Rendes tagok (166)
Rendes tagok (166)
Ábrahám Ambrus (1893) – összehasonlító idegszövettan, vegetatív idegrendszer, cardio-vascularis rendszer, receptorok
Ádám György (1922) – ember- és állatélettan, pszichofiziológia
Antoni Ferenc (1928) – biokémia
Babics Antal (1902) – urológiai sebészet
Bálint Péter (1911) – vesefiziológia és experimentális vesepatológia
Balogh János (1913) – zoológia, ökológia
Barta György (1915) – a Föld gravitációs és mágneses tere, belső szerkezete
Barta János (1901) – magyar irodalomtörténet
Beck Mihály (1929) – fizikai kémia, koordinációs kémia
Béll Béla (1908) – aerológia, aeroklimatológia
Benedek Pál (1921) – vegyészmérnöki tudomány
Benkő Lóránd (1921) – magyar nyelvtudomány
Berend T. Iván (1930) – gazdaságtörténet
Berényi Dénes (1928) – magfizika, atomfizika, nagy energiájú ion-atom ütközések fizikája és alkalmazásai
Bogárdi János (1909) – hidraulika, hidrológia
Bognár József (1917) – közgazdaság-tudomány
Bognár Rezső (1913) – szerves kémia
Borzsák István (1914) – klasszika filológia
Bozóky László (1911) – sugárfizika, sugárvédelem, dozimetria, radioizotópok orvosi és ipari felhasználása
Czelnai Rudolf (1932) – meteorológia
Czibere Tibor (1930) – hidromechanika, áramlástechnikai gépek
Császár Ákos (1924) – valós függvénytan, általános topológia
Cselőtei László (1925) – kertészet (öntözés)
Csibi Sándor (1927) – az információközlés és – feldolgozás statisztikai módszerei
Csikai Gyula (1930) – atommagfizika, neutronfizika
Csikós-Nagy Béla (1915) – közgazdaságtan
Dénes Géza (1925) – biokémia, molekuláris biológia
Donhoffer Szilárd (1902) – kórélettan, hőszabályozás
Ember Győző (1909) – levéltártan, újkori magyar közigazgatás-történet
Eörsi Gyula (1922) – polgári jog, jog-összehasonlítás
Erdős Pál (1913) – számelmélet, halmazelmélet
Erdős Péter (1910) – politikai gazdaságtan
Falusné Szikra Katalin (1924) – közgazdaságtan
Fejes Tóth László (1915) – diszkrét geometria
Flerkó Béla (1924) – neuroendokrinológia
Fülöp József (1927) – geológia
Garas Klára (1919) – művészettörténet
Gáspár Rezső (1921) – kvantumkémia, szilárdtest-fizika
Gegesi Kiss Pál (1900) – gyermekgyógyászat, gyermekpszichiátria
Gerevich László (1911) – középkori régészet és művészettörténet
Grassely Gyula (1920) – geokémia
Hadrovics László (1910) – szlavisztika
Hajdú Péter (1923) – nyelvészet, uralisztika
Hajnal András (1931) – halmazelmélet, halmazelméleti topológia, kombinatorika
Halász Béla (1927) – neuroendokrinológia, anatómia, szövettan
Hardy Gyula (1928) – műanyagkémia
Harmatta János (1917) – klasszika filológia, indoeurópai nyelvtudomány, indológia, iranisztika
Hazay István (1901) – geodézia
Herman József (1924) – általános nyelvészet és újlatin nyelvek nyelvészete
Hollán Zsuzsa (1919) – haematológiak vértranszfúzió, immunológia
Holló János (1919) – biomérnöki tudományok
Horn Artúr (1911) – alkalmazott állatgenetika, szarvasmarha-tenyésztés
Huszár Tibor (1930) – szociológia
Imre Samu (1917) – magyar nyelvjáráskutatás, magyar nyelvtörténet
Jakucs Pál (1928) – ökológia, fitocönológia
Jermy Tibor (1917) – kísérletes rovarökológia és – etológia, növényvédelmi rovartan
Kálmán Béla (1913) – magyar és finnugor nyelvtudomány
Kapolyi László (1932) – bányászati rendszerelmélet, kőzetmechanika, ásványvagyon-gazdálkodás, nyersanyag- és energiagazdálkodás, komplex energiahordozó-hasznosítás
Kátai Imre (1938) – analitikus számelmélet, numerikus analízis, számítástudomány
Keleti Tamás (1927) – enzimológia
Keresztesi Béla ( 1922) – erdőművelés, erdőgazdálkodás
Keresztury Dezső (1904) – magyar irodalomtörténet
Keszthelyi Lajos (1927) – biofizika
Király István (1921) – irodalomtörténet
Király Tibor (1920) – büntetőeljárási jog
Király Zoltán (1925) – növényi kórélettan
Kiss Dezső (1929) – kísérleti részecske- és magfizika
Klaniczay Tibor (1923) – régi magyar irodalom, reneszánsz- és barokk-kutatás
Kliburszkyné Vogl Mária (1912) – geokémia
Knoll József (1925) – farmakológia
Kónya Albert (1917) – szilárdtest-fizika, kvantumkémia
Kornai János (1928) – közgazdaság-tudomány
Kosáry Domokos (1913) – új- és legújabb kori magyar történelem
Kovács Ferenc (1921) – állathigiénia
Kovács István (1913) – molekulaspektroszkópia
Kovács István (1921) – államjog, alkotmányjog
Kovács K. Pál (1907) – erősáramú elektrotechnika, energetika
Kozma Pál (1920) – a szőlőtermesztés biológiai alapjai, szőlőnemesítés
Köpeczi Béla (1921) – francia és román irodalom, a 17-18. sz. magyar irodalma és történelme
Környei István (1901) – ideg- és elmekórtan
Kulcsár Kálmán (1928) – jogszociológia, politikai szociológia
Kurnik Ernő (1913) – növénynemesítés, növénytermesztés
Lakó György (1908) – finnugor nyelvészet, nyelvtudomány-történet, skandinavisztika
Láng István (1931) – agrokémia
Lapis Károly (1926) – kísérletes daganatkutatás, májbetegségek patológiája, ultrastrukturális kutatások
Leindler László (1935) – matematikai analízis
Lempert Károly (1924) – szerves kémia, heterociklusos vegyületek kémiája
Lengyel Béla (1903) – fizikai kémia
Lévai András (1908) – energetika, erőművek, atomtechnika, környezetvédelem
Lovas István (1931) – magfizika
Lovász László (1948) – kombinatorika és gráfelmélet
Lukács József (1925) – félvezető-technológia és molekuláris reakciódinamika
Magyar János (1911) – erdőgazdálkodás, erdőrendezés
Makkai László (1914) – középkori és kora újkori művelődéstörténet
Markó László (1928) – fémorganikus vegyületek kémiája
Márta Ferenc (1929) – reakciókinetika
Martos Ferenc (1918) – bányaművelés, kőzetmechanika
Marx György (1927) – fizika
Máthé Imre (1911) – botanika, növényökológia
Mérei Gyula (1911) – új- és legújabb kori magyar történelem, gazdaságtörténet, historiografika, metodológia
Mészáros János (1927) – a háziállatok fertőző betegségei
Mezei Ferenc (1942) – fizika (neutronfizika és alkalmazásai)
Millner Tivadar (1899) – híradástechnika, a volfrámfémgyártás és – technológia természettudományos alapkérdései, szilárdtest-fizikai kémia
Nagy Ferenc (1927) – reakciókinetika és katalízis
Nagy Károly (1926) – elméleti fizika
Nagy Péter (1920) – irodalomtörténet
Nász István (1927) – virológia, mikrobiológia
Nemecz Ernő (1920) – ásványtan, geokémia
Osztrovszki György (1914) – ipargazdaság
Pach Zsigmond Pál (1919) – gazdaságtörténet
