ARGENTÍNA
ARGENTÍNA
Argentin Köztársaság
República Argentína (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 2776889 km2, Magyarországnál kb. 29-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika D-i részén. Szomszédai: Chile (Ny), Bolívia, Paraguay (É), Brazília, Uruguay (ÉK). Felszín: Ny-i részén az Andok több ezer m magas hegyláncai; K-en a Gran Chaco fás, bokros síksága, a Pampák és Patagónia (táblás vidék). Legmagasabb pont: Aconcagua (6959 m). Legjelentősebb folyók: Paraná, Paraguay, Pilcomayo. Legnagyobb tavak: Mar Chiquita-tó, Buenos Aires-tó, Argentino-tó.
Népesség: Lakosság (1986): 31030000. Életkor szerint: 0–14: 30,4%; 15–59: 57,8%; 60–: 11,8%. Népsűrűség: 11,2/km2. Etnikai csoportok: fehér 97%; indián, mesztic. Nyelvek: spanyol (hiv.), angol, olasz, német, francia. Vallások: r. kat. 92%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 84%. Főváros: Buenos Aires (1986): 10700000 (A). Városok (1980): Córdoba 990000; Rosario 935000; Mendoza 597000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Raúl Alfonsín (szül. 1926. márc. 3.). Nemzeti ünnep: máj. 25.; júl. 9.
Gazdaság: Pénznem: austral (1988. jún.: 8,49 =1 USD). GDP (1987): 57,1 Mrd USD. GDP/fő (1987): 1950 USD. Gazdasági növekedés (1987): 2,0%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1986): 5,27. Adósságszolgálat az export %-ában (1987): 65,9. Fogyasztói árváltozások (1987): 129%. Munkanélküliség (1985): 15,3%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 19,0%; ipar és kereskedelem 36,0%. Export (1987): 6,4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gabona, hús, konzerv, bór, gyapjú, lenolaj, tejtermék, gyümölcs, vegyipari termék, gép. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 10%, Hollandia 10%, Brazília 8%. Import (1987): 5,3 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, gép, berendezés, vegyi cikk, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 21%, Brazília 14%, NSZK 10%, Japán 10%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 33807 km; ebből villamosított: 210 km. Közúti hálózat (1978): 207630 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 3,6 M; egyéb gépjármű: 1,3 M. Főbb kikötők: Buenos Aires, Bahia Blanca, La Piata. Hírközlés: Tv (1985): 6,5 M. Rádió (1985): 20 M. Telefon (1984): 3250000. Napilap (1982): 85/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1983): férfiak: 66,8; nők: 73,2 év. Születés (1985): 24,0‰. Halálozás (1985): 9,0‰. Népességnövekedés (1985): 1,5%. Csecsemőhalandóság (1986): 31,4‰. Kórházi ágyak (1980): 150010. Orvosok (1980): 68000. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 430.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): 93%. Iskolakötelezettség: 6–14 éves korig.
Az 1810-ben Spanyolországtól függetlenné vált országban a II. világháború után Juan Perón egy évtizeden át elnök, majd hosszú száműzetés után 1973. szept.-ben újra az ország élére áll. 1974. júl.-i halála után felesége veszi át tisztségét. Isabel Perón elnökségének 1976 márciusában katonák vetnek véget. A diktatúra 7 évében mintegy 10000 politikai ellenzéki tűnik el. Leopoldo Galtieri tábornok-elnök 1982. júl.-ban elveszíti a Nagy-Britannia ellen kezdeményezett háborút a Falkland-Malvin-szigetek birtoklásáért. Az ország 1983. dec.-ben tér vissza a polgári kormányzáshoz. Dr. Raúl Alfonsín elnök több korábbi katonai vezetőt elítéltet, gazdasági stabilizációs programot kezd, új pénzt vezet be, az australt. Az 1985. okt.-i választások megerősítik hivatalában Alfonsínt. 1986. júl.-ban az elnök új főváros, Viedma kiépítésének tervét terjeszti elő (1989-ig kellene elkészülnie). A kezdeti gazdasági sikerek után 1987-től az australprogram elakad, de az elnök sikerrel és fegyveres harc nélkül lesz úrrá néhány – pl. az 1987. ápr.-i – katonai lázadáskísérleten. Az 1987. szept.-i parlamenti választásokon az elnök pártja visszaszorul. 1988-ban sztrájkok bénítják az országot.
