AFGANISZTÁN
AFGANISZTÁN
Afgán Demokratikus Köztársaság
De Afghanistan Demökratik Djamhüriare
(pastu nyelven)
Djamhurie-e Demokratik Afghánistán
(dari nyelven)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 647497 km2, Magyarországnál kb.7-szer nagyobb. Fekvés: A Szovjetunió közép-ázsiai területei és az Indiai-félsziget között. Szomszédai: Pakisztán (K, D). Irán (Ny), Szovjetunió (É), Kína (ÉK). Felszín: Völgyekkel szabdalt hegyvidék; nagy része félsivatagos terület. Legmagasabb pont: Nowshak (Hindukus; 7485 m). Legjelentősebb folyók: Helmand, Amu-Darja, Farah.
Népesség: Lakosság (*1986): 14500000 (8–12% nomád). Népsűrűség: 28,7/km2. Etnikai csoportok: pastu 50%; tadzsik 25%; üzbég 9%; hazara 9%. Nyelvek: pastu (hiv.), dari (perzsa) (hiv.), üzbég. Vallások: mohamedán (szunnita 90%, síita 5%). Városi lakosság: 17%. Faváros: Kabul (*1986): 2500000. Városok (1979): Quandahar 178409; Herat 140323; Mazar-e Sharif 103372.
Államforma: népköztársaság. Államfő: Mohammad Nadzsibullah (1987. szept. óta). Kormányfő: Mohammad Haszan Sark. Nemzeti ünnep: ápr. 27.
Gazdaság: Pénznem: afghani (1988. jún.: 58,2 = 1 USD). GDP (1985): 3,3 Mrd USD. GNP/fő (1984): 160 USD. Gazdasági növekedés (1973–82): –0,5%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1983): 2,5. Export (1985): 566 M USD. Főbb exportcikkek: gyümölcs, földgáz, gyapjú, szőnyeg, bőr, gyapot. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 60%, Pakisztán 12%, Nagy-Britannia 12%. Import (1985): 999 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, textília, kőolajtermék, gép, berendezés, közlekedési eszköz. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 60%, Pakisztán 12%, Nagy-Britannia 12%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1982): 200 km. Közúti hálózat (1978): 18752 km, ebből burkolt: 2812 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 30000, egyéb gépjármű: 35000. Hírközlés: Tv (1985): 100000. Rádió (1985): 1,5 M. Telefon (1984): 31200. Napilap (1985): 5/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 36,6; nők: 37,3 év. Születés (1985): 48,9‰. Halálozás (1985): 27,3‰. Népességnövekedés (1985): 2,1%. Csecsemőhalandóság (1979): 182‰. Kórházi ágyak (1982): 6875. Orvosok (1982): 1215. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 16730.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 10‰. Iskolakötelezettség: 7–15 éves korig.
Az angol befolyás alól az I. világháború után függetlenedő monarchia 1973-ban omlik össze. Muhammad Zahir sah lemondólevele is szentesíti a köztársaságot, melynek élére a király unokatestvére és sógora, Muhammad Daud áll. Az új elnököt 1978. ápr.-ban katonai hatalomátvétel során megölik. Forradalmi Tanács élén Nur Muhammad Taraki államfő és miniszterelnök kikiáltja az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot. Hatályon kívül helyezik a régi alkotmányt, földreformot vezetnek be. 1979. szept.-ben Hafizullah Amin veszi át a hatalmat, majd dec.-ben szovjet csapatok támogatásával Babrak Karmal lesz az államfő, valamint az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkára. Őt 1986. máj.-tól dr. Nadzsibullah, a biztonsági erők korábbi irányítója követi a párt élén. Új alkotmány kidolgozásába kezd, fegyverszünetet ajánl az 1980 óta harcoló kormányellenes gerilláknak. Nadzsibullahot 1987. szept.-ben a Forradalmi Tanács államfővé nevezi ki. 1988. ápr.-ban Genfben a szemben álló felek rendezési tervet fogadnak el. Ennek elősegítésére a Szovjetunió vezetői bejelentik, hogy 1989 elejéig kivonják csapataikat Afganisztánból. A szovjet csapatok kivonulása 1988. máj.-ban megkezdődik, aug.-ban a csapatok fele elhagyja Afganisztánt.
