HAITI
HAITI
Haiti Köztársaság
République d'Haiti (franciául)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 27750 km2, Magyarországnál kb. 3,5-szer kisebb. Fekvés: Hispaniola-szigetén, a Karib-tenger és az Atlanti-óceán között. Szomszédja: Dominikai Köztársaság (K). Felszín: Középső részén dombság és alacsony hegyvidék; É-on és D-en magasabb, erdős hegyvidék. A hegyek között termékeny medencék, alföldek. Legmagasabb pont: La Selle (2674 m). Legjelentősebb folyó: Artibonite. Legnagyobb tó: Saumâtre-tó.
Népesség: Lakosság (*1986): 5360000. Életkor szerint: 0–14: 41,5%; 15–59: 51,8%; 60–: 6,7%. Népsűrűség: 193,2/km2. Etnikai csoportok: fekete 80%. mulatt 15%. Nyelvek: francia (hiv.), kreol, angol, spanyol. Vallások: r. kat. 90%, protestáns 10%, vudu (kultusz, a lakosság 70%-a gyakorolja). Városi lakosság: 27%. Főváros: Port-au-Prince (1982): 449831. Városok (1982): Cap Haitien 64406; Gonaives 34209; Les Cayes 34090.
Államforma: köztársaság. Államfő: Henry Namphy (szül. 1932. nov. 2.) Nemzeti ünnep: jan. 1.
Gazdaság: Pénznem: gourde (1988. jún.: 5,03 = 1 USD). GNP (1985): 1,9 Mrd USD. GNP/fő (1985): 350 USD. Gazdasági növekedés (1973–85): 0,8%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1984): 1,0. Fogyasztói árváltozások (1985): 10,6%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 75%; ipar és kereskedelem 18%. Export (1986): 200 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, bauxit, cigaretta, szizál, kakaó. Főbb exportpartner: Egyesült Államok 75%. Import (1986): 340 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, fémáru, energia, iparcikk. Főbb importpartner: Egyesült Államok 60%.
Közlekedés: Közúti hálózat: 4000 km. Gépjárművek (1984): 50000. Főbb kikötők: Port-au Prince, Les Cayes. Hírközlés: Tv (1985): 20000. Rádió (1985): 140000. Telefon (1984): 34000. Napilap (1985): 4/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 51,2; nők: 54,4 év. Születés (1985): 35,6‰. Halálozás (1985): 13,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,2%. Csecsemőhalandóság (1985): 107,0‰. Kórházi ágyak (1980): 3694. Orvosok (1982): 270. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 8200.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 23%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A franciáknak átengedett spanyol gyarmat, amely Napóleon korában többször győzött a franciák ellen, 1804. jan. 1. óta független. Később amerikai csapatok foglalják el. A zavargásokból kiemelkedő Francois Duvalier-t 1957. okt.-ben elnökké választják, 1964-tól életfogytiglanig államfő. 1971. ápr.-i halála után fia, Jean-Claude Duvalier örökli e címet. Latin-Amerika legszegényebb országában a Duvalier-klán uralma alatt a titkosrendőrség kihágásai és az ínség az 1986. febr.-i lázadáshoz vezetnek. Duvalier feleségével együtt febr.-ban elhagyja az országot, több állam elutasító válasza után a francia Riviérán telepszik le. A hatalmat ideiglenes katonai kormány veszi át; 4 katona és 2 civil, Henry Namphy tábornok vezetésével. Márc.-ban Namphy elnökké nyilvánítja magát, emiatt tüntetések, véres összecsapások következnek be. Az 1987. nov.-i választásokat felfüggesztik, mivel Duvalier hívei a voksolók között vérengzést hajtanak végre. Az 1988. jan.-ban megismételt választásokon – jelentős tartózkodás mellett – Leslie Manigat szerez többséget. Jún.-ban Namphy tábornok puccsal visszaszerzi a hatalmat.
