Szabadság
Szabadság
A pihenéshez való jog az Alkotmányban is deklarált emberi jog, részletes szabályait a Munka Törvénykönyve, ill. némely vonatkozásban a társadalombiztosítási jogszabályok tartalmazzák.
A munkajogi szabályok alapján a dolgozót megillető pihenőidők:
A) pihenőnap
B) szabadnap
C) munkaszüneti nap
D) szabadság
A) A dolgozónak hetenként 1 pihenőnap jár. A heti pihenőnapnak vasárnapra kell esnie, kivéve, ha a kollektívszerződés a vállalat sajátosságaira vagy a végzett munkára tekintettel ettől eltérően rendelkezik.
B) A heti 42 órás munkaidőre való áttéréssel a dolgozót a heti pihenőnapon felül heti 1 szabadnap is megilleti, melynek általános szabály szerint szombatra kell esnie, kivéve ha a kollektív szerződés – az előző pontban említett okokra tekintettel – ettől eltérően rendelkezik. A dolgozót a heti szabadnapon átlagkeresete illeti meg.
C) A Minisztertanács által meghatározott munkaszüneti napokon a dolgozónak nem kell munkát végeznie, s az emiatt kiesett munkaidőre átlagkeresete illeti meg. A munkaszüneti napok: újév (január 1.), húsvét hétfő, a felszabadulás évfordulója (április 4.) a munka ünnepe (május 1.), az alkotmány ünnepe (aug. 20.), a NOSZF évfordulója (nov. 7.), a karácsony két napja (dec. 25-26.).
D) A dolgozót megilleti szabadságok:
1.) rendes szabadság
2.) jutalomszabadság
3.) rendkívüli és fizetés nélküli szabadság.
1. A rendes szabadság minden dolgozónak jár, így a teljes munkaidőben foglalkoztatottakon kívül a részmunkaidős nyugdíjasokat, a másodállást és mellékfoglalkozást létesítő dolgozókat is megilleti. A rendes szabadság a) alapszabadságból és b) pótszabadságból áll.
a) A dolgozót minden munkaviszonyban töltött teljes naptári évre egységesen 15 nap alapszabadság illeti meg. Ha a dolgozó csak az év egy részében áll munkaviszonyban, úgy az alapszabadság mértékét a munkában eltöltött időhöz kell viszonyítani.
b) A pótszabadság a dolgozók különböző jogcímeken megillető, járulékos jellegű szabadság, amely az alapszabadságot egészíti ki. Kapcsolódhat a munkaviszonyban töltött idő hosszához, a munkavállaló korához, egészségi állapotához, vagy családi körülményeihez, a végzett munka jellegéhez vagy az ellátott munkakörhöz.
Ha a pótszabadság több jogcímen is jár, a dolgozót megillető évi rendes szabadságot az alapszabadság és a pótszabadságok összeadásával kell megállapítani.
A rendelkezések a szabadságot munkanapban határozzák meg, ezért a szabadnapok nem számítanak bele, azaz ezekre a napokra nem kell szabadságot kivennie a dolgozónak. A heti egynél több szabadnapot biztosító munkarendben dolgozóknál (pl. a 12/24 vagy a 24/48 órás váltásos szolgálatot teljesítőknél) a heti egy szabadnapon felüli szabadnapokra szabadságot kell kivenniük a dolgozóknak. Munkakörváltozás esetén – ha ez kihat a szabadság mértékére – a dolgozó szabadság külön-külön meg kell állapítani. Ha az évi szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a félnapot elérő töredék egész munkanapnak számít.
A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg a termelés követelményeinek, a folyamatos munka biztosításának figyelembevételével. Előtte azonban a dolgozót meg kell hallgatni és kívánságait a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni.
A dolgozó részére járó teljes szabadságot a naptári év folyamán bármikor ki lehet adni. Kettőnél több részletben azonban csak a dolgozó kérésére lehet kiadni, s ez esetben is biztosítani kell, hogy az alapszabadság 2/3-a egybefüggően kerüljön kiadásra. A szabadságot az esedékesség évében, legkésőbb a naptári év végéig ki kell adni. Betegség, munkatorlódás vagy más akadály esetén az ok megszűnésétől számított 30 napon belül. A kollektív szerződés ettől eltérő határidőket is megállapíthat.
A rendes szabadság idejére a dolgozót átlagkeresete illeti meg. Ha szabadsága miatt a bérfizetési napon nincs a munkahelyén, kérésére munkabérét az utolsó munkahelyen töltött munkanapon ki kell fizetni vagy postán elküldeni. Az ezzel járó költségek a munkáltatót terhelik.
Ha a dolgozó munkaviszonya év közben szűnt meg, vagy a munkaviszonya szünetel, avagy sorkatonai szolgálatra hívták be, s a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, úgy azt pénzbe meg kell váltani. Ha azonban a dolgozót a felmondási idő alatt a ki nem adott szabadság tartamának megfelelő időre a munka végzése alól felmentették, úgy a szabadságot pénzbeli megváltás nélkül kiadottnak kell tekinteni. Abban az esetben, amikor a dolgozó az őt megillető szabadságnál többet vett igénybe munkaviszonya megszűnéséig (szüneteltetéséig) akkor a különbözetre járó átlagkeresetét a munkabéréből levonják vagy tartozását rávezetik a munkavállalói igazolási lapra (MIL-lapra). Ha a dolgozó munkaviszonya sorkatonai szolgálatra történő behívás, nyugdíjazás vagy a dolgozó halála miatt szűnt meg, úgy az előző rendelkezést alkalmazni nem lehet. Év közben történt áthelyezés esetén a dolgozó szabadságát a két munkáltatótól együttesen kapja meg.
2. A kiváló munkát végző és példamutató magatartást tanúsító dolgozónak a munkáltató a rendes szabadságon felül jutalomszabadságot adhat.
3. A dolgozót – kérelmére – közérdekű okból, valamint személyi és családi körülményeire tekintettel a munkáltató rendkívüli vagy fizetés nélküli szabadságban részesítheti. A rendkívüli szabadság idejére a dolgozót átlagkeresete megilleti, míg a fizetés nélküli szabadság idejére díjazást nem igényelhet. Jogszabály által meghatározott esetekben a dolgozót kötelezően megilleti a rendkívüli vagy a fizetés nélküli szabadság igénybevételének joga. Ilyen pl. a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély vagy a gyermekgondozási díj időtartama alatt a dolgozók megillető szabadság.
Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság
1139 Budapest, Váci út 73.
T.: 297-850, 299-250, 497-350
Panasziroda: 498-769
Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság
1081 Budapest, Mező Imre út 19/a.
T.: 140-890, 145-740, 330-509, 335-790
Öregségi nyugdíj ügyek: 340-394
Rokkantak nyugdíjügyei. 141-479
Betegségi ellátások: 143-435
Családi pótlék osztály: 330-981
Ügyfélszolgálati és panasziroda: 340-960
Nyugdíjmegállapítás: VIII. Mező Imre út 19/a.
T.: 140-890, 330-509, 335-790
Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
1139 Budapest, Váci út 73.
T.: 229-250, 497-950
Öregségi osztály: 294-453
Rokkantsági ellátások osztálya: 493-340
Hozzátartozói ellátások osztálya: 494-964
Különleges ellátások osztálya: 209-604
