IZRAEL
IZRAEL
Izrael Állam
Medinat Yisrael (héberül)
Nyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 20770 km2, Magyarországnak kb. egynegyed része. Fekvés: A Földközi-tenger K-i végénél. Szomszédai: Libanon (É), Szíria, Jordánia (K), Egyiptom (Ny). Felszín: A tengerpart mentén termékeny síkság. ÉK-en hegyvidék, D-en sivatag; K-i határán a világ legmélyebb szárazföldi pontja (Holt-tenger, –397 m). Legmagasabb pont: Har Meron (1208 m). Legjelentősebb folyó: Jordán. Legnagyobb tavak: Holt-tenger, Kineret-tó.
Népesség: Lakosság (*1986): 4300000. Életkor szerint: 0–14: 32,6%; 15–59: 55,0%; 60–: 12,4%. Népsűrűség: 207/km2. Etnikai csoportok: zsidó 82,9%, arab 14,8%. Nyelvek: héber (hiv.), arab (hiv.), angol, jiddis. Vallások: zsidó 82,9%, mohamedán 13,2%, keresztény 2,3%. Városi lakosság: 90%. Főváros: Tel-Aviv (1985): 322800. Városok (1985) : Jeruzsálem 457700; Haifa 224600; Holon 138800.
Államforma: parlamentáris köztársaság. Államfő: Hájam Herzog (szül. 1918. szept. 17.) Kormányfő: Jichak Samir (1986. szept. óta). Nemzeti ünnep: változó (1987: máj. 4.; 1988. ápr. 21.).
Gazdaság: Pénznem: sékel (1988. jún.: 1,62 = 1 USD). GDP (1987): 30,62 Mrd USD. GDP/fő (1987): 7009 USD. Gazdasági növekedés (1987): 2,5%. Adósságszolgálat az export %-ában (1986): 16,7. Fogyasztói árváltozások (1987): 17%. Munkanélküliség (1987): 6,1%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 6%; ipar és kereskedelem 23%. Export (1985): 6,08 Mrd USD. Főbb exportcikkek: csiszolt gyémánt, citrusfélék, textília, gép, berendezés, vegyipari termék. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 31%, Nagy-Britannia 7%, NSZK 5%, Hollandia 4%. Import (1985): 8,02 Mrd USD. Főbb importcikkek: nyersgyémánt, gép, berendezés, élelmiszer, energia, ipari nyersanyag. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 21%, NSZK 11%, Nagy-Britannia 9%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 573 km. Közúti hálózat (1985): 5166 km (burkolt). Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 599294; egyéb gépjármű: 121470. Főbb kikötők: Haifa, Ashdod, Eilat. Hírközlés: Tv (1984): 605000. Rádió (1984): 1 M. Telefon (1985): 1,78 M. Napilap (1985): 196/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984): férfiak: 72,1; nők: 75,7 év (csak a zsidó lakosságra vonatkozik). Születés (1985): 23,2‰. Halálozás (1985): 7,0‰. Népességnövekedés (1985): 1,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 13,0‰. Kórházi ágyak (1983): 26402. Orvosok (1983): 9000. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 400.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): zsidó 88%; arab 48%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1948. máj. 14-én megalakult zsidó állam az arab környezetével vívott 1973-as, negyedik háború után először Egyiptommal egyezik ki: 1978. szept.-ben Camp Davidben Carter amerikai elnök előtt fognak kezet egymással az izraeli és az egyiptomi vezetők. Ezt 1979. márc.-ban békeszerződés követi. Ennek értelmében 1982. ápr.-ig Izrael visszavonja katonáit a Sinai-félszigetről. 1979–82 között – ezt az időszakot sokan az ötödik arab-izraeli háborúnak nevezik – palesztin és zsidó szélsőségesek egyre szaporodó támadásokat hajtanak végre egymás ellen, mígnem Izrael 1982. jún.-ban katonai erővel vonul be Libanonba, hogy az ottani palesztin bázisokat megsemmisítse. Egyéves megszállás után az izraeli erők megkezdik 1985. febr.-ig tartó kivonulásukat, de azóta is többször hajtanak végre bombázásokat. fegyveres megtorlásokat Libanonban. Az 1984. szept.-i választásokon kialakult patthelyzet megegyezésre készteti a 2 nagy pártot, a Munkapártot (élén Simon Peresz), ill. a Likud-tömböt (élén Jichak Samir). 2 éven át Peresz a kormányfő, majd a választási periódus másik felében Samir. Peresz 1985. okt.-ben hétpontos közel-keleti béketervet dolgoz ki; 1986 elejétől nagyszabású valutareformot vezet be a sékel inflációjának leszorítására; diplomáciai vagy munkakapcsolatot teremt több olyan állammal, amely 1973 óta nem tart kapcsolatot Izraellel. Miközben erősödnek a belpolitikai viták, az ortodox és a világias zsidók belső nézeteltérései, 1986. szept.-től Samir veszi át a kormányzást. 1987 nyarán a belpolitikai nézeteltéréseket fokozza, hogy Peresz nemzetközi közelkeleti békekonferenciát javasol. 1987 végétől a megszállt övezetekben – Gáza, Ciszjordánia – a palesztin lakosság fokozódó hevességű tüntetésekbe kezd. Az izraeli katonaság megtorlásának 1988. nyár elejéig 200 lakos esik áldozatul. 1988. jan.-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólítja Izraelt: tartsa tiszteletben a megszállt területek lakosságára vonatkozó genfi konvenciót. Hiába. Shultz amerikai külügyminiszter béketervét Samir márc.-ban elutasítja. Peresz külügyminiszter viszont, az őszi választásokra készülve, keresi a megegyezést a palesztinokkal. A nov.-i választások előtt Reagan elnök amerikai látogatásra hívja meg Peresz külügyminisztert.
