zűrzavart, újraindította az ország gazdasági életét. A párt taglétszáma december végére 100 000 fölé nőtt. Az MSZMP ideiglenes Központi Bizottságának tagjai voltak 1957 februárjáig: Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Dögei Imre, Fehér Lajos, Fock Jenő, Földes László, Friss István, Gáspár Sándor, Gyenes Antal, Horváth Imre, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Árpád, Kiss Károly, Köböl József, Marosán György, Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Sándor József, Somogyi Miklós, Tömpe István, Uszta Gyula. Februártól tagjai lettek még: Benke Valéria, Cservenka Ferencné, Dabrónaki Gyula, Kiss Dezső, Komócsin Zoltán, Kossa István, Major Tamás, K. Nagy Sándor, Németh Károly, Nyers Rezső, Pothornik József, Révész Géza, Sándor Kálmán Szurdi István. Az ideiglenes Központi Bizottság február 26-i ülése a már működő Intéző Bizottságot kiegészíti, ennek tagjai a következők: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós.
A KB első titkárának Kádár Jánost választják. A párt vezetői március-április folyamán országszerte gyűléseken ismertetik az MSZMP politikáját. Április 9-én az Ideiglenes Központi Bizottság határozatot hoz az MDP volt tagjainak átigazolásáról az MSZMP-be. Május 1-jén több százezres nagygyűlésen beszél Kádár János 1957. június 27-29-e között ülésezik az MSZMP országos értekezlete, amelyen 348 küldött és 211 meghívott vesz részt. A konferencián vita folyik az ellenforradalmat előidéző okokért való felelősségről. Révai József védelmébe veszi Rákosi Mátyást és a válságért felelős szektás vezetőket. A konferencia elutasítja Révai álláspontját. Határozatot fogad el, amely megerősíti a párt vezetésének több mint féléves irányvonalát. A konferencia 53 tagú Központi Bizottságot választ. A PB tagjai. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós. A KB első titkára. Kádár János.
1957 júliusában a KB közzéteszi a párt agrárpolitikájának alapelveit. A taglétszám az országos értekezletet követően meghaladja a 350 000 főt. 1957. december 11-re befejeződik a párttagok összeírása az MSZMP szervezetekben, és átadják az új, állandó tagkönyveket.
A gazdasági élet konszolidálódásával együtt a párt nagy figyelmet szentel az értelmiség, az írók és művészek bizalmának megnyerésére. 1958. júniusi számában a Társadalmi Szemle közli az MSZMP KB kulturális elméleti munkaközösségének állásfoglalását a népi írókról. Július 29-én a műszaki értelmiséget hívja tanácskozásra az MSZMP, hogy megvitassák a műszaki értelmiség feladatait a hároméves terv iparpolitikai célkitűzéseiben. Augusztusban közzéteszik az MSZMP művelődési politikájának irányelveit. Október 16-án az MSZMP KB ülése határozatot hoz a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetének javítására. November 25-én a PB határozata nyomán ismét létrejönnek a művészeti szövetségek.
Egy évvel később, 1959. november 30-a és december 5-e között ülésezik az MSZMP VII. kongresszusa. A kongresszus határozata a szocializmus alapjainak lerakásáról döntő láncszemnek jelöli meg a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezését, az ipar és az egész népgazdaság fejlesztését. A kongresszus 71 tagú Központi Bizottságot választ. A PB tagjai változatlanok, póttagok: Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István. Első titkár: Kádár János.
1961. február 19-én nyilvánosságra hozzák a KB nyilatkozatát arról, hogy a mezőgazdaságba
uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A KB 1961. szeptember 12-i ülésén határoznak a II. ötéves tervről, a KB javaslata alapján átalakítják a kormányt, ismét Kádár János lett a miniszterelnök. (Ezt a funkciót 1958-tól Münnich Ferenc töltötte be).
1962. augusztus 14-16.: a KB elfogadja a kongresszusi irányelveket és a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó javaslatot. Határozatot hoz a személyi kultusz éveiben folytatott törvénysértő perekről és azok következményeinek lezárásáról. A határozat megállapítja Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály felelősségét és kizárja őket a pártból. Hasonlóan dönt azokról az igazságszolgáltatásban, a belügyi apparátusban dolgozókról, akiket közvetlen felelősség terhel a törvénysértésekért. A testület visszahívja a Politikai Bizottságból és titkári tisztségéből Kiss Károlyt. A KB novemberi ülésén módosítja a szervezeti szabályzat tervezetét és visszahívja a Politikai Bizottságból és minden pártfunkciójából Marosán Györgyöt.
