Szóbeli vizsgák
Szóbeli vizsgák
Több vizsgáztató bizottság esetén a jelentkezőket a vizsgáztató bizottságokhoz egyénileg vagy csoportosan, sorsolással kell beosztani. A sorsolás helyét és időpontját a szóbeli vizsgára szóló behívón kell közölni. A sorsoláson a vizsgázók részt vehetnek. A sorsolás időpontját és módját a jelentkezőkkel közölni kell.
A szóbeli vizsgára vizsgázónként általában 30 percet kell fordítani. A szóbeli vizsga általában nem nyilvános. A felsőoktatási intézmény a szóbeli vizsgát nyilvánossá teheti, s erről a jelentkezőket tájékoztatja.
A vizsgáztató bizottság elnöke legkésőbb az aznapi vizsgák befejezését követően köteles ismertetni a jelentkezők által szerzett pontokat. Az ismertetés módját az intézmény vezetője határozza meg. Az ismertetés alkalmával az egyes tárgyak írás- és szóbeli pontjait, a középiskolából hozott, a vizsgán szerzett és az összes pontot kell közölni.
A vizsgáztató bizottság a tárgyilagos döntést elősegítő részletességgel minden jelentkezőről írásbeli értékelést készít. A vizsgabizottság a minősítés és a vizsga tapasztalatai alapján a jelentkező alkalmasságának részletesebb rögzítése mellett foglalja össze véleményét (pl. felvételét javasoljuk, nem javasoljuk, átirányításra javasoljuk). Ha valamely felvételi tárgy szóbeli és írásbeli vizsgaeredménye között 8 vagy annál több pontnyi eltérés van, ezt a felvételi vizsgabizottságnak a jelentkezési lapon írásban külön meg kell indokolnia.
