JAPÁN
JAPÁN
Nippon (japánul)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 372313 km2, Magyarországnál kb. 4-szer nagyobb. Fekvés: 4 nagy és 100 kisebb szigetből álló szigetcsoport Ázsia K-i partvidéke mentén. Felszín: A szigetcsoporton magas- és középhegység húzódik végig, medencéket, alföldeket közrezárva. A partvidék mentén termékeny síkság. Gyakori földrengés; számos működő vulkán. Legmagasabb pont: Fudzsi (Fuji, 3776 m). Legjelentősebb folyók: Tone, Kitakarni, Shinano. Legnagyobb tó: Biwa.
Népesség: Lakosság (1986): 120047061. Életkor szerint: 0–14: 21,5%; 15–59: 63,4%; 60–: 15,1%. Népsűrűség: 322,4/km2. Etnikai csoportok: japán 99,4%; koreai, kínai. Nyelvek: japán (hiv.), angol. Vallások: sinto és buddhista 80%, protestáns, r. kat. Városi lakosság: 76%. Főváros: Tokió (Tokyo) (1985): 8354000. Városok (1985): Yokohama 2993000; Osaka 2636000; Nagoya 2116000.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: Hirohito császár (szül. 1901. ápr. 29.). Kormányfő: Noboru Takesita (1987. okt. óta). Nemzeti ünnep: ápr. 29.
Gazdaság: Pénznem: yen (jen) (1988. jún.: 130,79 = 1 USD). GDP (1987): 2349,7 Mrd USD. GDP/fő (1987): 19174 USD. Gazdasági növekedés (1987): 4,4%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1987): 3,1. Fogyasztói árváltozások (1987): 0,1%. Munkanélküliség (1987): 2,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 9%; ipar 34%. Export (1987): 224,6 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, közlekedési eszköz, elektromos berendezés, híradás-technikai és finommechanikai cikk, vegyipari, kohászati, textil- és élelmiszeripari termék, ásványkincs. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 38%, Dél-Korea 5%, NSZK 5%, Tajvan 4%. Import (1987): 128,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, gyapot, gyapjú, érc, energia, bauxit, ásványi nyersanyag, ipari félkész termék. Főbb importpartnerek: közel-keleti országok 26%, délkelet-ázsiai országok 22%, Egyesült Államok 20%, Közös Piac 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1984): 26908 km; ebből villamosított: 13807 km. Közúti hálózat (1984): 1125217 km, ebből burkolt: 44667 km; autópálya (1986): 1075 km. Gépjárművek (1985): személygépkocsi: 27845000; egyéb gépjármű: 17140000. Főbb kikötők: Yokohama, Tokyo, Kobe. Hírközlés: Tv (1985): 70 M. Rádió (1985): 95 M. Telefon (1985): 66636000. Napilap (1985): 569/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 74,5; nők: 80,2 év. Születés (1985): 12,0‰. Halálozás (1985): 6,0‰. Népességnövekedés (1985): 0,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 6,0‰. Kórházi ágyak (1984): 1467050. Orvosok (1984): 181101 (+63145 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 740.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 99%. Iskolakötelezettség: 6–15 éves korig.
Az 1926. dec. óta Hirohito császár jelképes uralma alatt élő országban a II. világháború után a Liberális Demokrata Párt tölt be vezető szerepet. Az Egyesült Államokkal 1951-ben békeszerződést kötő ország 1972-ben visszakapja az Okinawa-szigeteket is. 1978 után felerősödnek a környezetvédő, háborúellenes tüntetések, amelyek akkor a Tokió mellett épülő naritai repülőtér ellen irányulnak. 1978-ban Takeo Fukuda kormányzatának végén az ország helyreállítja kereskedelmi kapcsolatait Kínával, a II. világháborúban szemben állt felek békeszerződést kötnek. Ohira Maszajosi csak egy éven át vezeti az országot, lemondása, majd halála 1980. jún.-ban kormányzati válságot okoz. Suzuki Zenko júl.-ban lesz miniszterelnök, őt 1982. okt.-ben Jaszuhiro Nakaszone követi. A világháború után legstabilabb japán kormány vezetője látogatásra hívja meg Gorbacsov szovjet pártfőtitkárt, hogy a rendezetlen kapcsolatokat s Japán területi követeléseit (Kuril-szigetek) megvitassák. A kormányzati bizonytalanság éveiben is virágzik a japán gazdaság és külkereskedelem; a kereskedelmi többlet 1986-ra 80 Mrd USD-re emelkedik. Ám a jen felértékelődése az USD-vel szemben (2 év alatt 40–50%) rontja a japán áruk versenyképességét, csökkenti az exportot, munkanélküliséget teremt, s Japánnak az évtized közepétől meg kell mérkőznie a d-koreai, tajvani és más dk-ázsiai gazdaságok exportsikereivel is. Az 1986. júl. választásokon a liberális demokraták 49,42%-ot kapnak, így 1987-re megvalósítják egyik sokat vitatott célkitűzésüket: amerikai nyomásra is a katonai kiadások 1975 óta először túllépik a nemzeti össztermék 1%-át. Nakaszone 1987-ben népszerűtlen adóreform megvalósításába kezd. Emiatt a helyi választásokon 1987–88-ban több helyütt visszaesik a kormánypárt. Nakaszone 1987. okt.-ben lejáró tisztéért hárman vetélkednek pártjából. Végül Noboru Takesita, az LDP főtitkára győz, ő az új kormányfő. Az 1987-ben éleződő japán-amerikai kereskedelmi ellentét 1988-ban némileg enyhül. A gazdasági és pénzügyi nagyhatalom a világpolitikában is egyre nagyobb szerepet kíván.