1962. november 20-24: ülésezik az MSZMP VIII. kongresszusa, amelyen 614 szavazati és 36 tanácskozási jogú küldött vesz részt. A kongresszus megállapítja: Magyarországon lényegében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, létrejöttek a szocializmus alapjai. Napirendre került a nemzeti egység megteremtésének feladata. A tanácskozás meghatározta a népgazdaság húszéves fejlesztésének irányelveit, elfogadta az új szervezeti szabályzatot: 81 tagú Központi Bizottságot választott. A PB tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kádár János, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István. Póttagok: Ajtai Miklós, Brutyó János, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső.
1963. április 2-án a PB határozatot hoz a felsőoktatási intézmények felvételi rendszerének korszerűsítéséről és a származás szerinti kategorizálás eltörléséről, továbbá az ezzel összefüggő politikai feladatokról.
1964. szeptember 24-26-án az MSZMP ideológiai konferenciája megtárgyalja a kispolgári, burzsoá nézetek elleni harc tennivalóit, a szocialista tudatformálás feladatait. A KB október 23-i határozata állást foglal az SZKP vezetésében bekövetkezett változásokról. N. Sz. Hruscsov felmentéséről. A Népszabadság 1965. április 25-i száma közli Nyers Rezsőnek, a KB titkárának nyilatkozatát a gazdaságirányítási rendszer átalakításáról. Június 25-i ülésén az MSZMP KB személyi kérdésekben dönt. Kettéválasztja az első titkári és a miniszterelnöki funkciót. Az Elnöki Tanács Kállai Gyulát választja meg miniszterelnöknek. November 18-20-án a KB ülést tart, Nyers Rezső terjeszt elő jelentést a gazdaságirányítási rendszer felülvizsgálatáról, amit a KB – vita után – jóváhagy.
A KB 1966. május 25-27-i ülésén tárgyalja a gazdaságirányítási reform és a III. ötéves terv irányelveit és dönt az új gazdasági mechanizmus 1968. január 1-jei bevezetéséről. Az október 13-i ülés témája: az országgyűlési képviselő választás, a választójogi törvények egységes alapelveire vonatkozó javaslat. Ennek nyomán megszűnnek a lajstromos választási eljárások, helyébe az egyéni jelölés és választás lép.
1968. november 28. – december 3. Az MSZMP IX. kongresszusa 554 szavazati és 49 tanácskozási jogú küldött részvételével. Az elfogadott határozat szükségesnek tartja a demokrácia fejlesztését, a helyi szervek jogainak bővítését. Kiegyensúlyozottabbá kell tenni a népgazdaság fejlesztését, a gazdasági feladatok az új gazdasági mechanizmus kidolgozására és bevezetésére irányuljanak. A kongresszus hangsúlyozza a tömegszervezetek és tömegmozgalmak önállóságának szükségességét, és megszünteti a tagjelöltséget a pártban. A tanácskozás 101 tagú központi bizottságot választ. A PB tagjai, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kádár János, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Nyers Rezső, Szirmai István. Póttagok: Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Ilku Pál, Németh Károly. A párt taglétszáma 600 000.
1968. február 8-10. Az MSZMP KB áttekinti a január 1-jén életbe lépett gazdaságirányítási reform első tapasztalatait. Foglalkozik a honvédelem terén végzett munkával és a néphadsereg fejlesztésének feladataival. Február 26-a és március 5-e között Budapesten tartják 65 ország kommunista és munkáspártjának konzultatív találkozóját. A KB 1968. december 4-i ülésén megtárgyalja a gazdasági reform bevezetésének tapasztalatait, értékeli a népgazdaság fejlődésének eredményeit és ennek alapján meghatározza az 1969. évi népgazdasági terv irányelveit.
