Bíróságok
Bíróságok
A magyar Népköztársaság bírói szervezetének élén a Legfelsőbb Bíróság áll. Az Alkotmány 47. §-a szerint: ”A magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elvi irányítást gyakorol a bíróságok bírói működése és ítélkezései felett...” A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése az elnökből, valamint valamennyi hivatásos bírájából áll. Tanácskozási joggal részt vehet a teljes ülésen a legfőbb ügyész, valamint az igazságügy-miniszter. A teljes ülés egy évben legalább egyszer összeül (az ülések nem nyilvánosak, de határozatait ki kell hirdetni).
Az elvi döntésekre és az irányelvekre a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az igazságügyminiszter tehet javaslatot. Közzétételükről a Legfelsőbb Bíróság elnöke gondoskodik. Az elvi döntés és az irányelv – amelyeket a törvényesség és a jogalkalmazás egységéért hoz a teljes ülés – minden bíróságra kötelező. A Legfelsőbb Bíróság kollégiumai állásfoglalásokat hoznak, ezeknek nincs kötelező erejük a bíróságokra nézve, de jelentős befolyást gyakorolnak rájuk.
Bíróságok Magyarországon: helyi (fővárosi, kerületi, városi) bíróságok, megyei bíróságok (Fővárosi Bíróság), munkaügyi bíróságok, katonai bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság. A bírák választás útján nyerik el tisztségüket. Bíró csak az a magyar állampolgár lehet, aki büntetlen, feddhetetlen, betöltötte a 24. Életévét, aktív választójoga van, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, s letette a bírói-ügyészi szakvizsgát.
A megválasztott bírák esküt tesznek. Szövege. „Én......... esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek, az állami és szolgálati titkot megőrzöm, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szolgálatában eljárok és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy bírói működésemmel a Magyar Népköztársaság fejlődését előmozdítsam.”
