KOLUMBIA
KOLUMBIA
Kolumbiai Köztársaság
República de Colombia (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 1138914 km2, Magyarországnál kb. 12-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika ÉNy-i részén; a Karib-tenger és a Csendes-óceán partján. Szomszédai: Panama (ÉNy), Peru, Ecuador (D), Brazília, Venezuela (É). Felszín: Az országon az Andok párhuzamos láncai vonulnak végig, fennsíkokat és termékeny völgyeket zárva közre. Az Andoktól É-ra a Karib-tenger menti mocsaras síkság; K-en szavannás síkság és trópusi őserdők. Legmagasabb pont: Cristóbal Colón (5800 m). Legjelentősebb folyók: Magdalena, Cauca, Caquetá.
Népesség: Lakosság (*1986): 29190000. Életkor szerint: 0–14: 45,5%; 15–59: 47,1%; 60–: 7,4%. Népsűrűség: 25,6/km2. Etnikai csoportok: mesztic 60%; fehér 20%; indián 7%; fekete 4%; zambo 3%; mulatt. Nyelvek: spanyol (hiv.), indián (csibcsa). Vallások: r. kat. 95%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 67%. Főváros: Bogotá (1985): 3982941. Városok (1985): Medellin 1468089; Cali 1350565; Barranquilla 889781.
Államforma: köztársaság. Államfő: Virgilio Barco Vargas (1986. aug. 7. óta). Nemzeti ünnep: júl. 20.
Gazdaság: Pénznem: kolumbiai peso (1988. jún.: 298,33 = 1 USD). GDP (1987): 33,94 Mrd USD. GDP/fő (1987): 1144 USD. Gazdasági növekedés (1987): 5,5%. Adósságszolgálat az export %-ában (1987): 27,8. Fogyasztói árváltozások (1987): 22%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 26%; ipar és kereskedelem 21%. Export (1987): 5,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gyapot, banán, cukor, dohány, hús, hal, kőolaj, cement, élő állat, bőr, fa, smaragd. Főbb exportpartnerek: Közös Piac 38%, Egyesült Államok 24%. Import (1987): 4,0 Mrd USD. Főbb importcikkek: textília, papír, élelmiszer, zöldség, gép, berendezés, vegyipari termék, közlekedési eszköz. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 34%, Közös Piac 14%, Japán 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 2622 km. Közúti hálózat (1983): 75000 km. Gépjárművek (1985): személygépkocsi: 509478; egyéb gépjármű: 104639. Főbb kikötők: Buenaventura, Barranquilla, Santa Marta. Hírközlés: Tv (1985): 2,75 M. Rádió (1985): 4 M. Telefon (1984): 2547000. Napilap (1984): 44/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 61,4; nők: 66,0 év. Születés (1985): 31,0‰. Halálozás (1985): 7,7‰. Népességnövekedés (1985): 2,3%. Csecsemőhalandóság (1985): 62,0‰. Kórházi ágyak (1980): 44495. Orvosok (1983): 21778. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 1710.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 80%. Iskolakötelezettség: 5 év.
Az 1819. dec. 17-én Spanyolországtól függetlenné váló területen 12 éven át a szomszédokkal együtt kormányzott Nagy-Kolumbia alakul meg. 1831-ben ez az államalakulat felbomlik, 1903-ban Panama is kiválik Kolumbiából. A polgárháborúk számát tekintve világrekorder országban a 2 nagy párt 1958–72 között felváltva tölti be az elnöki posztot, hogy elejét vegyék a további összetűzéseknek. Liberálisok és konzervatívok azóta szabadon választják az elnököt, a kábítószer-és a gerillaellenes harc eközben 30 éve szedi áldozatait. Az 1982. aug. után elnöklő konzervatív Belisario Betancur több gerillaszervezettel fegyverszünetet köt, s kíméletlen harcot kezd a kábítószerkereskedők ellen. Emiatt 1984 tavaszán meggyilkolják igazságügy-miniszterét, Rodrigo Lara Bonillát. 1985. nov.-ben a fegyverszünetet elutasító M–19-es gerillacsoport megtámadja az igazságügyi palotát, a rendőri és katonai beavatkozás több túsz és a gerillák, összesen 100 ember életébe kerül. Néhány nappal később a Ruiz vulkán kitörése eltünteti Armero városát. Az 1986. márc.-i parlamenti és a máj.-i elnökválasztásokon a fegyvert letevő egyik gerillaszervezet (FARC) politikai pártja is részt vesz. Az elnökválasztás győztese a liberális Virgilio Barco Vargas, aki azóta az Egyesült Államokkal szorosabbra fűzi a kapcsolatokat. 1987-ben 1000 ember esik az erőszak áldozatául. Márc.-ban először választják meg közvetlen szavazáson a polgármestereket s a helyi tisztségviselőket. 1988 nyarán a két vezető kábítószeres maffia véres belharcot kezd egymás ellen.
