KUVAIT
KUVAIT
Kuvaiti Állam
Dawlat al Kuwayt (arabul)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 17818 km2, Magyarországnak kb. egyötöde. Fekvés: Az Arab-öböl É-i részén. Szomszédai Irak (É). Szaúd-Arábia (D) Felszín: Nagy része síkság, homokdűnékkel borított sivatag: a tengerparton félsivatag. Legmagasabb pont: Ad Dibdibah (299 m).
Népesség: Lakosság (1986): 1790000. Életkor szerint: 0–14: 40,2%; 15–59: 57,6%; 60–: 2,2%. Népsűrűség: 100,5/km2. Etnikai csoportok: arab 84%; palesztin, iráni, indiai. Nyelvek: arab (hiv.), angol. Vallások: mohamedán (szunnita 78%, síita 14%), keresztény 6%. Városi lakosság: 93%. Főváros: Kuvait (Al-Kuwayt) (1985): 1112207. Városok (1985): Hawalli 943250; Ahmadi 305062; Jahra 280032.
Államforma: alkotmányos monarchia (sejkség). Államfő: Jabar al-Ahmad al-Jabar as-Sabah sejk (szül. 1928). Kormányfő: Saad Abdulla as-Salim as-Sabah (1978. febr. 8. óta). Nemzeti ünnep: febr. 25.
Gazdaság: Pénznem: dinar (kuvaiti dínár) (1988. jún.: 0,28 = 1 USD). GDP (1987): 18 Mrd USD. GDP/fő (1987): 9675 USD. Gazdasági növekedés (1987): 1,5%. Adósságszolgálat az export %-ában (1987): 6,93. Fogyasztói árváltozások (1987): 0,5%. Munkaerő-megoszlás: szolgáltatás 45%; építkezés 20%. Export (1987): 7,65 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajtermék. Főbb exportpartnerek: Japán 13%; Olaszo. 9,8%. Import (1987): 5,25 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, iparcikk, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Japán 21%, Franciao. 10%, Egyesült Államok 9%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1983): 3073 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 383000; egyéb gépjármű: 115000. Főbb kikötők: Mina'al Ahmad, Kuvait. Hírközlés: Tv (1985): 580000. Rádió (1985): 750000. Telefon (1984): 419200. Napilap (1985): 267/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 68,0; nők: 72,9 év. Születés (1985): 40,9‰. Halálozás (1985): 4,1‰. Népességnövekedés (1985): 3,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 26,1‰. Kórházi ágyak (1983): 6952. Orvosok (1984): 2983. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 600.
Oktatás:Írni-olvasni tud (1985): 71%. Iskolakötelezettség: 8 év.
Brit protektorátusból 1961. jún. 19-én válik függetlenné, bár veszélyhelyzetben az emirátus továbbra is számíthatna brit katonai segítségre. 1977. dec. óta Jabar as-Sabah sejk áll az olajország élén, a 16 miniszterből 6 a Sabah család tagja. Bár pártok még nincsenek, politikai csoportok már alakulnak. 1985. febr.-ban szavaznak először: a lakosság szavazásra jogosult mintegy 5%-a választ parlamenti képviselőket. 1987-től Kuvait hajói az Egyesült Államok flottájának védelme alatt haladnak a Perzsa-öbölben az iráni támadások miatt.