1968. március 5-6-i együttes ülésén a KB és a Minisztertanács elfogadja a KGST országok gazdasági együttműködésére kidolgozott javaslatot, megtárgyalja az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének időszerű kérdéseit. 1969. június 5-e és 17-e között Moszkvában tanácskozik 75 kommunista és munkáspárt küldöttsége. Az MSZMP küldöttségét Kádár János vezeti. A tanácskozás dokumentumot fogad el „Az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi szakaszban és a kommunista és munkáspártok, az összes antiimperialista erő akcióegysége” címmel.
A KB június 26-27-i ülésén megtárgyalja és elfogadja a párt tudománypolitikai irányelveit.
1970. január 10.: A PB állásfoglalása a munkásosztály helyzetéről. Az MSZMP KB és a Minisztertanács április 16-i együttes ülése határozatot fogad el a lakásépítkezés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről. A testület elfogadja a választási rendszer, a tanácsok s szerveik munkájának fejlesztésére előterjesztett javaslatokat.
1970. november 12. Az MSZMP X kongresszusa 685 szavazati jogú küldött mellett 380 tanácskozási jogú vett részt. A kongresszusi határozat központi feladatként szabja meg a szocialista demokrácia fejlesztését, napirendre tűzi az alkotmány módosítását. Értékeli a gazdaságirányítás reformjának eredményeit, a szocialista tervgazdálkodás fejlődését. A tanácskozás megerősíti a kétfrontos harc szükségességét, javasolja az állami oktatás rendszerének felülvizsgálatát. A kongresszus a párttagfelvétel alsó korhatárát a 18. Életévben határozza meg. Hangsúlyozza a párt munkásjellegének erősítését, a kádermunka javításának szükségességét. Megszünteti a párt választott testületeiben a póttag tisztséget, mint olyat, amely az illegalitás időszakában alakult ki, s a szocialista fejlődés során feleslegessé vált. A kongresszus november 28-án megválasztja a 106 tagú Központi Bizottságot. A PB tagjai: Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kádár János, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Németh Károly, Nyers Rezső.
A KB 1972. március 15-i ülése megvitatja az alkotmánymódosítás elvi kérdéseit. A november 14-15-i ülésen megtárgyalják a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról szóló jelentést és foglalkoznak a munkásosztály életkörülményeivel, anyagi helyzetével.
1973. február 13-án a PB határozatot fogad el a népesedés helyzetéről és a népesedéspolitikai feladatokról. Március 27-én a PB állást foglal a jogpolitikai irányelvek továbbfejlesztésére.
A KB 1974. március 19-20. Ülése megtárgyalja a munkásosztály társadalmi helyzetének fejlesztéséről, helyzetének javításáról szóló előterjesztést. Határozatot fogad el a párt közművelődési politikájáról, összehívja az MSZMP XI. kongresszusát. Több fontos párt- és állami tisztségben változások történnek.
Az MSZMP XI. kongresszusa 1975. március 17-22. között tanácskozik. Határozatában az V. ötéves terv feladataként szabja meg a társadalmi termelés hatékonyságának növelését, felhívja a figyelmet, hogy a világgazdaságban végbemenő folyamatok kedvezőtlenül hatnak a magyar gazdaságra. Korszerűsíteni kell a termékszerkezetet, jobban ki kell használni az ország adottságát. A gazdasági szabályozórendszer hatékonyabban szolgálja a különböző termelési és gazdálkodási ágazatok sajátosságait. Meg kell oldani a mezőgazdasági termelés biztonságát. Jobban kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét, az életszínvonal emelése, a szociálpolitika egyidejűleg szolgálja a jólét növekedését és a gazdasági hatékonyságot. A 848 küldött 125 tagú Központi Bizottságot választ. A PB tagjai: Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kádár János, Lázár György, Maróthy László, Nemes Dezső, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István.
Két hónappal később, május 15-én Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke nyugállományba vonul, utóda Lázár György. Július 2-i ülésén a Központi Bizottság a PB tagjává választja Huszár Istvánt és Losonczi Pált.
1976. június 28. és július 1. Között Berlinben találkozik 28 európai kommunista és munkáspárt küldöttsége. A tanácskozáson elfogadják az „Európai Békéért, Biztonságért, Együttműködésért és Társadalmi Haladásért” című dokumentumot.
