A negyedik: az információs technológia – az új fejlődési pálya
A negyedik: az információs technológia – az új fejlődési pálya
Jellegzetessé váltak az új fejlődési pályák. Minden előrejelzés csődöt mondott. Az előrejelzések általában kivetítő jellegűek: az adott időszak gondolkodásmódját, a közvetlenül elmúlt periódus tapasztalatait vetítik ki egy olyan jövőbe, amelynek feltételei mások lesznek – ezért hibásak. Csődöt mondtak mindazok a mennyiségi növekedéssel kapcsolatos mutatók, amelyekkel a fejlődést korábban becsülték, és amelyeknek ragyogó perspektíváira és szörnyűséges következményeire ugyanúgy mutattak rá, mint az elmúlt század végén az a híres becslés, amely a párizsi lovaskocsi-közlekedés növekedésének ütemét tekintve megjósolta, mikor borítja méteres rétegben Párizs utcáit a lóürülék. Ha mérni szeretnénk egy-egy társadalom gazdaság fejlettségi fokát, akkor könnyen lehet, hogy ma a legcélravezetőbb az országban átvitelre kerülő és feldolgozott információ bitjeinek mennyiségi összehasonlítása, föltételezve esetleg azt is, hogy az információátvitel és -feldolgozás hatásfoka körülbelül azonos. Egy ilyen mérőszám, éppen a jelenlegi viszonyokat és a felmutatott fejlődési irányokat megfontolva, többet mond egy országról, mint a termelés általános, statikus mutatói, a pillanatnyi életszínvonal, mert mindezek még egy korábbi időszak fölélésre kerülő örökségei, főleg ha a következő periódus legfontosabb mozgató jellemzőiben nagyobb az elmaradás. Ez a véleményünk súlyos figyelmeztetés Magyarország mai állapotát tekintve, és óvnunk kell mindenkit attól, hogy ezt leszűkítve, egyszerűen a mostani telefonhelyzetre értse; a tanulság sokszorosan általánosabb, vonatkozik oktatási rendszerünkre, a tervezőirodákra, a termelés és szolgáltatás egész infrastruktúrájára, szervezetére, munkamódszereire, gyakorlatilag mindenre, ami életünkkel összefügg. Gondoljuk csak meg, hogy egy tomográfkép fölvétele, feldolgozása, tárolása és máshova való átvitele mennyi és milyen információt jelent az emberi élet szempontjából! Itt érkezünk a negyedik kiemelendő jellemzőhöz, amely éppoly szerves összefüggésben áll az előző hárommal, mint azok egymással. Az új technológia, az ember új szerepe és az ember új szervezeti önmegvalósítása mind az információs technológia eszközeihez kapcsolódik. Könnyen lehet, hogy – visszanézve – a történész majd az információs technológia megalkotását, előretörését és az egész emberi tevékenységre kiható általánossá válását fogja századunk legfontosabb jellemzőjének tekinteni. Mi ezt nem választjuk külön az előbb felsoroltaktól, de éppen az új fejlődési pályák és azok jellemzői révén figyelmeztetjük önmagunkat erre.