Pál Lénárd (1925) – szilárdtest-fizika, mágnességtan, neutronok kölcsönhatása kondenzált rendszerekkel, reaktorfizika
Papp Ferenc (1930) – orosz nyelvészet, számítógépes nyelvészet, általános és alkalmazásos nyelvészet
Pásztor Emil (1926) – idegsebészet
Pécsi Márton (1923) – természeti földrajz, geomorfológia, negyedkor
Peschka Vilmos (1929) – jogelmélet, jogfilozófia
Petrányi Gyula (1912) – belgyógyászat, immunológia, onkológia, klinikai farmakológia
Polinszky Károly (1922) – műszaki kémia
Prékopa András (1929) – operációkutatás
Prohászka János (1920) – anyagtudomány, fémtan
Pungor Ernő (1923) – az analitikai kémia fizikai-kémiai módszereinek elmélete
Radnót Magda (1911) – szemészeti patológia
Ránki György (1930) – legújabb kori történet és gazdaságtörténet
Rapcsák András (1914) – modern differenciálgeometria
Révész Pál (1934) – matematika (valószínűségszámítás)
Romhányi György (1905) – biológiai ultrastruktura
Salánki János (1929) – neurobiológia, környezetbiológia
Schay Géza (1900) – fizikai kémia
Simai Mihály (1930) – világgazdaság, világgazdasági prognosztika, nemzetközi gazdaságpolitika
Sipos Aladár (1927) – politikai gazdaságtan
Somos András (1911) – kertészet
Sötér István (1913) – irodalomtörténet
Stark Ervin (1922) – kórélettan, neuroendokrinológia
Stefanovits Pál (1920) – talajtérképezés, környezetvédelem
Straub F. Brúnó (1914) – biokémia
Szabó Gábor (1927) – mikrobális genetika, actinomycetas, neurospora
Szabó Imre (1912) – állam- és jogelmélet, összehasonlító jog
Szabó János (1920) – tartószerkezetek elmélete és mechanikája
Szabó Kálmán (1921) – közgazdaság-tudomány
Szabó Zoltán Gábor (1908) – fizikai kémia
Szabolcsi Gertrúd (1923) – enzimek szerkezete és működése
Szabolcsi Miklós (1921) – összehasonlító irodalomtudomány
Szalay Sándor (1909) – kísérleti atommagfizika
Szántay Csaba (1928) – szerves kémia
Székely György (1924) – középkori egyetemes történelem
Szemerédi Endre (1941) – matematika (kombinatorika, számelmélet, algoritmus elmélet)
Szentágothai János (1912) – agykutatás, az agy funkcionális struktúrája
Szent-Iványi Tamás (1920) – állatorvosi járványtan és virológia
Szépfalusy Péter (1931) – statisztikus fizika
Szigeti József (1921) – ismeretelmélet, esztétika, filozófiatörténet
Szőkefalvi-Nagy Béla (1913) – matematikai analízis (funkcionálanalízis)
Tamássy István (1924) – kertészeti növénynemesítés
Tandori Károly (19259 – valós függvénytan
Tarján Gusztáv (1907) – ásvány-előkészítés
Tarján Imre (1912) – szilárdtest-fizika, molekuláris biofizika
Tétényi Pál (1929) – fizikai kémia
Tigyi József (1926) – biofizika
Tolnai Gábor (1910) – irodalomtörténet
Tőkei Ferenc (1930) – orientalisztika
Törő Imre (1900) – anatómia, citológia, hisztológia, embriológia
Tüdős Ferenc (1931) – makromlekuláris kémia
Újfalussy József (1920) – zeneesztétika
Vajda György (1927) – szigeteléstechnika, nagyfeszültségű technika, energetika
Vámos Tibor (1926) – automatika, számítástechnika
Zámbó János (1916) – bányaművelés
Zólyomi Bálint (1908) – színökológia, palinológia, környezetbiológia
Zsigmond László (1907) – újkori egyetemes történet