1977. október 20-i ülésén a Központi Bizottság elfogadja a hosszú távú külgazdasági politika és a termékszerkezet fejlesztésének irányelveit. 1978. március 15-én pedig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről szóló jelentést és a fejlesztés feladatait meghatározó dokumentumot. Április 19-20-i ülésén a KB áttekinti a XI. kongresszus óta végzett munkát, a határozatok megvalósításának helyzetét. Nyugállományba helyezi Biszku Bélát, a KB titkárát, ugyanakkor titkárává választja Havasi Ferencet és Korom Mihályt.
1978. december 6-i ülésén a KB elemzi a magyar népgazdaság helyzetét: megállapítja, hogy romlott a gazdaság teljesítménye, csökkent az eszközök kihasználtsága, kedvezőtlenül alakultak a nemzetközi kereskedelem cserearányai. Kulcskérdéssé vált a gazdasági egyensúly javítása. Ennek útja az import és a termelés növekedési ütemének összhangja, a gazdaságos exporttal és hatékony termeléssel megalapozott növekedés, a belső felhasználás visszafogása. Ez lényegében fordulópont a gazdaságpolitika prioritásainak meghatározásában.
1980. március 24-27, az MSZMP XII. kongresszusa, 767 küldött részvételével. A tanácskozás megállapítja, hogy erősíteni kell a szocialista társadalmi és termelési viszonyokat. A gazdasági életben alapvető feladat a hatékonyság növelése, a termelés szerkezetének átalakítása, a mezőgazdaság további fejlesztése. A gazdasági feladatok eredményes megvalósítása teremti meg az életszínvonal megszilárdításának, majd emelésének feltételeit. A kongresszus megválasztja a 127 tagú Központi Bizottságot. A PB tagjai: Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Kádár János, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István.
Az MSZMP KB. október 17-i ülésén határozatot fogad el az iparirányítás átszervezéséről.
A PB 1981. február 3-án határozatot hoz a felsőoktatás továbbfejlesztésére. 1982. április 7-i ülésén a KB megtárgyalja a közoktatás helyzetét, az 1972. június 15-i oktatáspolitikai határozat végrehajtásának eredményeit és meghatározza a közoktatás fejlesztésének feladatait. Az ülésen a KB és a Minisztertanács közös állásfoglalást fogad el a lakásépítés irányelveire. A KB június 23-án a külgazdasági kapcsolatok fejlesztéséről határoz.
1983. április 12-13-án az MSZMP KB áttekinti a XII. kongresszus óta eltelt időszak munkáját és megállapítja, hogy a kongresszus utáni években nem a várt és tervezett folyamatok jellemezték a gazdaság fejlődését, a lakosság életszínvonalának alakulását, nagy erőfeszítésekre van szükség a népgazdaság egyensúlyának megőrzéséhez.
A KB július 6-i ülésén határozatot fogad el az ipari vállalatok irányításának fejlesztéséről, önállóságuk fokozásáról, határoz a választási rendszer továbbfejlesztéséről, javasolja a választójogi törvény módosítását, a kettős jelölés kötelező jellegű bevezetését, a népképviseleti választások minden szintjén.
A KB október 12-i ülése határoz a járások megszüntetéséről és az ezzel kapcsolatos helyi párt-, állami és társadalmi irányítás továbbfejlesztéséről. A testület állást foglalt a szakszervezeti munka fejlesztéséről, a párt feladatairól e téren.
1984. április 17-i ülésén a Központi Bizottság állást foglal a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről. Október 9-én a testület elemzi az ifjúság társadalmi helyzetét, a párt ifjúságpolitikájának érvényesülését, a KISZ tevékenységét. Állást foglalt az ifjúság helyzetének társadalmi beilleszkedése feltételeinek javítására.
Az MSZMP XIII. kongresszusa 1985. március 25-28-a között ülésezik. A kongresszus határozatában a társadalmi, politikai viszonyok fejlesztésének szükségessége mellett a népgazdaság teljesítőképességének fokozását, a gazdasági egyensúly megteremtését és megszilárdítását, az életszínvonal és az életkörülmények fokozatos javítását tűzi ki célul. A kongresszus új szervezeti szabályzatot fogad el és megválasztja a párt központi vezető szerveit.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages