Programnyelvek

Teljes szövegű keresés

Programnyelvek
Az ember és a gép kapcsolatának másik nagy akadálya a nyelv kérdése. Minél kezdetlegesebb volt egy számítógép, annál több emberi energiát kellett fordítani a programozására. Az első gépeket kívülről, dugaszolással vagy más mechanikus eljárással kellett a megfelelő programra beállítani – hasonlóan a harangjátékok tüskés hengereinek időrabló, egyenkénti elhelyezéséhez. Más dallamhoz más pozíciókba kellett helyezni a működtető tüskéket. Az első elektronikus számítógépeknél a bitekig lebontott gépi kód felelt meg a fenti eljárásnak. A fejlődés második lépcsője az ún. assembly-nyelvek megjelenése, amelyek a műveleti kódokat már nemcsak számokkal, hanem memonikus, vagyis emlékeztető jellegű rövidítésekkel, szótagokkal adják meg. A következő és (1965-től) napjainkban is tartó szakasz a magas szintű programozási nyelvek alkalmazása, többnyire az angol nyelvnek erősen redukált és matematikai műveleti jelekkel kombinált formájában.
A programnyelvek közeledése a természetes emberi nyelvhez kényelmes ugyan az embernek, de hátrányos, mert nehezebben értelmezhető a gép szempontjából. Ezért kell különböző fordító és értelmező programokat közbeiktatni: ezek automatikusan és nagy sebességgel futnak az operációs rendszer felügyelete alatt.
A fejlesztés célja, hogy a programok egyre gyorsabbak, intelligensebbek legyenek és minél kevesebb előképzettséget igényeljenek a felhasználótól.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT