ALBÁNIA
ALBÁNIA
Albán Szocialista Népköztársaság
Republika Popullore Socialiste e Shqipërisë
(albánul)
Európa
Földrajz: Terület: 28748 km2, Magyarország kb. harmadrésze. Fekvés: Az Adriai-tenger DK-i partján. Szomszédai: Görögország (D), Jugoszlávia (É, K). Felszín: Főként bozótos, erdővel borított hegyvidék. Kb. 20%-a parti síkság. Legmagasabb pont: Korab hegység (2764 m). Legjelentősebb folyók: Drin, Seman. Legnagyobb tavak: Shkodriai-tó, Ohridi-tó, Preszpa-tó.
Népesség: Lakosság (*1986): 3030000. Népsűrűség: 105,4/km2. Etnikai csoportok: albán (toszk, gég) 97%; görög 2,0%. Nyelvek: albán (hiv. toszk dialektus), görög. Vallások: hivatalosan ateista ország. Hagyomány szerint: mohamedán, görögkeleti. Városi lakosság: 39%. Főváros: Tirana (*1985): 250000. Városok (1986): Shkodër 71200. Durrës-Enver Hoxha 72400; Elbasan 69900.
Államforma: népköztársaság. Államfő: Ramiz Alia. Kormányfő: Adil Carcani (1982. jan. óta). Nemzeti ünnep: nov. 29.
Gazdaság: Pénznem: lek (1988. jún.: 5,77 =1 USD). GDP (1985): 2,8 Mrd USD. GNP/fő (1984): 900 USD. Gazdasági növekedés (1982): 4,2%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 50%; ipar és kereskedelem 50%. Export (1984): 240 M USD. Főbb exportcikkek: nyersolaj, bitumen, króm, nikkel, vörösréz, vas, dohány, olívaolaj, gyümölcs, zöldség. Főbb exportpartnerek: Csehszlovákia, Jugoszlávia, É-Korea. Olaszo. Import (1984) :320 M USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, acél, búza, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 338 km. Közúti hálózat (1960): 3100 km. Gépjárművek (1971): személygépkocsi: 3500; egyéb gépjármű: 11200. Főbb kikötők: Durrës, Vlorë. Hírközlés: Tv (1985): 232000. Rádió (1985): 493000. Telefon (1963): 10150. Napilap (1985): 52/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984): 70,4 év. Születés (1985): 27,0‰. Halálozás (1985): 6,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,0%. Csecsemőhalandóság (1982): 44,0‰. Orvosok (1982): 4776 (fogorvosokkal együtt). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 2100.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 75,0%. Iskolakötelezettség: 7–15 éves korig.
A fél évezredes török uralom alól csak 1912-ben függetlenné váló állam, amely a két világháború között olasz befolyás, majd megszállás alá kerül, 1946 óta népköztársaság. Az Albán Munkapárt élén ekkortól (a névváltoztatás 1948-ban történik) 4 évtizeden át, 1985. ápr.-i haláláig Enver Hodzsa vezeti az országot. A nyugati országokkal a kapcsolatok már a világháború után megszakadnak, a Szovjetunióval 1961-ben, Kínával 1977-ben bomlik fel a szövetség. 1981. dec.-ben a miniszterelnök, a Hodzsa örökösének tartott Mehmet Shehu öngyilkosságot követ el. Hodzsa később azzal vádolja Shehut, hogy külföldi kém volt. Hodzsa özvegyét 1986. márc.-ban a Demokratikus Front elnökévé választják. Az állam és a párt új vezetője, Ramiz Alia tárgyalásokat kezd a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról a nyugati országokkal. 1985. aug.-tól véget ér a hadiállapot Görögországgal; 1986-ban a jugoszláv–albán határvasút megnyitásával az ország bekapcsolódik az európai vonatközlekedésbe. 1988. ápr.-ban görög–albán külügyminiszteri tárgyalások folynak: a kereskedelem és a turizmus fejlesztéséről kötnek megállapodást.
