MEXIKÓ
MEXIKÓ
Mexikói Egyesült Államok
Estados Unidos Mexicanos (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 1963201 km2, Magyarországnál kb. 21-szer nagyobb. Fekvés: Közép-Amerika É-i részén. Szomszédai: Egyesült Államok (É), Guatemala, Belize (D). Felszín: Legnagyobb részét a Mexikói-fennsík képezi, amelyet K-en és Ny-on magas (2500–3000 m) hegyvonulat, D-en vulkáni hegyvidék vesz körül. A keskeny tengerparti síkság csak DK-en szélesedik alfölddé. Legmagasabb pont: Citlaltépetl (Orizaba) (5700 m). Legjelentősebb folyók: Rio Bravo, Balsas, Panuco. Legnagyobb tavak: Chapalai-tó, Infiernillo-víztároló.
Népesség: Lakosság (*1985): 78520000. Ételkor szerint: 0–14: 36,3%; 15–59: 57,2%; 60–: 6,5%. Népsűrűség: 40,1/km2. Etnikai csoportok: mesztic 55%; indián 29%; kreol, fehér. Nyelvek: spanyol (hiv.), indián nyelvjárások. Vallások: r. kat. 90%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 69%. Főváros: Ciudad de Méjico (Mexikóváros) (1986): 19400000 (A). Városok (1984): Guadalajara 3256000; Monterrey 2658000; Tijuana 932000.
Államforma: szövetségi köztársaság. Állam- és kormányfő: Carlos Salinas de Gortari. Nemzeti ünnep: szept. 16.
Gazdaság: Pénznem: mexikói peso (1988. jún.: 2316,2 = 1 USD). GDP (1987): 129,7 Mrd USD. GDP/fő (1987):1595 USD. Gazdasági növekedés (1987): 1,0%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1986): 7,0. Adósságszolgálat az export %-ában (1987): 31,2. Fogyasztói árváltozások (1987): 125%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 41%; ipar 18%. Export (1987): 20,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, gép, gyapot, kávé, élő állat, színesfém, textília. élelmiszer. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 60%, Spanyolo. 10%, Japán 5%. Import (1987): 13 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közszükségleti cikk, gyógyszer, élelmiszer, ipari nyersanyag. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 62%, NSZK 5%, Japán 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 25689 km. Közúti hálózat (1982): 214073 km; ebből autópálya: 1178 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 5221159; egyéb gépjármű: 1978327. Főbb kikötők: Coatzacoalcos, Tampico, Salina Cruz. Hirközlés: Tv (1985): 8500000. Rádió (1985): 15 M. Telefon (1983): 6395000. Napilap (1982): 130/1000 fő.
Egészségágy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 63,9; nők: 68,2 év. Születés (1985): 32,0‰. Halálozás (1985): 6,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 42,0‰. Kórházi ágyak (1980): 82717. Orvosok (1980): 66373. Egy orvosra jutó lakosok (1981) :1140.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 87%. Iskolakötelezettség: 6 év.
Az 1821. szept. 28-án függetlenségét kikiáltó országban az 1917. febr.-i alkotmány elfogadása óta országos szinten hagyományosan az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) kerül ki győztesen a választásokból. Luis Echeverria (1970–76), Lopez Portillo (1976–82) és Miguel de la Madrid (1982–88) elnöksége alatt az országban az olajnak köszönhetően rendkívüli gazdasági növekedés, egyúttal rendkívüli eladósodás következik be. A demokratikus berendezkedésű államban a legnagyobb ellenzéki párt, a PRI-től jobbra álló PÁN (Nemzeti Akció Párt) többször próbálja megszerezni egy-egy kulcsállam kormányzói tisztét, miközben rendre választási csalással vádolja a PRI-t. A baloldal 5 kis pártja 1987. márc.-ban egyesül. Az 1980-ban kritikus gazdasági helyzetben lévő országot a bankvilág 1983 után példamutató adásként ünnepli, ám a 13. labdarúgó világbajnokság napjaiban, 1986. máj.-ban az adósság átlépi a 100 Mrd USD-s határt. Az adósságot 1986. febr.-ban, majd 1987 elején is át kell ütemezni. A mexikói kormány amerikai kincstárjegyek vásárlásával sem tud változtatni súlyos helyzetén. Az1988. júl.-i választásokon Caros Salinas de Gortari csekély többséggel győz, de hónapokon át tart a vita arról, hogy csalással szerezte-e meg az elnöki hivatalt.
