Választási rendszer a Magyar Népköztársaságban
Választási rendszer a Magyar Népköztársaságban
Az Alkotmány 6. §. (1) bekezdése szerint: „Az országgyűlési képviselőket, valamint a községi, a városi és a fővárosi tanácsok tagjait (a helyi tanácstagokat) a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják. Az országgyűlési képviselőket választókerületenként az országos listán, a helyi tanácstagokat választókerületenként választják.”
Az országos listára azok kerülnek fel, akik nagy tapasztalatuk révén átfogóan képesek elemezni az országos problémákat.
A választás alapelvei:
– A választójog általánossága. Eszerint Magyarországon választhat és megválasztható mindenki, aki 18. életévét betöltötte, vagy aki korábban házasságot kötött, azaz nagykorú. Nincs választójoga annak, „aki elmebeteg, akit bíróság eltiltott a közügyektől, aki szabadságvesztés büntetését tölti vagy szigorított őrizetben van.”
– A választójog egyenlősége, tehát mindenki azonos értékű szavazattal bír.
– A választás és a választhatóság egybeesése, másként az aktív és a passzív választójog
– Az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácstagok egyéni választókerületenként való választása. Kivétel ez alól az országos lista.
– A fővárosi és megyei tanácstagok választásának közvetettsége, azaz: a helyi tanácsok, mint testületek, választják meg a fővárosi és a megyei tanácstagokat.
– A szavazás titkossága.
– A választójog és a választás törvényességének többoldalú védelme. A választójogot a jogszabályok fontos állampolgári alapjogként rögzítik. A Büntető Törvénykönyvben szerepel „a választás rendje elleni bűncselekmény”, amelynek büntetése 3 évig terjedő szabadságvesztés.
– A képviselők és a tanácstagok visszahívhatók.
– A küldöttek mandátuma kötött, a küldöttek beszámolásra kötelezettek. Eszerint a küldöttek a Hazafias Népfront programját képviselik, valamint kötelesek választóik megbízása szerint eljárni.
A választójog gyakorlásának lehetősége a választói névjegyzék összeállításával nyílik meg. Erre valamennyi magyar állampolgár felkerül, aki nagykorú és nincsenek nála kizáró okok.
A szavazás a választókerületekben, az ún. szavazókörökben történik. Egy-egy képviselő körülbelül 30 000 embert képvisel az országgyűlésben. A tanácstagok választásánál a választókerületek nagyságát a település lélekszámához képest állapítják meg.
A jelölés a jelölőgyűléseken történik. Itt az állampolgárok (mint választópolgárok) döntenek arról, kire lehessen majd szavazni. A többes (legalább kettős) jelölés minden választókerületben kötelező 1985-től. Valamennyi javasolt személyről szavaznia kell a jelölőgyűlésnek, s aki a szavazatok egyharmadát megkapja – jelölt lesz.
Az országos listára a képviselők összlétszámának 10%-a kerülhet fel. A konkrét létszámot az Elnöki Tanács állapítja meg. Az országos listára a Hazafias Népfront jelöl, a jelölést az Országos Választási Elnökség elfogadja, majd a listát a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elé terjeszti.
Minden állampolgár csak a megfelelő szavazókörben hivatalos szavazólapon szavazhat.
A jelölt nevének változatlanul hagyásával, ellene nevének áthúzásával lehet szavazni. A többes jelölés miatt érvénytelen az a szavazat, amelyek a választópolgár egynél több nevet hagy érintetlenül.
Az országos listán szereplők közül az tekinthető megválasztottnak, aki az országosan érvényes összes szavazatok több mint felét kapta.
A választókerület megválasztott képviselője, ill. tanácstagja az a jelölt, aki az összes érvényes szavazat több mint felét megkapta, feltéve, hogy a választókerület választópolgárainak több mint fele élt választójogával.
Aki az érvényes szavazatok legalább egynegyedét kapta meg, pótképviselő, ill. póttanácstag lesz. Akkor ugyanis, ha valamelyik választókerület (betegség, halál vagy más ok miatt) országgyűlési vagy tanácsi képviselő nélkül marad, a pótképviselő lép a helyébe. Ha nincs pótképviselő, időközi választásokat írnak ki.
A fővárosi és a megyei tanácstagok kétharmadát a helyi tanácstagok közül választják meg, a létszám egyharmada állhat más, helyben meg nem választott választópolgárokból. A helyi tanácsok alakuló ülésükön nyílt szavazással választják meg a küldötteket a fővárosi, ill. a megyei tanácsba. A megválasztáshoz egyharmados többség kell. A fővárosi és a megyei tanácstagok számát a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozza meg.
