IRÁN
IRÁN
Iráni Iszlám Köztársaság
Jomhori-e-Islami-e-Iran (perzsa nyelven)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 1648000 km2, Magyarországnál kb. 17-szer nagyobb. Fekvés: A Közel-Kelet és D-Ázsia között. Szomszédai: Törökország, Irak (Ny), Szovjetunió (É), Afganisztán, Pakisztán (K). Felszín: Nagy része magas hegyvidék által övezett felföld, sivatagokkal, mocsarakkal, sóstavakkal. Legmagasabb pont: Damavand (5771 m). Legjelentősebb folyók: Aras, Atrak, Karun. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Urmia-tó, Namak-tó.
Népesség: Lakosság (*1985): 44210000 (3-4% nomád). Életkor szerint: 0–14: 44,4%; 15–59: 50,3%; 60–: 5,3%. Népsűrűség: 26,8/km2. Etnikai csoportok: perzsa 60%, török, tatár, azerbajdzsáni 20%; kurd 10%; örmény, arab. Nyelvek: fárszi (perzsa) (hiv.), kurd, luri, beludzsi, azerbajdzsán, türkmén. Vallások: mohamedán (államvallás) (síita 96%, szunnita 3%), zsidó, keresztény. Városi lakosság: 54%. Főváros: Teherán (Tehran) (*1982): 5734199. Városok (*1982): Mashhad 1119747; Isfahan 926601; Tabriz 853296.
Államforma: iszlám köztársaság. Államfő: Sajed Ali Hamenei (1981. okt. 12. óta). Kormányfő: Mir Hoszein Muszavi-Khamenei (1981. nov. óta). Nemzeti ünnep: febr. 11., ápr. 1.
Gazdaság: Pénznem: iráni rial (1988. jún.: 71,69 = 1 USD). GDP (1986): 199,2 Mrd USD. GDP/fő (1986): 4150 USD. Gazdasági növekedés (1987): –2,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1985): 0,5. Adósságszolgálat az export %-ában (1985): 6,9. Fogyasztói árváltozások (1987): 25%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 40%; ipar és kereskedelem 33%. Export (1987): 10,9 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajtermék, szőnyeg, bőr, gyapot, gyümölcs. Főbb exportpartnerek: Japán 17%, Olaszo. 10%, Spanyolo. 5%, Hollandia 3%. Import (1987): 10,0 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, iparcikk, vegyipari termék, élelmiszer. Főbb importpartnerek: NSZK 16%, Japán 13%, Nagy-Britannia 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 4567 km, ebből villamosított 146 km. Közúti hálózat (1983): 110927 km. Gépjárművek (1981): személygépkocsi: 1,5 M; egyéb gépjármű: 313000. Főbb kikötők: Khark-sziget; Khorramshahr, Bushehr. Hírközlés: Tv (1985): 2,5 M. Rádió (1985):10 M. Telefon (1983): 2118080. Napilap (1984): 22/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 58,0; nők: 58,3 év. Születés (1985): 43,0‰. Halálozás (1985): 12,0‰. Népességnövekedés (1985): 3,1%. Csecsemőhalandóság (1985): 112,0‰. Kórházi ágyak (1983): 67734. Orvosok (1982): 15945 (+2340 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 2630.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1980): 48%. Iskolakötelezettség: 6–14 éves korig.
A perzsa sahok államában Reza Pahlavi 1925-ben szerzi meg a hatalmat és alapít új dinasztiát. 1941. szept.-től fia követi, akit 1979. jan.-ban az iszlám forradalomnak nevezett népi megmozdulás űz el a pávatrónról. Khomeini ajatollah, a síita iszlám vallási felekezet vezetője 15 éves száműzetésbál tér haza, s 1979. febr.-ban először ideiglenes kormányt nevez ki, majd ápr.-ban – népszavazás után - kikiáltja az iszlám köztársaságot. 1980. szept.-ben háború kezdődik Irakkal, amelynek első napjaiban néhány iráni várost feldúlnak, s károk érik az abadani olajberendezéseket. Irán azóta nagyobb létszámú mozgósítható tömegeivel több „végső offenzívát” indít, de egyikben sem ér el jelentős eredményt. A halottak számát mindkét oldalon százezrekre teszik. A mélyen vallásos Iszlám Köztársasági Párt az 1984. ápr.-i választásokon 2 híján az összes képviselői helyet megszerzi a parlamentben. Előzőleg több robbantásos merénylet tizedeli meg a párt és az állam vezetését. Hamenei elnök 1985. szept.-ben második periódusát kezdi meg, az abszolút – de időnként megkérdőjelezett – hatalmú Khomeini ajatollah 1985. nov.-ben Montazeri ajatollahot jelöli ki utódául. Azóta mégis Rafszandzsani ajatollah pozíciója erősödik, aki az amerikai-iráni fegyvereladási botrány idején a világsajtót tájékoztatja. 1987-ben a háború elhúzódása, óriás tankhajók tucatjait érő támadások, a Perzsa-öböl egy részének elaknásítása a világ legfontosabb kőolajszállító útvonalának megbénulásával fenyeget. 1988. jan.-ban Irán újabb sikertelen offenzívát indít. Ápr.-ban parlamenti választásokra kerül sor, amelyeken nem politikai pártok indulnak, hiszen 1987. jún.-ban a kormányzó Iszlám Köztársasági Pártot is feloszlatják. 1988. aug.-ban fegyverszünet jön létre Irakkal, Genfben tárgyalások kezdődnek.
